Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-16 / 16. szám

2 16-ik szára. N Y I R V I D É K 1911. április 16. alatt. A rossz idő dacára is igen népes közgyűlést, a felsőszabolcsi egyházmegye lelkészei bői a közelmúlt hónapokban szervezett énekkar buzgó éneklése s Vas Mihály esperes lélekemelő, az élet és bölcsesség Urát segítségül hivó áhítatos imádsága után, Jármy Miklós gondnok nyitotta meg. Mindjárt közgyűlésünk elején egy mélyen megszomoritó esetről kellett megemlékeznünk, egyik tanácsbirónk: Somogyi József dombrádi lelkész nejének haláláról, mit egyházmegyénk szomorúan vett tudomásul s táviratilag fejezte ki részvétét az elhunyt családja iránt, mit az egy nappal azelőtt gyászbaboru't ferj szintén taviratban köszönt meg. Következett az időszaki esparesi jelentés felolvasása. E jelentés a legfájdalmasabban emlékezik meg szeretett püspökünk, dr. Erőss L<rjos gyászos elhunytáról s arról a kimondhatatlan nagy veszteségről, mely az ő halálával nemcsak a tiszántúli kerületet, hanem az egész magyar református anyaszentegyházunkat erte. Ehhez hasonló fajdalmas érzéssel tolmácsolja a testvér tiszáninneni egyházkerület mult évben kidőlt oszlopférfiainak, b. e. báró Vay Béla főgondnok és dr. Kun Berfaian püspök halálával bekövetkezett mélységes fájdalmunkat, továbbá a Zelenka Pál püspök halálával ág. ev. protestáns testvéreinket ért nagy veszteséget. Ugyancsak nagy részvéttel s őszinte sajnálattal emlekezik meg a közép • szabolcsi e. megye mult évben kimúlt ügyészéről s később lanácsbirójáról, néh. Szikszay Józsefről ; a szatmári teslvér egyházmegye folyó évben elhalt gondnokáról: Luby Gá áról és végül dombrádi anyaszentegyházunk örök nyugalomra tért nyugalmazott tanítójáról: Kutassy Józsefről. E sok fjjdalrnas emlékezéssel kapcsolatban viszont a legnagyobb örömének ad kifejezést és a legőszintébb elismerését s nagyrabecsülését nyilvánítja mindazon kiváló egyének, nevezetesen Dokus Ernő, Fejes István és Geduly Henrik iránt, akiket a bölcs isteni gondviselés méltó utódokként rendelt, a nagynevű elődök örök ségébe. És mini amaz elhunyt nagyjaink emlékét, érdemeik csekély elismeréseül jegyzőkönyvünkben megörőkiieni óhajtja, ugy emez élő és hatékonyan munkálkodó oszlopférfiainkat is, diszes állásukban üdvözölni kívánja, miket közgyűlésünk e^y szívvel-lélekkel magáévá is iett. Ezek után egyházmegyénk szellemi és anyagi ügyeinek ismertetésére tér ál; melynek kapcsán örömmel jelenti, hogy a gyürei egyház 8800 K költseggel, a nyirmadai 17000 K költséggel, uj lelkészlakot, a kékesei egyház 6000 K költségael uj iskolát építtet, a dombrádi egyház pedig nagyszabású. 100,000 K-ba kerülő uj templodom. a vihar mindjárt ki fog törni, éppen a szakadásnál fogna el, hol magával ragadna az ár és bizony ott vesznél kisasszony. Az én gunyhóm nem messzire van. Gyere oda és várd meg ott a fergeteg elvonulását. Agatha kétkedően nézett a pásztorra. Az megérteni látszott habozását és gyorsan folytatta: — Ne félj kisasszony, Juon, a juhpásztor még senkit nem bántott életében. Nálam a hajad szála sem fog meggörbülni. Különben is azt hiszem, le rokona vagy az erdészéknek, mert sokszor láttalak odamenni. Én az erdészt ismerem. Egyszer megmentette életemet, mikor egy juhaimat dézsmáló vén medvével birokra keltem. De siessünk, mert ha a nagy idő itt fog bennünket, még a gunyhómig sem tudunk majd eljutni. Agathát megnyerte az egyszerű pásztor rokonszenves beszéde s mert ugy sem tehetett volna okosabbat, elfogadta az ajánlatot. Pár perc múlva a gunyhóban voltak. Vad orkán előzte meg a vihar kitörését. A kis kalyiba recsegett, ropogott nyomása alatt. Majd áthatlan sötélség borult rájuk. Azután vakító villám cikázott át picinyke menhelyükön s nyomában fülsiketítő mennydörgés reszkettette meg az eget és földet. Az elemek harca a hegyek között fenségesen rémes volt. Kis vártatva megeredtek az ég csatornái. Nem eső volt az, nem is felhőszakadás, de mintha a tenger loccsant volna ki nyugalmas ágyából, a gyarló világot második özönvízzel akarván elárasztani. Agatha fázósan, minden izében remegve húzta össze magát a juhásznak rőzsebcl rakott ágyara kiterített bundáján. A gunyhó közepén Juon száraz galyagból tüzet szított. A felcsapó lángok jól eső meleget mának felépítését megkezdette; s a székelyi egyház uj iskoláját 10540 K költséggel szintén telepíttette. A mándoki egyház mult évi dec. hó II én 3400 K-ba került harangjának felavatása alkalmából emlékezetes örömünnepet tartott. Örvendetes tudomásul hozza továbbá, hogy a lövőpjilrii egyház templomába elhelyezendő orgona harmóniumra, özv. Nagybákai Ses/.tina Lajosné urnő 200 K-át, Nagy tamás ottani földbirtokos pedig 400 K-át, ugyancsak a dögei egyház hitbusgó asszonyai, a (olyó év február 8-án gonosz rablók?zek által elrabolt egyházi szent edények újból való beszerzésére 512 K-át adományoztak. Nyírlövőn és Ajakon az iskolaügy rendezése, Nyirtason a tanítói lakás ügye szépen hala nak a kedvező megoldás felé. Egyházaink területén levő községi iskolákba járó növendékcink vallásos oktatását lelkészeink a legbuzgóbban végzik. A még igen sok fontos lárgyat magába foglaló esperesi jelentés és az arra vonatkozó határozatok meghozatala után következett az uj e. m. lelkészi tanácsbironak Ormós István eperjeskei lelkésznek eskütétele, kit meleghangú, szép reményekre jogosító beszéde után az elnökség szívesen üdvözölt, mint tanácsbirói tarunk legnjabb tagját. Uj tanítóink közül kővetkezők tették le az esküt s erősíttettek be hivatalukba: Berhidai Sándor zsurki, Takács Ferenc szabolcsveresmaríi, Orosz Gyula kisvarsányi, Márczy Llszló demeCíeii, és ifj. Bacikay Ferenc dögei tanítók. Egyházkerületi képviselőkül a következő gyűlésre megválasztattak: Somogyi József 1?1készi és Péchy Béla világi tanácsbirák. Szavazatbontó bizottság tagjaiul Vas Mihály esperes, és Jármy Miklós gondnok elnötlrle alatt ujhól, Mezőssy Gusztáv, Vay Gábor gróf és Kun Szabó Gyula választattak meg. Varga Péter székelyi, és Paál Gyu'a nyirkarászi lelkészeknek ezen állásaikról viló lemondását, az egyházmegye tudomásul vette, illetőleg elfogadta. Az egyházmegyei leánynevelő intézet ig. tanácsának javaslata alapján az intézet fejlesztése ügyében a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az intézet 40000 K költséggel kibővi tessék. A tanítótestület közös gyámintézetének uj alapszabályai megerősíttettek. Sorra tárgyaltattak ezután a kisvardai egyház tanítói lakás építésének ügye, a tiszas/.entmárloni, laskodi, anarcsi, dögei egyházak iskolafejlesztési ügyei, az ajaki egyház iskola építési kölcsön ügye, melyeknek kapcsán a legnagyobb őrömmel vettünk tudomást, ezen legnagyobb és világosságot terjesztettek, miáltal elviselhetőbbé lett a zivatar tWeimetes tombolása. S hogy a tüzet folylon láplálhassa, leült mellé egy kőre, szemben a leány nyal és bátorítólag beszélgetett hozzá: — Ne rettegj kisasszony. Én már igen sok ilyen nehéz időt átéltem a hegyek között és mégis itt vagyok. Hála az Urnák. Az irgalmas Isten nem pusztítja el az iga/, embert. Majd egjügyű, de szebbnél-szebb népmesékkel mulattatta reszkető védencét. A férfi nyugalma Agathát lassan felbátorította. Kényelmesen dőlt végig a puha fekhelyen. Gyönyörű alakja plasztikusan tűnt ki a sötét alapon. Kivágott lenge ruhája ingerlően feszült meg szabályos idomait). Fehér nyaka a fekete bundán rikítóbban villogott a frissen leesett hónál. Elmerengve különös helyzetén, szórakozottan hallgatta a legény regéit. Egyszerre arra lett figyelmes, hogy Juon mind hosszabb és hosszabb szüneteket tart elbeszélésében. Kíváncsian fordult felé s nem lett volna nő, ha rögtőn észre nem vette volna az érdeklődést, melyet személye a pásztorban keltett. Fclebredt benne az örök asszony, És nem gondolván veszélyessé válható védtelen helyzetére, ílirtelni kezdett a vadon fiával. Csábító mosoly ült kipirult arcára. Selymes pillái által kihívóan nézett reá. Már nem törődött a vihar tombolásával, de a mindenkori asszony kedves könnyelműségével szőtte tovább az izgató játék rózsaszínű szálait. A pásztor eleinte csak lopva tekintgetett reá. Elbeszéléseiben egyre jobban akadozott. Végre egeszen elhallgatott és mintegy megbűvölten bámult a fekvő leányra. Mint túlvilági tündér tűnt fel lázas szemei előtt a tűz fényérészben kicsiny egyházaink szép fejlődéséről s ugy szellemi, mint erkölcsi tekintetben való előbaladásáról. Majd jóváhagyattak a laskodi, gégényi, anarcsi, papi és berkeszi egyházaknak különböző alapokról s alapitványairól szóló alapító levelei, melyek fokozatos felsőbb hatósági megerősítés végeit egyházkerületi közgyűléshez terjesztetnek. Kedvező elintézést nyert a tornyospálezai és gégényi egyházaknak ujabb iskolák építési helyéül szolgalo telek vásárlás ügye. Úgyszintén jóváhagyattak az egyes egyházközségekből beérkezett ifjúsági egyesületi alapszabályok is. Ezzel kapcsolatosan, mint örvendetes jelenség, megemlítendő, hogy egyházmegyénk minden községében megtétettek a szükséges és kivanatos intézkedések, a közművelődés szempontjából annyira fontos ifjúsági egyesületek megalakítására, újy, hogy Iíten segedelme és arra hivatott egyházi és világi ferfiaink további ügybuzgó fáradozása mellett őszi közgyűlésünkig talán már meg is lesznek mindenütt alakítva s igy akadály nélkül jótékonyan munkálhatnak közre népünk vallás erkölcsi s szellemi s minden irányú müvelése, eiőhalaűása tekintetében. Mint közérdekű dolog megemlítendő még közgyűlésünknek az Amerikában kötött házasságok ügyében hozott határozata, mily szerint az egyházkerület felkéretik, hogy az iiletékes egyházi főhatóság (konvent) megfelelő intézkedését eszközölje ki az iránt, hogy Amerikában élő magyar református híveink házasságukat ne csak papjaik előtt, hanem polgári uton is kössek meg, hogy igy hazakerülésük alkalmával az ezen házasságukból származott gyermekeik hazánkban is törvényeseknek tekin'essenek. Ezeken kivül még különböző, egyes egyházakat érdeklő ügyek foglalkoztatták közg) ülésünket, amelyek legnagyobb részben közmegnyugovásra intéztettek el. Legfontosabb bírósági tárgyunk ezúttal a megfelebbezett kéki lelkészválasztási ügy volt, ami azonban befejezést nem nyerhetett, mivel bíróságunk erre vonatkozólag a viz-gílat kiegészítését rendelte el. Általában a 80 pontból álló tárgysorozat aránylag igen rövid idő alatt nyert befejezést, ami az előértekezlet kívánatos, sőt nélkülözhetetlen volta mellett bizonyit, de meg előadó jegyzőink bölcs és ügybuzgó fáradozásairól s leghívebb kőtelességteljesitéséről is bizonyságot tesz. S mint mindenkor, úgy a közgyűlést most is közebéd követte, melyen szebbnél-szebb pohárköszöntőkben üdvözöltettek mindazok, akik azokat méltóképen megérdemelték. tői megvilágított gyönyörű női alak. Perzselőtekintete inohó vágygyal tapadt a szoborszép idomokra. Testét kéjes izgalom járta át. Remegő kezéből dübögve hullott ki a tűzre szánt hasáb. Szemei egyre vadabbul forogtak üregeikben. Kezei görcsösen szorultak össze, mintha valami láthatatlan daemont akarnának megfojtani. Majd összehúzódott, mint prédájára leső párduc — ugrásra készen. Agatha rémültén vette észre a legény átváltozását. Ekkora hatásra nem számított. A sajátságos helyzetében beállott veszélyes fordulatot felismerte. Hideg borzalom futotta át testét. Az eddig nem ismerte felelemtől fogai vacogtak, mint lázbetegriek. Révedező tekintettel figyelte a legény minden mozdulatát. Most felállt a hatalmas legény. Alakja még egyszer akkorának látszik a tűz világánál. Melle zihál, mint óriási fujtató és ellenállhatatlan vágytól üietve lép a nyughely fe é. Agatha kétségbeesetten kulcsolta imára kezeit. Megáll nyughelye előtt. Már ölelésre nyújtja izmos karjait Majd izzó homlokához kap és mintegy csihapitolag simítja végig vállát verő göndör frkete fürtjeit. Pillanatig még habozni látszik, — aztán egy hirtelen ugrással kinn terem a kalibából és kisvártatva csaknem vadul kiált be : — Kisasszony, a vihar elült. Ha ugy tetszik, útra kelhe sz. Agatha megkönnyebbülten emelkedett fel fekhelyéről. Támolyogva hagyta el a juhász kicsiny gunyhóját, hol olyan végzetessé vállható veszélyes kalandban volt része. — Haza akarsz menni ? — kérdezte Juon mogorván. Agatha némán bólintott igent fejével.