Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-17 / 46. szám

45-ik szám, J^YÍ RY IDÉK. 1912. november 10. 289 tnint szerencsés kérő bekopogtat a házhoz, hogy férjül kérje, oltárhoz vezesse a bájos férfigerlicéjét a haznak.) Ágnes: (Mityuka nője.) A ház urnője. Igazi nő. Elszántság, erő, a helyzeteibe való kőnnyü beleélés, ellenállás, szívósság van reá­rajzolva egész lényére. Olyan nőnek látszik, akire a férfi első pillantásra reá meri bizni sorsát, jövőjét. De az erő mögött nagy gyen­gédség is rejlik, ki ha reá tud találni arra a férfiura, aki otthonát számára varázsossá, ked­veltté teszi, azért képes lenne mindent felál­dozni. Külömben tartalékos hadnagy s mint hadnő nem egy férfiúban tette irigyeltté férjé­nek a helyzetét. Szerepelnek még babák, akiknek nincsenek a lelki és külső tulajdonságaik annyira egyéni­leg kifejlődve, hogy külön rajznak tárgyát képezhetnék. Előadható különösen műkedvelő előadáso­kon, fiujourokon, férfiegyletek hangversenyein. (Folytatni fogom.) (ipariskolánk. A szeptember elsején megnyílott uj nőipar­iskola jövője elé nagy reménységgel tekintünk. A felügyelő bizottság dr. Kovách Elekné elnök­kel az iskola vezetősége Kardos István igazga­tóval az élen mindent elkövetnek az iskola ér­dekében. Munkásságuknak meg is van a kellő eredménye. Az iskola 61 növendéke oly szép utori indult meg és halad, hogy az minden vá­rakozást felülmúl. Az iparoktatási főfelügyelő és dr. Wilt György kir. tanfelügyelő igazán szi­vükön viselik az iskola ügyeit. A fenntartó jó­tékony Nőegylet, a nemes város, aki nagy anyagi segélylyel járul hozzá az iskola fenntar­tásához, örömmel látják az egészséges es nagy hiányt pótló intézmény virágzását. A nagy közönség sem marad el. Oly 'ér­deklődés nyilvánul meg az iskola élete iránt, amelyre nem is számítottunk. Az iskola tul van halmozva megrendelésekkel, ugy hogy az ingyenes növendékek alig győzik a megrende­léseket effektuálni. A szombaton délután tartott felügyelő bi­zottsági ülés a folyó ügyek mellett a költségvetést tárgyalta le, dr. Kovách Elekné elnöklete alatt. Az ülésen özv. Básthy Barnáné, dr. Korányi Endréné, Doktor Arminné, Kardos Istvánné, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, dr. Bartók Jenő, Kardos István igazgató és Jóba Elek h. n. e. titkár vettek részt. Meg kell itt említenünk a Singer varrógép gyár helybeli képviselőjenek azon elismerésre méltó áldozat készségét, mely szerint a varró­gépekben szűkölködő iskola céljaira két teljesen uj varrógépet ajánlott fel minden ellenszolgál­tatás nélküL A felügyelő bizottság köszönettel vette tu­domásul a feljegyzésre méltó áldozatkészséget, amelyet jegyzőkönyvi kivonat alakjában közöl majd a nemesen gondolkodó cég helyi képvi­selőjével. Mi pedig mintegy kötelességszerűen ajánljuk az áldozatkész céget nőegyletünk minden egyes tagjának figyelmébe. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület közgyűlése. Folyó évi november hó 13-án, Nyíregy­házán tartotta meg a Szabolcsvái megyei Ta­nítóegyesület XXX rendes közgyűlését a ven­dégek és a tagok nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést választmányi ülés előzte meg. A közgyűlést d. e. 10 órakor Orsovszky Gyula egyesületi elnök eszmékben gazdag megnyitó beszéde vezette be. Az egyesület tagjait, a tanítói közérdekek iránti törek­vések hathatós támogatására buzdítja. Egy­ben szíves szavakkal üdvözli a tanítóság ügyei iránt érdeklődő vendégeket, dr. Meskó László, orsz. képviselőt, Balla Jenő polgár­mester helyettest, dr. Wilt György, kir. tan­felügyelőt és Trak Géza tanügyi tanácsost. Az elnöki megnyitó után felolvastatott Inczédy Lajos, a „Nyírvidék" volt felelős szer­kesztőjének levele, melyben a megyei tanító­ságnak köszönetét fejezi ki azért az odaadó támogatásért, melyben a tanítóság, mint a .Nyírvidek" szerkesztőjét, részesítette. A köz­gyűlés Inczédy Lajosnak, a tanítóság ügyei ta­núsított szives támogatásért és eredményes munkásságáért jegyzőkönyvi kivonatot szavaz. Az egyesület működéséről Ozvald József főjegvző tartalmas jelentésben számol be. A Tanitószövetség f. évi szeptember hó 14-én, a vidéki tagegyesületek elnökségeinek bevonásával tartott igazgatósági ülésről Yarga György egye­sületi alelnök tesz jelentést. Az igazgatósági ü'és határozatából tűzettek tárgyalásra a fizetés­rendezés, a tanitck jogvédő-bizottságának szer­vezése, a szolgálati pragmatika és a tanítói mellékfoglalkozások kérdése, mint a tanítóság társadalmi és jogi helyzetének javitásat célzó törekvések. A fizetésrendezés, mint a közgyűlés leg jelentősebb tárgya, élénk érdeklődés mellett tárgyaltatott. S közoktatásügyi kormány részé­ről a fizetés ügyében tapasztalt közönyösség, a közgyűlés méltó elkeseredését valtotta ki. A fizetésrendezés ügyében határozati javaslat ter­jesztetett be, melynek 1. pontja a VII. egy. tanítói gyűlésen elfogadott fiietésrendezesi ha­tározat megvalósítását szorgalmazza; 2. a fize­tésrendezést az egyesületek mindaddig tárgyal­ják, mig az a tanítóság kívánságai szerint nem rendeztetik ; 3. a tanítóegyesületek küldöttségileg keressék fel a kerületeik orsz. képviselőit, arra kérvén, hogy a tanítóság kívánságainak a fize­tésrendezés tárgyalásánál hathatós támogatói legyenek az országgyűlésen. A tanitók jogvédő-bizottsága szervezése ügyében, mely kérdés a VII. egy. gyűlés tárgya volt, a közgyűlés olyformán határozott, hogy a vármegyei tanítóegyesületek kebelében is bi­zottság alakitassék. A közgyűlés egyik jelentékeny tárgya volt a szolgálati pragmatika, mely megvalósítás ese tén jelentős változást idézne elő a tanítóság életében. Egyesületünk az egyetemes gyűlés ily irányú javaslatai közül a Dobó Sándor javas­lata mellé csatlakozott. A javaslat átdolgozását, esetleges pótlását az országos tanítói szerve­zetek elnökségeire bizza. Az Országos Szövetség a tanítói mellék­foglalkozásokról tarifát állapított meg, melyet a vidéki tanítóegyesületeknek szintén tárgya­lásra küldött. Közgyűlésünk, a tarifa tanul­mányozására kiküldött bizottság javaslatára a mellékfoglalkozások tarifáját, mint megvalósít­hatatlan!, nem fogadta el. A számvizsgálók, az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottságok, járáskörők és az önsegélyző egyesületek jelentései után a tisztújítás tartatott meg. Elnökké ismét nagy lelkesedéssel Or­sovszky Gyuta igazgató-tanitó választatott meg. Alelnökök: Varga György és Varga János, fő­jegyző: Pataky Lajos, jegyzők; Fekete István és Luka Jenő, pénztáros: Tóth György, könyv­táros : Szabó Pál. Az elmúlt közgyűlésen kitűzött pályatételre pályamunka nem érkezeit be, közgyűlés a dön­tést ez ügyben a választmányra bizza. Az indítványok során Szabó Pál azt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé, alapítson az egyesület tanügyi lapot, melyben megyénk tanítósága az egyes aktuális tanügyi kérdésekről felvilágosítást nyerne, eszméit nyilvánosságra hozná és a közszellemet ápolná. Közgyűlés ezen indítványt a járáskörőknek is tárgyalásra és határozathozatal céljából kiadja, érdemleges határozatot azután hoz. Délben közebéd volt, melyen lelkes hangú felköszöntőkben nem volt hiány. A délutáni órákban alakíttatott meg a Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona, melyről lapunk vezércikke emlékezik meg. Megjegyzésre méltó, hogy nehéz fellegként vonult keresztül a közgyűlésen az a nyomasztó elfásultság, mely természetes következménye a tanítói közügyek iránt az illetékes körök által tanúsított végtelen közönyösségnek. Az uj honvédhuszár laktanya ügye. A m. kir. honvédelmi minisztertől tegnap délelőtt a kővetkező leirat érkezett a vármegye alispánjához : ,Szabolcsvármegye alispánjának. Budapest, 1912. évi nov. hó 15. Nyíregyháza város polgármestere Nagyságod utján hozzám intézett folyó évi 18468—1912. számú beadványára értesítendő, miszerint ama nyilatkozatát, hogy a jelenlegi pénz piaci viszo­nyokra való tekintettel uj honvéd huszár lak­tanya épités-e iránt ez idő szerint kötelezettsé­get nem vállalhat, tudomásul vettem s bár a laktanya épiteshez szükséges összegnek rendel­kezésre bocsátása nem áll módomban, mind­azonáltal nem találom indokoltnak, hogy ugy az általános, mint a részletes építési terveze­tek az 1895. évi XXXIX. t.-c. 4. §-ához tar­tozó végrehajtási utasítás értelmében meg ne szerkesztessenek oly célból, hogy a pénz piaci helyzet kedvezőbbre fordultával a laktanya­építés késedelem nélkül megkezdhető legyen. Minthogy Nyíregyháza város közönsége a laktanya telepítésére, a fentebb idézett beadvá­nyában elvben hajlandónak nyilatkozik, felhí­vom Nagyságodat, hogy a megnevezett t.-c. 4. §-ához tartozó végrehajtási utasítás 5.-a) pont­jának rendelkezései szerint az „Általános építési tervezet" szerkesztésére hivatott helyi vegyes bizottságnak folyó hó 22—25. közötti időben való összehívása iránt, a bizottság honvédségi tagjainak kirendelése végett innen egyidejűleg utasított kassai III. honvédkerületi parancsnok­saggal egyetért őleg intézkedni s a bizottsági tárgyalás idejét és helyét ide is bejelenteni szí­veskedjek. A honvédelmi minisztérium részéről a bi­zottságba Maróthy Kálmán mérnökkari százados és Józsa Kálmán alhadbiztos rendeltettek ki s a vonatkozó állomány- és helyiségszükségleti kimutatás nevezettek által fog a bizottságnak bemutattatni. Megjegyeztetik, miszerint a laktanya a folyó évi 80737 —9 b. számú rendeletemben foglal­taktól eltérőleg, csupán egy huszár osztály elhe­lyezésére lesz tervezendő. Egyebekben azonban az idézett rendeletben foglaltak maradnak mérvadók. A miniszter rendeletéből: Gönczy, sk. tábornok. 1 A leányegylet tea-estclyének a missziója. Visszagondolok a társasélet nélkül élő vademberre, aki dorongot vett a kezébe, ha más embert megpillantott, attól is félve, hogy a másik ember őt üti agyon, de meg ő is a másikat agyonütni kívánva, visszagondolok arra az emberre, aki oktalan dühvel üldözi ember­társait, mint a többi állatokat, ki állatias féle­lemmel tart embertársaitól, mint az állatbőrbe teremtett egyébb lényektől, visszagondolni pró­bálok a társas élet fejlődésének fejletlen kez­deteire s a fejlődésnek ama nagy csatáira, me­lyeknek lefolyása közben számtalan élet pusz­tult el idő előtt, számtalan hasznos intézmény rombolódott szét a vajúdások ágyában s szám­talan temérdek szépet ígérő intézmény nem lelt megvalósulást csak azért, mert az ember nem látta társában a hozzá hasonló, a vele egyenlő célokra teremtett szociális lényt, kihez a bizal­mok ezer láncával kellene fűződnie, hanem idegent, ki ellen küzdnie kell, mert fél tőle, mert tart tőle, mert ellenségét, megölőjét, ér­dekeinek szétrombolóját, céljainak ellenlábasát látta benne. Mennyi gyönyörű megvalósult s már régen fennálló, egy világérdeket szolgáló intézmény maradt volna meg a nagy emberiség számára, ha ebben az értékes és érdekes állat­ban: az emberben természet adott nagy érte­lem, végtelen intelligencia, páratlan ész, nem más emberi agyak termékei ellen gyártotta volna fegyvereit és mennyi gyönyörű, sajnos csak messze jövőben megvalósulandó intézmény szülemlett volna meg már eddig is, ha az embe­riség nyüzsgő hangyaboly módjára páratlan UIÁM^ÁMA^ %illanyerőre ós fehérnemű a mészáros János „érkezett gozmoso ti9Ztití in tézet. November l-től Kossuth Lajos-tér 5. (Baromfi piac) Bejárat a Zöldség-térről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom