Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-29 / 5. szám

10 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. január 15. Szabad liceum, Geduly Henrik második előadása. Sokan vállalkoztak már arra, hogy Jézust s vele a megváltás tényét epikai, vagy drámai feldolgozás targyáva tegyék; de a felséges thé ma, mellyel Klopstrock is sikertelenül birkózott ma is ott van, a közfelfogás szerint még mindig a neki megfelelő költői, művészi feldolgozás nélkül, bár különösen Németországban az utóbbi időkben is elég bő termés volt Krisztus drámákban. A sikertelenség kulcsát mindenesetre abban keli keresnünk, hogy a tárgv maga nem tűri a további gyúrást, alakitást, s nem csak a hivők •lelkiismerete, de egyenesen maga a tárgy tilakozik az ellen, hogy az Újszövetségben őrzött keretekből kizökkentsék, művészi szempontokból uj motiválást vigyenek bele, s a Megváltónak oly szavakkat adjanak szájába, melyek az evangéliumok szövegében nem találhatók, s szivében oly érzelmeket sejtessenek, melyek esetleg másfelé is vonzották, mint földi pályafutásának ismert végcélja felé. Viszont kétségtelen az hogy bármily egyszerűnek, keresetlennek tűnjék is fel az evange liumok s az apostoli levelek nyelvezete, Kriszegyénisége és müve azokból sokkal megkapóbban, sokkal felemelőbben bontakozik ki előttünk, mint az eddig aránylag legsikerültebbeknek tar tott költői alakitásokból. Ezért nem lehet magát az Újszövetséget elégszer olvasni, elégszer hallani s ezért volt oly szerencsés eszme Geduly Henriktől, hogy csütörtöki előadat keretében kizárólag arra szorítkozott, hogy az Újszövetségi történetet a maga evangeliumi egyszerűségében vonultassa el szemeink előtt. Csakis ezzel volt biztosítva a célja szerint ismertető előadásnak egyformán, minden hall gatót megkapó hatása; a kiengesztelődés, a szeretet hangulatának zavartalan uralma az első képtől az utolsóig; s ennek a hangulatnak alapvetője volt az a bevezetés, mellyel Geduly Henrik az újszövetségi történetet az ószövetségihez szervesen hozzácsatolta. Nem a Mózesi törvény, a próféták tanítása bizonyult idők jártával tarthatatlannak, hanem megváltoztak a viszonyok, az emberek. Izrael istentisztelete lassanként rideg formalizmussá vált, a hit és erkölcsi élet szabályozója a betű lett és nem a szellem; a zsidó nép pedig elvesztette szabadságát, idegen járom alá került. A törvény rideg betűje s kényszerűség tőrvénye együit váltották ki a szivekben a lelki és testi szabadulás vágyát, melyet a próféták Ígéretei is egyre tápláltak. Izrael legjobbjainak politikai szabadság után való epedése s a sziv ellenállhatatlan vágya, hogy istenével közvetlen viszonyba léphessen, készítette elő azt a talajt, melybe Jézus a maga tanításait elhintette. őszinte meghatottság, emelkedett, ünnepi hangulat kisérte a felolvasást elejétől a végéig. Ha elgondoljuk, hogy a mai eszmeáramlatok s a társadalom mai tagoltsága mellett mennyi belátás, mennyi tapasztalat és tapintat kell ahhoz, hogy egy ilyen thémát minden partikuláris felfogás fölé emelkedve tudjunk végigtárgyalni, igazán őszintén gratulálhatunk Genduly Henriknek, hogy az általa meggyőződés és hivatásszerüleg képviselt álláspontnak teljes fenntartása mellett, a történelmi hűség tökéletes érvényesülésével oly régiókba tudta hallgatóit emelni, ahol minden gyűlölködés, az emberekgyártotta minden mesterséges elentét megszűnik s minden sziv testvérére ismer egymásban, együtt dobban a béke, szeretet, egyenlőség, egy akol egy pásztor eszméjének megvalósítása reményében. De nem csak a gyönyörű tárgyban s a magas, egyetemes emberi ideálok meleg, szeretettel teljes hirdetésében keresendő Geduly előadásának páratlan sikere. Az a magas irodalmi színvonalú stílus, mely az előadó hangjával együtt oly mesterien simult a tartalom változatos hangulatához, idilli szépségeihez, megrázó tragikumához, érzelmi ellágyulásához, eszmei szárnyalásához egyaránt, az elért felejthetetlen hatásnak egyik főerőforrása volt mindvégig. Érezte ezt mindenki s a nagyszámú közönség, melynek befogadására a gimnázium díszterme ez alkalommal szűknek is bizonyult, lelkes tapssal és éljenzéssel jutalmazta Geduly Henriket gyönyörű előadásáért. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Közgyűlési naptár. Nyirmadai Takarékpénztár Részvénytársaság január 30-án d. e. 10 órakor. Nyíregyházi Általános Hitelintézet február 2-án d. e 10 órakor. Szabolcsi Hitelbank február 2-án délelőtt 10 órakor. Büdszentmihályi Takarékpénztár Részvénytársaság február 6-án d. e. 10 órakor. A Tiszadobi Kölcsönös Segélyző Egylet február 15-én d. u. 2 órakor. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság, február hó 12-én délelőtt 10 órakor. A „Dombrádi Népbank Részvénytársaság" február 1-én délelőtt IOVÍ órakor. A Szabolcsmegyei Takarékpénztár február 5-én délelőtt 10Va órakor. A nyíregyházi kaszinó február 5-én d. u. 2 órakor. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület február 12-én d. e. 10 órakor. A Nyíregyházi Ajtó-, Ablak- és Bútorgyár r. t. február 2-án d. e. 11 órakor. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár r. t. február 18-án d. e. 11 órakor. A Balkányi Takarékpénztár r. t. február 12-én délután 2 órakor. A szabad liceum. A szabad liceum legutóbbi ünnepi estéjéről, illetőleg Geduly Henrik lelkész urnák az Újszövetséget ismertető előadásáról más helyen számolván be, itt arra akarjuk felhívni a közönség figyelmét, hogy legközelebb február 2-án csütörtökön délután 5 és fél órakor ismét sorozatos ingyenes előadás következik, melyre jegyeket kedden, szerdán és csütörtökön Ferenczi József ur könyvkereskedésében lehet kapai. Ez alkalommal dr Mikecz Miklós gyakorló orvos urnák .Hogyan védekezzünk a betegségek ellen ?" című közérdekű értekezése és dr. Hoffmann Mór ügyvéd urnák „A társadalmak alakulásaról" szóló előadása van a műsoron. Az előbbit a liceum elnöke fogja felolvasni. Folyó évi február hó 6-án este 8 és fél órakor rendkívül érdekesnek ígérkező előadást rendezünk ugyancsak a főgimnázium dísztermében. Dr. Eöttevényi Nagy Olivér egyetemi magántanár, a kassai kir. jogakadémia rendes tanára, aki az elmúlt év nyarát az annektált tartományokban töltötte s ott a közös pénzügyminiszternek, mint Bosznia főkormányhatóságának az előzékenységéből az ottani állami hivatalok s hatóságok részéről a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásban részesült a végből, hogy a bosnyák viszonyokat alaposan megismerhesse, egy. számtalan vetített képpel kisért szabad előadást fog tartani Bosznia és Hercegovina politikai, társadalmi, felekezeti, turisztikai és közgazdasági viszonyairól. Eöttevényi Nagy a mult hónapokban több előkelő németországi városban (Berlin, Frankfurt, Lipcse) tartott ugyancsak a bosnyák kérdésről tudományos jellegű előadásokat, melyeknek főleg a? volt a céljuk, hogy a Boszniára vonatkozó magyar álláspontot a külfölddel megismertessék, most pedig Magyarország nagyobb városait keresi fel, hogy a bosnyák viszonyokról alaposan tájékoztassa azok közönségét, s ugy az ottani természeti szépségeket ismertesse, mint esetleg azoknak, kik az ipari, kereskedelmi, vagy hivatalnoki életben ott óhajtanak érvényesülni, az ott leendő letelepülésre nézve felvilágosítást nyújtson. Előadásának bevezetésében vázolni fogja a keleti kérdést, az okkupáció előzményeit, a berlini kongresszust s azon id. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter jelentős szerepét. Aztán áttér Bosznia történetének rövid megbeszelesére, majd ismerteti annak alkotmányos életét, törvényhozását, közigazgatását és bíráskodását, megemlékezve ehelyütt ugy a mohamedánok speciális jogának az u. n. seriát bíráskodásnak a lényegéről, mint a napjainkban aktuális bosnyák jobbágy felszabadításról, vagyis a kmetekről is. Aztán áttér Bosznia szertetagolt vallási és politikai viszonyainak a tárgyalására és itt megrajzolja a trialisztikus irányzat erős mozgalmát is, majd az annektált tartományok dus természeti szépségeinek a feltárása után azok közgazdasági helyzetével foglalkozik s rámutat végül arra is, hogy mi volna a mi teendők oly célból, hogy Bosznia valósággal is a mienk legyen ? Előadása befejeztével számos vetített képen fogja bemutatni az előadó a két tartomány legszebb vidékeit, népviseletét, városait stb. A képeket a sarajevoi tartományi kormány idegenforgalmi osztálya bocsátotta az előadó rendelkezésére s ezek a szép felvételek kétségkívül nagyban hozzájárulnak az előadás érdekessé tételéhez. — Egy kiváló nyíregyházi ember halála. Sajátságos jellemvonását képezi viszonyainknak, hogy a szülőfölddel való ősszeköttetest fenntartani és ápolni kevésbbé tudjuk, mint elődeink. Ez a gondolat jut eszünkbe azon alkalomból, hogy Nyíregyházának egy kiváló szülötte a mult év elején elhalt, el is temettetett anélkül, hogy hTŰnk-tudtunk lett volna róla. Magyarország növényzetének egyik legnagyobb ismerőjéről és rendezőjéről van szó, Simonkai Lajosról, ki Nyiregyházán született 1851-ben, Simkovics Dániel és Fábry Eleonora egyszerű iparos szülőktől. Az akkori helybeli négy osztályú gimnáziumot elvégezvén, Eperjesen a nagyhírű Hazslinszky környezetében kedvelte meg a növényvilágot, melynek hazánkban egyik legalaposabb ismerője lelt. Idevágó kisebb-nagyobb müveinek száma meghaladja a 120-at. Legnagyobb érdeme van Erdély növényzetének feltárásában. Több százra megy azoknak a növényeknek a száma, amelyeket vagy ő fedezett fel, vagy leirt, meghatározott és elnevezett. Annyira részletesen ismerte Magyarország növényzetét, hogy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi gyűlésén 1907-ben Magyarországról egy növény földrajzi térképet mutatott be. Ezen nagy érdemeiért a Természettudományi Társulat növénytani osztálya 1910, november 23-án az ő emlékére ülést tartott, melyben Magyarország legkiválóbb botanikusai méltatták Simonkai Lajosnak a magyar botanika terén szerzett érdemeit. Emlékezzünk hát reá mi nyíregyháziak is mél'ó kegyelettel. — Az uj ág. h. ev. püspök. „A Zelenka Pál halála folytán megindult püspök választási mozgalmak közelednek a végső kifejlődéshez. Néhány hét még s a szavazatok felbontására kiküldött bizottság hiteles adatokból állapíthatja meg azt, hogy a kerület bizodalma a jelöltek közül kit talál a diszes, de terhes püspöki állásra nemcsak méltónak, hanem a valóságban is odahelyezendőnek ? Azonban már most is megállapítható, hogy a kerület túlnyomó többsége Geduly Henrik kerületi főjegyzőt óhajtja püspökéül. Még azok is, akik egy vagy más ok miatt ezúttal szavazatukkal őt nem támogathatják. A kassai, poprádi, rózs>hegyi, miskolci, brassói értekezletek eredményeiből és számtalan magánértesitésből ez kétségbevonhatlanul megállapítható. De ugyanezt erősitik meg azok a hírek is, amelyek a jelenlegi ellentáborokból is ugyanezt a közóhajt jelzik s amelyek szerint immár az ellentáborokban is bizonyosra veszik azt, hogy Geduly Henrik lesz a püspök. S valóban a Geduly Henrik személyében minden tekintetben arra méltó férfiúban összpontosul az egyházkerület közérdekeiért lelkesülők bizodalma. Protestáns hitbuzgalma, egyházias gondolkozása, tiszta jelleme, békeszerető lelkülete, férfias önérzettel párosuló tapintatos modora, alapos készültsége, nyelvismeretei, az egyházi közélet valamennyi ágazatára kiterjedő önzetlen munkássága életkorával együtt járó nagy munkabírása, kiváló szónoki képessége: mind-mind arra predestinálják, hogy ezekben a vészteljes nehéz időkben ő reá bizassék e nagykiterjedésű egyházkerület vezetése. Ujabb értesülésünk szerint a tiszavidéki evang. kerületben megüresedett püspöki székre folyó hó 22-én tartott egyházi gyűléseken a kővetkező egyházak szavaztak Geduly Henrik nyíregyházi ielkész és kerületi főjegyzőre. A Szepességben: Batizfalva, Svábfalu és Svedlér. Gömörben: Szirk. Zemplénben: Pazdics. Alapos kilátás van, hogy az egyházak túlnyomó többsége Geduly Henrikre adja le szavazatát s ö lesz a tiszavidéki kerület püspöke." Annyival is inkább adjuk szívesen közre fenti sorokat, mert azok idegenből valók. Nem