Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-07-03 / 25. szám

25-ik szám. N Y I R Y I D É K 1910

. julius 2. 3 Mert ennek két hires jelszava ismeretes. Az egyik Nagy Frigyestől származik: „A fejedelem az állam első szolgája"; a másik XIV. Lajos hires mondása : „Az állam én vagyok." Az előbbit egy olyan uralkodó mondta, ki valósággal atyja volt népének. Természetes, hogy az ilyen uralkodó kezében a despotai jogaris — áldást jelent. A második mondásban — mely egy éretlen ifjú túlságosan merész kijelentése — az van benne, hogy „az állam, a népek milliója mind semmi, mind beleolvad a nagyságnak abba a hatalmasságába, mely az én tulajdonom." De benne van az is, hogy mivel „az állam én vagyok, az állam baja, szégyene az én bajom, szégyenem." íme, a nyilt abszolutizmus mégis csak vállal valami közösséget az országgal. A burkolt önkényuralom intézői pedig megtagadnak minden felelősséget, szentségtörő arcátlansággal ugy tüntetvén föl a dolgot, mintha az uralkodó akarná így. Pedig ilyenre még gondolni is szörnyű vétek, hisz (hogy mást ne emlitsünk) az uralkodót az esküje is kötelezi a törvények megtartására. . . . El fog jönni az idő, midőn elkergetik a hűtlen sáfárokat, kik alávalóan visszaéltek ugy az uralkodó bizalmával, mint a nemzet türelmével. El fog jönni ez a kor, mert el kell jönnie! Eszlári. Fürdői levél Őszőlöfüred, Péter-Fái napján. Tudtam én azt előre! Akár mérget is vehettem volna reá! Arra kértem múltkori levelemben minden jóakarómat, hogy meg ne mutassák azt a levelet „az asszony" -nak. Persze, hogy első gondja volt mindenkinek, hogy vagy megmutassa, vagy megkérdezze: olvasta-e; vagy legalább félreérthetlen célzásokat tegyen rá. Még Szvatkóné szomszédasszony is „direkt megvette" a Nyírvidéket, hogy megmu'assa. így akart bosszút állni, amiért a fiát, meg a fia hármónikáját „kiteltem az újságba." Szerencsémre megelő'tem a „jóakarók"-at. Akárcsak Megyeri a macskád Hiszen méltóztatnak ismerni a históriából, mikor az egyszeri Megyeri látván, hogy a szobában bottal űzött „Az egyik fényes palotának ragyogó termében egy nyápic, sápadt képű emberke ül egy nagy karosszékben s csontos ujjaival a homlokát nyomkodja. A terem nyolcvan láb magas, s aki belép, alig veheti észre az ott ülő embert. Körülnéz, vizsgálódik, s látszik rajta, hogy gondolkozni, emlékezni akar. Nagy nehezen eszébe jut, hogyan kell a lift segélyével a felső emeletre jutni, ahonnan a repülőgép segélyével kijuthat az épületből. Ott aztán ismét gondolkodni kezd, hogy hogyan kell a repülőgépet mozgásba hozni. Ez a pusztulás nem hirtelen katas2trófa eredménye. Az emberi elme fokozatos letörésének a következménye ez- Az őrültek száma századokon keresztül évről-évre szaporodott. A gyönge férfiak s asszonynak házassága meddő maradt s igy elkövetkezett a biztos vég." (Körmendy II. fordítása.) Szinte ugyanaz e kép, mint amelyet Jókai rajzol „ az arany és ember 4 c. versében : „Te sir vagy a földön és én halott, A föld alatt; por, csöndes és szegény; Nincs ott külömbség a porok között, Minden sötét a sirok éjeién Te felkutatsz s földedre felviszez, A mindenen ott úrrá leszek én, Te meg selyembe fekszel s por leszesz A föld alatt; por, csöndes és szegény. Az nyápic emberke végre nagy üggyelbajjal elindítja a gépet, de kormányozni nem tudja, s repül, repül cél nélkül, mig egyszer valahol a Himalaja aljában gépestül lezuhan, mikor magához tér, egy szakállas, óriási férfit macskája az ablaknak a'rar nekiugrani, megelőzte s a botjával döfte ki eiőtte az ablakot, hogy a macska ki ne tőrje. Ilyen formán előztem meg én jóakaróimat. Magam adtam a Nyírvidéket azon melegiben „az asszony" kezébe. Ha rátalál a levélre: jöjjön, aminek jönni kell! Végszükség esetén ugy is nekem vannak hosszabb lábaim. Hogy aztán mi következett be, azt hagyjuk az ismeretlenség örök homályában. Nem is ezt akartam elmondani. Hanem azt, hogy mi mindent találtam Ószőlőfüreden, mikor — csaknem utolsókként — végre mi is kiköltöztünk. Kezdjük sorban. Csak nagyjából, mert mindent ugy sem lehet felsorolni. Talán nem is volna tanácsos. Mindenek előtt azt találtam, hogy Ószőlőfüreden nem sok változás állott be tavaly óta. Legalább a külsőségekben. A Sarkacli-villától kezdve a Csalóközig mindössze egy uj villa épült. A Jósa András bátyánk csillagvizsgálója tünt el. Gazdát cserélt. Uj tulajdonosa ugyan rangos kis nyaralót építtetett helyébe. Gazdát cserélt azóta a Sarkadivilla is. Popini tanár ur az uj gazdája. Menten kőműveseket állított bele, hogy az alig két év előtt épitett villát megbővitse. A Mikecz-nyaraló udvarát ekként tovább lepi a gyom. Pedig igazán kár érte. A Surányi-csárdában feltámadtak a kalábriai játékok. Az igazi kalábriai maffiák kismiskák ahhoz az elszántsághoz és kegyetlenséghez képest, aminővel itt küzdenek egymás ellen és törnek egymás zsebére az emberek. S mindig kettő egy ellen. Szerencsére váltakozva. A Bodnárék nyaralójának a kerítése ujhodott meg. Minden mérnököt megszégyenítő tört vonalakban. A Tirpák-villa még mindig eladó . Az eladó lány hamarabb talált benne vevőre. Elkelt a Grósz Elháék meg a Maurerék villája is. A Balláék rácsos kerítése me^ két uj lécet kapott. Telik a fizetésemelésből! Befesteni azonban — a helyi nyelvnyomatu hiradása szerint, — csak a következő fizetés rendezéskor fogják. Palicz néni is eladóvá tette a szőlőjét. A pero noszpora végképen elvette tőle a kedvét. Ami igazán nem csoda. Mert Ószőlőfürednek azon a tájékán olyan pusztítást visz véghez a pero* nos?pora, meg a lisztharmat, hogy az meg már igazan csuda. A Gsalóközön sem sok a változás. Szabóék kiköltöztek ugyan s olyan gyönyörű kis (nem is olyan kicsi) kertet penderítettek nyaralójuk elé, hogy gyönyörűség. Mikecz Pistáék azonban még mindig nem építkeztek. Ellenben Murányiék már majd felépítették nyaralójukat. Csak azon mult, hogy hozzá sem fogtak. Különben már kész is volna. Mert a terve már a télen készen volt. A belső tájakon legnagyobb újság a kö~ zépső uton végzett utburkolás. A ke

rts"g az lát maga fölé hajolni, aki kérdésére elmondja, hogy ő és körüllakó társai keresztények, akik ezer év előtt vándoroltak ki európából. A milliomos nem emlékszik a kereszteny szóra. Hirül adja, hogy odaát az emberiség kihalt, mire az óriás a londoni mentegetődzésére is felelve, igy szól: „Az Isten észt. és szabadakaratott adott önöknek, szivet és lelket. Önök megölték szivüket és lelküket az eszüket és akaratukat pedig egyetlen célnak áldozták : a pénznek. Nem az Isten pusztította el ezt a fajt, hanem önmaga tette tönkre magát. „(U. o.) Majd a barlang kijáratához lépve, emelkedett lélekkel kiáltja bele a némaságba: „Nem lesz vége a vilagnak!, „Az elkorcsosult föld újra kezd születni. E medvebőrös barbár harcfiak, Kik üszköt vetnek fényes városokra, Kiknek lova mult századok vetését Tiporja el s istállót elhagyott Templom-falak közt léi, uj vért hozand Az elsilányult, megfogyott eszekbe. Az uj idők : Uj eszmét hoznak: a testvériséget, És az egyénnek felszabadulását, Melyek meg fogják rázni a világot." Madách. íme, az örök ember! tökéleteset sohasem alkothatunk, erényeinkből folynak hibáink is. Ez a történelem logikája. Mindazonáltal ne feledjük, hogy gyáraink kormától mégis nyilik virág, s gépeink zakatolásától mégis énekel a pacsirta. Virág József. orosi, meg a buji utak mintájára azokon a helyeken, ahol esős időben, vagy kutak közelsége miatt sár képződik, burkolattal láttatta el az ulat. Téglatörmelékből való makadámmal. Ámbár holylyel-közzel ciklops-szerü. Ahová tudniillik nagyobb darabok jutottak. Mig rázni is tud ugy, mint a Pazonyi vagy Kossuth-utca burkolata. Egyéb tekintetben változás alig észlelhető. Obuch néni — hál' Istennek — egészséges. Minden pénteken délután, ugy estefelé, alig győzi a fiatal sertés finom alkatrészeit kimérni az oszőlőfürediek számára. Él és virágzik az Ó-zólőfüredi Első Párisi Nagy Áruház is. Üzletkörét a Magyar Királyi Dohányjövedék gyártmányaira még a mult évben kiterjesztette. Ez évben már „naponta friss töltésű sör is kapható" benne. Ezt az „ibisredibis" módra fogalmazott mondatot ugyan különféleképen lehet értelmezni, — a fődolog azonban az, hogy a sör jó és kapható. Az élesztőt meg egyenesen dicsőítik az asszonyok. Sőt szódavíz, ásványvizek, meg péksütemények is kaphatók. Tehát még tul is szárnyalja a budapesti meg a nyíregyházi Párisi Nagy Áruházakat. A fürdő-vendégek mgyobbára a régiek. Bár vannak ujjak s vannak — sajnos — akik már nincsenek. A vendégek jobbára nyíregyháziak. Ámde vannak távolabbi vidékekre valók is. Miskolczról, Nagyváradról. Budapestről több állandó fürdővendég van itt Ószőlőfüreden, mint akárhány világhíres francia, vagy japán fürdőben; az ausztráljaikat meg a Sóstót nem is említve. És akik itt vannak, azok mind el vannak ragadtatva a hely szépségétől, a felséges levegőtől s mind attól, amit másutt drága pénzen kell megfizetni. Épen talán csak Prok tekintetes doktor ur az egyedüli fürdővendég, aki az egész ószőlőfüredet oda kivánja, ahol a bors terem. Szerencsére és szerencséjére neki sincs szavazata otthon; hát csak bele kell törődnie neki is a változhatlanba. Fiiredi. Utóirat. Azt beszélik, hogy a város már a jövő évben levágatja az erdőt a Csalóköz tájékán. Ne tessék hinni. A város nem az erdőt szokta levágatni, hanem csak a fákat. Jövőre különben sem kerül a sor a Gsalóköz tájékára. Nem is kerülhet. Hiszen csak ez idén vetették el a makkot. Mikor lesz még fa azokból ? F . . . . i. XJ. i. Helyreigazításra szorul az a híresztelés is, mintha a Báthory biró urék „Grandé Mourie"-ján nem lett volna abrosz és szalvéta az asztalon. Volt. Sőt voltak lámpionok is. Csakhogy megelőzték a vendégeket. Eláztak, mire a vendégek összesereglettek. F. Csendőrség vagy rendőrség? in. Ha nem 30%-tóli, mint az indítványban feltüntetve van, hanem 10°/o-al többet, vagyis 40%-tóli állami hozzájárulást tételezünk fel, az esetben a városnak fizetni kell évenként 59511 korona 62 fillért. Ezenkívül fizetni kellene egyszersmindenkorrai hozzájárulás címén 38183 kor. 44 fillért, ami 10 év alatt egyenlő évi részletekben törleszthető. Ezenkívül — miután a belügyminisztériumban lefolytatott tárgyalásunk szerint az itt 9. •/. alatt csatolt kimutatásban részletezett rendőri teendőket a csendőrség csak igen kis részben teljesíti, a csendőrség mellé még szerveznünk kell 1 oktató rendőrfelügyelőt, 2 rendőrbiztost és legalább 12 rendőrt, akiknek évi javadalma, a ruházatot is beleszámítva 12243 kor. 40 fill. Ezeken felül neto zárkózhatván el a város az erkölcsi felelősségtől — miként azt más városok is tevék — a hosszabb ideig szolgálatban állott s elbocsátandó rendőrbiztosok, biztos helyetteseknek és közrendőröknek kénytelen lenne bizonyos végkielégítést is adni. ami az ide 10. •/• alatt csatolt, kimutatásban feltüntetett szolgálati évek számával szemben mindenesetre tekintélyes összeget tenne ki. És mindezek után köteles lenne a város egy 63 csendőrt befogadó laktanyát a csendőrségi előírás szerint építtetni, s ezért fizetné az állam a megállapítandó bérösszeget. Ezek szerint tehát a számítás a következő:,