Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-17 / 11. szám
2 11 - ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 17. foglalkozó, a szeretet és testvériség magasztos tana helyett a magyarság elleni gyűlöletet hirdető és azt szitó tényezőkből álló nemzetiségi jellegű gör. kath. egyházak, izgatásai nemzetiségi törekvései kellő korlátok közzé való szorítását, hatálytalanítását nagyjelentőségűnek tartjuk ezen uj püspökség {elállítását azon indokból is, mert az eddigelé a nemzetiségi jellegű egyházakba beosztott igen sok, tulnyomólag magyar ajkú hívekkel biró lelkészségek ezen uj püspökség fenhatósága alá jutva, a nemzetiségi nyomás, izgatás nyomasztó súlya alól felszabadulva, azoknak céltudatosan eszközölt elmagyartalanitása meggátolva leend és azoknak a n agyar haza iránt ragaszkodó hazafias szellemben való megtartása kiztositva lesz. Ezen püspökség felállítása iránt az elhatározó lépesek mégtétetvón és annak biztos megvalósulását remélve, ujabban mozgalom indult meg, hogy ezen tervezett uj püspökség székhelye Nyíregyháza városa e törvényhatóság székhelye legyen, azon természetes és számos kötelékeknél fogva, mely e törvényhatóságot Nyíregyháza városához köti, de másrészt ezen püspökség székhelyének a városban leendő létesítése, e törvényhatóságra is nagy jelentőséggel bírván, ezen mozgalmat a legnagyobb örömmel üdvözöljük, melegen óhajtva annak megvalósítását. Nyíregyháza városa az abban lakó nagyszámú értelmiségnél, számos közhatóságainál, közintézményeinél, kulturális intézeteinél fogva, mint a tervezett uj egyházi főhatóság területének egyik legnagyobb szellemi központja, de azonkívül fekvésnél, vasúti összeköttetéseinél fogva is legalkalmasabb arra, hogy ezen uj püspökség székhelye legyen, de másrészt az ezen püspökséghez fűzött remények megvalósulására sem közömbös az, ha az egy a szükséges szellemi és kulturális kellékekkel biró oly városban nyer elhelyezést, mely miként Nyíregyháza városa is, azon törvényhatóság központja és székhelye, melynek területén vannak a tervezett uj püspökségnek legnagyobb számban hivei, lelkészségei és amely törvényhatóság úgyszólván színtiszta magyar lakosokból álló hazafias érzelmű lelkészeteivel és híveivel fogja alkotni ezen egyházmegye központját. Ezen törvényhatóság kipróbált hazfisága, tősgyökeres magyar lakosságából kiáradó magyar szellem, bizonyára nem lesz közömbös hatással az egyház itten nevelt lelkészeire, tanítóira, kik elszéledve szerte e hazában, Erdély veszélyeztetett vidékein is, az igaz hazaszeretet és ragaszkodás légkörében nevelkedve, bizonyára az igaz magyar szellem, magyar érzésnek leszn ek istápolóivá . Gonosz indulatok zivatart hozhatnak, Végzetes zivatart a felemunkára. Akkor — ide veled újra régi kardunk ! Akkor gondoljatok a régi nagyokra S elhagyva a műhelyt, elhagyva a gyárat: Keljünk a gonosszal elszántan birokra ! Akkor — le a zubbonyt, fel a piros sapkát S előre ! előre ! a csaták tüzében ! Dacos, kíméletlen, irtó szenvedéllyel! Akkor — Talpra magyar úgy, ahogyan régen ! Mese a földről és az emberekről. Irfa: Zahonyay Ferenc. III, — Igazság! Kiáltának sokan a hallgatók közül. Az nem maradhat annyiban! Bosszút kell állani az istentelen pogányokon ! El kell foglalni a szent sírt! Azzal ott hagyták templomaikat s fegyverkezni kezdtek. A papok keresztet ragadtak, kardot kötöttek s lóra pattantak. Miután a pápa fegyvereiket megáldá s az „ellenség"-et megátkozá, megindultak a „szent háború"-ba. S nőtt a keresztes hadak áradata, mint a lavina, útjában elseperve és temetve mindent. Vérbe és lángba borítottak egész országokat. Magasra emelék a szent keresztet, a szeretet jelvényét s kezük vértől csöpögött. Midőn az Isten ismét a Földre pillantott, n ég jobban elszomorodott a látottakon. Újra De örömmel látnánk a felvetett terv megvalósulását, tekintettel azon nagy szellemi, erkölcsi és gazdasági előnyökre is, melyeket a székhely kérdésének kedvező megoldása, ugy a törvényhatóságra, mint Nyíregyháza városára magában rejt. Mai napon tartott közgyűlésünkön dr. Prok Gyula nyíregyházi lakos és társainak ezen mozgalom pártolása iránt beadott indítványát tárgyalás alá véve, elhatároztuk, hogy a felvetett terv megvalósulását a magunk részéről is a legnagyobb készséggel támogatjuk és tiszteletteljesen felkérjük Nagyméltóságodat, miszerint a tervezeft uj püspökség székhelyének Nyíregyháza városában leendő szervezését nagybecsű hathatós támogatásában részesíteni és ennek megvalósítására a szükséges lépéseket saját hatáskörében megtenni kegyeskedjék, Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, az 1912. év március hó 12 ik napján tartott rendkívüli közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében: Mikecs Dezső, alispán A képviselőtestület határozata. Nem kívánjuk publikussá tenni, hogy Nyíregyháza város képviselőtestületének e hó 14-én d. u. 3 órakor tartott közgyűlése milyen pro és kontra felszólalások után, J 07 szóval 28 ellenében hozta meg ebben az ügyben a következő határozatot, a Somogyi Gyula képviseleti tag által indítványozott 100,000 koronás fölajánlás ellenében. Mindenek előtt közöljük itt Májerszky Béla polgármesternek a 14-diki képviseleti közgyűlés elé terjesztett következő jelentését: Tekintetes Képviselőtestület! Amidőn a tekintetes Képviselőtestület február 20-án tartott közgyűlésében állást foglalt amellett, hpgy az uj magyar gör. katholikus püspökség Nyíregyházán helyeztessék el, — annak székhelyéül Nyíregyháza város állapíttassák meg, — egyidejűleg megbízott, hogy a kormánynyal ez irányban a tárgyalásokat vegyem fel s annak eredményét jelentsem meg. Miután ezen megbízatásomnak megfeleltem eljárásomat a következőkben van szerencsém jelnntésemet megtenni. A miniszterelnök úr Önagyméltósága a városnak a püspöki székhely elnyerése iránti törekvését természetesnek találta és támogatását kilátásba helyezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Önagymélfósága bár elismerte, hogy Nyiregyeltökélé magában, hogy a Főidet elfogja pusztítani. De a Földről ismét felhangzott az előbbi könyörgés: „Uram, irgalmazz a bűnös Földnek, habár nem érdemli irgalmadat s küld el angyalodat, hogy ostorozza bűneinket s ^megvilágositsa elménket" ! És az Űr bosszúsan nyúlt a csillagok közé s egész marokkal dobott a Földre, mondván: Fiat lux ! És a csillagok a Föld külőmböző pontjain lehúlltak és világosságot terjesztettek. Új próféták támadtak s igy prédikáltak : „Emberek ! Az a kék selyemsátor, mely a fejetek felett ring, nem mennyország, hanem levegő: azok a fénypontok, melyeket égő gyertyáknak képzeltek, csiilagok, külön világok ; az a sötétség a horizonton nem pokol, hanem ismét levegő. Köröskörül, fennt és-alant levegő övezi Földünket, csillagok keringenek közöttünk s mi magunk is keringünk, lebegünk a végtelenség ben. Egy óriási láncolat a mindenség a vonzás által összefűzve. Mindenik láncszem egy-egy külön világ s mindegyiken élet van. Az Isten felfoghatatlan, elérhetetlen. Őt csak gondolattal lehel megközelíteni s a müveiről való elmélkedés — imádkozás. Mi, a Föld gyarló lényei az önmagát tápláló élet csirái vagyunk. Létre keltünk egy vizcsöppben a napsugártól, éltet, táplál bennünket a Föld és levegő s elenyészünk, szétbomlunk isinét, hogy atomainkból új élet csirája fejlődjék. Az anyagcsere az Élet vér keringése. Az anvag változatlan, az alak válháza város kulturális és közgazdasági fejlettségénél fogva püspöki székhelyül alkalmasabb mint Hajdudorog, — a római szentszékkel folytatott tárgyalások befejezettségére való tekintettel a székhely kérdésében ujabb tárgyalások felvételét hátrányosnak tartja magára az intézményre, — miután az a felállítás elodázását vonhatja maga után. Tekintettel azonban arra a körülményre, mely az egyes egyházközségeknek állásfoglalásában Nyíregyháza mellett ki tejezésre jutott, — amennyiben a díplomatiai tárgyalások lefolytatására hivatott miniszterelnökség a várossal felveszi a tárgyalásokat, — az ügynek függőben tartására késznek nyilatkozott. Ezen kijelentés után kerestük fel Jeszenszky miniszterelnöki államtitkár urat, az ügynek előadóját Trak Géza közigazgatási tanácsossal, mint városi előadóval s Ruttkay Gyula főesperes úrral, mint a nyíregyházi gör. kath. egyház kiküldöttjével, — ahol miután kijelentettem, hogy a város közönsége részéről positiv ajánlat megtételére felhatalmazva nem lettem, — Hajdudorog nagyközség már írásban lévő ajánlatát közölte velem az államtitkár ur tájékoztatóul a város által hozandó anyagi hozzájárulás mérvére. Amennyiben a város püspökséget elnyerni óhajtja, — támogatásánál ebben a keretben kell mozognia. A kérdés ezen részének megoldásánál számolni kell azzal az általunk meg nem változtatható helyzettel, — hogy a kormány az anyagi feltételeket az ügy eldöntgsénél nem tekinti másodrangú kérdésnek. Hajdudorog a püspökség odahelyezése esetére a jelenlegi vikaratiusi lakást felajánlotta püspöki lakásul, — kötelezettséget vállalt a hat kanonokí lakás megépítésére, — a szeminárium részére telket biztosított s azon 57 hold földet, melyet eddig a vikariatus haszonélvezett, szintén a püspökség részére engedett át. Hogy ezen anyagi hozzájárulás ottani viszonyok szerint mily értéket képvisel, — pontosan meghatározni nem tudom, miután sem a telekértékeket sem az építkezési viszonyokat nem ismerem. Hozzávetőleges számitás szerint mintegy 300,000 koronára tudom becsülni. Optimista számitás szerint sem tudok kihozni 500,000 koronát, — mint amennyire hallomásom szerint Hajdudorog értékelte áldozatát. Különben meggyőződésem szerint nem az képezi és képezheti számitásunk alapját, hogy mit igért Hajdudorog ottani viszonyok szerinti pénzértékben kifejezve, hanem mily épületek megépítését, mily telkek átengedését vállalta. A kormány ugyanis nem pénzbeli, hanem természetbeni hozzájárulást igényel . tozó. A vértestecske, mely ereinkben kering, ott keringhetett már ős szüleink ereiben s ott keringhet még a jövő századok gyermekének ereiben, vagy a fák kérge alatt. A parány az anyag körfutásában élni fog, habár az egyed nem létezik. Az egyén örökre eltűnik, meghal, csak a gondolat halhatatlan. A gondolat a lélek maga. A' gondolkodás emel bennünket az állati lények fölé s lesz képessé szemlélődésre cs fejlődésre. A természet törvénye fejlődés. Aki a fejlődés útjába áll: a természet ellen vét. A természet pedig Isten törvénye. Keljetek föl tehát a porból, hol magatokat minden gondolkozástól megkímélve, az állati lények közt öntudat nélkül csúsztok-másztok, ne hajtogassátok térdeteket kópék, szobrok, bálványok, emberek előtt ; templomaitokból az ostoba díszt és cicomát hordjátok ki, csináljatok belőlük iskolákat, a sötétségből jöjjetek a napfényre, tanúljatok meg gondolkozni, ébredjetek öiitudatra" ! Mások ismét így beszéltek: „Szerencsétlen, hiszékeny emberek! Mért ragadtok ti fegyvert a császár parancsára, hogy egymást legyilkoljátok? A császár olyan ember, m;nt ti. Az ember életét kioltani nincs joga senkinek, csak Istennek! És az Isten a természet rendje szerint gondoskodott arról, hogy a Földön az élet túl ne szaporodjék. Nézzétek a fa levelét, mely tavasszal kizöldül, ősszel lehűli. Ilyen húiló falevelek vagytok ti emberek! Életetek rövid. Ma virulás, holnap hervadás. Kenyérre, kincsekre vagytok éhesek ? Vegyetek példát az oktalan lénvektől! Két hangva megosztozik a közösen A legfinomabb francsia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók Nyíregyházán.
