Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

8 48-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. november 26. — Faragó bácsi mozija. Faragó Géza, a kitűnő festőművész belépett Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás szerkesztőségébe, mint művészeti főmunkatárs. Ebben a minőségében nemcsak irányítani togja művészi tekintetben ezt a kedves és népszerű gyermeklapot, hanem egy uj, mulattató kép-sorozatot is kezd benne Faragó bácsi mozija cimmel, amelyben a hét eseményeit fogja humoros rajzokban, a gyermekek felfogásához és lelki világához mérten illusztrálni. — Háztulajdonosok e hó 30-ig kötelesek a házbérbevallási ivet benyújtani. — Iskolaszanatórium á tengerparton. Magyar Közművelődési Egyesület a magyar tengerparton : Czirkveniczán iskolaszanatóriumot és üdülőházat létesített, amelyben oly fertőző betegségben egyáltalán nem szenvedő, gyöngélkedő, lábadozó, gyöngefejlődésü leány- és fiutanulók nyernek csekély díjért kitűnő ellátást és leggondosabb felügyeletet, akik tisztán a klíma és a tenger állandó hosszabb használata által teljesen visszanyerik az egészségüket és megmentetnek az élet számára. Az üdülőház ennélfogva állandóan nyitva tartatik és a növendékek végül tanulmányaikat is a D. M. K. E. iskolaszanatóriumában végzik és az év végén a szomszédos fiumei áll. iskolában tesznek vizsgálatot. Nyáron minden hely be van töltve az üdülőházban annyira, hogy a D. M. K. E. gyönyörű két emeletes épületében tanárnők felügyelete alatt a lányok nyernek elhelyezést, a fiuk számára pedig mindig külön villát kénytelen bérelni a kultúregyesület. Télen azonban annyi hely van a D. M. K. E.-ben, hogy minden év szeptember havától junius haváig üdülő felnőtteket és családokat is felvesz a D. M. K. E. csekély díjért gyönyörű szobákat és kitűnő ellátást ad. Az iskolaszanatóriumba és üdülőházba való felvételről a D. M. K. E. főtitkári hivatalában (Budapest, István-ut 81-) lehet bármikor fordulni. — A Pannónia kávéház mozgófénykép előadásainak jövő heti műsora a következő: 25—26-án. A Szammuri hadapród iskola, term. felvétel. Pali varró tűje, humoros. Saját erejéből, dráma. Asszony furfang, humoros. Az uj cseléd, humoros. A megfelelő vő, humoros. Ganmond Journál, mult heti világ események. Magemut hadnagy kalandja, dráma. 27—28-án. Károly Ferencz József és Zita hercegnő, esküvője mely term. felvétel ő felsége legmagasabb engedelmével történt. Pali igazolványa, humoros. Az áldozat, dráma. Friorike és szamara, humoros. Az örök tüz, dráma. A táncos pör, humoros. Ganmond Journál, világ napi események. Kalona réz, dráma. 29—30-án. Katona estély. Nagygyakorlaton, term. felvétel Ganmond Journál, világ napi események. A posta galamb, dráma. I. Ferencz József életéből, term. felvétel. Jelenet a porosz francia háborúból, dráma. Belga lovasság, term. felvétel. Madrid és a spanyol hadsereg, term. felvétel. Tripoliszi ütközet, természethü felvétel. — A Zoltán-féle csukamájolaj ugy minőség, mint hatás tekintetében felülmúlhatatlan. Sokkal jobb, mint az emuisió, ize, szaga nincsen, könnyen emészthető, gyermekek, valamint felnőt!ek szívesen veszik. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. Egyedüli készítő Zoltán Béla gyógyszerész. Budapest, Szabadság-tér. — Mindenki élvezi a Papp Géza csemegekereskedő kiváló finom tea, teasütemény és rumjait, amelyek minőségben utolérhetetlenek. 603—5-? — Bámulatos szép perzsa szőnyegek, diványteritők, egész nagy szőnyegek stb. érkeztek, és csak rövid ideig kaphatók Hoffmann Arthur kárpitos üzletében. — Vadászok és természet kedvelők figyelmébe ajánlja Kovács Béla festő és preparátor műtermét Virág utca 12. Emlősök és madarak molymentes kikészítése természethü elhelyezés' ben egész, vagy (Relief) képalakban. Több kiállításon kitüntetve. Legmagasabb elismerés. 729-6—1. — Okleveles francia tanár. (Franciaországból) oktatást ad a francia nyelv- és irodalomtörténetből. Bővebbet a Ferenczi-féle könyvkereskedésben. — Szemgyógyintézet van Miskolcon. 680-11-4. Mese és mesélés. Irta: Stoll Ernő. II. A mese folyamán felsorolt fémhidak a különféle korszakokat tükrözik vissza; mig a népfantázia a puska és ágyú korszakát az ólomfejű baráttal jelképezi. A mesében tehát egy világ vagy néptörténeti folyamatot látunk konvex tükörrel visszatükröztetni. A magyarázatát azonban csak az értelem adja meg — s nem pedig az időelőtti magyarázgatás — a fejlődés későbbi korában. A mese nem kér magyarázatot, mert önmagáért van. Pethes: Gyermek psychologiájában említi, hogy egy anya 6 éves gyermekének verset olvas s megjegyzi: „Attól félek édes fiam, hogy te még ezt nem érted meg." „Dehogy nem értem, édes anyám" — mondja a gyermek — „megérteném biz'én azt, csak maga ne magyarázza." Ehhez hozzá fűzi Pethes azon kommentárt, hogy ebből a kijelentésből tanulhatnának az ifjúsági irók is, mert igen sokat szeretnek magyarázgatni. Zavarólag hat a gyermekre a magyarázgatás, ezért nem szereti azt; valamint azt sem, ha egyes szereplőket nem vezetünk célhoz, avagy a neki kedves mesét, melyet többször is szívesen meghallgat, más-más variációkban adunk elő. Ki tudja mily képzelt sort szakítunk meg s a képzelet mily szines dekorációját romboljuk le, ha oly féltő gonddal őrizve a gyermek értelmét, magyarázgatunk s e tolakodó szerepléssel is az értelmet s nem a képzeletet szolgáljuk, nem szerzünk örömet a gyermek képzelő és érző lelkének. Az, ki mesét magyaráz, hasonló ahhoz a bibliai emberhez, ki homokra épiti házát. Fontosabb ennél a mese kapcsán a képzelőtehetség megismerésére tett kérdések. Az erőszakos tanulság levonásánál fontosabb és célszerűbb a mese szereplőinek a jó cselekedeteire s a rosszak büntetésére és bünhődésére az esetről-esetre való ráutalás. Avagy a gyermeknek mindent kell és lehet tudnia és értenie ? Feleljen rá Madach eme szavakkal: Keserves lesz még egykor tudásod, S tudatlanságodért fogsz epedni vissza, Sok iskolát kell még addig kijárnod, Sokat csalódnod, mig mindent megértesz. Pedagógusaink tekintélyes száma és illusztris része követeli a gyermeknek minden téren való felvilágosítását s ezzel a gyermeki hiszékenység, naivság megtörését, az ámításnak mint elavult módszernek eltörlését s ezzel a reális felfogást. E korai felvilágosításnak, mely eredjen a nevelési tényezők bármelyikétől — a család, vagy iskolától, avagy a társadalomtól — tudhatjuk be azt a szomorú tényt, hogy annyi önmagát tépdelő, akaratnélküli üres lelek szaladgál céltalanul e sártekén, nem tudva földi rendeltetésének célját, ulját: honnan jött, hova kell visszatérnie. Nevezzük a mai kort erkölcstelennek avagy vallástalannak vagy a társadalmi miazmákat jelző bármily szóval bárminek is, ez nem csak az egyéni jólét, de a faj fermaradásának is s'rját ássa. Egyének, nemzetek jóléte a tízparancsolaton nyugszik; ez éltetője a legerőteljesebb fajoknak, melyre példa izrael népe, példa erre a vallásos Anglia, mely összeegyezteti Darvin tanát a bibliával. Amit a természet elrejt, ami az ismeretlenség ködéből lassanlassan nyomul elő, azt erőszakosan siettetni, a természet bosszúja nélkül nem lehet; a természetben nincs ugrás. Az, ki a gyermeki hiszékenység ellen durva kezekkel tör; ki idő előtt eloszlatja a lélek ködfátyolát: íélekgyilkos az, mert elzárja a lélek öntöző csatornáját is, a vallásos hitet. Sokszor hallja a gyermek (a stereotip) bekezdést: hol volt, hol nem volt, hetedhét országon vagy az Óperenciás tengeren is tul stb. s a hagyományos befejezésben a kinyilatkoztatást, hogy mese volt s mégis hisz benne, hacsak nem erőszakoskodunk s meggyőzi őt a mese nemes iutentiója, mint ahogy meggyőzte Menenius Agrippa a háborgó tömeget. Hisz a gyermek a Jézuskában; hiszi, hogy a jó gyermekeknek hoz karácsonyfát: igyekszik is jónak, szorgalmasnak lenni, hogy érdemeket szerezzen. Ugyan, ha a gyermeket e hitében is megrendítjük s felvilágosítjuk, hngy ez lári-fári, mivel fogjuk ezt pótolni ? Tudja-e, tudhatja-e a gyermek mind ennek okát, eredetét ? Ha nem, ugy csak képzelheti s ki tudja: mit fog képzelni ? Avagy el kell fojtani a képzeletet? Képzelet nélkül nincs gyermekjáték; mert ez is a képzelet müve. Igazi lónak képzeli a gyermek a nádparipát, midőn meghajtja: gyi lovam, gyi Betyár; majd pedig a vályúhoz megy, hogy megitassa. Személyesiti a kisleány a játékbabáját; elnevezi, öltözteti, becezgeti, altatja, csitítja, sőt — meg is szoptatja, ha sir. Értéktelen fapuska, kard, csákó, botra göngyölt rongybaba többet ér a gyermek előtt, mint valami értékes, de az ő fejletlen ízlésének nem megfelelő tárgy. A néplélek fejlődésre egytől-egyig analóg a gyermeklélek fejlődésével. A néplélek is oly stádiumokon megy keresztül — s ugrások itt sincsenek — mint ez a normális gyermeklélek fejlődésénél észlelhető. Lombroso, Sigismundnak, Sullynak érdekes ide vágó feljegyzéseiből csak egyet közlök. Egy apa, hogy 5 éves és 10 hónapos gyermekét kiábrándítsa, Miklós napján saját kését csente a gyermek cipőjébe. A kiábrándítás nem sikerüli, mert a gyermek azon örült, hogy Miklós bácsi éppen olyan kést hozott, mint az apáé; vagy talán ellopta az apától. De szentül hitte, hogy ezt Miklós bácsi hozta. Várjunk tehát a gyermek hitének megrenditésével mindaddig, mig azt tudással pótolni nem tudjuk. III. Tehetségem szerint igyekeztem bemutatni a mese szerepét a családban, az iskolában mit és hogyan meséljünk, szólanom kell, még, — hogy a mese iskolai szerepe tökéletes legyen — a mese és a mesélés, nevelés, tanítási értékéről és hatásáról. Midőn mesélünk a tündérekről, az aranykor hagyományainak fentartóiról, kiknek birodalma az Óperenciás tengeren is tul van ; kik az ősvallás^ őrangyalai, kiket a keresztyénség angyalai üzt-k el helyükről; midőn bemutatjuk a tündéreket pajzán vidámságukban, tündéri szépségükben, sarkat verő aranyhajjal, dalra és kacajra nyiló, rózsát nevető ajakkal, gyöngyöt siró, nefelejtset szégyenitő kék szemekkel: a gyermeki lélek felvidul, mohón kap utánuk, arcáról leolvassuk az örömet, az érdeklődő figyelmet. A mese tehát a figyelem nevelésének egyik leghathatósabb eszköze. A mese és a mesélés szépsége fejlesztőleg hat a gyermek szépérzékére, e szubtilis lelki bimbóra. Örül a gyermek, midőn a bűnös bűnhődik s az igazság győzelmével megnyeri ismét lelke összhangját, diadalt érez ő is. A gyermek igazságérzete készteti ilyenkor homéri kacijra s ujorg az igazságnak; ujongva futkos a gyermek szobában, mint Archimedes egykoron a város utcáin. Ily apró győzelmek kellenek a gyermeki léleknek s nem pedig a didaktika ostyáiba pakolt pirulák, melyek gyakran célt tévesztve irántuk ulálatot keltenek, avagy csömört szereznek. A mesében sohasem bukik el a jó, mert a gyermek lelkére ez zavarólag hatna s érthetetlen volna előtte, ha a gonosz győzne, mint ez az életben gyakorta megtörténik. A jóval együtt érez a gyermek s lelke hosszan elmereng a jó cselekedetek nézésében, mig a gonosztól elfordul, fejlődő érzéke félretolja a bünt és vétket, a lélek e salakját. Mig a pozitív mese által a jót és nemest kedveltetjük meg s ezt fejlesztjük, a negatív mesék által óvjuk a bűntől, a rosztól s ezt utáltatjuk meg. Mese által fékezzük a gyermek rombolási ösztönét és egyéb ferdeségeit s ezzel fejlesztjük az erény forrásait. A példa után a mese a legjobb erkölcsképző. A nemes érzelmek és a nemes elhatározásuk csak a mese utján jutnak s juthatnak a gyermek lelkébe, a szabadság, felebaráti s egyéb gyakorlati eszmékkel, mert csak igy érzékitve tudja azt felfogni. Mesében adjuk az Isten, haza, család iránti kötelességeknek, tiszteletnek, szeretetnek, a polgári erényeknek legragyogóbb példáit. A mese hivja szerepre a gyermek cselekvési ősztönét s befolyásolja, neveli akaratát. A mesének ep ugy, mint a mesélés nevelte képzeletnek nagy szerepe van a tanításnál is. Midőn tanituk, lépten nyomon segítségül hívjuk ifovir.Q-hnmnifháriua az év minden szakában üzemben. Gőzüzemű berende7PO MinrlonfÁlí* víicHotnn ác lio+Anmnnlr!ÍliA7 b-ÍTrcilAar* Megrendelés : Bikfalvy Albert tulajdonoshoz r>\mrrcsYt r\ r\\r • PahaiiíI nf o An f •