Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-19 / 20. szám

308 17-ik szám. N Y I R V I 1) É K 1912. április 28. tartása mellett foglalt állást, kimondván azon­ban azt is, hogy szükségesnek tartja ez intéz­ménynek a pénzügyminisztérium fenhatósága alól a belügyminisztérium fenhatósága alá való áthelyezését. A Ludovika-akadémián megüresedett két Buttler-féle alapítványi helyre Juhász Mihályt és Pajtás Gyulát mutatja be a közgyűlés. A Balogh Géza kérvényét, mert későn adatott be és fölszereletlenü! — nem terjesztik fel. A kereskedelmi miniszter nem fogadta el a vármegye törvényhatóságának azt a határo­zatát, amellyel a közúti programm megváltoz­tatásával az ujfehértó—böszörményi ut helyett az ujfehértó—hajdudorogi ut kiépítését hatá­rozta el s elrendelte az előbbi — mint hadá­szati fontosságú — ut kiépítését, kilátásba he­lyezvén a hajdudorogi ut kiépítéséhez az állam­segélyt. A közgyűlés e szerint határozott s az ujfehértó—hajdudorogi ut kiépítési költségeire megszavazta a böszörményi útirány kiépítésénél esetleg elérhető megtakarítás összegét. A földmivelésügyi miniszter a vármegyével akarja megfizettetni a folyó óv tavaszán a Tiszán eszközölt jégrobbantás 799 korona költ­ségét. A közgyűlés felirt, hogy a miniszter e költséget tárcája terhére vállalja el. Ezután került a választasokra a sor. Gróf Vay Tibor főispán mindenek előtt a kijelölő bizottság megalakítására hivta föl a közgyűlést, mely az alispán indítványára a bizottságba megválasztó!ta Borbély Gáspárt, Gencsy Albertet és Szikszay Pált, a főispán pedig fölkérte Kállay Andrást, Liptay Bélát és Somogyi Gyulát. A kandidáló bizottság a Korniss Géza nyugdíjazása folytán megüresedett egyik első aljegyzői állásra az egyedüli pályázó dr. Kauzsay Ödönt II. oszt. aljegyzőt jelölvén, első aljegy­zővé egyhangúlag dr. Kauzsay Ödön választa­tott meg. Az újonnan szervezett nyirbaktai járási főszolgabírói állásra jelöltettek Szunyoghy Fe­renc, III. oszt. aljegyző Vay Zoltán és Nozdro­vitzky László tb. főszolgabirák. Ez utóbbi visszalépvén, a nyirbaktai járás főszolgabirájává, a mindkét oldalról kért névszerinti szavazás eredménye szerint 203 szavazattal 41 szavazat ellenében Szunyoghy Ferenc választatott meg. Az igy megüresedett másod osztályú al­jegyzői állásra Dobos László szolgabíró, a Ill-ad osztályú aljegyzői állásra pedig Mikecz László tb aljegyző választottak meg, mini egyedül pályázók egyhangulak. A nyirbaktai uj járásnál rendszeresített s a Dobos László aljegyzővé választása folytán X. asszony. (A félpapucsot felhúzza a kezére.) Látod milyen kis lába van Bobnak ! Mi ? Hát még ha látnád, milyen elegánsan jár! Te még sohasem láttad őt papucsban ? (Y. kis­asszony hangosan fölnevet.) Bizony, azt látnád ! (Tipeg a papucscsal az asztalon.) Y. kisasszony (hangosan nevet.) X. asszony. És ha dühös, akkor igy hara­gosan toppant a lábával. „Azok az átkozott cselédek sohasem tudnak tisztességes kávét főzni! Persze, azok a hülyék már megint nem nyírták le tisztességesen a lámpabélt!" Ha pedig huzat van, és fázik a lába. „Huj, milyen hideg van, azok a keményfejü idióták már megint nem tudnak tüzet rakni !„ (Az egyik papucsot a másikhoz dörzsölgeti.) Y. kisasszony (még jobban nevet.) X. asszony. És ha hazajön, keresi a papucsát, amelyet Mari a sifon alá tett Oh, de ez mégis vétek, bolondot csinálni az öregemből, aki otthon üldögél. Mindenesetre igen kedves és igen derék ember — egy olyan férj kellene neked, Lola! Mit nevetsz ugy ? Ej ! Ej ! És én tudom, látod, hogy hű hozzám, igen, tudom! Maga mesélte egyszer.... mit nézel ugy rám ? — hogy mikor én körúton voltam Norvégiában, odament hozzá az a szem­telen Fritzi és elakarta csábítani — képzeld ilyen gyalázatos ! (Szünet.) De ki is kapartam volna mind a két szemét, ha akkor jön, mikor otthon vagyok ! (Szünet.) Szerencse, hogy maga Bob beszélte el és nem más pletykázta. (Szü­megüresedett két II od osztályú szolgabírói állásra 4-en pályáztak és pedig Tompos Endre, Gergelyífy Endre, dr. Fráter Szábolcs és dr. Erdőhegyi Lajos közig, gyakornokok. A három első jelöltetvén, közfelkiáltással szolgabirákká Tompos Endre és Gergelyffy Endre választa­tott meg. A megválasztott tisztviselők az esküt le­tették, mire a főispán a közgyűlés folytatását másnap reggel 9 órára tűzte ki. A másnapi közgyűlésen, a vármegye alis­pánjának a tiszalök—tiszaluci ut Rákom puszta melletti vizének a Tisza folyó által történt elsodrásáról tett jelentébe kapcsán fölszólalt grót Desseívffy István, indítványozva, hogy a vármegye alispánja lépjen érintkezésbe az alsó­szabolcsi tiszai ármentesitő társulattal, hogy az utfátszakitása helyén a társulat készíttessen part­védő sarkantyút s ennek költségeihez a vár­megye is járuljon hozzá. Az indítványt a köz­gyűlés egyhangúlag elfgogadta. A nyirbátor—érmihályfalvai vasút céljaira Kállay András felszólalása után 100,000 koro­nát szavazott meg a közgyűlés. Ezután a községi ügyeket, segély kérvénye­ket stb. tárgyalta le a közgyűlés. Honfoíjlaláslíori temető Mioske pusziin. IV. Köszönettel tartozunk tehát Nanássy Sán­dor öcsémnek, aki apjának micskepusztai bir­tokán, homokhordás alkalmával két sirból ke­rült egy-egy kardot, három papirvékonyságu ezüstlemezkét — melyek közül kettő jellegzetes hon foglaláskori díszítésű — és egy innen került egészen ép koponyát küldött be muzeumunknak. Régészet iránt érdeklődve, de azzal nem fog­lalkozva, az igen elrozsdásodott kardokat, melyek egyenesek voltak, kétrét összehajlitotta, hogy azok könnyebben becsomagolhatok és postára adhatók legyenek. A küldemény március 29-én éi'kezett, de a zord időjárás miatt az ásatáshoz csak április 18-án kezdhettünk. Azon kérdést, hogy magános sírokkal vagy soros temetővel van-e dolgunk, igen könnyen dönthettük el, mert a homokhordó cselédek szerint a két szomszédos és ugyanegy mélység­ben talált csontváz fejjel nyugatnak, lábbal keletnek kinyújtóztatott, hanyatt fekvő helyzet­ben volt eltemetve. A kutató árkot tehát észak­déli irányban huztuk. A temető három sirsorból állott, tiz, nyolc és három sirból. A harmadik sorban nagy héza­net.) D3 nemcsak Fritzi volt az egyedüli, gon­dolhatod ! Én nem tudom, de az asszonyok mind bolondulnak a térjem után. Azt hiszik, hogy befolyással bir a színházi szerződéseknél, mert ő is az ügyosztályban van ! Talán te is jártál utána ? — Nem hiszek neked egészen — de jól tudom, hogy ő nem sokat törődik veled és te haragszol is rá, csak tagadtad előttem ! (Szünet; zavartan egymásra neznek.) X. asszony. Gyere hozzánk estére Lola, és mutasd meg, hogy nem haragszol ránk, én semmi esetre sem haragszom ! No nem tudom, de ugy érzem, hogy olyan kellemetlen dolog, különösen veled haragban lenni. Talán azért, mert egyszer az utadba álltam (lassabban) vagy — én nem is tudom tulajdonképen miért is ? (Szünet.) Y. kisasszony. (Merően ránéz.) X. asszony (gondolkozva.) Olyan csodá­latos a mi ismeretségünk — amint először meg­láttalak, féltem tőled, annyira féltem, hogy mindig figyeltelek, amint jöttem-msntem, min­dig a közeledben voltam — nem mertem ellen­séged lenni és igy lettem a barátnőd. Da azért mindig bizonyos disharmonia uralkodott közöt­tünk, midőn eljöttél hozzán és láttam, hogy az uram ki nem állhat — oly rosszul éreztem magam, midőn a ruhám nem jól állt — de ezt csak azért tettem, hogy ő barátságosabb legyen irántad, de hiába — egészen addig mig el nem mentél és eljegyezted magad! Egyszerre kitört a nagy barátság, ugy látszott, mintha ő először merte volna igazi érzelmét megmutatni, gok voltak. Az egyes sírok egymástól két, a sirsorok pedig egymástól három méternyi távol­ságban találtattak. Azt, hogy a sirok a temetés alkalmával milyen mélyre lettek ásva, meghatá­rozni nem lehet, mert az uralkodó északi szél a homokot a felületről délfelé hordja és rakja le. Az északi rész kopik, a déli vastagodik; most csak azt lehetett megáilapitani, hogy a siroknak feneke a mai felszín alatt egy és egy és fél méter mélység között váltakozott. Bámulatos az, hogy olyan lapályokon, me­lyeknek közvetlen közelében talaj emelkedést észlelni alig lehet, emberi készítményeket ta­lálunk. Muzeumunk egy gyönyörűen díszített bronz­korszaki edényt őriz, mely legfeljebb csak 4000 éves és amelyet Szabolcs községben mintegy nyolc-tíz méter mélységben kut ásás alkalmá­val találtak. Ki halmozta fel ezen rengeteg réte­get az edény fölé azon aránylag rövid idő alatt ? Az Úristen! de nem a mindent sablonba szorítani akaró tudákos geologus. De térjünk vissza a témára. Három sorban 21 sir volt. A Nánássy Sándor által helyes irányban április 19 én reggel húzott kutató árkok több találásának gyanúját kizárni látszottak, amiért is az ásatást abban is hagytuk. Végre-valahára szedjük számba, hogy miket találtunk és mit lehet azokból következtetni. A homokhordás alkalmával a munkások által feldúlt két (illetve öt, mert három feldúlt sírban embercsontokon kivül egyebet nem ta­láltak) sirban talált kard külömböző korszakból származónak látszik. Az egyik egy élü, igen rövid keresztvasra (Paríerstange), az élfelé előre hajló markolatú, csaknem egyenes pengéjű kard, amilyeneket csakis honfoglaláskori sírokban találunk és 25—30-nál többet alis ösmerünk, amelyek közül mintegy hat a Nyírből ösmeretes. A szomszédos sirban. ugyan olyan mély­ségben, a temetőnek sirsorában, tehát ugyan azon időben eltemetett egyik ősünk mellett egy kétélű, keresztvas nélküli, a penge hosszában végig futó, pár milliméteres hosszú és széles kiemelkedés taraja annál inkább az u. n. La Jine (Kelta) kulturára emlékeztet, mert mig az ősmagyar kardok hüvelyeinek nyomára eddig még nem akadtak, a micskei második feldúlt sirban talált kard vashüvelyének sok darabja megmaradt, ami a kelta kardoknál gyakori jelenség. Még egy másik sirban egy kardnak kereszt­vasát leltük meg, mely kissé lefelé hajló két végén kihegyesedő, 18 cm. hosszú. Közepéből miután te biztosságban voltál — és igy — hogy is volt aztán ? Féltékeny lettem — cso­dálatos ! Emlékszem a keresztelőnél — le voltál a keresztanya és én nógattam, hogy csókoljon meg — és megtette, hanem te annyira zavarba jöttél — akarom mondani: én nem vettem észre — csak később gondoltam rá — hogy talán előbb — nos hát igy 1 (Hirtelen fölemel kedik.) De miért hallgatsz? Te az egísz idő alatt egy szót sem szóltál, hanem hagytad, hogy én itt üljek és beszéljek! Te csak rárn néztél szemeiddel és legombolyitottad gondola­taimat mint a gubóról a nyers selymet — gon­dolataimat ? — talán a gyanúsításaimat — lás­suk csak ! — Miért bontottad föl eljegyzésedet ? Miért nem jösz azóta sohasem a házunkhoz ? Miért nem akarsz ma este hozzánk jönni? Y. kisasszony (mintha szólni akarna.) X. asszony. Csitt! Ne szólj addig semmit, mig én magam mindent meg nem értek! Ez ezért volt, meg ezért és ezért! Persze! Igy megegyezik a számadás! Igy van hát ! Pfuj én nem ülök veled egy asztalnál! (A másik asz­talhoz viszi a holmikat.) Tehát ezért kellelt nekem a papucsra tulipánokat, pedig látni sem szeretem, hímeznem, mert te rajongsz a tuli­pánokért; ezért (a földre dobja a papucsokéi) kell nekünk nyáron a Málar mellett lakni, mert te nem szereted a Siltsjőt; azért hivják a fiamat Eskilnek, mert a te atyádnak is az a neve; ezért kell nekem a te színeidet viselnem, olvasni a te Íróidat, iszom a italodat — a csokoládét például, hát ezért. — oh édes U­Legszebb éfaszereli,, pontos órák , Sáfi^ftP IplOO ^ksze résznél Nyíregy háza ezüsfnemueh legolcsóbban: UŰIIUUI IsüLÖU Városház-u.3,sz.Telefon252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom