Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-02 / 22. szám

A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye, Szerkesztőség és Kiadóhivatal: •/AroshAz-ter s. szám, Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. 6;5fli*t«si feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Kyiregjtta, 1912. III1II. évfolyam, 22. szám, mároap, jnnios 2. Tisztviselő-telep Nyíregyházán. Pünkösd hétfőjén délelőtt nagy számban egybegyülekezett állami, vármegyei és városi tisztviselők értekezletet tartottak a városházán s kimondották, hogy lehetőleg itt Nyiregyházán, ha azonban ez a terület megszerzésének esetleges nehézségei miatt nem lenne lehetséges, valamelyik jó vasúti forgalmú szomszédos községben tisztviselői telepet létesítenek. A tisztviselők e mozgalmának van már egy kis múltja itt Nyiregyházán, ahol a hirtelen való fejlődés által felburjánzott telek spekuláció 10 év lefolyása alatt 100%-kal szöktette fel a bérlakások árát, amivel szemben a tisztviselők lakbére előre látható hosszú időn belől ugyanaz marad, ugy hogy már ma is a bérelt lakásokban sínylődő tisztviselők 80°/o-a, szerény igényekkel is, 25 - 30%-ot ráfizet lakbérilletményére. E mozgalom élesztéséhez nagyban hozzájárul a mi piacunk horribilis drágasága, amely — a dolog természete szerint — legjobban sújtja épen a tisztviselőket, akik a folyton növekedő drágasággal szemben stabilisén megállapított fizetésükkel teljesen ki vannak szolgáltatva, mig a gazda, iparos, kereskedő a felemelt árak sok °/o-kal emelkedő nyereségeiben mindig megtalálja a maga és családja nehezebb megélhetési feltételei között a kiegyenlítő számítást. Most Thoroczkay Gyula kir. törvényszéki biró indította meg a mozgalmat, s az ő erélyességében, szívósságában, a dologhoz való hozzáértésében meg van a garancia arra, hogy a tisztviselők ez ujabb megmozdulása sikerre fog vezetni. A vasárnapi értekezletnek egyelőre megbeszélés jellege volt s a pozitív eredmény egyelőre az, hogy a nagy számban megjelent tisztviselők egyhangúlag kimondották a tisztviselő-telep létesítésének szükségességét, akár itt Nyíregyháza város területén, akár pedig — ha ez nem lenne lehetséges, mint már emiitettük valamely szomszédos községben, lehetőleg a sürün közlekedő kisvasút mentén, amely helyekről már jöttek is ajánlat félék olcsó területek átengedésére. Erre az eshetőségre azonban csak a legvégső szükségben gondol a tisztviselői kar, s mi csaknem biztosak is vagyunk abban, hogy nem fog bekövetkezni az a helyzet, hogy 80—100 tisztviselő család — ennyire biztosan lehet számítani — kiköltözzék Nyíregyházáról. A hétfői értekezleten a legelső sorban a régi vásártér területéről esett szó, mint olyanról, mely legalkalmasabb hely lenne a tisztviselői telep létesítésére, a beépített városi területtel való közvetlen szomszédságánál fogva, kitűnő, egészséges, az építkezésre minden nehézségek nélkül alkalmas fekvésénél fogva, és annál fogva is, mert Nyíregyháza város mai és még beláthatatlan hosszú évtizedeken a jövőben való terjeszkedési és fejlődési iránya is e területnek telekértékesítési célokra való fölhasználását szinte kizárja, s igy a város rideg financiális érdekei szempontjából is nem lehet akadálya annak, hogy ezen a helyen a szükséges terület a tisztviselői telep céljaira — a céltól eltekintve is — jutányos áron át ne legyen engedhető. Szó volt még a Stern-féle területről a vasgyár mellett, a ószőllő elején levő területről a Sóstói úttól a Kemecsei utig, az uj szőllő eléjén levő területekről, továbbá a Debreczeni-ut és a vasúti ut között levő, most bolgár telep területéről. Természetes, hogy megállapodásokról egyelőre még nem lehetett szó, mert a hétfői értekezletnek célja csak a mozgalom megindítása és a tájékoztatás volt. Kiküldött azonban a hétfői értekezlet a mozgalom vezetésére egy 8 tagu bizottságot Thoroczkay Gyula elnöklete alatt a különböző hivatalok képviselőiből, a további teendők intézésére. A bizottság tagjai a következők: Thoroczkay Gyula elnök, a vármegyei tisztviselők részéről Inczédy Lajos főlevéltárnok, a városi tisztviselők részéről Géczy Géza árvaszéki ülnök, a pénzügyi tisztviselők részéről Verese Károly főellenőr, a tanárok részéről dr. Vietórisz József, a posta- és távírda részéről Lesák Antal felügyelő, a dohányjövedék részéről Havas Gyula. A A mostoha fiu. Irta: Bíró Lajos. — Hogyan tehetném ! — Mondta az aszszony. — Tíz ével vagyok idősebb magánál. Jánosi bosszankodva válaszolt. — Kérem, ne emlegesse mindig azt a tíz évet. Az embernek azt kell hinnie, hogy kacérkodik a korával. Maga csupa szépség es fiatalság és erő. És én szeretem magát. És maga seeret engem. Mi közöm az ostoba számokhoz... — Most nem törődik a számokkal, — mondta szomorúan az asszony. — De tiz év rrulva! . . . Jánosi megfogta a kezét, megcsókolta és könyörögve emelte fel hozzá a tekintetét. Az asszony elhúzta a kezét és töprengve és szomorúan nézett maga elé. Másnap újra kezdőtöti. a kérés, a könyörgés, a vonakodás, a beszélgetés az évekről. Egy hónap múlva azután elsóhajtotta az asszony az igent és három hétre megtartották az esküvőt. Az asszony harmincöt éves volt, a férfi huszonhat. Első házasságából volt egy tizenkét éves fia az asszonynak. A fiu első helyen szerepelt a házasság feltételei között. — Gyurit magunknál tartjuk, — ismételte meg az esküvőig mindennap az asszony. — Természetesen, — válaszolta Jánosi. — Én ugy szeretem Gyurit, mintha a magam gyereke lenne. Különben is nagy barátságban vagyunk. Gyuri otthon is maradt, Jánosi továbbra is szerette, de a fiu egyszerre csak megváltozott. Jánosit, akit azelőtt imádott, egyszerre csak gyűlölni kezdte. Barátnak elfogadta, mostoha apának nem. Azelőtt büszke volt a barátságukra, rajongott Jánosiért, most egyszerre gyanakodni kezdett rá, elkerülte, nem válaszolt neki. A barátai, az olvasmányai, a cselédpk felvilágosították a mostohagyerek-romantikáról, megcsaltnak, elárultnak és üldözöttnek érezte megát. A haragját nem lehetett lefegyverezni, minden jóság és kedvesség elkeserítette és elvadította, a gyűlölete olyan mértéket öltött, és olyan nyíltan és olyan vadul tombolt, hogy egy év múlva az anyja határozta el : — Gyurit elküldjük. A fiút beadták egy nevelőintézetbe. Szünidőkre haza járt, de a távollét sem szerettette meg vele az anyja megváltozott otthonát. Nemsokára ő maga irta meg egy komoly és udvarias levélben, hogy szünidőre sem akar hazamenni. Tizenötéves korától kezdve a huszonegyedik esztendejéig csak egy-egy napra latogatta meg az anyját évenként; elvégezte a gimnáziumot, beiratkozott egy külföldi egyetemre és az anyjához egy-egy korrekt hangú level és egy-egy rövid látogatás hideg és udvarias ölelése fűzte. Huszonegyéves korában megint hazajött látogatóba. Megcsókolta az anyja kezét, megcsókolta az anyja arcát, leült és várta a kérdéseket. Az anyja megkérdezte, hogyan töltötte az elmúlt esztendejét, megkerdezte, sokat dolgozik-e, megkérdezte, jol érzi-e magát; a fiu nyugodtan és halkan valaszolt rá. Az anyja ekkor azt kérdezte: — És . . . holnap . . . megint ... elutazol ? . . . A fiu felkapta a fejét. Az anyja hangja remegett. Az anyja szeme könnyes volt. A fiu aggódva bámult rá. Megnézte az anyja haját : ez a szép dus haj egészen fehér volt már. Megnézte az anyja arcát: a tiszta, okos, szép arcon ráncok voltak. Az anyja öreg asszony lett. A fiu felugrott a helyéről, elfordult, nyugtalanul végig ment a szobán, azután visszafordult és a szoba végéről oda szólt az anyjának : — Nem utazom el. Itthon maradok. Az asszonv sirni kezdett, a fiu odament Kerekes Pál utóda Nyíregyháza. Készít legelegánsabb férfi ruhákat mérték szerint. Eredeti angol szövetek nagy választékban Telefon 197. Férfi divatcikkekben folyton változatos újdonságok.