Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

f r T ^ - szám. N Y I R V I D É K 1911 január 1. 3 fanéul egy hasznosnak bizonyult i ;ikus műtétet. i * * > * ^a, Krisztus Urunk körülmetéltetésé­^nlékünnepén illő megemlékezni arról, a keresztény vallás nemcsak a sze­aek, hanem az igazságnak vallása is itjgy az igazmondás fogadalmának 'Htására mindenekfelett legalkalmasabb ^ évnek első napja. T a hazugság alatt többnyire aljas szá­aj lappang, testvéreinknek, embertár­szak megtévesztésére irányul és bár li lépez mindennapi formáiban törvé­^ büntethető cselekményt, társadal­é idisqualifikál és megvetésre méltó, an bűnök bűnévé válik azonban a arcág, ha az nem nyelvbotlás, nem ^ggondolatlan nyilatkozat, hanem ^^negfontolt és célzatos ferdítés, íía a sajtó az, amely ily ferdítéseket j^zt, kétszeres bilnt követ el, épp ugy •aaz, aki tudva terjeszt ragályos nya­i' ct embertársainak soraiban. ^Szerencse, hogy a hazugság a gyává­ik és butaságnak ikertestvére és igy fjyen felismertetvén, hitelre nem talál. # # * íme, példa erre egy fővárosi lapnak epi vezércikke. Ennek irója uri ka­dor őseinkről beszél; elmondja, hogy: ány száz erőszakos család ural­ótt, álnokoskodott az országban, sérelmekért felborítottak mindent, rulták a népet, választott dinasz­ikat, királyaikat és császárjaikat, az ország — folytatja tovább — volt forradalmi ország, csak csináltak abból jó vásárt, vagy salmazásba vették a passivitás <•- resistálás kirgiz módszerét. ^ Elég egyelőre ennyi ezekből a haza­lan ferdítésekből; tökéletesen elég arra, y megkérdezzük annak szerzőjét, hogy í t it őseiről beszél-e, vagy a mieinkről, a ion alapitóiról, és annak megvédőiről >0 éven á t, akik, hála az Isteni gond­viselésnek és a Nemzet Géniuszának, annyi balsorson keresztül gázolva, ma is szellemi, anyagi és erkölcsi oszlopai ha­zánk ősi alkotmányának? Hogy számon kérjük ama kis sérelmeket, amelyekért szenvedtek, hontalanokká lettek és éle­tükkel lakoltak a Bethlen, Bocskay, Zrínyi, Nádasdy, Rákóczyak és hazánknak dicső multu ősnemessége, és hogy ezekkel a kis sérelmekkel szembeállítsuk a mi választott dinasztiáinknak, királya­inknak és császárjainknak négyszáz év óta oda irányuló törekvéseit, hogy a magyar nemzetet nemzeti voltából kifor­gassák és Magyarországot az osztrák államba bekebelezzék. A szabadkőművességnek központi köz­lönye, amely ily elveket vall és hirdet, nem mondja azt, hogy a honi symbolikus nagypáholy magyar nemzeti intézmény! Glücklich Vilma előadása. Nagy és a termet szorongásig megtöltő hallgatóság előtt tartotta előadásat csütörtökön a Kereskedők és Gazdák kőre helyiségében, te­hát ott, a hol a nagy hazai sociologusok, Jászi, Szende, Rónay, Ágoston fejtegették a társadalmi problémákat, — ezúttal egy nő, Qlüchlich Tilma. A feminismusnak hódolt a Kör, midőn ama férfi tudósok között adott helyet egy nőnek. És akik azt hitték, hogy egy többé-kevésbbé rokon­szenves feminista agitátornak, a nők szavazati jogáért kiabáló frázisait fogják hallani — alapo­san tévedtek. Glüchlich Vilma a nökérdést a fejlődés alap­ján tárgyalta, elmondván, hogy a midőn a primitív társadalom a munkamegosztást meg­ismerve, a nőnek is munkakört nyújtott: ez a munkatér a háztartás, a gyermek-gondozás, a ruhanemüek szövése es elkészítése körül lett kijelölve. És ez a munkatér nem változott egész addig, mig a — ma már kezdetlegesnek tetsző — házi teendőket a nagy ipar ki nem vette a kezéből. Ettől kezdődnek a nőre nézve tarthatat­lan igazságtalanságok, a minők pl: hogy a nőkkel szemben csupán a háztartás és a gyer­meknevelés körüli igények formálódnak — tekin­tet nélkül a hajlamra és tehetségre; mert minden más tehetség parlagon hever és el­csenevészedik. Pedig nem mindenki bir a ház­Rózsa nem tudott ellentállani, hogy rá ne j- jtson. Kéjjel pöffekelt. I — Ugye jó dohány? Tudja-e honnan való. jíistelki Imre uradalmi dohanya, tudja az ahova 3ajdor Jancsi, Csonka Ferencz és Veszelka Jancsival együtt törtek be, szép pénzt is szed­tek össze, de fájdalom kend az öreg, hűséges Sándor inast, mert lármát csapott, ugyanazon pisztollyal lőtte le, amelyikkel Lobozárt. Rózsa nem tudta elképzelni miért dicsérte Laucsije a dohányt. Hiszen valóságos kapa do­iiZ. - Na de a pipa után jó lesz egy kis pap­•ikiSzalona is. !s kivett az asztalfiókból jó szegedi papri­káéalonát. - Köszönöm — felelte a betyár — nem xak éhes. Kisétü vagyok. logy is ne ; hogy a szalonához is valami töietet beszéljen el. iezdte egy kicsit többre tartani ezt a jó ui Miket tud. És honnan a . . . A.z ólom-álarc alatt nem ismerhetett meg sít, nem tudhatta, hogy van-e és hány már ip ő bandájából. — Na akkor én sem eszem. Hanem azért í>m igaz, hogy a vasúti siklást kend vezette •a. Azt Csonka Ferencz vezette, bár kend ite. Egy kicsit eldicsekedett kend. Nagyon, nagyon bizonytalan hangon szól ^a: Az ur is dicsekedett az előbb. És a Laucsik fejére mutatott. Laucsik felugrott s ekkor már a szelid kék mek zöldes színben játszottak s majdnem 'rákat hánytak. > Rózsa ijedten állott feL> ícsij^eléi^e toppant. > * i^aiicsil^plf — Nem igaz, nem dicsekedtem soha. Nem hazudtam soha, magadból indulsz ki, mert te nem mered kimondani az igazar, hazug voltál teljes életedben, az maradsz öregségedre is. Te mondtad, hogy ezer lépésről sem mernénk fegy­vered elé állani s azért mondtam el, meg azért, mert tudtam, hogy nem fogod elhinni: mert elbizakodott barom vagy. Nem is hitted, láttam, még előre hajolva nézted a seb helyet, ame­lyiket náladnál százszor derakabb embertől kaptam. Silány aagy, hazug vagy és gyáva, de nagyon gyáva, mert amiket elmondtam te tet­ted és tagadnád ítélet napig. Rózsa hol sápadt, hol pirult erre a szó­áradatra, vérig sértve a tegezés és a gyávaság vádja által. — Nem vagyok gyáva — hebegett végre szóhoz jutva — hiszen nem is tetszett kérdezni. Ne tessék annyira lealacsonyítani. Hisz elmon­dok én mindent. — Hallgass, nem tartalak sem félelmetes­nek, sem ravasznak, nem tartalak érdemesnek arra sem, hogy a szökési próbáért büntesselek. A többiek mind különbek, mint te. — Uram mindent emondok. — Nem, most legalább nem, mert most nem hinnék neked. Különben is most nem azért hoztak ide, hogy én kihallgassalak. Majd jelent­kezzél máskor. — Pedig sokat nem tetszik tudni. A mind­szenti komiszáriust is én lőttem le, akkor . . . — Mondtam, hogy hallgass, majd jelentkez­hetel holnap, vagy egy év múlva, mit bánom én. Elmehetsz. Rózsa Sándor csüggedten, megtörve ment az őrök előtt. F álre sem nézett, hogy nem lát­na-e meg ismerőst . . . És másnap jelentkezett. lartás sokszerü gondjai iránt érzékkel te tehet­séggel és igy ezek kényszerítve vannak arra, hogy rosszul teljesítsék a rajuk erőszakolt köte­lességet. — A férfi választhat a hajlama szerinti munkakörből, — a nőre erőszakolva van az. Különösen áll ez a gyermeknevelésnél, mely nemcsak speciális tehetséget és hajlamot, sőt szakszerű tudást igényel, de ezeknek hiánya egyenesen veszélyes a fejlődő generatiora. — Az a körülmény pedig, hogy a nő a férfi által való eltartására van utalva azért, mert munkatere nagyon szük, — arra kényszeríti a nőket, hogy nem a hajlamok szerint választják élettársukat; ebből ismét a degenarálódás veszélye fejlődik. Részletesen fejtegeti a gyermeknevelés elemi követelményeit, melyekről a szülők átlaga meg­feledkezik ; hogy az engedelmességre szoktatás, a folytonos tilalmakkal való kőrülvevés, melynek forrása a szülői tekintély, azt eredményezi, hogy az élet forgatagába kerülő ifjú, a legelső erős eb b-nek akarata előtt meghajlik. Vázolja azon generatio helyzetét, melynek szülői a neve­lésre idővel sem rendelkeznek. Rajzolja az ideális ­társas nevelés előnyeit. Rámutat arra, hogy a progressiv reformok hatasát az elhibazottan keletkezett és nevelt nemzedék erezni és élvezni sem lesz képes. És mindezt vázolta egy teljes órán keresz­tül, könnyű és világos előadásban, kellemesen hangzó organummal, mély objectivitással, a tiszta tudomány és tapasztalás gazdag fegyver­tárával, és annyi gyöngédséggel, jó szívvel, jósággal, a mennyivel csak egy nő rendelkezhetik. Mindehez járul a feministákról rajzolt típustól annyira távol álló flno.usága és szerénysége, hogy nem csodálható az a nagy rokonszenv, mely azonnal körülvette. M nt emiitettük, a terem szorongásig meg­telt hallgatósággal, meiy mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérte az előadást, melynek be­fejeztével lelkesen tört ki az elismerés taps­viharja. Még éjfélig csevegett egy kisebb társaság együtt a kedves előadóval, a kivel, hogy meg­ismertetett minket a Kör, ezért igazán kőszö­netett érdemel. talaimi A Nyíregyházi mezőgazdasági s ipari kiál­lításon lett bemutatva egy uj rendszerű talajmi­velő eszköz, sajnos, csak egyik gépe, melynek szerkezeti elve Gibás Ferencz tiszapolgári lakos találmánya s szabadalma. A gép méltán keltett feltűnést gazdakörökben és talán nem is érdem­telenül jutalmazták nagy aranyéremmel, dísz­oklevéllel és 400 koronával. A találmány közvetve ható kétgépes rend­szerű szántógépekhez tartozik. Ezen szabadal­mazott elrendezés épp ugy alkalmazható gőz­gépeknél, mint bármely motoros szántógépeknól. Gibás erögépekül Boii'ider-féle nyersolajmotoro­kat használ, mert látta az iparban azt az óriási költségmegtakarítást, mit nyert ezen nyersolaj­motorral a gőzgéppel szemben. Már tavaly ösz­szel elméletileg rajzokkal dolgozott, hogy mint magánjáró szántógépet mezőgazdasági célokra használhassuk. Szerinte mint szántógépet meg­szerkeszteni egyszerű volt, gondot csak az oko­zott, hogy a gépnek kicsi lett volna az önsúlya és igy az elhúzás eshetőségének ki lett volna téve. Ezen segítendő, a kerekek súlyosak és 2—2 hátsó kerékbe tenyérnyi széles körlapok csatolhatók, melyek a töldrp nyomulva nagyobb ellenállást fejtenek ki. Az egész gépet tetővel látta el; továbbá a gép elülső részén van fel­szerelve egy olajtartány, mely 570 kilogramm nyersolajat foglal be. Ez azért is célszerű, mert ennyi fűtőanyag elég majd egy heti szántáshoz Az olaj kezelése rendkívül egyszerű: vasutrój szállított hordóból egyenesen ezen nagy tar­tányba szivattyúzzuk, innen pedig szintén szi­vattyú segítségével juttatjuk közvetlen a gép felett elhelyezett kis tartályba, honnan a gépbe körül. Egyszerű kezelhetőségénél fogva s hogy a tüzelőanyagon jelentékeny összeget takarítunk meg, a nyersolajmotorok cséplőgépekül • használata főleg a gőzgépek rovására Hpfjed. Szántógépül való használatára hazánkban ez az első példa. Gibás találmánya azonban a vonóerő elren­dezése. Ugyanis az eddigi kétgépes szántórend­szereknél egyidőben csak egyik gép fejt ki hasz­nos erőt, mig a má^ik pí h a" • körülmény fordult elo, hogy e: :ényü * A Köztelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom