Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-10-06 / 40. szám

UiregyMia, 1912. IXI111, éYfolyam, 40, szám. Yasárnap, október 6. A Szaboícsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. '?*H»tMf feltételek: Egész évre R kor., Fél évre 4 kor., Kegyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁ2-TBR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat neru adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint száraittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Kossuth. „ . . . Nékem hazám függetlensége, polgári hitvallásom Istensége. Isten nem halt meg, bárha oltára körül a hivek meggyérültek is. Az ámítások köde szétfoszlik, a csalódásokból kiábrándulnak. És a hivek sorai újra tömörülnek az oltár körül..." Legendás időknek ragyogó fénye s gyászos sötétsége, kevés öröme, s oly sok szenvedése, minden dicsősége s minden reményvesztettsége tér vissza s elevenedik meg előttem, midőn irataidat olvasom, s Reád emlékezem! Szent áhítattal olvasom könyveid; s miközben érzem, hogy minden csepp vérem egyre gyorsulóbb lüktetésbe kezd, hogy egész valómat a lelkesedésnek emésztő tüze, a gyönyörnek és a csodálatnak fölemelő, magával ragadó érzése hatja át, s miközben a gondolatoknak egész tárháza, szinte pazar bősége tárul föl előttem: — mégis minden Írásaid közül, melyeket kínzó hontalanságodban imádott nemzetedhez írtál, kiválik előttem a minden Írásoknak az a legnagyobb remeke, a jászladányiakhoz — a megdicsőüléshez közelgő aggságoaban írott ama leveled, melyben egész életedet legjobban Te magad jellemezted, s a melynek szinte a koronája ez a kinyilatkoztatás: „Nékem hazám függetlensége polgári hitvallásom Istensége." Megelevenedik a mult. Elvonul előttem a gyermekkorod és az ifjúságod, amikor szellemben és tudásban máris messze kimagaslottal társaid közül s amikor az atyai hatalom szigorúsága ellen még mint gyermek, szabadító, önállósító, függetlenítő harcot kezdettél; a férfikorodamidőn egyéniséged — minden kiválóságaival egyetemben— nemcsak teljesen kibontakozott, de amidőn az a hirnek és a dicsőségnek s a kitüntetésnek emberileg elérhető legmagasabb fokára jutott; amidőn az egyenlőség jelszava alatt a Te kezdeményezésedre milliók és milliók szabadultak föl egyszerre a hosszú, évszázados elnyomatás alól; amidőn a Te, félelmet és akadályt sohasem ismerő küzdelmeiddel szóban és Írásban szabaddá tetted a gondolatot, s a sajtó szabadságával egyszerre milliók és milliókra kiterjesztetted a népjogokat; amidőn lángoló szavaidra, jogai védelmében nemzeted fegyvert ragadott, s a Te buzdításodra a világtörténelemben páratlanul álló erőmegfeszitésével a minden idők legnagyszerűbb önvédelmi harcát vivta meg. Elvonul előttem aggkorod, amidőn nemzetmegváltó dicső munkádat fotytattad s befejezted; amidőn küzdelmeidet tovább folytatva, s csüggedést nem ismerve szünetlenül nemzeted felszabadításán fáradoztál ; amidőn százszor megcsalatva, százszor megtagadva s magadra hagyatva — miként a fecske a levert fészket, — reményeidet s terveidet mindig újraépítetted; amidőn számkivetve örökké csak mi reánk gondoltál, bennünket buzdítottál, minket tanítottál! . . . Amikor — amint Te magad irtad: „de ha ugy akarnák a végzetek, hogy hazánk függetlenségének visszaszerzésében napszámos többé nem lehetnék: legalább egy élő tiltakozás gyanánt akarok, s fogok véglehelletemig állani, minden alku, minden törekvés ellen, mely hazánk állami függetlenségének s nemzeti önállásának akármi áron, akármi feltételek alatt, megcsonkítására van irányozva!"... S mennél tovább, mennél mélyebbre hatolok kutató szomjúságomban történetednek: — annál erősebb, sziklánál szilárdabb lesz bennem a meggyőződés, hogy a Te kimondott szavad igazságát a Te életed pecsételi meg, s hogy te azt nemcsak mondtad, nemcsak hirdetted, hanem az valóban ugy is volt, hogy „hazád függetlensége Néked polgári hitvallásod Istensége volt " ... Azután elbusongok. S miközben emlékezem, tompa fásultság, sajgó fájdalom üli meg a lelkem. Tizennyolc éve! Igen, még csak tizennyolc éve annak, hogy a nemzeted szabadságáért, hazád függetlenségéért szünetlenül hevülő, lángoló kebled alatt örökre megfagyott a szív, hogy ajkadon a szónoklatoknak pazarul ömlő forrása — melyből a dördülő szózatoknak egész áradata harsogott végig e hazán, — örökre kiapadt. Hiszen még csak tizennyolc éve annak, hogy eltávoztál tőlünk, hogy árván, magára hagytad nemzeted : — s tizennyolc év után A szabadkomrves Kossuth. A Kossuth szobor leleplezésénél a szenzáció erejével hatott az, hogy a szabadkőmivesek is megkoszorúzták a szobrot. A szabadkőmivesek szimbolikus virágából, az akácból font koszorút dr. Popini Albert főmester helyezte el a Szabolcs páholy s az egész magyar kőmivesség nevében, büszkén hirdetvén, hogy a szabadkőmivesség is legnagyobb alakjai közé sorozhatja Kossuth Lajost. A szenzáció erejével hatott ez a körülmény, mert hisz az ünneplő közönség körében nagyon sokan voltak s általában a müveit magyar társadalomban sokan vannak, akik nem tudták, hogy Kossuth is szabadkőmives volt. Pedig aki a szabadkőmivesség lényegével, céljaival tisztában van, magától is rájöhet, hogy Kossuthnak szükségképpen szabadkőmívesnek kellett lennie. Ha a szövetségbe be nem lépett volna is, akkor is szabadkőmives lett volna, mert azok a nagy eszmék, amikért Kossutb élt, küzdött és szenvedett, a szabadság, a testvériség, a jogegyenlőség, az elnyomottak felszabadítása, mind-mind vezérlő eszméi a szabadkőmivességnek. Mindaz, amit Kossuth hirdetett és tett, a legtisztább szabadkőmivesi munka, a legeiismerésre méltóbb szabadkőmivesi kötelesség teljesítés volt. t Kossuthot Amerikában, Cincinatiban, a 133. számú páholyban 1852. február 20-án vették fel. A bostoni nagypáholyban való szerepléséről az amerikai páholyok hivatalos lapja részletesen referál „Kossuth in the Grand Lodge" cimen. Ebből tudjuk, hogy Kossuthot amerikai diadal utja alkalmával a massa chusettsi nagypáholy 1852. május 3-ára meghívta. A testvérek rendkívül nagy számban jelentek meg. A Nagymester, Randall lelkész, a következő beszédet intézte Kossuth Lajoshoz: „ Szeretett testvér! Végtelenül örvendek, hogy a nagyrabecsült testvért e templom falai között láthatom es hogy a testvéri lánc nevében, mint annak ez idő szerint való elnöke, a massachusettsi állam Nagypáholyában — mint amely legrégibb és egyszersmind a szabadkömivesség szülője a földtekének ezen az oldalán — üdvözölhetem. Másoknak más helyeken kötelességük volt Önt ugy fogadni, mint a népszabadság elvének ékesen szóló védelmezőjét és felkent apostolát, mint saját forrón szeretett, de elnyomott hazája függetlenségének igazi bajnokát; de nekünk az a különös szerencse jutott osztályrészül, hogy önt e drága néven : .testvér" üdvözölhetjük, s feléje nyújtva azt a kezet, a mely épen oly közel van a szivhez, midőn a hontalan kezét szoritja, mint a mikor ugyanazt a diadal és dicsőség napjaiban emeljük fel a jók és nagyok üdvözletére. Mint emberek sem lehetünk közönyösek embertársaink szükségei és sérelmei iránt. Mint amerikai polgárok mélyen rokonszenvezünk — és valameddig méltók vagyunk erre a nemes névre, kell is rokonszenveznünk a föld ama nemzeteivel, amelyek amaz isteni jogért küzdenek, melylyel a mindenható már akkor ajándékozta meg az embert, a mikor a saját képére teremtette. Jóllehet intézményünk elvei kizárják az egyházi és politikai kérdések tárgyalását, jóllehet éber figyelemmel zárjuk beszentélyünk ajtaját minden olyas előtt, ami nem tartozik intézetünkhöz, mivel ez kivetkőztetné jellegéből, gyengítené befolyását, elválasztaná a testvért a testvértől, összetörné a testvéries egység aranyláncát — s akadályozná a jótékonyság gyakor-. lásában — amely pedig főelve és célja társaságunknak : mindazáltal mint szabadkőmivesek a legnagyobb rokonszenvvel viseltetünk a korszellem ama csudálatos mozgalmai iránt, amelyek a föld népeinek boldogságát és előrehaladását segíthetik elő. Legyen meggyőződve a kedves testvér, hogy mi nem voltunk közönyös szemlélői annak a nagyszerű küzdelemnek, amelyben való részvételre az isteni gondviselés a magyar nemzetet átmeneti és téli kabátokat valódi angol szövetekből késxit J DiyatciiMben folyton változatos újdonságok! Kerekes Pál utóda Nyíregyháza. Telefon 197.