Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

46-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. november 299. a mesét, a gyetmek e hü barátját. Mesével kezdjük és végezzük a tanévet. Mesével tanítjuk az alaptantárgyakat: olvasás, írás, számolást. A számtan, mely a morált semmibe se veszi — mert hiszen 2X2 korona — 4 korona akkor is, ha tisztességes uton szerezzük, akkor is, ha rablással kerül más birtokába — mégis minden ridegsége mellett is megtűri, sőt szereti a mesét, mint az értelem ez egyik altató nótáját. A számtan kifárasztotta értelmet a mese üditi fel, mint a sivatagon utazót az oáz. Mig a számtan barázdákat szánt a homlokon, a mese selyem kendőjével letörli ezt, mihelyt birodalmába lépünk. Mesével ismertetjük a hangot, sokszor rögtönzött mesébe csomagoljuk ennek jegyét, mihelyt döcögős az irás utja s igy szállítjuk az értelemnek. A beszéd- és értelemgyakorlatnál egyedül a mese az, minek még érteke van tanitó és tanítvány előtt. Amily érdekkel hallgatja Feix és Jung meséjét a gyermek, époly könnyen tanulja meg, hogyan lesz az almamagból almafa. A rombolás ösztönének veszi élét s a növény védelemre tanit Boriska meséje, mig Herceg Ferencnek a fészekrombolókról szóló meséje madárvédelemre oktat. Ahova a gyermek érzékei nem juthatnak, oda a képzelet szárnyain viszszük. Mert a képzelet kitűnő és készséges szolga. Felméri tűzhöz hasonlítja, mely szolgának jó, de urnák veszedelmes. Ezért kell fejleszteni, de egyúttal vigyázni reá, óvni, irányítani s a tulcsapongó képzeletet, melyet a költő az élet megrontójának tart, fékezni. A képzelet sas szárnyakon viszi a gyermeket a világ teremtéséhez; Isten kiválasztott népének, izraelnek dicső s tanulságokban oly gazdag történetének megértéséhez a képzelet ^segíti"; ez mutatja be az egykori boldogság romjai felett Máriusként kesergő nép igazi tragikumát. A képzelet szelíd galambja viszi a gyermeket Jordán vizétől az Olajfák hegyéig, •ez hozza vissza hangjait a hozsannának, ez a golgothai mély sóhajnak. A helyesen irányított képzelet szüli a lángész legnagyobb alkotásait, ez a gyermek ösztönszerű rajzait. A képzelet utaztatja az irót és az oivasót a holdba, ennek segítségével nézett Jókai s nézünk mi is a jövő tükörébe. A képzelet segítségével érti meg a gyermek a honfoglalást, a vérszerződést, ez vonultatja föl a hősöket, ez mutatja a harc és gyásztért, ez hozza el hangjait a harci riadónak, a sohajok zajszelének. Mesével és a képzelet segítségével utazunk a földön, szárazon és vízen. A képzelet segítségével utazunk a természet országaiba s megpihenünk, ahol csak kínálkozik egy-egy alkalom, a mese bársonyos udvarán, üde forrásánál. A képzelet tehát nem ellensége az értelemnek, hanem segitő és vezető társa, miért viszonzáskép ez fékezi szilajságát s mind a kettő alapozza a gyermek boldogságát. Meséljünk tehát a gyermeknek nevelői érzékkel és tapintattal kiválasztott oly meséket, melyek nemes érzelmek, eszmék ós nemes, elhatározások hordozói s magvelői. Igaz, hogy sok mag fog hullni a sziklára, az útszélre, a tövis közé, de még több fog hullani a jó főidbe és százannyit teremni azon hatás éltető melege által, melyet mesénk által elérünk. A mese képe elmosódhatik a gyermek lelke előtt, de a hatás lelkén, szivén átrezeg s e rezgés az, mi a mese értékét sohasem fogja csökkenteni sem a tanitó sem a gyermek előtt. Ép oly kedves a gyermek előtt a mese, mint amily kedves előttünk a madárdal, melyet bár nem értünk, de hallgatásában még sem fáradunk el. Midőn a gyermek figyelme a mesélő ajkairól lesi a meseszót, mintha a költővel mondaná: „Te csak Beszélj, beszélj, hogy halljam hangodat, Bezgése szümön végig árjadozzon, Akármit mondasz, mindegy ; óh, ki kérdi: Mit énekel a kis madár, azért Édes sejtéssel halljuk hangjait." (Vége.

) Szerkesztői üzenetek. D. B. A „Termeljünk gyümölcsöt" c. cikket köszönettel vettük és rövidesen közöljük. G. P. Budapest, Margit-körut. Közölhetetlen! "Rettenetes rossz ! V. M. Nyire^yhftza. Nehéz a probléma, mely. nek megoldására bennünket felkért. Hogy kinek kell előbb nyújtani a kezét találkozáskor, a férfinak avagy a nőnek, e kérdés látszólagos egyszerűsége mellett is igen komplikált s okot adhat a szociológusoknak a legkülönbözőbb oldalról való megvilágításra. Mert könnyű volna egyszeriben rávágni a feleletet : .Természetes, hogy a férfinak mindig meg kell várnia, mig a nő kezet nyújt neki s fordítva illetlen a dolog", ámde a kérdés ily felületes megoldásba kutatható, intellektuell elmék nem nyugodhatnak bele. Hiszen e kérdést nem lehet ily triviálisan elintézni, mert az élet viszonyoknak ezer változata jóformán minden esettt specialisál. Függ pedig e kérdés megoldása a férfi és nő társadalmi állásától, foglalkozásától, rokoni, baráti s egyéb viszonyuktól, korkülönbségüktől s ezer és ezer apró körülménytől. Az ön konkrét esetében tehát ezek után csak azt mondhatjuk, hogy ha nem volt képes azt a férfit leigázni, hát bizony semmi sérelem nem esett az illemen, ha ő — mint az ön felettese, előbb nyújtotta a kezét üdvözlésre. A közösség köréből* A Nyirvidék tekintetes Szerkesztőségének Helyben. Tisztelettel felkérjük, hogy a Szabolcsvármegye szerkesztőségéhez folyó hó 24-én ajánlott levélben elküldött alábbi felszólító levelünk szó szerinti másolatát becses lapjában is közzétenni szíveskedjék. Nyíregyháza, 1911. november 25. Tisztelettel: Dr. Konthy Gyula. Géczy Géza. Trak Géza. Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjuk tegnap megjelent 268 számában „Klerikalizmus a városi választásokon" cím alatt azt hozza a közönség tudomására, hogy némely városi tisztviselő klerikális célzatú mozgalmakban vesz részt, a gazdák otthonában erősen agitál a zsidó és protestáns vallásúak ellen egy klerikális szavazó lista érdekében. Miután ezen cikk általánosít, — nem nevez meg senkit — alólirottak, mint a város szolgálatában álló római katholikus vallású, tehát a klerikalismus vádjával szinte akaratlanul is meggyanúsítható főbb tisztviselők, hivatkozva b. lapjuk által hangoztatott közérdekre, felkérjük — és azt el is várjuk, — miszerint lapjuk legközelebbi számában az illető tisztviselőt, avagy tisztviselőket névszerint határozottan megnevezni szíveskedjék. Nyíregyháza, 1911. november 24. Tisztelettel: Dr. Konthy Gyula, Trak Géza, városi ügyvezető orvos. városi tanácsos Géczy Géza, árvaszéki ülnök. Tekintetes Szerkesztő Úr! Mi, a Sóstói-ut, a Zöldla korcsmától a vámig terjedő részének lakosai, körülbelül IV2 hónappal ezelőtt kérvényt adtunk be a városi Tanácshoz aziránt, hogy a fent

% nevezett utca részre legalább 2 lámpát szereltessen fel a már fennálló villanyoszlopokra. Kérvényünk sorsáról azonban mind a mai napig semmi értesítést nem kaptunk. Pedig a mi vaksötét utcarészünkben most volna a legnagyobb szükség a közbiztonság eme legelső követelményére : a világosságra, most, a hosszú téli estéken és főleg a mi sáros, kövezetnélküli utcánkon. A sajtóhoz, a nyilvánossághoz fordulunk tehát, ha már a városi Tanács előtt süket íülekre talált a mi jogos és sürgős kérésünk. Vajha igy elérnénk, amit kívántunk. Több érdekelt* Az e rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldőt illeti. „Menyasszonyi selyem" K 1'35 méterenként külömböző színekben Franko és vámmentesen házhoz szállítva. Dús minta választék postafordultával. Selyemgyár Henneberg Zürich, 51—8—? Vasúti menetrend. — Érvényes 1911. okt. 1-től. — I. Nyíregyházára érkezik: Debreczen felől 6'35 9*57, T50,5 87,8'«, Szerencs „ 6"31, 10*03, 1'39, 7"00 ~8 13, ~ Csap „ 6-39, 9-21, 1"44, 4 00 8*7, Mátészalka „ 6"06, 1*10, 506, 7'1<\ V. Namény „ 630, T16, 8'i~ Polgár „ 6-10, 10-04, 515, ~ II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 4-«, 6'49, 1014, 205, 7-20,8™ Szerencs , 6 ~0, 10*04, 4*07, 5'45, 9'öé, ~ Csap , 6-55, 11-12, 2*20, 7'»>, 8§, Mátészalka „ 7T6, 2T3, 7*2, A-namény , 712, 10 30, 218, 8-50, Polgár , 710, 10 03, 515, Myiregyiiá.2a.-srid.élci lcisYas-u.ta.ls:. I. Nyíregyháza Bessenyei-térre érkezik: Balsa felől 5'56, 8'31, 12'00, 3'22, 717, Dombrád felől 6'24, 115, 8", Nagyhalász felől 9 41, 3"22," II. Nyíregyháza Bessenyei-térről indul: Nagyhalász felé 6*25, 11'47, Balsa „ 710. ll'OO, 3 12, 728, Dombrád felé 7-34, 2 26, 605, Piaczl árak. Nyíregyháza, 1911. november hó 25-én. K nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 11 K 25 fill. Bozs 50 klgramm 9 K 25 fill. Árpa 50 klgramm 9 K 25 fill. Zab 50 klgramm 8 K 80 fill. Tengeri ó 50 klgramm 9 K 56 fill. Tengeri új 50 klgramm 7 lí 95 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: )óba Elek. Nyilt-tér.*) Tekintetes Gurbán László úrnak Balsa. lisztéit Barátunk ! Megbízásod folytán eljártunk Fekésházy József urnái, hogy a folyó hó 16-án Balsán a községi képviselőtestület nyilt ülésében veled szemben általa elkövetett, minden alapot nélkülöző szóbeli durva inzultusért elégtételt kérjünk. Nevezett ur az ügy lovagias uton való elintézését a leghatározottabban megtagadta s ilyen elégtételt adni hajlandónak nemcsak nem mutatkozott, hanem velünk szemben is, anélkül, hogy arra bármi okot szolgáltattunk volna, olyan magaviseletet tanúsított, mint akinek valamely ügy lovagias elintézéséről a leghalványabb fogalmai sincsennek. Ezek után az ügyet részedről befejezettnek tekintjük. Kelt Nziregyházán, 1911. november 18. Tisztelő barátaid: dr. Krómy Károly s. k. 746-1-1 Oaray Kálmán s. k. MOLL- FELE SEIPLITZ-PO

R * Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarokban és az ülő életmód egyéb következményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit í 1 MOLI FELE I f SOS - BORSZESZ MO Linr. ^Sriirisil^ ;'f elismert, régi jó hírnevű háziszer szag- In gatá.s és hűtésből származó minden- ' ' nemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában i Föszétküldósi hely ItlOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. ndv. szállító, Bécs, t. Tuchlanben 9. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felesősséget a Szerkesztőség.