Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-17 / 11. szám
a?iregyMza, 1912. XXXIII. évfolyam, 11. szám. lasárnap, március 17 A Szabolosvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ítáfiietííi feltételek: Egész évre 8 kor., Fél érre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR S. SZÁM:. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyili-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszerese n számit. II gör. kath, magyar püspökség. Ennek a nagyjelentőségű ügynek, a melynél fontosabbat, a város jövendőbeli városias fejlődése, erkölcsi súlyának eme lése és anyagi érdekei szempontjából i értékesebbet e város polgárságának soha sem volt még, létezése ideje óta előmoz ditania: az aktáit egyelőre lezárjuk. Lezárjuk pedig, azok után, amik e hét folyamán a székhely kérdésnek Nyíregyházán való szervezése, előmozdítása érdekében történtek: megnövekedett reménykedéssel arra, hogy felsőbb helyen, ahol az e tekintetben való döntést kezűkben tariják, méltányolni fogják a város és a nyíregyházi g. kath. hitközség impozánsan megnyilatkozott áldozatkészségét és tudatában annak a legfontosabb szempontnak, hogy az eljövendő g. kath. magyar püspökség székhelyének, e székhelyi város kulturális fejlettségének a kérdése döntő fontosságú kell hogy legyen ; Nyíregyháza mellett fognak dönteni. Szabolcsvármegye törvényhatósága e hó 12-dikére összehívott rendkívüli közgyűlésében, a dr. Prok Gyula és társai által beadott s lapunk legutóbbi számában egész terjedelmében közölt indítvány alapján tárgyalta a g. kath. magyar püspökség felállításának és Nyíregyháza székhelylyel való szervezésének ügyét s dr. Mtzössy Béla fulmináns beszéde után, egyhangú lelkesedéssel a következő határozatot hozta: A vármegye állásfoglalása. A vármegye közönsége megelégedéssel s igaz örömmel vesz tudomást arról, hogy az egész magyar társadalom, a hazafias gör. katholikus klérus és hivek által oly régóta sürgetett magyar jellegű g. kath. püspökség felállítása megvalósulás stádiumába lépett, mely uj püspükség túlsúlya az ország szivére a magyar alföldre esvén, éltől reméljük hazánk g. kath. lakosainál a magyar érzésnek és szellemnek, a magyar haza iránti ragaszkodásnak fokozottabb, magyar állami szempontból oly igen kívánatos érvényesülését, az inkább politikával, mint egyházi ügyekkel foglalkozó, a szeretet és testvériség magasztos tana helyett, a magyarság elleni gyűlöletet hirdető és azt szító tényezőkből álló nemzetiségű jellegű g. kath. egyház izgatásai, nemzeti törekvései kellő korlátok közé való szorítását, hatálytalanítását. Nagy jelentőségűnek tartja a törvényhatóság ezen uj püspökség felállítását azon okból is, mert az eddigelé a nemzetiségi jellegű egyházakba beosztott igen sok, túlnyomóan magyar ajkú hívekkel biró lelkészségek ezen uj püspökség fennhatósága alá jutva, a nemzetiségi nyomás, izgatás nyomasztó súlya alól fölszabadulva, azoknak céltudatosan eszközölt elmagyartalanitása meggátolvfe leend és azoknak a magyar hazát tisztelő, hazafias szellemben való megtartása biztosítva lesz. Azon ujabban megindított mozgalmat pedig, hogy ezen uj püspökség székhelye Nyíregyháza városa legyen, a legnagyobb örömmel üdvözli és ennek megvalósítását a maga részéről is kész előmozdítani. Nyíregyháza városa az abban lakó nagyszámú értelmiségnél, számos közhatóságnál, közintézménynél, kulturális intézeteinél fogva, mint az uj egyházi főhatóság területének egyik legnagyobb szellemi központja, de azonkívül fekvésénél, vasúti összeköttetéseinél fogva is legalkalmasabb arra, hogy a tervezett uj püspökség székhelye legyen; de másrészt az uj püspökséghez fűzött remények megvalósulására nem lehet közömbös az, ha uj püspökség egy, a szükséges szellemi és kulturális kellékekkel rendelkező oly városban nyer elhelyezést, mely miként Nyíregyháza városa is azon törvényhatóság székhelye, melynek területén vannak a tervezett uj püspökségnek legnagyobb számban hivei, lelkészségei, és amely törvényhatóság úgyszólván szűz magyar lakosságból álló, hazafias érzelmű g. kath. lelkészeivel és híveivel fogja alkotni ezen egyházmegye központját. De örömmel látná ezen felvetett terv megvalósulását, tekintettel azon nagy szellemi, erkölcsi és gazdasági előnyökre is, melyeknek a székhely kérdésének kedvező megoldása ugy a törvényhatóságra, mint Nyíregyháza városára magában rejt. Ezért elhatározza a törvényhatóság, hogy a m. kir. miniszterelnök és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz feliratot intéz, felkérve őket, hogy a megindított mozgalmat leghathatósabb pártfogásában részesíteni és a tervezett püspökség székhelyének Nyíregyháza városának leendő felállítása iránt, a szükséges intézkedéseket hatáskörükben megtenni kegyeskedjenek. A miniszterelnökhöz intézett felirat igy szól: Nagyméltóságú m. kir. Miniszterelnök Urf Igaz örömmel és megelégedéssel értesültünk arról, hogy az egész magyar társadalom, a hazafias gör. katholikus klérus és hivek által oly rég óta sürgetett magyar jellegű gör. kath. püspökség felállítása a megvalósulás stádiumába lépett, mely uj püspökség túlsúlya az ország szivére, a magyar alföldre esvén, ettől reméljük hazánk gör. kath. vallású lakosainál a magyar érzésnek és szellemnek, a magyar haza iránti ragaszkodásnak fokozottabb, magyar állami szempontból oly igen kívánatos érvényesülését, az inkább^ politikával, mint e gyházi ügyekke 1 Az új szabadságharc. Irta és a nyíregyházi polgárság március 15-iki ünnepségén előadta : Dézsi Sándor. Mikor a napsugár a magyar földekről S a magyar szivekről elűzi a fagyot, Március idusán minden esztendőben Egybegyülekeznek a lelkes magyarok ; S minden hely, ahová egybegyülekeznek, Egy-egy templommá lesz, hol a nagy emlékek — Mint szent jelenések ájtatos imára — Emlékezetünkbe újra visszatérnek. Templom lett e hely is, templommá avatta Az az érzés, mellyel ünnepelni jöttünk! Közös vallásunk : a haza imádása, A szabadság pedig : a szentség előttünk ! De — mig elmerülünk az emlékezésbe, Új harcra tüzelnek a multak emléki! Tart is már régóta az új szabadságharc, Csak a hadviselés módja nem a régi. Nem úgy folyik a harc, mint a nagy időkben, Nem a Gábor Áron öreg ágyujával, Nem a dombtetőkért állunk csatasorba Kapával, kaszával ősi fringiával, Nem villan a kard és nem gyilkol a fegyver; .... Ágyúk bömbölése, lángok csapkodása, Cikázó vérpatak rémképe nem őrjit, — Az új szabadságharc nem a régi mása! Nem a pirossapkás honvédrajok járják A sűrű erdőket, rónákat, hegyeket, ' Nem szalad az osztrák, dárdás kozák sem jő S nem akaszt a hóhér magyar vitézeket! És mégis : harc folyik, egy új szabadságharc ! | Harcolunk mindnyájan! Munkabíró ember ; Egy se vonul félre, mind halad előre, j Egyként, egy cél felé, biztos győzelemmel! ! Minden dolgos magyar egy-egy hős katona ! I Minden gyár és műhely egy-egy új csatatér! Izzó kohók mellett nem a piros sapkán, — A kék zubbony vállán díszeleg a babér! Izzó kohók mellett nem gyilkos fegyverek: — Csodálatos gépek, szerszámok teremnek ! Dübörgő kerekek, sistergő motorok, Gőz- és villanygépek vad versenyre kelnek ! Száguldó vonatok sűrű hálózatban Szállítják az új harc lelkes katonáit! Isten háta megett nincs már egy falunk sem : A kultura napja mindbe bevilágít ! A füstöt okádó, hosszú gyárkémények — Ezek az újmódi órjás ágyúcsövek — Szép hazánk völgyein nagy szaporaságban Úgy nyúlnak az égbe, mint megannyi cövek. A város utcáin szebbnél szebb paloták Széditő ütemben emelkednek sorba, Kidől a határkő, szűkülnek a völgyek S diadali jel lesz mindenik hegy orma ! Zárt falak között is harc harc után éled Harci lárma nélkül, ihletett erővel : Elől a tanítók, az új hadvezérek S mindenik iskola erős, magyar őrhely, Ahol a szegénység nem állja az útját Annak, ki tanulni, küzdni, győzni akar! Ez ám az igazi, az új szabadságharc, Ezt jelenti nekünk most a Talpra magyar! I — Talpra magyar ! Hallod ? Harcba hiv a „jobb kor", ; Épül már javában az új Magyarország! i Gazdagság, műveltség — ez ám a szabadság, Mit el nem tiporhat ezerannyi osztrák! Fel az épitéshez! Elő a szerszámot! Kinek mit adott a sors a tenyerébe : Egyik kalapáccsal, amásik körzővel, Tollal, vagy ecsettel, fel az emelvényre ! Amit az őseink vérükkel szereztek: Ésszel, szorgalommal építsük az égig Oly szépen, oly nagyra, oly erős alapra — Verecke szorostól a tenger vizéig, — Hogy az egész világ s az Isten maga is Csodálattal nézze, hogy mit tud a magyar A régi jelszóval „Rajta fiuk! Rajta!" Ha a szabadságért kard nélkül küzd a kar ! Rajta tehát, rajta! Hanem a kardokat Azért ne dobjátok könnyelműen félre, Hadd maradjon kéznél! Ki tudja mi vár ránk, Mi van még felírva a sorsunk könyvébe ! ? Talán idő előtt — amíg el nem készül Az új Magyarország örök erős vára: úri divat és szabó üzletét megvettem és a raktáron levő összes divatcikkeket, valamint gyapjúszöveteket minden elfogadható árban elárusítom! Meglepő olcsó árak! Férfi kalapok 3 koronától, nyakkendők óriási választékban 90 fillértől feljebb stb. stb.