Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-10-27 / 43. szám
43-ik szám. JftÍRYIDÉK. 1912. október 27. 3 szempontjából tartoznak az adókivető bizottság elé. Az adókivető-bizottság tizenegy tagból áll. Ezek közül az elnököt, ennek helyettesét és 1 tagot a pénzügyminiszter nevez ki, 4 tagot a mezőgazdasággal foglalkozók és 4 tagot a kereskedelmi és iparkamara felerészben iparosok és felerészben kereskedők kőiül választ. Határozatképességhez legalább 4 tag jelenléte szükséges. A bizottság szótöbbséggel határoz, egyenlő szavazat esetén elnök szavazata dönt. Megalakuláskor a bizottság tagjai fogadalmat tesznek a pártatlanságról és részrebajlatlanságról Ha valamely bizottsági tag saját adójáról, vagy valamely rokonának, vagy munkaadójának adójáról folyik a tárgyalás, akkor az illető bizottsági tag az ülésről lávozni köteles, épen ugy az elnök is. A bizottság ülése zárt, azon hallgatóság jelen nem lehet. A határozatot az elnök előszóval hirdeti ki. Először az adózó tartozik nyilatkozni, hogy elfogadja-e vagy felebbez és azután nyilatkozik az előadó. Nyilatkozatok hiányában a kivetés jogerős. A bizottság tagjai 8 korona, az elnök 10 korona napidíjat élveznek. Aki a bizottsági tagságot ellogadható ok nélkül megtagadja, azt 100 korona birsággal büntetik. A kivetett adó eltérően az eddigi szokástól, nem lakbérnegyedek alkalmával, hanem a naptári évnegyedkor esedékes. Jövő évtől kezdve tehát az adó január, április, julius és október ho 15-ik napjáig befizetendő. A behajtás tekintetében az uj törvénynek energikusabb és hatásosabb eszközei vannak. Aki az adónegyed lejártáig nem egyenlíti ki tartozását, az kap egy 8 napi határidőre szóló jelentést. Ha erre nem reagál, akkor már várhatja a végrehajtót a becsüssel. Eddig az volt az eljárás, hogy közben még egy három napra szóló intést kézbesítettek a hátralékosnak. Ez azonban feleslegesnek bizonyult, mert aki a 8 napos intéssel nem törődött, az a 3 napos intőtől sem ijedt meg, mert bizonyára nem volt veszíteni valója. Igy sok felesleges munkát okozott, a behajtást pedig hátráltatta. A végrehajtó működése alkalmával az eddigi szokásokhoz fog alkalmazkodni. Azon adózók részére, kik alkalmazásban állanak és igy jövedelemadót fizetnek, elrendeli a törvény, hogy fizetésük, illetve javadalmazásuk a jövedelemadó erejéig korlátlanul lefoglalható. Ez az intézkedés bizony sokaknak nem fog örömet okozni. De nagy igazságtalanság nem rejlik benne, mert az állami és más köztisztviselők adóját a legkisebb fizetés után minden megkérdezés nélkül levonták. Ezzel az intézkedéssel tehát csak az egyensúly van helyre állítva. & SZABD LC SVARMEG YEI TANÍTÓ EGYESÜLE T KŐRE. Szabad egyesületünk élete. Egyesületünk kitűzött céljaiban és az ezeket szolgáló eszközeiben keresi s találja létjogosultságát. A történeti kialakulás, a kitűzött cél felé való törekvés, az elért eredmények a létjogo suitság bizonyítékai. Midőn nagy Eötvösünk az 1868. évben letette népoktatásügyi administrációnk alapköveit, nem feledkezett meg a testületi szellem megteremtéséről sem, s azon volt, hogy ezt a népnevelés szolgálatába hajtsa. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 147. § a elrendeli a községi néptanítóknak testületté való alakulását. Az 1872. évi szeptember 14-én 23,201. sz. a. kiadott szabályrendelet pedig a következőkben tűzi ki az egyleti élet működési célját: a) Az iskolai nevelés és tanítás előmozdítására tartozó ismeretek gyarapítása és tanításuk módszerének megvitatása s mindkettőnek a tanítók közötti s általános terjesztése. b) Az iskola belső élete tökéletes kifejlesztésére tartozó iskolai rendtartás és fegyelem gyakorlását illető tanulságos értekezések tartása. c) A tanítási eszközök javítására, szaporítására és terjesztésére célzó véleményes javaslatok megállapítása. d) A tehetetlenségre jutóit tanítók, a tanítók özvegyei és árvái sorsa javítása előmozdítására szolgáló segélyegyletek alapítása s ez ügy iránt a tanítók közt és a nagy közönségben a munkás részvét felkőltése és ébrentartása s a segélyek ez uton való gyarapítása. e) Munkálkodásuk rendje es módja meghatározása és ezek eredményei egybeállítása és közrebocsátása. Ily nemes cél mellett csak hivó szózatra volt szükség, hogy mindazon hivatásuk magaslatán álló tanítók, kik oklevelüket nem obsitnak tekintették, hanem jogosítványnak, az egyesületbe mint önképzőkörükbe való belépésre, sorompóba lépjenek. Szabolcsmegye nagy nevéhez méltóvá tette magát az a 78 tanitó, kik a megye tanügyi vezérével élen, megalkotta a „Szabolcsmegyei és hajdukerületi felekezet nélküli tanitóegylet" • et. Ez egyesület bár nevét és vezérét változtatta ugyan, a kitűzött céltól sohasem tért el és nem térhet el mindaddig, mig azt Eötvös szelleme lengi át. Küzdve küzd, de bátran halad előre kicsiny seregével, mint Hellas régi népe, melynek győzelmet látta Marathon. Az egyesületünk marathoni győzelmet mutatja 25 éves jubileuma, melyet 1901. évben ült meg. Történetének irója beszámolt ekkor mindazon eredményekről, melyek egy negyedszázados munkás életnek gyümölcsei. Szabad legyen egyesületünk történetében felhalmozott adatokból felemlítenem csak azt. hogy 25 év alatt 45 gyakorlati tanítás tartatott és 101 értekezés, pályamunka és egyéb fajú dolgozat olvastatott fel. A szellemi munkások száma 70 volt. Egyesületünk a létért való küzdelmében is 18 darab aranyat osztott ki jutalmul munkás tagjai között. Szóljanak tehát e számok a mult történetéből a jelennek s rázzák fel ezt a közönyök posványából, midőn egy szép múlttal dicsekvő egyesület kér életet vagy halált. Legyenek mindezek argumentumok egyesületünk létjogosultsága mellett. Egyesületünket megszüntetheti a közöny, szabadságát feláldozhatja a könnyelmű gondolkodás ; de valamint a szabadság ugy az egyesülés eszméje is, mint a főnix hamvaiból, uj meg uj életre kél. Mert a szabadság és egyesülés az emberiség ősjoga és kötelessége egyaránt, melyek a művelődés jegyében a legszebb kifejezői az emberi jog és méltóságnak. Az egyesület élete megköveteli létfenntartásának eszközeit: a jogok és kötelességek ismeretét, ezek pontos, lelkiismeretes gyakorlását. Aki az egyesületi jogokat csak a szavazás, választás és választhatóságban gyakorolja, a kötelességeket pedig a tagsági dij befizetésében oem ismeri: az hivatásának magaslatára nem tud emelkedni s végzete szabta kis kört sem képes betölteni. Együtt munkálkodással, munka megosztással tartjuk fenn az egyesület életét. A gyűlések csak egy munkás életnek lehetnek beszámolói, záró ünnepélyei, munkaprogramul megadói s mindezekkel együtt a megyei tanítóság intelligentiájának fokmérői . . . Egyesületünk szeretett elnöke e két kérdést tette fel: „Hogy leszünk? Mit teszünk?' Az aggodalomból fakadó ezen kérdéseket megértjük, súlyát átérezzük, ha a hosszas kimerilő küzdelmeink eredménytelenségét, a közelmúlt egyetemes gyűlés csúfos kudarcát nézzük és magunkkal hordozzuk a folytonos csalódások szülte bizalmatlanságot, a mellőzés kinos fájdalmát. Az elkeseredés hozhatta létre A Magyarországi Tanítóegyesületek Orzzágos Szövetsége igazgatóságának azon megállapodását, ha a tanítóságnak a VII. egyetemes gyűlés határozataiban lefektetett jogos kívánságai nem teljesíttetnek, akkor a tanítóegyesületek gyűléseiken a fizetésrendezés ügyén kivül semmi egyébbel nem foglalkoznak. E megállapodásnak szomorú következményei lehetnek, ha majdan kivitelre kerül a sor. Az egyesületeknek a miniszter által jóváhagyott alapszabályok ásta mederben kell folyníok. Ha e mederből kicsapnak: megszűntek létezni. Erőszak erőszakot szül, erőt erővel győznek le. Egyesületünk elvesztheti szabadságát, életét, az állami tanítók részére pedig megalakulhat a hivatalos egyesület. Az állami tanitók nemcsak szellemi és erkölcsi, de anyagi hasznot is hajtottak szabad egyesületünknek a tagsági, továbbá a visszamaradt napi- és fuvardijak által, mely ősszeg a pályamunkák díjazására lett eddig fordítva. Az Országos Szövetségnek ezen megállapodását nem helyeselhetjük annyival is inkább nem, mert az egyesületek megkérdezése nélkül, a közfelfogás ellenére tette. Nem az 0. Sz. küld az egyesületekbe képviselőket, hanem megfordítva az egyesületek, hogy a tanítóság közszellemének hirdetői legyenek. Nem járószalagra, kiskorusitásra van a tanítóságnak szüksége, ne Androklos szerepét végezze az 0 Se.,. hanem legyen a tanítóegyesületek hatarozatainak végrehajtója. Az idő, a harctér változása, a harcolók műveltsége magával hozza a taktika változtatását. Több mint 30 éve küzd a magyar tanítóság az anyagi jólétért s maga rendezgeti a fizetést, ahelyett, hogy azokhoz fordulna, kik érdekében tenni tudnának, hogy a nyers erőszak helyeit az intelligentia fegyverét használná s ezzel erőszakolná ki az anyagi elismerést. A tanítóságnak nem szabad a társadalomtól elfordulnia, hanem kell, hogy ennek hasznos és nélkülözhetetlen tagja legyen, hogy ez érte és vele küzdjön. Minden megye tanítóságának súlyát csak saját megyéjének közönsége tudja megmérni, forduljon tehát a tanítóság ehhez s vesse alá magát próbáaak, hogy megismerje értékét, súlyát. Ha megmérettünk és igen könynyünek találtattunk, ugy akkor nincs jogunk követelni, hanem mint eddig, nyomorult szolgalélek módjára továbbra is hajlongva koldulni. A terrorizmus fegyverét tegyük vissza hüvelyébe, mert a törvényhozás elébe nem vághatunk, mihez a tisztelet és bizalom kapcsai fűznek. Miután eddig mi rendezgettük — és elég rosszul — a fizetésünket, engedjük át már egyszer e jogot az illetékes tényezőknek, kik előtt a tanítóság szellemi niveauja nyitott könyv. Szabadságunkat és művelődésünket nem fogjuk feláldozni az utópia országáért. Szabadság, művelődés : e kettő kell a magyar tanítónak. Szabadságért feláldozzuk mindenünket, művelődésünkért feláldozzuk szabadságunkat. Szabadság, művelődés: ez Eötvös programmja, melytől eltérni nem fogunk, mert ez volt, ez most is egyesületünk programmja. Nem fegyverszünetet hirdetünk tehát, hanem ujabb küzdést, más fegyverekkel való küzdelmet, melyre e szavak is figyelmeztetnek: „Küzdj és bizva bízzál.* Semaphor. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület Nyíregyházán, a városháza dísztermében, íolyó év novemner 13 án délelőtt 10 órakor tartandó XXX. rendes közgyűlésre. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Az egyesület működéséről jelentés. 3. A tanítóság űzetésrendezése. 4. A tanitók jogvédő bizottságának szervezete. 5. A szolgálati pragmatika. 6. A tanitói mellékfoglalkozások. 7. Járáskörök, Eötvös-alap helyi gyűjtőbizottságok és Önsegélyzőegyesületek jelentései. 8. Számvizsgálók jelentése és költségvetés. 9. Tisztújítás. 10. Indítványok tárgyalása. Nyíregyházán, 1912. október 20-án. Orsovszky Gyula, Ozvald József, elnök. főjegyző. Gazdasági egyesületi közlemény. A kassai cs. és kir. 6. hadtest, hadbiztossága a nyíregyházi cs. és kir. katonai élelmező raktár részére 3000 métermázsa zab szállítására pályázatot hirdet. A termésnek ez évinek és raktárszerü minőségűnek kell lennie. Fenti mennyiség f. évi október 30-áig fenntartatik az arra reflektáló gazdasági egyesületeknek és egyes termelőknek, mely időpontig e pályázók ajánlatai elfogadtatnak. A beérkezett ajánlatok feletti döntés 1912. évi október hó 30-án d. e. 10 órákor történik. Kizárólag hazai gyártmányú Szőrme muffok és boák óriási választékban, minden kivitelben már megérkeztek és rendkívül olcsó szabott árakban kaphatók: Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 139. 615-52 £
