Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-14 / 15. szám

^firegyliiza, 1912. niUI. évfolyam, 15. szám. vasárnap, április 14 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. M3i«tá»i feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Nyíregyháza város képviselő testülete, amint ez ösmeretes dolog, arra az esetre, ha a szervezés stádiumában lévő uj görög kathoiikus püspökség székhelyévé Nyíregyháza város tétetnék, a létesítési költségek fedezésére fölajánlott a vallásalapítványt kezelő vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 250,000 korona hozzájárulást és egy 30,000 koronára értékelt telket, hozzáfűzvén e megajánláshoz azt a feltételt, hogy az uj püspökséggel együtt szeminárium és tanítóképző is szerveztessék. Ezt a határozatot a képviselőtestület, az ellene beadott 23 szavazatnak szinte ötszörösével hozta meg, s ennek dacára mégis az történt, hogy a helybeli ág. ev. egyház bizonyos köreiben ellen-akció indult meg. Mert — engedelmet kérünk — másnak, mint ennek nem nevezhetjük azt az eljárást, hogy a nyiregyházi ág. ev. egyház néhány tagja, előbb u. n. bizalmas értekezletet tartva, az ennek kénytelen-kelletlen létrejött megállapodása alapján hozott egyházi képviseleti határozat eredményeként — az 1868. évi LIII. t. c. 23-ik szakaszának, e törvény és e törvényszakasz egész szellemének és intenciójának a félremagyarázásával — kérvényt adtak be Nyíregyháza város képviseletéhez, hogy a város a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöksége székhelyének Nyiregyházán való ,állandósítása" (!) érdekében szavazzon meg a nyiregyházi ág. ev. egyháznak annyi segélyt, amennyi őt a fentebb idézett törvényszakasz értelmében, az uj magyar gör. kath. püspökség céljaira megszavazott 280,000 kor. arányában, tudniillik a lélekszám aránya szerint megilleti; tehát körülbelül 1,200,000 koronát. Nem kívánunk ez alkalommal a kérdésnek azzal a részletével foglalkozni, hogy a nyiregyházi ág. ev. egyház az 1868. LIII. t.-c. 23. §-a alapján, azadott esetben ezt a segélyt igényelheti-e vagy semí Ami véleményünk az, hogy nem! Mert a törvényszakasz helyes és természetes értelme nem lehet más, mint az, hogy az egyes községekben létező valamelyik egyházközségnek a község által való segélyben részesítése esetén, az ott levő többi egyházközségek is, lélekszámuk aránya szerint való segélyezésre tarthatnak igényt. A törvény tehát a helyi egyházi célok megsegítésének, a többi, a politikai község közösségében élő hitközségek megsegítésének a harmóniáját akarja biztosítani. Már pedig az a törekvés, hogy a felállítandó magyar görög kathoiikus püspökség székhelye Nyíregyháza legyen, helyi érdekű egyházi célnak nem tekinthető és semmi esetre sem lehet alkalom arra, hogy a többi egyházközségek, a viszonosság elve alapján, a várossal szemben követelésekkel álljanak elő. Ha a nyiregyházi ág. ev. egyháznak ebben az igénye bejelentésében csak valami kis igazság lenne is, hát akkor bizonyára e város hasonló politikai közösségében élő róm. kath., református és zsidó hitközségek is ugyanilyen kérelemmel fordultak volna a városhoz. Eltiltotta azonban őket ettől a jó Ízlésük és a hazafiságuk is. A kérdésnek mai stádiumában való megítélésénél azonban nekünk nagyon a szemünkbe szökken a módja annak az eljárásnak, amit, mondjuk úgy, hogy a nyiregyházi ág. ev. egyház, ennél a segély kérésnél követett. A magyar gör. kath. püspökség székhely kérdésének a mai stádiuma az, hogy — nem lévén még eldöntve véglegesen az sem, hogy az uj püspökség egyáltalában fel fog-e állíttatni — a székhely kérdése megállapítva egyáltalában nincs, annál kevésbbé Nyíregyháza javára, s törvényhatósági jóváhagyást sem nyervén még Nyíregyháza városának a 280,000 koronás segélyt felajánló határozata: a nyiregyházi ág. ev. egyház részéről történt ez a túlkoraí^s általános recensust keltett igénybejelentés ma még teljesen tárgytalan, s igy az másnak, mint a szervezendő görög kathoiikus magyar püspökség székhelyének esetleg Nyiregyházán való megállapítása ellen való furfangos s az „adott viszonyok" között alattomos sakkhuzásnak nem tekinthető. Reméljük azonban, hogy nem fog sikerülni! A tapintatlan ember. Irta: Molnár Ferenc. (Hősünk, a tapintatlan ember a világ legjobb nevelésű és legtapintatosabb férfia. Csak a sors [üldöző keze teszi, hogy olyan helyzetekbe sodródik, mint a milyen az itt következő,) A tapintatlan ember (a szobaleányhoz) Mondja, cicuskám, itt lakik dr. Konopisthy ? A cicusMm. Bocsánat, uram, én nem vagyok a szobaleány. Én a családhoz tartozom. Dr. Konopisthy azonban itt lakik. ö (mert ezentúl igy fogom nevezni). Jesszus, ezer bocsánat, nagyságos asszonyom! Engedelmet, nagyságos asszonyom, de nem ismertem ... Cicuskám ! Ilyet mondtam egy anyának ! A hölgy. Én... én nem vagyok asszony. Én... én a ház úrnőjének a huga vagyok... még leány. ó. Ez aztán a pech. Tízezer bocsánatot kérek. Végre rendben vagyunk. (Finoman) Legyen tehát oly kegyes, nagysád, szíveskedjék megmondani, hogy a nagyságos asszony ideha?a van-e? Meghívott a zsurjaira nyáron Toblachban es én most antricvizitre jöttem. A hölgy. Bocsánat, az ernyőjéről folyik a viz. ő. Pardon, majd ide teszem. (Felakasztja a vizes ernyőt az urnő bársonykabátja mellé.) A hölgy. Parancsoljon a szalonba sétálni. Azonnal értesítem a nénémet. (A tapintatlan ember bemegy a szalonba és vár. Néhány perc múlva igéző pongyolában megjelenik a ház úrnője.) Ő. Csókolom a kezét c?ágo aszonyom, hogy mésztat lenni ? Az urnö. Köszönöm, megvagyunk. A kis fiam, gyengélkedik. Difteritisze van. Ö. (jóakaratulag). Na, hisz ez nem komoly dolog. Az urnö. Nem ? (Furcsán néz rá.) Ó. Mit csinál kedves férje ? Sajnálom, hogy nem találtam itthon. Az urnö. Bocsánat... a kis fiam sir... rögtön jövök. (Kimegy.) A kisasszony. Nézze, kedves uram, ne kérdezze a nénémtől, hogy mit csinál a férje. Tegnapelőtt mondta ki rájuk a válást a tőrvényszék. 0. Tyű, ha! A kisasszony. No de hiszen baj nincs, ezt ön nem tudhatta. (Az asszony bejön.) Ö. Nos? Baj van? Az urnö. Hála istennek, nincs. A kis fiu jobban van. Ö. Na lássa. Hát most, hogy jobban van, bátran mondhatom: kár lett volna érte, ha elpatkol. Olyan kedves fiu ez a kis Gyuri. Sokat gondoltam rá. Minden ismerősöm gyermekei közt. Gyurit szeretem legjobban. A néném kis leányának is mindig azt mondom: „A Konopisthy Gyuri, az aztán a fiu!" Az urnö (hidegen). Lajosnak hivják. Ö. Ne mondja. Az lehetetlen. Az urnö. Na hallja, én csak tudom. 0. Nincs több fia? Az urnö. Nincs. Ö Mindegy. Lajos, vagy Gyuri, én azért éppúgy szeretem. Bánom is én, ha Izidornak hivják is. (Félre.) A fene egye meg, ma óriási pechem van. (Gondolkodik, hogy miről beszéljen. Meglát egy képet a falon. Szellemesen.) Ki festette ezt a Bencurt ? Az urnő (hidegen). Lotz. Ö. Puff. (Jóvá akarja tenni hibáját.) Gyönyörű kép. Értékes mű. Testvérek közt. megér ezei-ötszáz forintot. Az urnö (fagyosan). Kétezerháromszázért vettük kéz alatt. 0 Ugy

? (Tűkön ül) Kerekes Pál utóda Nyíregyháza. Készít legelegánsabb férfi ruhákat mérték szerint. Eredeti angol szövetek nagy választékban. Telefon 197. Férfi divatcikkekben folyton változatos ujdouságok.