Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-16 / 16. szám

MylregyJiáza, 1911, XXIII. éYfolyam, 16. szám. vasárnap, április 46 Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ClMzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre * kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: YÁROSHA2-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A negyedév alkalmával tisztelettel kérjük az előfizetés szíves megújítását. Húsvét. Elnyomott, szerencsétlen nemzetek irodalmában a Húsvéti ünnep fenséges misteriuma nagy szerepet játszik. A martyr halált követő föltámadás Krisztusi példája vigasztalónk volt nekünk is, magyaroknak, s reménységül.k, nemzeti szenvedéseink legsötétebb napjaiban. Költők és publicisták ennek a húsvéti hangulatnak az alkalmát — maguk is hatása alatt lévén annak — fölhasználták a csüggedő nemzet reménységeinek ébrentartására, s ismeretes a Deák Ferenc hires húsvéti cikkének történelmi jelentősége. Régen volt az, amikor ez igy volt. Üres, kietlen, sivár világ az, amiben mi élünk most, magyarok! Erről a Saharáról Írhatta volna Arany János: Nincs egy árva fűszál, A törzs közt kelőben. Nincs tenyérnyi zöld hely, Nagy határ mezőben

. A komor, sötét felhőket nem hatja át sehol sem a reménynek halvány sugára. Bécs felől fagyasztó hideg szél süvit keresztül az országon, s megdermeszti bennünk még a lelket is. Elvettek tőlünk már mindent; megtagadtak tőlünk már mindent. Most már a lelkünkből akarják kilopni a vágyakat, szívünkből a rémé nyeket, agyunkból az eszméket, jövendőnkből a célokat, amelyekért élni és küzdeni még érdemes. Ebben a sivár, kufár világban kétszeresen szükség van? arra, hogy minden egyes ember megőrizze lelkében azt a nemes idealizmust, amely még fogékonynyá teszi a közérdek iránt. Ezt a szót „Haza", nem is mérjük már használni, mert a cinizmus gunykacaja követi. Csendes családi tűzhelyeken és apró magán társaságokban gyujtsunk legalább mécsest a megtagadott, cserbenhagyott nemzeti eszme -lek. Hadd maradjon fenn legalább az utókor számára annak az érzése, hogy vágyai is vannak ennek a nemzetnek s jogai is, hogy azok megvalósulását követelje. A nemzetnek az a része, amely távol áll a politika érdekkörétől s amely rendesen megfizeti a politika árát, mélyen elszomorodva látja, hogy azok a férfiak, akiket rang, vagyon, születés, tehetség, hivatás vagy a véletlen fölénk helyezett, s akiknek eszmékkel, gondolatokkal kellene megtermékenyiteniök a közvéleményt, akiknek élőszóval és példaadó cselekedettel kellene a nemzet mesterségesen ellomhásitott, megrontott tömegét uj küzdelemre sarkalni, lelkesíteni: azok hirdetik a lemondás szükségességét, sőt, ami még rosszabb, annak üdvösségét. Hová fog tűnni a nemzet igazi ereje, ha maguk a vezető államférfiak nemcsak bölcsességnek, hanem hazafiságnak is hirdetik azt, hogy hagyjunk fel a nemzeti törekvésekkel, áruljuk el azokat az eszméket és célokat, amelyekért apáink még véröket ontották, s elégedjék meg mindenki azzal, ha a maga érdekeit annyira amennyire ki tudja elégíteni, s akár az állam kasszájából, akár a mások zsebéből annyit tud harácsolni, amiből vidáman megélhet. Lehet-e egy igy megrontott nemzetnek föltámadása'! A felsőszabolcsi református egyházmegye tavaszi közgyűlése. A felsőszabolcsi református egyházmegye ez évi rendes tavaszi közgyűlését április hó 4-ik napján tartotta meg Kisvárdán, Vas Mihály esperes és Jármv Miklós gondnok elnöklete A genteiman. Irta: Szabados Károly. A „Zöld-koszorú" külön szobájának törzsasztala mellett együtt ült a kis városka \a1amennyi megrögzött agglegénye. A létszám teljes volt. Finom szivarok illatosan gomolygó füstjében igazi gourmandokhoz illő lustasággal élvezték a törzsek az elköltött pompás vacsora utáni jóleső siestál, kedélyes eszmecserét folytatva tgy-egy szőnyegre kei ült érdekes théma felett. Most arról folyt a vita, hogy egy igazi uri ember soha sem feledkezhetik meg annyira magáról, hogy egy hölgy védtelen helyzetét galádul kizsákmányolja, a pillanatnyi gyönyört, mondjuk, kieiő* zakolja. — Magam is azt mondom, veszi fel a szót Egerhegyi táblabíró, hogy én soha sem tudnék egy magányos hölgy védtelen helyzetével visszaélni. Feltéve, hogy a rő ellentállásán múlnék a siker. De egy férfi, hogy annyira őnfegyelmezett legyen, hogy a bizalmas féle á léte nyújtott előnyös és izgató helyzetében parancsolni tudjon érzéki vágyainak, ahoz okvetlenül gentelmani gondolkodással kell bírnia, amivel pedig csakis teljesen müveit ember rendelkezhetik. — Feltétlenül egyetértek veled, vág közbe Hársfalvy főszolgabíró. Isten őrizzen minden tisztességes nőt, hogy védtelen helyzetbe kerüljön egy félművelt vagy épen műveletlen férfival. Hiábavaló lenne a nőn<k minden ellentállása, löbb mint bizonyos, hogy áldozatául esnek a féifi brutális erőszakosságának. [ — Nincs igazatok, szól Kemény főügyész. És pedig abban nincs igazatok, hogy védtelen nővel szemben csakis nagyrrűveltséggel biro férfi képes gentelmanilag viselkedni. Bár a genteiman szó, mint jelző magában foglalja, hogy az illetőnek a legáltalánosabb és legfinomabb műveltséggel kell birnia, mégis a legtökéletesebb műveltséggel dicsekedhelő férfiak legtöbbike nem genteiman is. Erről számtalan esetben meggyőződhettetek. És ezen urak miért nem tudnak minden alkalommal gentelmanileg viselkedni? Azért nem, mert nincs meg hozzá az érzékük. Igen. A gentalmaniséghez egy külön hatodik érzék szükségeltetik épen ugy, mint a látáshoz, halláshoz stb. A gentelmanség az em berrel vele született tulajdonság, melyet megtanulni, elsajatitani nem, — csak mint meglevőt tökéletesbiteni lehet. Alkalmam volt ismerni teljesen műveletlen embert, ki adott alkalommal, mondjuk, öntudatlanul bár, a legkorrektebb gentelmanséggel viselkedett, félreismerhetetlen tanújelét adván annak, hogy megvan benne a gentelmanség iránti érzék és csupán műveletlen környezetének róható fel, melyben született és élt. hogy nem lett minden tekintetben azzá. Egyébként, ha szívesen meghallgatjátok, elmondok nektek röviden egy történetet. — Halljuk! Halljuk! Hangzott minden oldalról. A törzsek koccintottak. Friss szivarokra gyújtottak. Karosszékeikben még nagyobb kényelembe helyezkedtek és teljes figyelemmel várták a történetet. • * * * — A leányt nevezzük Agathának, kezdé Kemény elbeszélését, — postamesternő volt egy erdélyi havasaljai kis oláh faluban. Atyja, miután ezer holdas birtokának szerencsésen nyakára hágott, egyszerűen főbelőtte magát. A szép leány, hogy senki kegyelem kenyerére ne szoruljon, postamesternő lett. Sorsa a legkevésbbé sem volt irigylésre méltó. A kis falucskában nem volt egyetlen intelligens család sem, melyl"el bizalmasan érintkezhetett volna. Egyedül a szomszéd falu határában lakó erdész családjánál érezte jól magát. A kedves uri család ismerte Agatha szomorú sorsát, becsülte erélyét, melylyel szembeszállott az élet küzdelmeivel és a szép, müveit leányt mindig szívesen látta. El is látogatott az erdészékhez, mikor csak szerét ejthette s az idő megengedfe. A százados tölgyek és fenyők árnyékában vezető, egy óráig tartó hegyi uton leginkább gyalogszerrel sétálgatott át hozzájuk. Nem volt mitől taclania A jóságos SZÍVŰ, komoly leányt a nép megszerette s tisztelettel köszöntve tért ki útjából. Egy nyári délután az erdészékhez menőben hirtelen jött zivatar fogta el a l egyek között. A vészterhes, sötét fellegek rémes gyorsasággal közeledtek. Agatha ijedten tekintgetett menhely után, mikor kiáltások ütötték meg fülét: — Kisasszony, kisasszony, állj meg. — Ne menj tovább. Kíváncsian fordult a hang irányába, honnan hatalmas fiatal oláh legény sietett feléje. — Az Istenért kisasszony ne menj tovább, folytatá a legény oláhul. Juhaimat fenn legeltetem a tisztáson és már messziről láttam a zivatart közeledni, melyet te a völgyben nem vehettél észre. Azért eléd siettem, hogy figyelmeztesselek a veszedelemre. Bizony Isten, monPaüü József katonai és polgári cipészete Van szerencsém tudomasára adni a n. é. közönségnek, hogy cipészüzletemet lényegesen megnagyobbítva rendeztem be, mely alkalommal elvállalok minden e szakmába vágó polgári, katonai, színházi, alkalmi és pipere munkákat, különlegességeknél minta példán; beküldését kérem, javításokat és mértékutáni megrendeléseket a legnagyobb gonddal, Ízléssel és jutányos árban