Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

4 1 -só' szám 1 N Y I R V I D É K 1911. január erőgép a munkaidőnek csak felét tudta hasznosítani, miáltal az üzemköltség lényegesen emelkedett, kiváltkép ha a szántás gőzgéppel történt, melynél a vesztegelési idő alatt is a kazánt szakadatlanul fűteni kell. Ezen hátrányok kiküszöbölése volt a találmány célja, vagyis az üzem folytonossá tétele, ami ugy értendő, hogy nemcsak azon erőgép működik, mely az ekét maga felé vontatja, hanem ama másik is vontató munkát végez, melyiktől az eke távozik. Elérte ezt Gibás azáltal, hogy mindkét gépen 2—2 köteldobot alkalmazott és egy laza csigát. Egy-egy gépen azonban egyszerre csak egyik kötéldob van üzemben; a vontatási irány megváltoztatásánál előbbi dobot üzemen kivül hagyjuk és a másik dobot kapcsoljuk be. A dobok, hogy egyszerre csak egyik végez kényszermozgást, mig a másikról a mozgó eke a kötelet fejtvén le csak lazán mozog, az erőgépen elhelyezett vezérmü által hajthatók. Az eke előtt álló gép maga felé vonja — mint az eddigi szántógépeknél is — a visszamaradt gép pedig az eke előtt álló gépen elhelyezett laza csigán átvezetett kötéllel húzza, mely kötél visszafelé forgó dobra csavarodik fel. A két gép ezen párhuzamos munkájával eléretett, hogy mindkét gép egész munkaidő alatt teljes hasznosító erőt fejt ki. így mivel két gép végzi azt a munkát, mit az eddigi rendszerűeknél egynek kellett, fél olyan erőkifejtésü gépekre van szükségünk. Gibás két 20 effektív lóerós Bolinder nyersolajmotoros gépet készített, melyeknek előállítási ára 60.000 korona, azonban valószínűleg olcsobban is elő lehet majd állítani. Üzemköltsége — tekintettel, hogy kezelése egyszerű és a törvény sem kötelezi szakvizsgázott gépész tartását tüzelőanyaga olcsóbbságára — minimális. Egyik legnagyobb jelentősége az igáserö megtakarításában áll. Ugyanis mig egy 20 lóerős gőzekegép leköt tüzelőanyag és vizhordáshoz 3 (három) fogatot, jelen géphez nem szükséges csak naponta egy lajt víz és hetenként egy hordó olaj. Mit jelent ez a gazdaságban, azt minden gazda látja és tudja. Előzetes számítás szerint — olaj fogyasztást, személyzet fizetését és a gép amortizációját beleszámítva — kerül egy magyar hold mélyített szántása 4 (négy) koronába. Ha a próbák is beigazolják, hogy tényleg sem kerül többe a szántás, nagyhorderejű dolog ma, mikor fillérre kell gazdálkodni Népszámlálás, Köztudomásu dolog, hogy az uj év alkalmából általános népszámlálás lesz, melyet az egész müveit világon minden tizedik évben tartanak. Ebből a célból a tanács a várost és külső területét 59 népszámláló kerületbe osztotta be s ugyanannyi népszámlálási biztost küldött ki, akiknek munkáját mindenki tartozik támogatni és elősegíteni. A számláló lapokat a biztosok minden háznak kiosztják azzal, hogy az illető lakosok tartoznak azokat pontosan kitölteni. A népszámlálás célja, hogy azt az állapotot tüntesse föl, ami 1910. dec. 31-én éjszaka 12 órakor volt. Aki tehát ebben az időpontban Nyíregyházán vagy a vármegye más községében tartózkodott és életben volt azt ott számlálják össze. Minden egyénről külön lapot kell kiállítani s aztán minden házról egy házi gyüjtőivet, melyet tartozik a háztulajdonos vagy annak helyettese megcsinálni, csak ha ő nem tudja, akkor háramlik a biztosra ez a kötelesség. A számláló-lap kérdései ezek: Az egyénnek 1. vezeték- és keresztneve. 2. Születésének éve, hónapja és napja. 3. Neme és családi állapota. 4. Gyermekeinek száma (összesen született, ebből elhalt). 5 Foglalkozása. 6. Ha alkalmazott, az alkalmazó neve, foglalkozása, székhelye, mennyi idő óta van ennél a munkaadónál alkalmazva, vagy mennyi idő óta van hely nélkül. 7. Mellékfoglalkozása. 8. Ha semmi foglalkozása nincs ki az eltartója, mi annak a foglalkozása. 9. Van-e háza, földje, bérlete. 10. Műveltsége (milyen iskolákat járt). 11. Vallása. 12. Anyanyelve. 13. Milyen más nyelveket beszél. 14. Állampolgársága. 15. Születésének helye. 16. Lakóhelye. 17. Mióta lakik lakóhelyén, vagy mióta tartózkodik az összeírás helyén. 18, Volt-e már külföldi országban. 19. Volt-e katona. 20. Érzéki vagy értelmi fogyatkozása. 21. Fel van-e véve az 1911. évi orsz. képviselőválasztók jegyzékébe. 22. Ha más községben választó, név szerint melyik községben és vármegyében. 23. Mi cimen lakik a lakásban. 24. A lakás, melyben lakik mily részekből áll. 25. Ha a lakás csak egy szobiból, konyhából, kamarából áll, csupán emberi lakásul szolgál-e, vagy háziállat is tartózkodik benne. 26. Ha az összeírás helyén csak vendég, hol van állandó lakása, mi cimen lakik abban és mily részekből áll az. 27. Az 1910. évre kivetett állami egyenes adója (ált. jöv. pótadó nélkül) és pedig földadó, házosztály-, házbéradó, I., 111., IV. oszt. kereseti adó, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó ? Ezeket a kérdéseket a'.ért közöljük, hogy kinek-kinek módjában legyen előre elkészülni, hogy azokra a választ pontosan megadhassa. Mert a népszámlálás nagy munka ám, azt akadályozni nem szabad semkinek, különben súlyos büntetés alá esik. A népszámlálás semmi ujabb megterheltetésnek alapul nem szolgálhat s az adót csupán azért kérdezik, hogy az uj választási törvénynél irányadóul szolgálhasson a szavazójogra nézve. Maga az eljárás jan. 10-ig tart. Ekkorra az egész nagy munkának készen kell lennie. Természetesen roppant megkönnyítjük a biztosok eljárását, ha a lapokat magunk töltjük ki s ezzel tartozunk is, ha kellő értelmiségünk van. Kétségtelen az, hogy a népszámlálási lap kitöltése most sokkal nehezebb, mint eddig volt s 3—4 sűrűn nyomtatott ívre kiterjedő füzeteket tanulmányozni kell, hogy valaki azt tökéletesen értse. Erre vonatkozólag Nyíregyháza város polgármesere, Májerszky Béla kir. tanácsos a következő felhívást tette közé: * 1911. január 1 és 10-ike közötti időben népszámlálás lesz. Minden honpolgárnak kötelesssége, hogy a népszámlálás minél pontosabb eszközölhetése végett ahoz segédkezet nyutson, a számláló biztosokat nehéz munkájukban támogassa, hogy ekként a népszámlálás adataiból tisztán láthassuk hazánk népességi, gazdasági, közművelődési viszonyait s ezt a sokszor kételkedő külföldnek is bebizonyíthassuk. A számláló biztosok, kik rendszerint tanítok, az újévi ünnepre való tekintettel január 2-án kezdik meg az összeírást. Felhívom a lakosságot, hogy addig, mig valamely házban, illetve családban a számláló biztos meg nem jelent, a családfő, vagy helyettese az, aki családi adatokat bemondani tudja, otthon tartózkodjék. Akik január 1 és 10-ike között uton vannak, de még e 10 nap alatt hazajönnek, az esetben, ha házuknál már megvolt a számlálás, a városházán a közigazgatási tanácsos hivatalos helyiségében tartoznak jelentkezni számlálólapjuk kitöltése végett. Tanyasiak a számlálóbiztosnál jelentkezzenek. Azokat a cselédeket, kik idegen helyről január 1—10-ike közötti időben költöznek be, — ha uj alkalmaztatásuk helyén már a számbavétel megtörtént, gazdáik kötelesek a városházán a fentebbi hivatali helyiségben jelentkezésre utasítani. Tanyasiaknak nem a városházán, de a számlálóbiztosnál kell jelentkezni. Aki a számlálás alól magát kivonja, vagy hamis adatokat vall be, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Az állat-zárlatok enyhítése. Mikecz Dezső alispán a következő rendeletet bocsátotta ki: A ragadós száj- és körömfájásnak a törvényhatóság területén való nagymérvű elterjedése és az ezen betegség miatt az 1904. évi 24500. számú m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében elrendelt zárlatok folytán előállott forgalmi korlátozások szabályozása és enyhítése érdekében a törvényhatósági m. kir. állatorvos véleményének a meghallgatása után a következő ideiglenes jellegű intézkedéseket léptetem életbe. 1. A dadai alsó járás egész területére, f. évi november hó 23-án kelt 27120. K. számú határozatommal megalakított vészkerületet feloldom és ezen vészkerületből a még ragadós száj- és körömfájással nem fertőzött Báj, Tiszaladány, Taktakenéz és Tiszatardos községeket kikapcsolom. 2. Hogy a ragadós száj- és körömfá fertőzött községek a zárlati költségekkel i kentul ne terheltessenek, megengedem, h lertőzött községek csak a vészmentes közs hez vezető utakat őriztessék és hogy ily* községből kivezető, de egymáshoz közel két vagy több úthoz mozgó őröket alkal hassanak. 3- Az elodázhatatlanul szükséges fu zások, dohány és egyéb termények szál és a közforgalom akadálytalan lebonyol érdekében megengedem, hogy ragadós és körömfájással fertőzött községek nem tőzött udvaraiból (majorjaiból, tanyáiról) ilyen fertőzött községek olyan udvaraiból (m jaiból, tanyáiból), amelyekben a ragadós i és körömfájás már megszűnt, és a fertőtle végre lett hajtva; fertőzött község terű fekvő vasútállomásokhoz, dohánybeváltó hi lokhoz és közraktárakhoz a fuvarozás e< séges hasított körmű állatokkal akadályta eszközöltessék. Ez esetben azonban a fuv zásra használt hasított körmű állatok szái zási helyére illetékes községi elöljáróság vetlen meggyőződés alapján igazolni tarti hogy a kérdéses állatok ragadós száj- és köi fájással fertőzött község vészmentes, vagy i betegséggel fertőzött olyan udvarból (majo: tanyáról) származnak, ahol már egy beteg s és a fertőtlenítés végre lett hajtva: — Ön értetődik, hogy ragadós száj- és körömfájá fertőzött olyan udvarból (majorból, tanyái amelyre nézve az előbbi feltétel nem iga: ható, valamint nem fertőzött községből fertő községbe a fuvarozás csak lófogatu fuvaro történhetik. 4. Hogy ezen fuvarozás akadálytató de mégis lehetőleg a ragály anyag elhurcol; kizáró módon történhessék, felhívom a köz elöljáróságokat, hogy a lehetőséghez mén jelöljenek ki olyan utakat," amelyeken átmenő forgalom a község és főleg a fertő udvarok (tanyák stb.) elkerülésével bonyolith le. Ilyen átmenő forgalomnak a községen egyfolytában, megállás, etetés és itatás nél megbízható egyén kíséretében kell történnie 5. Hogy a ragadós száj- és • köriwnfájá™ szállított termények befedésére (a dohány c-j magolására) használt szalmával esetleg szét 4 hurcoltassék, illetve, hogy ezen szalma a íe tőzés, későbbi terjesztésére okul ne szolgáljo elrendelem, hogy az olyan csomagolásra has nált szalma, amely ragadós száj- és köröi: fájással fertőzött község vészmentes udvar, ból származik és ha a szállítás nem fertőzői község területére történt, azt tulajdonosa szállit<| vissza a származási helyre, amennyiben azt tula donosa visszaszállítani vonakodnék, azt félté' lenül elégetni tartozik. Fertőzött község fei tőzött udvarából (tanyájából, majorjából) szán mazó, vagy nem fertőzött községből fertőzöl község területére behozott ilyen csomagolásrj szánt szalma vissza nem adható, hanem a: elégetendő vagy az ott a fertőzött községbei állomásozó lovas katonaság részére, vag' valamelyik közel fekvő ragadós száj- és körömfájással fertőzött, illetve rövid időn belül fertőzve volt gazdaság részére ottani felhasználás céljábó eladandó. Jelen intézkedésem ideiglenes jejfii? járvány lefolyásának alakulásához képe. bármikor visszavonható, de legkésőbb 19 évi február hó 28-án hatályát veszti. Felhívom Nyíregyháza rend. t. vái polgármesterét, a járási főszolgabirákat és községi elöljáróságokat, hogy ezen rendelkeíimet tegyék közhírré és annak pontos beiását minden irányban szigorúan ellenőrizzék. MIKECZ DEZSÖ^ali

ü. GriardinGtto. Nagy lakodalomra gyűltek össze Vereigy János debreceni cívisnél, atyafiak és jó bak. Javában állott már a lakodalom, ;or Veres Nagy János uram bekopogtat a hám lakó X. Y. akadémiai professzorhoz s os köszönés után ekép magyarázta meg Ittasa okát: — Tekintetes tanár úr, tessék magén,i, hogy bátorkodom megkérni, ne tessék gudni, hogy hálunk ma rí az alkalmaiig van es nem hivtuk meg. Mink ugyan nai böcsüljük a tekintetes tanár urat és a csali, de hát tetszik tudni: „a Lkó csak lakó!« ,