Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-17 / 46. szám

4 47-ik szám. jffiíEfflOék. 1912. november 24. A fűtőanyag drága, a megélhetési viszonyok nehezek. Egy öl fa 40—44 korona, behozatala 2 kor. 40 fill., vágatási dija 8—9 korona. Égi szerencse, ha ez utóbbira istenkáromlás nélkül kap embereket. Igaz, hogy segíthetnénk magunkon a gőz- vagy villamos favágógéppel, ezek azonban annyira igénybe vannak véve, hogy hetekig várhatunk, mig házunkhoz kaphatjuk. Ezeket látva és tapasztalva azon gondolatra jutottunk, nem volna-e helyes egy városi gőzfürész-telep létesítése. Ilyen vállalatot már mas város is állított fel és nemcsak rá nem fizetett az üzemre, de abból jó jövedelmet is húzott és a kitermelt fát gyorsabban tudta értékesíteni. Azt mi természetesen — adatok hiányában — nem tudhatjuk, hogy mennyibe kerfilne egy modern gőzl'ürész gyár felállítása, mennyire rúgnának üzemi költségei, az azonban valószínű, hogy kifizetné magát és gátat vetne azon horribilis favágatási áraknak, melyeknek ma a nagyközönség ki van szolgáltatva minden védelem nélkül. Ajánljuk ezen felvetett eszme megvalós tását azok figyelmébe, akik az életrevaló gondolatok megtestesitésén szívesen fáradoznak. A vállalatnak a hasznát nemcsak a város látná, hanem a nagyközönség is, mely már is — népiesen szólva — torkig el van telve a favágók tulköveteléseivel. & színház ügy. A városi színház kicsi. Nem célszerű beosztású. Nem modern. Nem megfelelő a mai igényeket tekintve. Legújabban tűzveszélyes is. Hogy m'ért tűzveszélyes, igazán nem tudnánk hirtelen megmondani most, a mikor az egész villanyvilágitási berendezést ezer nehányszáz korona költséggel teljesen átszereltette a város, mert a vezetékek nem voltak előírás szerint a modern elektrotechnika szigeteléseivel ellátva. Az épület kő és tégla, a nézőteret vasfüggöny zárja el a színpadtól. Mégis kimondták rá, hogy tűzveszélyes és legújabban a főkapitány a színház épületét a közönség használatától elzárta. Előre bocsátottuk, hogy ismerjük kis színházunk minden hibáját. Magunk sürgettük egy uj állandó színház építését, egy uj színi kerület szervezését — most is megjegyezzük azonban, hogy ez ma már nem cultur kérdés. Nem. A színház üzlet, az igazgatónak. A közönségnek szüksége van rá, hogy szórakozhassék benne, jól, kényelmesen és igazi élvezetet nyerve a pénzéért. Most azonban, a mai pénzviszonyok mellett uj színház építéséről beszélni sem lehet. Legalább is felesleges. Ebbe a színházba nagyobb átalakításokat, javításokat eszközölve pénzt belefektetni vétek, sőt bűn volna. Becsukni a színházat, mert tűzveszélyes, mikor hosszú éveken át nem volt az, mikor a város a tűzveszélyesnek kimondott villanyosvezetéket kicseréltette — nem találjuk szükségesnek. A fővárosi nyári színkör, Komárom, Hódmezővásárhely, Marosvásárhely, Trencsén, Nagykanizsán, Gyöngyös, Gyula, Máramarosszígeten, Makó, Vízaknán a nyári színházak nem tűzveszélyesek. Pozsonyban, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron a kőszinházak mellett nyári színházakban is tartanak előadásokat. Lehetnek azok tűzveszélytelenebbek, mint a mi kis állandó színházunk? Nem. Ismételjük, mi is óhajtjuk az uj, nagy, modern színházat, .de ismerve a viszonyokat, tudunk várni — és mig az felépül, teljes biztonságban érezzük magunkat a mi kis rossz színházunkban. A bezárást kimondó határozat ellen, mint értesülünk a város és külön Zilahy Gyula színigazgató is felebbezést adtak be a belügyminiszterhez és igy reméljük, hogy az amúgy is j zárva lévő színház ajtók kinyitását már legközelebb jelezhetjük olvasóinknak. A második tea-zsúr. Az elmúlt vasárnap, november 10-én renI dezte a nyíregyházai leány-egyesület ez évi I második tea estélyét a Korona dísztermében, amelyet ez alkalommal oly szép számú és elegáns közönség töltött meg, amelyet csak a szezon derekán szoktunk megfigyelni. Műsor változás folytán az első számot Wálter Géza hírlapíró előadása töltötte be, aki költeményeiből adott elő szemelvényeket. Vajda Ilona debreceni színésznő ugyanis, akinek az egyesület jelentése szerint ez estén szerepelnie kellett volna éppen Walter Géza költeményeinek felolvasásával, közbenjött akadályok miitt meg nem jelenhetett, s csak a legközelebbi teazsuron, november 24 én gyönyörködteti majd közönségünket. Az osztatlan tetszést keltő költemények elszavalása után a múlt szezonból tökéletes érzék-tehetségük révén előnyösen ismert Perelilimovszky nővérek énekszáma következett Kovách Árpád művészi zongora kísérete mellett. A szebbnél-szebb népdalok elsőrangú bemutatása után a hallgatóság zajos tetszés-nyíl vánitással fejezte ki köszönetét a szerzett művészi élvezetért a talentumos nővéreknek. Ezt a zajos tetszésnyilvánítást ezután mindvégig* biztosította magának Foltiner Margitka monológja, aki bájos jelenetekben alakította meg a legkedvesebb bakfis leányt. A műsor után a fiatalság villám tánca fejezte be a kitűnően sikerült tea-délutánt. Lélek analizisok. A feministák ábrándvilága. Szeretném, ha kedves olvasóim kis cikkemből arra a következtetésre jutnának, hogy ez nem óhajt irányt szolgálni, hogy a fenímizmus kérdése körül összesereglett két párt küzdelmében nem akar egyik párt szenvedélyére sem olajat önteni, nem akar cirógatni, nem akar pofon ütni, csak egy kis vázlat akar lenni a messze jövőnek hosszan kibontakozott társadalmi alakulatából. Megtörtént, lezajlott harcok nyomán kialakult csatatérre akarok egy kis világítást vetni és nem bonyolultabbakká tenni azokat a kérdéseket, amik ezen harcoknak előidézői voltak és lesznek. Hogy ezt a célt minél könnyebben elérhessem, nem is abban a formában vetem cikkemet papírra, amint az ifjú polemikus óriások vitatkozásaikat lefolytatni szokták, nem fogok szenvedélytől izzó mondatokat papírra vetni, sőt jó előre megvonom magamtól a szót, egy pár nyugodt alakot állítok csak a szintérbe s ezek fognak csevjgni ugy. ahogy nekik jól esik, én csak a függöny mögött vagyok és a villanygombokat nyomom meg, aszerint amint egyik vagy másik alakomnak szertelen tulnyujtott csevegését megfékezni, vagy szótlanságát felolvasztani kívánom. Szintén uriszoba, megfoghatatlan éles modernség, a falakon a férfi cicoma különféle jelei, egymással szemközt tükrök akként, hogy minden tükörben a szemközti tükröt alakoddal együtt láthatod. Finom dobozok, melyekből diszkrét illatok lopódznak ki, melyek betöltik az egész termet. A padlón ruganyos gummilabdák vannak elsülyesztve, melyek beleolvadnak a talaj szinébe, ugy, hogyha lépsz egyet, mindig reá találsz egyre, lépni mely gyönyörű ivben perdíti testedet s ez rugganyossá teszi a teremben sétáló alakokat. A falban tükrökből láthatólag három bölcső van beállítva, mi tehát annak a jele, hogy három csecsemő van egyszerre a házban. Ennek magyarázatára az szolgálhat, hogy a kisdedek egy néhány évig a bölcsőben hevernek s innen csak akkor mozdulnak ki, mikor a szellemi oktatást megkezdik, * járást, mozgékonyságot nem kell tanulniok, mert már olyan műszereik vannak, amiknek ruganyossága pótolja az emberi kezdetleges ügyetlenséget. Minden csecsemőnek szeme előtt, szintén tükrökben láthatólag, óramutatót forgató szerkezet van, minek leforgása jelzi a bekövetkezett teendőknek—, minő a másfélórai sirás, alvás, álmodás, ringatódzás időszakait. A csecsemő szája láthatatlan hidak által egy világos, a levegő sziuével csaknem egybeolvadó öltözetű gramofonnal van egybekötve s mikor első ütemét adja szándékos bőgésének, a gramofon éles harsonával zokogja el a legfinomultabb dajkadalokat: ha nelalán elérkezett a táplálkozás ideje, amit az óramutató csendes pisszegéssel jelez, előre csucsoritja száját és lá'hatatlan energiák vad tülekedessel megkezdik a tejszállitás folyamatát, jelképileg előttük frfk szik ugyan az apakebel, ami azonban csak külsőleg megtévesztésig hasonló, belül azonban tömve van mesterséges teledényekkel s innen szivárog a tápanyag. Minden gyönyörűen harmonikus! A férfiak, mint a szép nemnek képviselői, magukon viselik a bájnak, a lágyságnak gyönyörű vonásait, gyönyőrüpn keresztülviszik a férfiak feladatát, hogy mikor a nö a napi munkában elfáradva hazatér, mikor női lelke a gondokban, a család fenntartása utáni törekvésében elfásul, elmegy haza az ő kicsi férfijéhez, s ennek gyengéd szeretetében, lelkének könnyüségében, tiszta vágyódásában, érintetlen fehérségeben felolvad a fásultsága, visszatér az édes szeretete, bohém életvágya, a gyönyörök pillanatának és a pilla natok gyönyörűségének meglátása, megkivánása, szürcsölni vágyása. A bútorokon gyönyörű férfi kézimunkák hevernek, miket a háznak ifjai Ízlésesen szétteregettek, itt-ott egy-egy jutalomkönyv is hever, miket a pajkos gímnázista leányok kaptak és gyengéd fivéreik hivenőrizik számukra. A falakon modern képek, festmények hevernek, miknek legszeob vonásuk, hogy beleolvadnak a háznak légkörébe. Az egyik kép a családi élet gyengédségét akarja ábrázolni, amint a háziférfi szeretettel rakja fel vadászatra induló nejének lovára az elemózsiákat, ez meg virtusosan ián coltatja lovát, melynek előrészén egy erős, egészségtől duzzadó leány ül, kinek anyja büszkén látszik a gyeplőt nyújtani. A képeken kivül különösen ferfiszobor alakok villogtatják telt formáikat, amiknek mezben való takart<ága még kívánatosabb előizeket és utánagondolásokat okokz a női szemlélőknek. A színtérben egy-egy takaros férfiszemély sürög. Idő 2912. év november hó. Személyek: Mityuka (szép férfi, de az alakján reárajzolódott erősség, izmosság ellentétben látszik lenni a férfialaktól megkívántató gyengédség, lágyság, puhasággd. Olyan férfinak látszik lenni, aki ki tud emelkedni a férfiúnak rendes, mindennapi foglalkozási köréből, a házvezetés, konyha, gyermekek dajkálása, nevelése körüli dolgokból, aki arna is képes, hogy kezébe vegye a gyeplőt és megsuhogtassa az ostort és papucskormány alatt tartsa az esetleg erélytelen nejét. Olyan férfiúnak látszik, aki bátran betelepedhetne a modern írányzitok közt felvetődött maritizmus által megteremteni kivánt ama állapotba, hogy az élet hivatalaiba esetleg férfi is beleülhessen és épugy ellássa azt, mint áz élet urai: a nők.) Pityuka : (Ideális férfiarc, az igazi férfiasság megtestesítője, a báj, a lágyság, az odaadásnak kifejezése ömlik el arcá.i, ruházata bajosan húzódik végig tagjain s végtelenül ingerlővé teszi az ő háziasságát. 20—21 éves korú lehet és már kissé megérett férfiassága nagyon sok igérni valót látszik majdan nyújtani annak, akit majd szerencsés perce hozzá vezeti, aki majd X © h 0 Ü r > O Saját gyártmányú Él IIMjt 2 K-M lajtai BLUMBERG JÓZSEF keztyü, füzó és kötszer gyárában, Telefon 96 Párisi fűzök, támgépek, hategyenesítök- servkötök, haskötők es mindennemű kötszerek 'S^SŰS^*^ Kuiön próbate em