Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-10-27 / 43. szám

2 42-ik szám. J^Y.ÍR¥IBÉK. 1912. október 20. Tehát ezt is a tárgyalás során lehet és kell megállapitani. Hogy nem lehet 6—10 palotát két millió téglával építeni, bizonyítgatni felesleges, ezt is jó számításainknál komoly megfontolás tárgyává tenni, mivel az nem terem csak ugy meg magától, sok időbe és sok pénzbe kerül annak előállítása. Városunk közönségének számolnia kell első sorban a pénzügyi helyzettel. Igaz, hogy szeretjük hallani itthon és az idegenek előtt, hogy „gazdag város" vagyunk, a mi nem egészen igaz, sőt a jövőt és ennek szükségleteit tekintve, vagyona aránytalanul kevés, sőt, hacsak önmagunkat nem akarjuk ámítani, azt is be kell vallanunk, hegy napról-napra emelkedő szükségleteink ugyancsak igénybe veszik jövedelmeinket es gyarapítják adósságunkat. Vigyázni kell tehát arra, hogy adományainkban, áldozatkészségünkben ne lépjük tul a megengedett határokat, nehogy azon városok sorára jussunk, amelyek elképzelhetetlen pótadóval kénytelenek a polgárokat megterhelni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a görögkatholikus magyar püspökség székhelyere az aláírók indítványa szerint most mindjárt meghozandó áldozatunk nem fog kimerülni azon hozzájárulásban, melyet a jog- é» pénzügyi bizottság megadni javasol. Nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen természetű létesítések bővítésre, javításra szorulnak és ezeket annakidején mind a város lógja rendbehozni. Az emelendő és nagy tért elfoglaló épületek csatornázása, vízvezetéke, világítása mind a város terhe lesz és mi már most kételkedünk abban, hogy a megajánlandó hozzájárulásból — mint már fentebb említettük —• a püspöki palota, ennek melléképületei, a kanonoki lakások és a püspökséggel kapcsolatos egyházi és tanügyi létesítések felépíthetők lennének. De meg nemcsak eddig van ez. A felekezetek követelik, hogy aránylagos, népességük számához arányított anyagi támogatásban részesüljenek. Számításba vették-e az aláiró urak, hogy a római katholikus egyház kérését iskolák építése iránt azért nem teljesítette a város, mert megfelelő aránylagos összegért nyomban jelentkeznek a többi felekezetek. Vájjon a római katholikus vallású kezdeményező ezen aláírással a görögkatholikusoknak ily nagy mérvű támogatásával nem utat akar-e törni arra is, hogy a római katholikus egyház megismételje kérését és előlepjenek a többi felekezetek is, — ki tudja ? Tehát Debrecen nem licitál tul bennünket, ha meg is szavazza a szakosztályok javaslatát. És ha Dorog kapja a püspökséget, belenyugszik. sőt nem is reflektál rá. Csak Nyíregyháza fáj nekik. Kíváncsian várjuk most már végre a székhely ügyben a végleges döntést. szerű érzése fűz az annyira szorongatott félholdhoz, s nem tudunk lelkesedni a balkáni négyek vállalkozásáért. Valószínű, hogy ez alkalommal még se Szófiától, se Belgrádtól, se Athéntől, se Getinjétől nem épül Bizáncig diadalut a konföderált királyok számára s igy faji szimpátiából nincs okunk aggódni Szolimán birodalmáért. Ennek a készülő, félig már fel is robbant háborúnak háta möaött azonban mégis csak egy föltarthatatlan folyamat él és érvényesül, amelynek eredménye, ha tíz, vagy száz év múlva is, nem lehet kétséges. Hogy akkor majd az orosz cár, a magyar király, vagy a német császár tartja e bevonulását Konstantinápoly utcáin, egyelőre nehéz lenne megmondani. Ha Allah ugy akarja, az izlám ebbe is belenyugszik, s a sztambuli kafanák verandáján ugyan ugy hátat fordít majd a bevonulónak, mint ahogy valamikor Budán, azután Belgrádban, azután Sarajevoban tette . .. S azután mindörökre eltűnik világrészünkből a Kelet, amelynek színeivel és tikkasztó atmoszférájával már csak a jövő Pierre Lottijának könyveiben fogunk találkozni. Stambulból megint Bizánc lesz, s már csak az a kérdés, hogy az egyes vagy kettős, a rómei vagy görög kereszt fog-e a Hagia Sophia kupolájára kerülni a fél hold helyébe. I & tűzoltó nap. A tűzoltóságról — és főkép — a mi tűzoltóságunkról, szinte nincs mit mondani a mi közönségünknek. Zászlójukon az emberszeretet, jelszavuk: Istennek dicsőség — egymásnak segítség ! A gondviselésnek eszközei ők, akik oda állanak az égő zsarátnok romboló tüze elé és védik embertársaik életét és vagyonát. Mindezt utógondolat nélkül, elismerésre sem tartva számot, tisztán embertársaik javáért teszik. A feladatkör amelyet betöltenek igen sokszor igényelné embertársaik segítségét. E helyett azonban gyakran találkoznak lekicsinyléssel, fásult közömbösséggel, félreismeréssel. Közönségünk egy része nem képes felemelkedni oly nézőpontra, a melyről működésüket a jóakaratú kritika szemüvegén nézve, erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni indíttatva érezné magát. „A miket pedig akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek — ti is azt cselekedjétek ő vélök!" És mégis, most, mikor másod izben lett volna alkalma tűzoltóink iránt érzett háláját, kötelességét leróni, mikor „ Otthonuk"'• javára megtartották városunkban is — úgy mint országszerte — a tűzoltó napot, szomorúan szögezzük le a tényt, hogy közönségünk kicsinyes nemtörődömséggel negligálta, elkerülte az urnákat. Pedig csak filléreket kértek és városunk hölgyközönsége mindent elkövetett a nemes nagy ügy érdekében. Szomorúan kell konstatálnunk az eredményt! 300 K 07 fillér. Ennyi egy egész napi gyűjtés eredménye, melyet a tűzoltók tőlünk megérdemeltek!? . . . Az uj adótörvény. Az adózó közönséget erősen érdekli az 1913. évi január elsei dátum. E naptól kezdve ugyanis az uj adórendszer lép életbe Magyarországon. Érdekel ez a rendszerváltozás mindenkit, de legnagyobb tömegekben a kereskedőket és iparosokat, kikn

nk adóját illetőleg különösen fontos újításokat hoz az uj adótörvény. A harmad osztályú kereseti adó, valamint a kézműveseket illető első osztályú kereseti adó alá tartozik mind az a jövedelem, mely kereskedelmi és ipari üzletből, vagy bármely hasznot hajtó foglalkozásból származik, legyen az bár szellemi is, kivéve a szolgálati viszzonyból eredő illetményt, mely jövedelemadó alá tartozik Kereseti adót fizetnek tehát: a kereskedők és iparosok és pedig ugy az egyéni cégek, mint a közkereseti és betéti társaságok, a bankárok, a gyógyszerészek, a zálog üzlettulajdonosok, a telekparcellázók, a bányák, miután a külön bányaadó megszűnik. Nem fizetnek kereseti adót: a háziipart űzők, ha a maguk vagy háznépük segítségével, de idegen munkások alkalmazása nélkül előállított cikkeket vagy megrendelésre készítik, vagy pedig azokkal nem állandóan, hanem csak időközönkint házalnak: az országos letartoztató és javitó intézetek és a birósági fogházak iparűzése ; a napszámos munka; azok a közös raktárak, melyekben az egyenként már adózó iparosok saját gyártmányaikat árusítják: végül azok az egyének, akik létminimum cimén jövedelemadót sem fizetnek, vagyis azok a kereskedők és iparosok, akiknek összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja. Az általános kereseti adó alapja az adókivetés évét megelőző évből származó tiszta jövedelem. Ha az üzleti év a naptári évvel nem esik egybe, a kivetés nem az előző üzleti évre | történik. A kereskedő vagy iparos összjövedelme, vagy minden forrásból — tehát nem csak az üzletből — származó jövedelme szerint az adókulcs más és más. Es pedig, ha az összjövedelem 800 és 1000 korona között van: 1 százalék. 1000 és 2000 korona közt 2 százalék, 2000 koronán felül van 3 százalék. Nevezetes és demokratikus rendszer lép életbe a vallomásadás körül. Aki vallomását be nem adja, a kivetés során megállapított ado 1 százalékát fizeti pótlék cimén, ha pedig ujabb felhívásra sem adja be a vallomását, a pótlék az adókivető bizottság által megszabott adó 4 százalékát teszi ki. Az 1 százalék helyett 5 százalékot és az emiitett 4 százalék helyett 10—25 százalékot fizet a pótlék cimén, akinek megállapított adóköteles jövedelme 1000 koronát meghalad. A kereskedő és iparos adóját eddig három évenként vetették ki. Ezután máskép lesz. A kivetés 1913. január első napja után évenként fog történni. Az általános kereseti adó alapja az üzletből származó valóságos jövedelem. Ahol ez nem állapitható meg, a legkisebb adóalap megállapítására a lakbér szolgál. A lakbér e célból igy sorozandó; 2 és fél—4 szeres összeggel, ha a lakbér 500 koronánál nem nagyobb; 2 és fél—5 szörös összeggel, ha 500 és 1000 korona közt van; 3 és fél — 10-szeres összeggel, ha 1000—2000 korona közt van; 5—17-szeres összeggel, ha 2000—3001) korona közt van ; 7—20-szoros összeggel, ha 3000 koronánál is nagyobb. Minden kiskorú gyermek után a lakbér 10 százaléka levonandó, de ez a 10 százalék egy-egy gyermekre nézve 100 koronánál és valamennyi gyermek után a lakbér 40 százalékánál több nem lehet. A minimális adótételek a kézműveseknél: kis - és nagyközségekben a segédekkel dolgozó kézműveseknél 10 korona, a segéd nélkül dolgozó kézmüiparosoknál Budapesten 10 korona, törvényhatósági, rendezett tanácsú városokban és legalább lO.OOO lakost számláló községekben 8 korona, egyéb helyeken 6 korona. A házalók adója, ha üzletüket egyedül és gyalog folytatják, 8 korona, ha üzletüket egyedül és egy lóval folytatják, 12 korona. Ezen felül jár még minden segéd után 4 korone és minden ló után 6 korona. Társas cégeknél minden egyes cégtag lakbérét külön-külön kell számitasba venni a minimális adóalap kiszámításánál. Nevezetes újítása az ezutáni adózásnak, hogy a családtagok és cselédek után fizetendő adót az uj törvény megszünteti. A kereskedő és iparos jelenleg nem csak kereseti adót fizet, hanem jövedelmi pótadót és betegápolási pótadót is. Utóbbin 1913. január elsejétől sem lesz változás. Ellenben a jövedelmi pótadó megszűnik és helyébe a progresszív jövedelemadó lép. A kereskedő és iparos jövedelmi pótadója ma a III. osztályú kereseti ado bizonyos százalékában van megállapítva. Aki tehát ugyanolyan összegű harmad osztályú kereseti adóval volt megróva, az ugyanannyi jövedelmi pótadót is fizetett, tekintet nélkül arra, nincsenek-e más forrásokból, pl. földből, házból stb. származó jövedelmei. Ez ezentúl másképen lesz. A kereskedőnek és iparosnak és általában minden adófizetőnek nemcsak az üzletéből, iparűzéséből, hanem a földjéből, házából, tőkéjéből, szóval minden néven nevezendő forrásból jszármazó valódi jövedelmét egybe fogják adni és igy az egészre vetik ki a jövedelmi adót. Ez a jövedelemadó a jövedelem nagysága szerint szakaszonként emelkedik, vagyis a legkisebb jövedelem kisebb kulcs, a nagyobb jövedelem nagyobb kulcs szerint adózik. A legkisebb jövedelemnek 6 százalék, a legnagyobbnak 5 százalék a jövedelemadója. Százalékban kifejezve a jövedelemadó 3.300 korona összjövedelemnél 1 és fél százalékot, 5.000 koronánál 2 százalékot, 7.300 koronánál 2 és fél százalékot, 10.000 koronánál 3 százalékot tesz ki. Az adókivetést minden polgárra nézve az adókivető-bizottság eszközli. Akik kereseti és jövedelmi adót is tartoznak fizetni, ez a kivetés mindkét adónemre egyidejűleg történik. A többi adózók, pl. háztulajdonosok, föld birtokosok, tőkések stb. csak a jövedelemadó nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek j Olcsó árak. Herpay Ernő ari divatáraháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. 5.