Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-19 / 8. szám

Nyíregyháza, 1941. XXXII. évfolyam, 8. szám. vasárnap, február 19 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon ElSflzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÍDR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 betűvel szedett kétszeresen számit. F usztulunk-e ? ni. Hanem találkozhattam volna ellen­mondással is. Micsoda beszéd az, — főkép minő messziről levezetett, s ekként ellen­őrizhetlen következés, hogy a mi ingatla­naink értékének emelkedése egészségtelen tünet ? Csupán magán helyen hallottam és természetem ellenére — tegyük fel — hallgattam. Megint igazságom volt! Rá két — kettő —- napra, a nem biztató légköri visszonyok hatása alatt a magyar szár­mazéku Budapesten jegyzett búza — büsz­keségünk, hogy ebben a vonatkozásban Wien nem számit, — 23 kor. 60 fillérrel jegyezve és szokatlanul nagy mérvben forgalomképes lett. Nem több, mint egy óra múlva 6000 mm. szerb búzát jeleztek és jegyeztek a börzén, amely több, mint concurrensként — egyenesen ármérséklő faktorként lépett fel azon a piacon, amely az átkos „BécsMől ebben a vonatkozás­ban csaknem teljesen független, s diktál­nak papir ügylet elleni harcosok erős vértezete dacára is, ha a magyar gazda társadalom nem volna fülig adós, s ha nem a bankok, kölcsönei kamatainak ki­fizetésére volna kénytelen testi és szellemi energiáját feláldozni és korlátozni. Tehát korlátozni ! Hónaik Kemál bej. Itta: Dr. Pröhlc Vilmos. Kemálnak az a törekvése, hogy népében az önbizalmat, a honszerelmet, a hősi élet és hősi halál imádatát feltámassza, magyarázta egyszer­smind annak is, miért rajongtak és rajongnak Kemálért oly nagyon éppen a művelt, hazafias katonatisztek. Az ifju-török katonai forradalom legkiválóbb alakjai, köztük Niázi és Enver bej, Kemál lelki gyermekeinek vallják magukat, mert Kemál éppen az a költő, a publicista, az a tudós, az a bölcselő volt, akiért a szó igazi, nemes értelmében vett katonának lehetetlen nem rajongania. Igaz, ha nem lettek volna még rajta kivül is önfeláldozásra kész, hivő, lelkes hazafiak, Kemál bej sem csinálhatott volna semmit a török nemzetből; de viszont az is igaz, hogy Kemál önfeláldozása, sziklaszilárd hite tartotta a többiekben a lelket, bizodalmat és taposta agyon az árulás skorpióit, riasztotta szét a csüggetegség kisérteteit. Alig alakult meg, például, a jeune Turquie mint titkos politikai társaság, melynek Kemál volt a ielke, árulók is akadtak, csüggedők is bóven ; csak Kemálon nem fogott semmi s bár­mit müveitek vele, hogy elhallgattassák, szava titkon, kéziratban is elterjedt mindenfelé és gyújtott, izgatott ellenállhatatlanul, mert Kemál bej stílusában van valami, ami szinte páratlanná teszi elragadó szépség, meggyőző, megrázó szó­noki erő do'gában ha az ő korában lett volna Lélektani tünet ! Munkásságának te­vékenységre serkentő hatása csupán addig terjed az emberiség 50%>-uál ameddig a tisztesség követelte kötelezettség kiterjed. Mondjuk magyarul: első az adósság fizetése, s aztán jő az egyén és család érdeke: Amig egyrészről ez a bankok — a mostani korszerint érthető érdekeinek ked­vez, addig másrészről tökéletes elhanya­golását jelenti mindamaz érdekeknek, ame­lyek az egyén, társadalom és állam észrevehetően jelentékenyebb czélja szem­pontjából értékesek és értékesebbek. Megint általánosítva: A mai hitelvi­szonyok mellett az emberiség — a sze­rencsétlen cultúr emberiség képességeinek, akarat erejének szinte mérhetlen többségét kénytelen áldozatul dobni a modern arany borjúnak — a kegyes bankoknak, hogy aztán ami haladás, altruistikus emberi érdek, köz és jó, — ezeknek ne jusson semmi, vagy alamizsna csupán. Na itt vagyok ! Bánnám is én, ha csupán el volna terhelve a föld müveit, vagy műveltségre hajló, vagy ezt mélven érző, szellemi életet is élő alapszabályba kodifikált hitel­intézetek „tartozik" rovatában. Ámde minden bank merően (üzlet) gschelt ! (Legyen szabad néhánynak ke­gyelmet osztogatnom) — a mérlegre dol­gozik, s minden törvényes — ebből a szempontból csinálódott minden hitel törvényünk — eszközt alkalmazásba vesz a maga példátlanul „hasznos közgazdasági mód nyilvános politikai szónoklatok tartására, bizonyára ő lett volna a törökök Mirabeau-ja: Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ebben túlzás van! Ott vannak Kemál drámái, egynek kivéte­lével immár nyomtatásban, ott történelmi elbe­szélései, tanulmányai, költeményei, ezrekre menő politikai, irodalmi és társadalmi cikkei, ott a nagy tény, hogy a nemrég bilincseitől szabadult török nemzet legjobbjai előbbre való dolgot alig találtak, minthogy az ő sírjához zarándo­koljanak s mindenekelőtt az ő szellemének mu­tassák be a hála áldozatát! Mindezek megdönt­hetetlen bizonyítékai mind annak, amit eddig Kemálról mondottam. Hogy élete folyását kissé részletezzem, az első csapás, mely Kemál bejt a zsarnokság ré­széről még Abdul Aziz idejében érte s melynek főoka a közönségtől hihetetlen lelkesedéssel fo­gadott hazafias drámája, a „Vatan* volt, Mago­szában történt huzamos bebörtönzése. V. Murád trónralépésével kiszabadult s a nemeslelkü, jóakaratú szultán környezetébe ke­rült. Ekkor mutatta meg a végzet rövid időre Kemál bejnek azt az utat, mely igazán meg­illette volna, dicső ősének Topal Oszmán pasá­nak az útját, fel a nagyvezéri székig; de csak jelenés volt az egész. A boldogtalan Murád szultán bukása után, Abdul Hamid uralkodásá­nak első évében, a jeune Turquienek még sike­rült az első török alkotmányt kierőszakolnia, de a hamarosan bekövetkezett orosz háború zűrzavarában ismét diadalmat ült a reactió s tevékenységének" igazolására és érvénye­sítésére, vagyis árverel és elad ; ugyanazért nemcsak közgazdasági átok és csapás a hitel engedélyezésének szertelensége, de demoralizáló ereje és jelentkezik. Rövid a tér, amely rendelkezésemre áll ! Röviden tehát; minden adós gyáva, önérzet nélküli, hajlítható és vezethető. Terrorisálható, ésterrorisáltatik. (Lásd „Pauer" Lélektanát!) "Vak az, aki bővebb bizonyítást igényel! Utalok arra, hogj^ szerencsétlen or­szágunk választó kerületének nagy száza­lékában elhatalmasodott hitelintézetek al­katnak szavazó gyűjtő lencsét, amelynek melegítő sugarában sütkérezik a választók nagy tömege. Szeretnék szertelenkedni. A hitelügy állami rendezése állami önállóságunk eminens kérdése. Végeredmény minden vonatkozásban : tessék függetlenné tenni az egyént erköl­csileg, — mondom — a bankoktól, — mert a magyar király — még kifogásol­ható akaratát is mégis csak délcegebb tisztelni, mint az ismert hitelintézeti igaz­gatóságot, s az ismeretlen részvénytulaj­donosokat. Kiknek akarata . . . szeszély. Erről is lehetne meditálni! Bizony pusztulunk anyagban és szel­lemi erőben önérzetben egyaránt. A további következtetések megírására ez a lap nem alkalmas. P. Gy. ezzel megnyitotta az igazi Abdul Hamid-féle abszolutizmusnak szörnyűséges korszakát. Kemált előbb mitilénébe küldték számki­vetésbe, majd Khioszba, aztán Bodosz szigetére és ismét Khioszba. Vére ontására, ugy látszik, nem mertek vállalkozni ellenségei. Ezalatt pedig Stambulra s az egész törők szellemi életre ránehezedett a censura és kém­rendszer fojtó, kísérteties éjszakája, mely alatt testvér a testvértől nem volt biztonságban és a legcudarabb, legbitangabb árulás volt az anyagi boldogulás, rangbéli emelkedés legbiztosabb utja. Erre a korszakra vetnek rikító, pokoli fényt azok a manapság sürün termő ujtörök drámák, melyek rendszerint Adui Hamid korá­val kezdődnek s az ifju törökök forradalmával érnek véget. Hogy milyen volt Abdul Hamid rémural­mának kisértetjárásos véres éjszakája, arra itt csak egy példát idézek. Egy Resád bej nevü fiatal íróember cikkei nagyon megtetszettek volt Kemálnak, amiért Rodostó nagy fia néhány sornyi barátságos üdvözlésre méltatta. Az ifju végtelenül boldog volt s a számkivetésben levő Kemállal titkos levelezésbe bocsátkozott, sőt két-három izben találkozott is vele. Mikor aztán egy alkalommal az a fiatal­ember megjelent egy esti társaságban, egyik barátja, nyilván azért, hogy szépet és nagyot mondjon róla, azzal mutatta be a többieknek, hogy .Resád bej. Kemálnak meghitt barátja.' Mai bzamnnk t2 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom