Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-29 / 5. szám

5-ik szám. N Y I R V I D É K 1911 január 29. 3 Mielőtt azonban az egyes részletek megbeszéléséhez fognánk, lássuk maeunk előtt a célt, amelyért munkába fogtunk. Lássuk meg, hogy milyennek kell lenni a megújhodott, a községek és az ország érdekeit kitágitó közegészségügyi berendezésnek. A közegészségügy célja, hogy az ország egészséges lakóinak egészsége megóvását, a betegé pedig, a kor színvonalának megfelelő orvosi kezelésben részesülvén, helyreálljon. Ez a két tényező együttesen, megfelelő gazdasági viszonyok között élő embereket eljuttat azután a legeszményitőbb célhoz, sok egészséges, munkaképes, életvidám utódhoz, kikben a szülők késő öregségig örömet lelhetnek, az ország pedig hasznos, termékeny elemeket. Az egészségesek megóvásának épugy, mint a belegek gyógyításának, két feltétele van: Az egyik az, amelyet az egyén maga végez. A másik pedig az, ami a társadalom, a kőz feladata, amit a környezete, az orvos, a közegészségügyi közigazgatás nyújt. A bajoktol való egyéni védekezés, akár a betegségből való felgyógyulás vagy a betegség elhárítása legyen is az, egyaránt fontos tényező. Es sietek kijelenteni, hogy a községi közegészségügy legsürgősebb teendője, a legideálisabb célja az, hogy az emberek egyéni védekezőképességét növelje. Eszményi cél közegészségügyi téren olyan művelt társadalmat nevelni, mely a betegségekkel szemben védekezni egyénileg tud, amelynek tagja, ha beteg, tudja, hogy mit kell tenni, hogy baját ne súlyosbítsa; bízik az orvos gyógyító tudásában; tudja, hogy mit kell tennie, hogy mit ne fertőzzön, s ha egészséges, tudja, hogy mint tartsa magától távol a pusztító bajt okozó zsírokat, a fertőző apro lényeket Természetesen érthető a fentiekből, hogy a községi közegészségügy intézőinek egyik legnagyszerűbb tennivalója a község lakóinak egészségtani nevelése, oktatása, olyan ismeretekkel való ellátása, hogy a bajoktól óvakodni egyénileg tudjanak Példával igazolhatom ezt az állításomat: A kolera csak azokban az országokban nagy veszedelem, ahol az egyének nem ismerik a baj természetét, a védekezés módját s igy nem is tudnak egyénileg védekezni. Óh felséges gondviselés! Földmivelő, állattenyésztő állam vagyunk igazán. Az aranka, filoxera ellen, a marhavész ellen tudunk védekezni. De vájjon elmondhatjuk-e polgárainkról, hogy az emberi betegségek elleni védekezést is ismerik! ? Ne feledjük el soha a most megállapított igazságot! A község közegészségének egyik legfőbb feltétele az egyéni védekezésre, az egészség megóvására kioktatott, kitanított lakossági? Fentebb említettük, hogy az egészség megóvásának s a betegségekből való gyógyulásnak másik eszköze, az egyénen kivül eső tényezők: A közegészségügyi közigazgatás a maga gépe zetével; az orvosok, a bábák, a gyógyszerészek. Közegészségügyi tekintetben a mai kor színvonalán csak az a község áll amely kioktatott, védekezni tudó lakosságon kivül jól működő közegészségügyi szervezettel rendelkezik. Van orvosa, van bábája, van gyógyszertára, egészéges vize, rendezett szemétügye, egészséges iskolái és lakásviszonyai, fertőtlenítő eszközei és kioktatott személyzete, valamint a sürgős és elkerülhetetlenül életmentő műtétek végzésére, a fertőzött betegek elkülönítésére alkalmas helyisége. Ezeket kell biztosítani a községeknek ! Ez az ideális cél. Hol állunk ma ettől! ? Bizony szomorú, nagyon messze! De látjuk a célt amelyet el kell érni! E látás maga a világosság: A világosságnál dolgozni kell mindenkinek, aki a célt maga előtt látja és eiérni akarja. Mi pedig további cikkünkben rámutatunk az eszközkre, amelyek segélyével a községi közegészségügy mai ős állapotából a megújhodáshoz eljutni lehet. H. A. Giardinetto. Megkezdődik az egyes pénzintézeteknel a tiszta nyereség kiosztása. Az eredmény mindenütt nagyszerű, a részvényesek meg lehetnek elégedve. Csak az adósokra nem gondolt senki pedig ezeknek keserves izzadmánya a nagy | jelentésében egy par elismerő szóval megemléosztalék. keznék az adósókról is, ennyit legalább is meg— Bizony illenék, — jegyezte meg Váltóy erdemeinének. ur — ha minden egyes pénzintézet igazgatói Uj utca ne^rels:. Az alábbi táblázat némileg tájékozást nyújt az utcák új elnevezését illetőleg. U j név Régi név Jegyzet Bethlen-utca Szentmihályi-utca — Bercsényi-utca Vármegyeház-utca — Kossuth Lajos-tér Városház-tér — Rákóczi-utca Tokaji-utca — Árok-utca Ujszőllő-sor — Kórház-utca Katona kórház-sor — Himesi-utca — a Kőtaji-uti vámtól nyugatra vezető út, mely az Ujszőllít a Hímestől elválasztja. Gém-utca Himeskert a Hlmesi-utcával párhuzamosan haladó utca, mely a Kótaji-ittól nyugatra halad. Rigó-utca Himeskert A Himeskerti utcától északra haladó utcák keletről nyugatra haladó sorrendben. Fürj-utca Himeskert A Himeskerti utcától északra haladó utcák keletről nyugatra haladó sorrendben. Fecske-utca Himeskert A Himeskerti utcától északra haladó utcák keletről nyugatra haladó sorrendben. Galamb-utca Himeskert A Himeskerti utcától északra haladó utcák keletről nyugatra haladó sorrendben. Szalonka-utca Himeskert A Himeskerti utcától északra haladó utcák keletről nyugatra haladó sorrendben. Sólyom-utca Sárkány-utca _ Sólyom-köz — a Holló-utcát a Sólyom-utcával összekötő kőz. Dob-utca — a Holló-utcát a Kossuth-utcával összekötő utca. Vay Ádám gróf-u. Pazonyi-utca — Jókai-utca Körte-utca — Homok-sor — a Városmajortól délkeletre vezető ut. Homok-tér — a Sarkantyu-utcától északra az Epreskert utca északi torkolatánál elterülő tér. Ebből északnyugati irányban a Homoksor vezet. Morgó-utca — a Sarkantyu-utcától északra az Ószöllö déli részével a keleti oldalon párhuzamosan haladó utca. Pazonyi-tér —a Vay Ádám gróf, illetőleg Selyem-utca északi torkolatánál elterülő térség. Nyár-utca — a Jókai és Selyem-utcát keleti irányban összekötő utcák. Véső-utca — a Vay Ádám gróf-utcát a Zöldségtérrel összekötő utca. Hunyadi-ut Liget-sor — Tavasz-utca — a Nyár-utca folytatásaként a Selyem-utcát a Hunyadiuttal összekötő utca. Jég-utca — a jégpályától keleti irányban vezető utca. Agyag-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Belső-körut B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Mák-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Nefelejts-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Ibolya-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Szegfű-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Liliom-utca B u j t o s a Hunyadi-uttól keletre a Jég-utcával párhuzamosan haladó utcák északtól déli sorrendben. Géza-utca B u j t o s a Bujtos-utcából északra vezető utcák nyugatról keleti irányban. István-utca B u j t o s a Bujtos-utcából északra vezető utcák nyugatról keleti irányban. László-utca B u j t o s a Bujtos-utcából északra vezető utcák nyugatról keleti irányban. Bujtos-utca Bujtos-sor — Bocskay-utca Orosi-utca — Kálmán-utca — a Bujtos-utcát a Bocskay-utcával összekötő ut. Béla-utca — a Bocskay- és Kállai-utcák közötti utca. Luther-utca Iskola-utca — Luther-tér Templom-tér — Gimnázium-köz — a Kállai- és Eötvös-utcák közötti köz. Róka-utca Róka-köz — Turul-utca — a Bózsa-utcit a Honvéd-utcával összekötő utca. Maláta-utca — a Serház- és Kisteleki-utcák között levő ntca. Katona-köz — a Katona- és Virág-utcák között Világ löz — a Katona-köz folytatásaként a Virág-utcát a Csipke-utcával összekötő köz. Tompa Mihály-u. Salétrom-utca Salétrom-köz — a Tompa-Mihálj-utca déli torkolatánál a Virág-utcat a Szarvas-utcaval összekötő koz. Huszár-sor — a Kisvasutak állomása északi oldalán elterülő házsor. Deák Ferenc-utca Rákóczi-utca — Vécsey-utca Zrinyi-utca — Kiss Ernő-utca Bercsényi-utca — Petőfi-utca — a Gőzfürdőtől délre vezető utca. Szabolcs-utca Érkert-utca — Tűzoltó-utca Retek-utca — Zrínyi Ilona-utca Városház-utca