Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-09-08 / 36. szám

> 8 36-ik szám. J^lYtolQÉK. 1912. szeptember 8. — Rikkancsrendelet. A belügyminiszter •endeletet intézett a sajtótermékek utcai eláru­silását illetőleg. A fiuk kezéből kiveszi az újsá­gok árusítását, mennyiben a rikkancsok legalább tizennyolc esztendőt betöltött egyének lehetnek, csak, akik arcképes igazolvány váltására köte­leztetnek, karszalagot tarto/nak visslni. — Tescheni teavaj naponta friss érkezés Pap Géza csemege üzletében Nyíregyháza. — Dr. Kaona Mihály sárospataki ho­meopata orvos szeptember hó 13 án egész nap és 14-én déli 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben Darabos-utca 55. sz. alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok szok­ták felkeresni a sikeres gyógyításáról hirnaves orvost. 532-1-1 — Szavazzunk! A Gyergyószentmiklóson székelő „Alkoholellenes Szövetség" széleskörű mozgalom megteremtésében fejt ki lelkes tevé­kenységet, hogy a korcsmák vasár- és ünnep­napi, valamint a választás napja alatti 36 órás zárva tartása érdekében olyan erős közvélemény emelje tel követelő szavát, amely a magyar törvényhozást is cselekvésre készteti. E célból az ősszel egy nagyszabású memorandumot jut­tat a törvényhozók színe elé, amelyben a korcs­mák vasár- és ünnepi, valamint a választások napja alatti 36 ó.-ás zárva tartásának megvaló­sítását haladéktalan nemzeti követelménynek mutatja be. A memorandumhoz már előre gyűjtik az aláírásokat. Eddig is több ezerre rug az aláírások száma. A Szövetség ezutotf is kéri mindazon nőket és férfiakat, — 16 éven felül — akik a kérdésben az Alkoholellenes Szövet­ség álláspontján vannak, szíveskedjenek a me­morandumhoz aláírásokat gyűjteni. Aki ezt megtenni szándékozik, az vegyen egy iv minisz­ter papirt és annak az első oldalán felül írja oda : „Folytatólagos aláírási iv a korcsmák vasár­napi, valamint a választások napja alatti 36 órás zárva tartása érdekében:" És azután írassa alá minden jó ismerősével. Az ívnek csak 1. es 3. oldalára kell írni, még pedig két hasábosan. A név olvashatóan Írandó ki a foglalkozás, lakhely és megye meg­nevezésével, hogy az aláírás hitelessége ellen kifogást tenni nejehessen. A megtelt ivek „az Alkoholizmus Ellen" szerkesztősége címre kül­dendők be augusztus hó végéig. Az aláírási ivek hozzákötletnek a memorandumhoz. A megnevezett folyóirat szerkesztősége mindenkinek készséggel küld aláírási iveket, csak kérjük egy levelezőlapon. Szerkesztőségünkben szintén rendelkezésre áll ilyen aláírási iv, amelyet szintén aláírhat bárki. — A hálószobák réme, a poloskák kiir­tása eddig a lehetelen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnél" tör­téntek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték röktön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A C'mexín mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedüli biztos szer. Kapható: Török Gyula gyógyszertárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. 201—30—7 — Szabó-féle pármai ibolya szappan a legfinomabb mozsdó szappan azok közt, a miket eddig forgalomba hoztak. E szappan lágy habja az arzcbőrt üdíti, tisztítja, finomítja. Nők és férfiak egyaránt kedvelik, mert többet ér mint egy 2 koronás franczia szappan. Egy darab pármai ibolya szappan 70 fillér. 3 drb. 2 ko­rona. Kapható Nyíregyházán a Korányi gyógy­szertárában, a drogériában és Ruzsonyi Pálnál. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere­szappangyáros Miskolczon. 206—50—5 „Menyasszonyi selyem" 1 K 35 fillértől méterenként minden szín­ben vámmentesen és bérmentve házhoz szállítva. Dús minta választék postafor­dultával. Henneberg Selyemgyár Zürich. 76—1—? CSARNOK. Hese. Babuka, Maga édes kis lány ! Babus én Magát szeretem ! Babuka, üljön ide mellém Beszélgessen kissé velem. Avagy jobb lesz, ha én mesélek ? Hát hol is kezdjém a mesét? .... Köröttünk fehér hópelyhek hullnak Piros rózsákkal szerteszét. A hó pelyheic mind magára hullnak Mind ragyogás, az is fehér .... A temetőben nem járt senki, Csak az országúton egy szekér. Ugy-e Babus, hisz Maga tudja, Hogy kettő is volt ott temető ? S egymáshoz bújva ugy remegtünk: „Vigyázz! Mert ott valaki jő!" Sétálgattunk, meg-megálltunk Mint jókedvű két nagy gyerek. „Babuka! jöjjön! Meg fog fázni !" „Ráérünk! Én még nem megyek!" Emlékszik még a kis kalapra? Fehér tollas, fehér kalap. Hogy át volt szegény néha ázva A reá hullott sok hó miatt! A hópelyhek aztán mindig fogytak S most akácvirágos ták alatt, A falunktól messze-messze, Mosolygott ránk az alkonyat. Ma erre mentünk, holnap arra, Programmunk volt minden napon, Magányos fa is látott minket. S ház, hol katona haldokol Vonat is járt ott dübörögve — Elindult messze valahol — S emberfejek kíváncsin néztek Reánk a fényes ablakon. Lócát találva megpihentünk. Kevéske volt a készület — Egyet gondoltunk mindaketten: Pihenjünk! Most tiz perc szünet! S ha hetet ütött a toronyóra, Utunk faiunkba visszavitt, Emberekhez, kik nem sejték Szivünk parázsát, álmait Beszélgetésünk mindig egy volt: Egykor hogy is lesz a jövő ? S az egyik sarkon Maga vált el, A másikon, ki megígérte, Hogy Magáért visszajő. A mesémnek ezzel vége, Most maga mondjon valamit! — „Volt egy leány a faluban, Ki boldogságában bízva hitt." Séta. Fájt az éle, zordon vészek Mint kiégett hegytetőt, Elboriták gyötrött lelkem Járva künn a temetőt. Sirgödörből kiszórt földtől, Tépett, tört' lett a virág, Lidérces pára száll a sirból Ma én reám, holnap te reád. Fáradt testem csöndes esten Pihenészve majd talál, S lelkem is holtan lesz bezárva Egy süppedt dombu hant alá ? Nem ! Hisz' Neked adtam, Nálad hagytam, Nem hull arra falevél: — A lelkem, Édes, ott él Nálad, S ugy-e ott örökre él ? Glardineiió. A jó gazdák. Arról a közbécsülésben állott uri emberről beszélték, aki „Vinum de Kemecse, nagy annak a becse" kezdetű verset költötte, hogy kis tanyáján oly nagyon ritkán fordult meg aratás és cséplés idején is, hogy kutyái mindig megugatták. Megesett egy zalai főszol­gabíró földbirtokossal, hogy a saját erdésze nem ismerte. Csakugyan járási biró volt, leg­kevesebb időt otthon töltött, ellenben járásának minden részén lehetett vele találkozni. Egy izben valami két nap egyfolytában pihent otthon. Fogta fegyyerét s elment cser­készni a saját erdejébe. Nagybajuszu mord erdésze azonban el­csípte s minden tiltakozása dacára felhajtotta az udvarába a cselédek nagy bámulatára s az öreg ur nagy mulatságára. Megtrakálta az öreg ur a zord erdészt s biztosította, hogy őt ugyan többet meg nem csípi. Ugyanezzel az úrral történt az az eset, hogy az erdején tul lakó községi lakosok erdeje egy részét levágták s mint tűzifát jó drágán adták el neki a saját fáját. Azt hiszem nem nagyon messze lakik egy ur, aki sok sok dolga miatt este soha sincs otthon, reggel pedig nagyon korán megy el, az ebédet pedig alig nyeli le már eltűnik s igy esett meg, hogy már féléve lakott náluk egy szakácsné s nem tudta, hogy van gazda is a háznál. Hihetetlennek látszik, de megesett, hogy egy nyári esten hazament. Ép a szakácsné volt kint. Amint meg látta az udvarra lépő urat, rohant be asszonyához, hogy vendég jön. Csodálkozott, hogy az idegen összecsókol­kozolt az ő asszonyával. * Dr. Hangéi kir. ügyész az esküdtszéki tár­gyaláson fejtegette, hogy a mai időben minden drága, csak a becsület és az ember élete, testi épsége olcsó. Az emberek közt van irigység, egymás ócsórlasal tisztelet és elismerés hiánya, de nincs szeretet. A beszéd hevében aztán kitör : hát talán szeretetet jelent az, ha valakinek revolvert lőnek a szájaba? * Wassermann Jakab egész életén át kínló­dott és fáradt. Tekintélyes vagyont gyűjtött össze, de . . . De mire odáig érkezett, hogy a legpuhább hintóban kocsikázzék, a legfinomabb ételeket egye, délig aludhasson, akkorára kösz­vénye ápolására kellett szorítkoznia, gyomor­baja miatt tej volt az egyedüli eledele s morfium segítségével is alig tudott aludni. Wassermannban felgyülemlett a keserűség és a végén még a pénzt is megutálta. Amint az már a mesékben szokás, a végét érezte közeledni s amint az szintén szokás, el­hivatta magához az unokaöccsét. — Fiam — mondotta — én nemsokára meghalok. Becsületes, tisztességes munkával, arcom verítékével (foglalkozására nézve különben — uzsorás volt az öreg) vagyont gyűjtöttem össze. Beláttam azonban, hogy a pc-nz nem bol­dogít. Elhatároztam, hogy vagyonomat jótékony célra fogom fordítani. — De nélküled nem akarok semmit sem tenni. Ha te akarod a vagyont, ám legyen a tied ! De figyelmeztetlek, hogy ezer korona az a rossz, tizezer az rosszabb, százezer az . . . — Bácsi — vágott közbe az unokaöcscs — én el vagyok készülve a legrosszabbra! Irodalom. Uj zongora iskola. Negyven évi zongora tanítás tapasztalata nyomán alapos és könnyen felfogható előkészítő zongora iskolát adott ki Eperjesen Gróman Emmy zongora tanárnő 3 részben, amelyről a buda­pesti és bécsi zeneakadémia a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Az iskola „előkészítő iskola" úgy, hogy nem mellőzni óhajtja a nagy mesterek, mint Schwarcz Vendel, Chován Köhler, Damm, Urbach kitűnő iskoláit hanem, hogy hozzáférhetőbbé tegye. Lehet mondani, a zongora tanítás terén hasonló siker jár ezen iskola átvételével, mint a fonomimikával az olvasni tanulás terén. Egyszerű, könnyed, nem unalmas, játszva tanu'ás, amelyet egy kis szorgalommal és akarattal tanító nélkül is lehet tanulni. A maga nemében pá­ratlan és osztatlan elismeréssel találkozott iskola első és második részre egy füzetben 5 K és harmadik részre 2 koronáért kapható lapunk kiadóhivatalában Nyíregyházán. Kívánatra megtekintésre is küldjük. Av; Éu>t c. szépirodalmi képes heti folyóirat szeptember 8. számában Zsoldos László folytatja „Fölfelé megyünk" c. regényét. Elbeszéléseket írtak Móricz Pál és Anka János, verseket Juhász Gyula és Bodor Aladár. Milotay István cikke Rákosi Viktor­ról, valamint Kosztolányi Dezső vezércikke az ötven­éves Maeterlinckről és Pierre Lotinak az Aranypago­dákról szóló leírása, továbbá a rendes rovatok és illusztrációk elevenítik az Elet legfrissebb számát. A költő én a/, asszony. (A Falconieri­villa. Foss Richárdnak, a németek egyik legérde­kesebb és legkülönösebb tehetségű írójának legtö­kéletesebb alkotása. Voss Olaszországba szerelmes. Majdnem minden elbeszélésének és regényének szín­helye Itália. És ez nem véletlen. Olaszország csodás ege és vegetációja felé vonzza a színekért, a ragyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom