Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-03 / 9. szám

Nyíregyháza, 1912. mm évfolyam, 9. szám. vasárnap, március 3 Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. mi4z«ti>i leltéielek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: •V-ÁJROSílAZ-TSíl 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó * fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Hátralékos előfizetőink részére postatakarékpénztári befizetési lapokat küldtünk amelyeken portómentesen fizethetik be az előfizetési dijakat. Legfontosabb ügyünk. A magyar g. k. püspökség székhely kérdése. A lapunk legutóbbi számában e kérdésről, a vezető helyen közölt újság cikknek meg volt az a kivánt és óhajtott hatása, hogy — mint amikor tüz vagy árvizveszedelem idején a harangokat félreverik s a tornyok ablakaiból kitűzik a veszedelem irányát mutató vörös zászlót vagy égő lámpást: felriadtak az emberek s tudatára ébredtek annak, hogy e. város jövendő fejlődésére nézve fontosabb és nagyobb jelentőségű kérdés kedvező megoldására alkalma nem volt még a város közönségének, mint a milyen a g. kath. uj magyar püspökség székhelyének Nyíregyházán való megállapitása. A város képviselőtestülete, amint azt megírtuk, a mult hét keddjén tartott közgyűlésében, egy igazán sivár módon létrejött szürke határozattal megbízta a város polgármesterét, hogy az uj püspökség székhelye kérdésében az illetékes tényezőkkel tárgyaljon. A polgármester ur — miután időközben a vármegye főispánja részéről az az ügy sürgőssége felől felvilágosításokat nyert, Ruttkay Gyula nyíregyházi g. k. főesperessel — akit egyházközsége külön is megbízott — és Trqfk Géza városi tanácsossal a hét elején felutaztak Budapestre. Elsősorban Khuen-Héderváry gróf miniszterelnököt keresték föl, aki a képviselőházban fogadta őket. A miniszterelnök, a vármegye főispánjának előzetes — kedvező információi alapján nagy előzékenységgel fogadta a nyíregyházi küldöttek előterjesztését, kijelentvén, hogy a kérelmet, miszerint az uj g. kath. püspökség székhelye Nyíregyháza legyen, a maga részéről pártolni fogja. Zichy János gróf kultuszminiszter szintén a képviselőházban fogadta a kiküldötteket. Az előterjesztett kérelemre az ő részéről adott válasz azonban — az első pillanatban — szinte megdöbbentően keserves volt. Az volt körülbelől az értelme : az urak elkéstek, a döntés Hajdudorog javára már megtörtént. Ekkor előállott Ruttkay Gyula főesperes s kijelentette • a miniszter előtt, hogy ők, t. i. a leendő uj g. kath. egyházmegye papjai és egyházközségei — ebben az elhatározásban megnyugodni nem tudnak. Nem pedig azért, mert az uj püspökség székhelyének Hajdudorogra való tétele elsorvasztja és tönkreteszi mindazokat a nagy reményeket, melyeket a g. kath magyarság — hosszú és nehéz küzdelem után kiharcolván a magyar g. kath. püspökség szervezését — ennek a magyar püspökségnek működéséhez a magyar nemzeti állam megvalósítása szempontjából füz. Hajdudorogon, mint csaknem teljesen kulturátlan községben ennek a püspökségnek minden szervei elposványosulnak, elsorvadnak. Kijelentette még Ruttkay főesperes, hogy a Hajdudorogon kierőszakolt határozattal szemben az alakítandó egyházmegye összes magyar egyházközségei és papjai egyhangúlag Nyíregyházát kívánják az uj püspökség székhelyéül, — kötelezvén magát, hogy két hét lefolyása alatt ezt az állítását az érdekelt egyházközségek és papjaik hiteles nyilatkozataival dokumentálni fogja. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter kijeléntette erre, hogy „a főesperes ur nyilatkozata uj helyzetet teremtett' s felhívta Ruttkay főesperest, hogy az általa jelzett irányban az adatok beszerzéséről gondoskodjék. A nyíregyházi küldöttek ezután még Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkárt keresték föl, kérve az ő támogatását is a nyíregyházi székhely érdekében, aki — miután a Ruttkay Gyula főesperes által elmondottakból a helyzet megváltozottságáról meggyőződött, kijelentette, hogy „ennek az ügynek aktái ilyenformán még nincsenek lezárva." íme, igy áll most a magyar g. kath. püspökség székhelykérdése, amihez pótlásul még csak azt kell hozzátennünk, hogy Jeszenszky államtitkár, a nyert felvilágosítások után egyenesen felhívta Mese a földről s az emberekről. Irta: Zahonyay Ferenc. Hesiodus hajdan ugy magyarázta a Föld mozgását, hogy sárgolyóbisunk az ég és pokol kőzött lebeg. Vulkán ugyanis ledobván az égből kalapácsát, éppen kilenc nap alatt hullt a Földre, s ismét kilenc nap kellett, mig a Földről a Tartarusba bukhatott. E szerint az elköltözöttnek meglehetős gyorsasággal kellett a lábát szedegetnie, hogy ezt az utat akár a menyországba, akár az alvilágba megtegye. (Lóháton, előre küldött szolgákkal nem mindenki mehetett a másvilágra!) A lelkek elcsigázva és kimerülve érkeztek meg. E miatt nemcsak a menyországban és a pokolban, hanem a Földön is állandó lévén a panasz: Jupiter végre is megunta a dolgot és segített a bajon oly formán. hogy a Földet közelebb hozta a menyországhoz és a pokolhoz. A chaldeusok részére hajót csinált a Földből, mely oly szépen úszkált a légürben, mint a bárka az oceánon. Csak ki kellett a bárkából libbenni s azonnal a túlvilágon találta az ember magát. A görögök és rómaiak részére négy elefánt hátára állította a Földet, oly formán, hogy az elefántok lábai az oceánon uszó négy teknősbéka hálán nyugodtak. Az „illetékes" elefánt csak megrázta kissé a bőrét s az elköltözni vágyó azonnal lepottyant az alvilágba; ha pedig a meny országba vágyott; az elefánt ormányával segité föl. Az egyptomiakkal Jupiter parancsára azt a szívességet tette Path isten, hogy aranyhajóban végig szállván az égboltozaton, az őserőt rejtő tojást kalapácsával széttöré s abból létrehozván a Földet, a fehér Monevis tehén és a fekete Apis bika szarvai közzé helyezé. A lelkeket e két szent állat továbbitá a túlvilágra. A chinaiaknál Pún-Kú-Woug kettészakítván a chaost, ennek felső feléből a menyországot, az alsóból a Földet formálta. Schangti és Thian istenek poklot alkotni nem engedtek. Itt az elköltözöttek valamennyien a mennybe mentek. Pun-Ku-Woug aranyércből és fából gőzfelhőt alkotván, a lelkeket erre ülteté. Történt azonban, hogy Prometheusz az égi tüzet ellopván s az istenek titkait elárulván, háborúság tört ki az O'ympuson, aminek az lett a vége, hogy az istenek többé nem értvén egyet, nem fértek meg egymás mellett. Vala mennyien leszálltak tehát a szent hegyről s más pályát választottak. E háborúság alatt a Föld rengett, ingott, az ég dörgött s a világra gomolygó sötétség borult. Az emberek elkábultak, dermesztő álomba merültek s midőn fölébredtek, a nap ismét fényesen ragyogott, a Főid meleg párázatokat lehelt, a fák zöldeltek, a virágok illatoztak s a madarak énekeltek. — Mi szép a világ, az élet ! Kiáltott fel a felébredt ember. Hol vagy te nagy isten, te láthatatlan ? Kérünk helyezd a Földet szilárdabb talpazatra s lételünknek adj biztosabb kereteket, mert kétségbeesünk! És az Ur meghallá e panaszt. Megszánta az embereket s a Földet a gomolygó kődből fölemelé a fényes, tiszta légkörbe s elhelyezé a Nap, Hold csillagok közzé. Egyszersmind felruházd hatalmas vonzóerőkkel, hogy az űrbe ne bukjék, hanem lebegjen, keringjen a végtelenségben. És azóta a Föld forog, kering, zug, repül az űrben akkora sebességgel, hogy abhoz képest a gyorsvonat futása csigabigamászás. Az isten gyönyörködve nézte a magasból, hogy e gömb mily biztosan mozog a végtelenségben, mily könnyen lebben át a szédítő mélységek és örvények fölött, mint egy porszem a napsugárban. Gyönyörködve nézte a hegyeket, vizeket s az azokat benépesítő lényeket: a rovarokat, hernyókat, lepkéket, halakat, madarakat, állatokat, embereket. Gyönyörrel nézte hogy a Föld s rajta minden él, mozog, lélegl úri divat és szabó üzletét megvettem és a raktáron levő összes divatcikkeket, valamint gyapjúszöveteket minden elfogadható árban elárusítom! Meglepő olcsó árak! Férfi kalapok 3 koronától, nyakkendők óriási választékban 90 fillértől feljebb stb. stb.