Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-21 / 3. szám
fflffl. évfolyam, 3. szám, vasárnap, január 21 Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ítaflzetéii feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., begyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YAHOSHÁZ-TÍÍR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Néhány szó dr. Mezőssy Béla cikkére. (Befejezés.) ígéretem szerint visszatérve dr. Mezőssy Béla tisztelt barátomnak „Szabolcsvármegye vasúti politikája" cikkére, saját szavainak idézésével kezdem, hogy „ha \ a vármegye közönsége utolsó közgyűlésében mégis kilátásba helyezte támogatását," — t. i. a Nyírbátor—érmihályfalvai kiépítendő vasút támogatását, — „azzal én csak egy lehetőséget ösmerek, ha a Szabolcsvármegye helyiérdekű részvénytársaság, mint engedményes, lehetővé teszi, hogy zsákvasutja Nyiradonytól, Nyiracsád—Bánháza pusztán át Érmihályfálváig létesüljön". És folytatólag azt mondja: hogy ez a vasút „egyszer s mindenkorra lehetetlenné tenne minden elszakadási törekvést." Hát ha a Nyiradony—érmihályfalvai terv mellett foglal állást dr. Mezőssy Béía tisztelt barátom, valóban nem értem, hogyan hozhatja egyszersmind Bánházát is kombinációba, ő, aki annyira alaposan tanulmányoz minden Kérdést, egyidejűleg elfelejt a térképre tekinteni, mert ha ezt teszi, — ha csak ezzel egyéb célzata nincsen — Bánházát ki kell hagynia ezen útirányból. Hiszen torony iránti távolságot számítva, Nyiracsádtól Bán háza 10, Bánházáról Érmihályfalva 14 és így 24 kilométert kellene ezen vasútnak Nyiracsádtól befutnia, amely távolság, hogy a kivitelnél egy jó trace legyen elérhető, a sok kanyarulat miatt nevezetesen hoszszabbra nyúlnék, holott Nyiracsádról Érmihályfalvára egyenes irányban 18 kilométert kellene csak kiépíteni. És egyről biztosithatom tisztelt barátomat, hogy Nyiracsádról Bánházán át Érmihályfalváig község nem lévén, tisztán magán-hozzájárulásokból még egy fél kilométer hosszú vasutat sem lehetne kiépíteni. Dr. Mezőssy Béla tisztelt barátomnak azon kijelentése: „Tudom én azt nagyon jól, hogy nem célszerű dolog az igazat megmondani," bátorít fel engem, hogy én is mondjak olyat, amivel talán ugy gondolom az igazságot megközelíthetem. Hát igen tisztelt Barátom nem bánná, ha ezen úgynevezett Nyiradony—érmihályfalvai vasút, akár zsákba futva, csupán Nyiracsádig lenne kiépítve és ott megrekedne; hiszen Nyiracsádról Nyirábrányon át, egyrészt Debrecen, másrészt Érmihályfalva felé a legkitűnőbb kő ut vezet és igy a vasutat Nyiracsádnál tovább vinni, majdan felesleges. És ezzei választó kerületét, ahol már eddig is annyi üdvös intézményt alkotott és oly hasznos közérdekű szolgálatokat tett, ezúttal egy kis kurta vasúttal is boldogíthatná. De akármiként legyen, ha az általa pártolt terv a kivitel lehetőségéig fejlődik, amitől ezidőszerint még igen távol áll, én is fogok „gavalléroskodni" és megígérem, hogy ezen vasúti vonalának vármegyei hozzájárulását, bár mily összegben, még pótadó alakjában is megszavazom. Hogy ezen vasútvonal kiépítése a vármegyétől való „elszakadási törekvéseket végleg meggátolná": én ilyen törekvéseket, pedig azon vidéken, a vármegye szélén lakom, de soha nem tapasztaltam; mégis ugy kell lenni, ha tisztelt Barátom jobb információkkal bír. De felteszem minden szabolcsvármegyei emberről, hogy ugy gondolkozik ezen kérdésben mint én, aki ily áramlat ellen mindent elkövetnék, mert szeretem és ragaszkodom vármegyémhez, melynek közönsége minden izében magyar, melynek felfogása, magatartása, dönlő politikai kérdésekben is azonos az enyémmel, amelynek lakosságát a romlott erkölcsök még nem mételyezték meg, de ragaszkodom és szeretem ezen, bár gyengén termő, de őseimtől örökölt rögét is. Most pedig kérem dr. Mezőssy Béla tisztelt barátomat, vonjon párhuzamot, mely vasútvonal kiépítése fontosabb. előbbre való: a Nyiradony— érmihályfalvai ? amely talán nem tévedek, 39 kilométer hosszúságban csupán három község határát, Nyiradony, Nyiracsád és oldalt Mártonfalva községeket, az utolsó népszámlálás szerint 9689 lélekszámmal érintené, amely határok egész évi felesleg termését, a személyforgalomról nem is szólva, borban, búzában és egyéb terményeiben, bizony nem sok tehervonat továbbítaná, amelynek megvalósulásában sem az engedményes szabolcsvármegyei h. é. vasút r. társaság, sem az érdekeltség nem bízik, mivel ennek kiépítésére A mi cicánk. Most, hogy a szabad líceumban tartott felolvasás revén a darwinizmus tanai eleven eszmecserét váltottak ki müveit köreinkben, magam is gondolkodoba estem a szellemes felolvasás nem egy részlete fölött. Különösen kedvesek voltak azok a részletek, melyek az állatvilág értelmi és érzelmi világáról tettek tanúságot. E részben engem legjobban mulattatott annak a — bocsánat — majomnak csúfolt, igazán okos négykezü lénynek az esete, amely, vapyis pardon: aki egy kis cicát dajkaságba, világosabban szólva: száraz dajkaságba fogadott volt. Egy izben játék közben a kis cica meg karmolta őt. A dajkája erre megfogta a kis cica lábát s megnézte. Észre vette rajta a kar mokat — s egyszerűen leharapta. Ebből az esetből terelődött az én figyelmem a mi cicánkra, mely ugyan saját édes anyja emlőjén nevelkedett volt fel; de miután a macskák természetes fejlődésének ahoz a határához eljutott, amelytől kezdve a cicák mayuk is el tudnak bánni az egérrel: hozzánk került s az etetessel, cirógatással kapcsolatos mesterséges életföltételek mellett indult neki a létért való küzdelem nehéz feladatainak. „A nagy világ az életiskola" — mondá Petőfi s érzé, condolá, tán a maga nyelvén monda is cicánk. Mert amint hozzánk érkeztekor a tágas udvaron körülnézett, bár cicák okos, megfontoló és tapintatos szokása szerint, egyideig az idegen hely érzetének és tudatának világos kifejezésével, szaglászva járt fel s alá, csakhamar erőt vett rajta a gyermekes gondtalariság. Vigan kezdett játszani, ugrálni, mászkálni s még aznap estefelé a kulba esett. Mi csak kétségbeesett jajveszékelésére vettük észre a borzalmas esetet. A humanitás és a kuttisztitás érdeke egyaránt gyors tevékenységet parancsolt. — Szomszédommal vállvetve eresztettük le a kerekes kut vedrét Amint a vizbe csobbant a veder, magunk is utána néztünk. Ott láttuk a halál révén szánalmasan nyögő állatot, két első lábával az alsó téglába kapaszkodva Oda nyomtuk feléje a vedret. Az okos állat megismeré a segítő kezet, beleült a vederbe s meg volt mentve. Amint szárazra ért, alig állott a lábán a kimerültségtől s a rettenetes félelemtől. Jobbrabalra dülöngélt, mint a részeg ember. Igazán sokat ihatott szegény. Gondosan bepakkoltuk, szárítgattuk, fejével lefelé tartogattuk. Nem is lett semmi baja, de megfogadta, hogy ebből az esetből levonja a maga és társai számára a tanulságot. Nem is esett nálunk azóta sem macska a kútba! De meg tyúk sem! Ugy látóik, azoknak is használt a na?v lecke Ez eset óta a macska értelemnek és érzelem világának tanúi lehetünk nap-nap mellett. Az idomitásban (mily barbár egy szó ez !), méltóbban mondva: a nevelésben nem értünk el nagy eredményeket. Mert, noha inkább politikai szempontból nézzük az életet, mint a természetvizsgálók szemüvegén, azt tartottuk, kogy mindaz, ami cicatermészetből es értelemből ered, megilleti cicánkat is. Ennélfogva önkormányzati jogát (autonómiáját) meghagytuk minden oly téren, mely a velünk való tisztességes megélhetés ternletén kivül esett. Gíak épen abban korlátoztuk őt a szükséges mértékig, amiben minden, nem túlságosan becézett házi állatot kell korlátozni. Tehát sokkal jobban bántunk vele, mint Ausztria szokott Magyarországgal, mely (és itt határozottan: mely) ott is korlátoz bennünket, ahol nincs érdekében autonómiánk korlátozására. Ezen helyes pedagógiai elv következetes alkalmazása által cicánk igazán kiváló példánya, azaz pardon: képviselője lett nemének. Bátran elmondhatjuk: egy öntudatos, önérzetes lény, amely, azaz: aki minden körülmények között a macskafejlődés legmagasabb színvonalát képviseli. Sőt nem habozunk kijelenteni, hogy a faji kiválogatódás nagy harcában a mi cicánk ága fog haladni sokáig a macskák családjának az élén. Hirdetések felvétetnek. !! Névjegyek, művészi kivitelben készülnek lapunk nyomdájában. Nagy nyomtatvány raktár.