Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-17 / 11. szám

a?iregyMza, 1912. XXXIII. évfolyam, 11. szám. lasárnap, március 17 A Szabolosvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ítáfiietííi feltételek: Egész évre 8 kor., Fél érre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR S. SZÁM:. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyili-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszerese n számit. II gör. kath, magyar püspökség. Ennek a nagyjelentőségű ügynek, a melynél fontosabbat, a város jövendőbeli városias fejlődése, erkölcsi súlyának eme lése és anyagi érdekei szempontjából i értékesebbet e város polgárságának soha sem volt még, létezése ideje óta előmoz ditania: az aktáit egyelőre lezárjuk. Lezárjuk pedig, azok után, amik e hét folyamán a székhely kérdésnek Nyír­egyházán való szervezése, előmozdítása érdekében történtek: megnövekedett re­ménykedéssel arra, hogy felsőbb helyen, ahol az e tekintetben való döntést kezűk­ben tariják, méltányolni fogják a város és a nyíregyházi g. kath. hitközség impo­zánsan megnyilatkozott áldozatkészségét és tudatában annak a legfontosabb szem­pontnak, hogy az eljövendő g. kath. magyar püspökség székhelyének, e szék­helyi város kulturális fejlettségének a kérdése döntő fontosságú kell hogy legyen ; Nyíregyháza mellett fognak dönteni. Szabolcsvármegye törvényhatósága e hó 12-dikére összehívott rendkívüli közgyűlésében, a dr. Prok Gyula és társai által beadott s lapunk legutóbbi számában egész terjedelmében közölt indítvány alapján tárgyalta a g. kath. magyar püspökség felállításának és Nyíregyháza székhelylyel való szervezésének ügyét s dr. Mtzössy Béla fulmináns beszéde után, egyhangú lelkesedéssel a következő határozatot hozta: A vármegye állásfoglalása. A vármegye közönsége megelégedéssel s igaz örömmel vesz tudomást arról, hogy az egész magyar társadalom, a hazafias gör. katholikus klérus és hivek által oly régóta sür­getett magyar jellegű g. kath. püspökség fel­állítása megvalósulás stádiumába lépett, mely uj püspükség túlsúlya az ország szivére a ma­gyar alföldre esvén, éltől reméljük hazánk g. kath. lakosainál a magyar érzésnek és szellem­nek, a magyar haza iránti ragaszkodásnak fokozottabb, magyar állami szempontból oly igen kívánatos érvényesülését, az inkább politi­kával, mint egyházi ügyekkel foglalkozó, a szeretet és testvériség magasztos tana helyett, a magyarság elleni gyűlöletet hirdető és azt szító tényezőkből álló nemzetiségű jellegű g. kath. egyház izgatásai, nemzeti törekvései kellő korlátok közé való szorítását, hatálytalanítását. Nagy jelentőségűnek tartja a törvényható­ság ezen uj püspökség felállítását azon okból is, mert az eddigelé a nemzetiségi jellegű egy­házakba beosztott igen sok, túlnyomóan ma­gyar ajkú hívekkel biró lelkészségek ezen uj püspökség fennhatósága alá jutva, a nemzeti­ségi nyomás, izgatás nyomasztó súlya alól föl­szabadulva, azoknak céltudatosan eszközölt elmagyartalanitása meggátolvfe leend és azok­nak a magyar hazát tisztelő, hazafias szellem­ben való megtartása biztosítva lesz. Azon ujabban megindított mozgalmat pedig, hogy ezen uj püspökség székhelye Nyír­egyháza városa legyen, a legnagyobb örömmel üdvözli és ennek megvalósítását a maga részé­ről is kész előmozdítani. Nyíregyháza városa az abban lakó nagyszámú értelmiségnél, számos közhatóságnál, közintéz­ménynél, kulturális intézeteinél fogva, mint az uj egyházi főhatóság területének egyik legnagyobb szellemi központja, de azonkívül fekvésénél, vasúti összeköttetéseinél fogva is legalkalma­sabb arra, hogy a tervezett uj püspökség szék­helye legyen; de másrészt az uj püspökséghez fűzött remények megvalósulására nem lehet közömbös az, ha uj püspökség egy, a szüksé­ges szellemi és kulturális kellékekkel rendel­kező oly városban nyer elhelyezést, mely mi­ként Nyíregyháza városa is azon törvényható­ság székhelye, melynek területén vannak a tervezett uj püspökségnek legnagyobb számban hivei, lelkészségei, és amely törvényhatóság úgyszólván szűz magyar lakosságból álló, haza­fias érzelmű g. kath. lelkészeivel és híveivel fogja alkotni ezen egyházmegye központját. De örömmel látná ezen felvetett terv meg­valósulását, tekintettel azon nagy szellemi, erkölcsi és gazdasági előnyökre is, melyeknek a székhely kérdésének kedvező megoldása ugy a törvényhatóságra, mint Nyíregyháza városára magában rejt. Ezért elhatározza a törvényhatóság, hogy a m. kir. miniszterelnök és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz feliratot intéz, felkérve őket, hogy a megindított mozgalmat leg­hathatósabb pártfogásában részesíteni és a ter­vezett püspökség székhelyének Nyíregyháza váro­sának leendő felállítása iránt, a szükséges intéz­kedéseket hatáskörükben megtenni kegyeskedjenek. A miniszterelnökhöz intézett felirat igy szól: Nagyméltóságú m. kir. Miniszterelnök Urf Igaz örömmel és megelégedéssel értesül­tünk arról, hogy az egész magyar társadalom, a hazafias gör. katholikus klérus és hivek által oly rég óta sürgetett magyar jellegű gör. kath. püspökség felállítása a megvalósulás stádiumába lépett, mely uj püspökség túlsúlya az ország szivére, a magyar alföldre esvén, ettől reméljük hazánk gör. kath. vallású lakosainál a magyar érzésnek és szellemnek, a magyar haza iránti ragaszkodásnak fokozottabb, magyar állami szempontból oly igen kívánatos érvényesülését, az inkább^ politikával, mint e gyházi ügyekke 1 Az új szabadságharc. Irta és a nyíregyházi polgárság március 15-iki ünnepségén előadta : Dézsi Sándor. Mikor a napsugár a magyar földekről S a magyar szivekről elűzi a fagyot, Március idusán minden esztendőben Egybegyülekeznek a lelkes magyarok ; S minden hely, ahová egybegyülekeznek, Egy-egy templommá lesz, hol a nagy emlékek — Mint szent jelenések ájtatos imára — Emlékezetünkbe újra visszatérnek. Templom lett e hely is, templommá avatta Az az érzés, mellyel ünnepelni jöttünk! Közös vallásunk : a haza imádása, A szabadság pedig : a szentség előttünk ! De — mig elmerülünk az emlékezésbe, Új harcra tüzelnek a multak emléki! Tart is már régóta az új szabadságharc, Csak a hadviselés módja nem a régi. Nem úgy folyik a harc, mint a nagy időkben, Nem a Gábor Áron öreg ágyujával, Nem a dombtetőkért állunk csatasorba Kapával, kaszával ősi fringiával, Nem villan a kard és nem gyilkol a fegyver; .... Ágyúk bömbölése, lángok csapkodása, Cikázó vérpatak rémképe nem őrjit, — Az új szabadságharc nem a régi mása! Nem a pirossapkás honvédrajok járják A sűrű erdőket, rónákat, hegyeket, ' Nem szalad az osztrák, dárdás kozák sem jő S nem akaszt a hóhér magyar vitézeket! És mégis : harc folyik, egy új szabadságharc ! | Harcolunk mindnyájan! Munkabíró ember ; Egy se vonul félre, mind halad előre, j Egyként, egy cél felé, biztos győzelemmel! ! Minden dolgos magyar egy-egy hős katona ! I Minden gyár és műhely egy-egy új csatatér! Izzó kohók mellett nem a piros sapkán, — A kék zubbony vállán díszeleg a babér! Izzó kohók mellett nem gyilkos fegyverek: — Csodálatos gépek, szerszámok teremnek ! Dübörgő kerekek, sistergő motorok, Gőz- és villanygépek vad versenyre kelnek ! Száguldó vonatok sűrű hálózatban Szállítják az új harc lelkes katonáit! Isten háta megett nincs már egy falunk sem : A kultura napja mindbe bevilágít ! A füstöt okádó, hosszú gyárkémények — Ezek az újmódi órjás ágyúcsövek — Szép hazánk völgyein nagy szaporaságban Úgy nyúlnak az égbe, mint megannyi cövek. A város utcáin szebbnél szebb paloták Széditő ütemben emelkednek sorba, Kidől a határkő, szűkülnek a völgyek S diadali jel lesz mindenik hegy orma ! Zárt falak között is harc harc után éled Harci lárma nélkül, ihletett erővel : Elől a tanítók, az új hadvezérek S mindenik iskola erős, magyar őrhely, Ahol a szegénység nem állja az útját Annak, ki tanulni, küzdni, győzni akar! Ez ám az igazi, az új szabadságharc, Ezt jelenti nekünk most a Talpra magyar! I — Talpra magyar ! Hallod ? Harcba hiv a „jobb kor", ; Épül már javában az új Magyarország! i Gazdagság, műveltség — ez ám a szabadság, Mit el nem tiporhat ezerannyi osztrák! Fel az épitéshez! Elő a szerszámot! Kinek mit adott a sors a tenyerébe : Egyik kalapáccsal, amásik körzővel, Tollal, vagy ecsettel, fel az emelvényre ! Amit az őseink vérükkel szereztek: Ésszel, szorgalommal építsük az égig Oly szépen, oly nagyra, oly erős alapra — Verecke szorostól a tenger vizéig, — Hogy az egész világ s az Isten maga is Csodálattal nézze, hogy mit tud a magyar A régi jelszóval „Rajta fiuk! Rajta!" Ha a szabadságért kard nélkül küzd a kar ! Rajta tehát, rajta! Hanem a kardokat Azért ne dobjátok könnyelműen félre, Hadd maradjon kéznél! Ki tudja mi vár ránk, Mi van még felírva a sorsunk könyvébe ! ? Talán idő előtt — amíg el nem készül Az új Magyarország örök erős vára: úri divat és szabó üzletét megvettem és a raktáron levő összes divatcikkeket, valamint gyapjúszöveteket minden elfogad­ható árban elárusítom! Meglepő olcsó árak! Férfi kalapok 3 koronától, nyakkendők óriási választékban 90 fillértől feljebb stb. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom