Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-05-29 / 22. szám

Nyíregyháza, 1910, XXXI. évfolyam, 22. szám. vasárnap, május 29, A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: -V-A.-ROSHÁZ-T&FÍ 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratobit nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Országos nyomdász S2trájk* A Magyarországi vidéki nyomdai munkások a budapesti központ utasitására f. hó 28-án az összes vidéki nyomdákban beszüntették a munkát s igy a vidéki lapok már ma részben hiányosan, részben nem jelentek rm g. A sztrájk oka a következő : A vidéki nyomdatulajdonosok országos szövetsége és a nyomdai alkalmazottak szakszervezete között fennálló s 1911. májusig kötött árszabályt a munkások felmondták s a tárgyalások egy uj szerződés megkötése czéljából mindkét részről megindultak Miután azonban egyes pontokat a munkaadók árszabálybizottsága lehetetlennek tartott elfogadni, a szakszervezett megszakítva a további tárgyalásokat, utasította minden egyes nyomda személyzetét, hogy egy — mintegy 120 pontból álló egyoldalú szerződést Írassanak alá a nyomdatulajdonosokkal s a mennyiben ezt megtagadnák, szüntessék be a munkát Ezzel egyidejűleg a nyomdatulajdonosok orsz. árszabálybizottsága távirati uton figyelmeztette az összes nyomdatulajdonosokat. hogy semmiféle kötelező nyilatkozatot — mindaddig, mig az uj árszabály letárgyalva nincs, — alá ne_ Írjanak. Ebben az ügyben a nyomdatulajdonosok vasárnap, országos gyűlést tartanak s reméljük hogy a felmerült differenciákat egy pár nap alatt ki lehet egyenlíteni, Repülőgépverseny Nyíregyházán. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő mezőgazdasági és ipari kiállításnak már eddig; is gazdag programmja egy rendkívül érdekes számmal fog szaporodni, t. i. a kiállítás keretében tervbe van véve repiilögép versenyek rendezése. Ez ügyben Stappel Béla kiállítási biztos f. hó 21-én Budapesten az aviatikai versenyek rendező bizottsági irodájában ifj. Tolnay Lajos volt országgyűlési képviselő s az aviatikai club ügyvezető igazgatójával a Nyíregyházán rendezendő repülőgépversenyek ügyében tárgyalt, mely tárgyalások folyamán sikerült Tolnay igazgatót a repülőgépverseny eszméjének megnyerni : Tolnay Lajos igazgató kijelentette, hogy a Magyarországi Aviatikai Club legközelebbi közgyűlésén az indítványt előterjeszti. Azonban már most is határozottan kijelentette, hogy a Club az eszmét minden tekintben pártolni fogja és mindent el fog követni a verseny fényes sikere érdekében. A nyíregyházi versenyre az aviatikusok közzül a következők lennének -kiválogatva : a) Magyarok: Dr. Iíutassy, Zsélyi, Horváth, Adorján. b) külföldiek: Lesseps, Latham, Paulhan, Farman, Cassaneo, Duray, Chuver. Molon, Etimott. A nyíregyházi aviatikai versenyek szervezése a budapesti versenyek után azonnal kezdetét veszi vagyis mihelyt az aviatikai club ez idei versenyei lezajlanak. A nyíregyházi aviatikai versenyek eddigi díspositiók szerint Szeptember 20 és 22-én lennének megtartva. Az eszmének csak gratulálhatunk, mert eltekintve attól, hogy Nyíregyháza s illetve Szabolcsvármegye közönsége eddig még nem élvezett látnivalóban gyönyörködhetik, igen nagy befolyással lesz Nyíregyháza idegenforgalmának emelésére is. A zenekedvelők hangversenye, Ha egy tudós valamely ország müv:eltségégének nagyságát a szerint akarja meghatározni, hogy mennyi szappant fogyasztanak az illető államban — csak félig-medig fog helyes eredményre jutni, mert az is tagadhatatlan, hogy szelleme is megkívánja a maga szükségleteit: Ezt a föltétlen igazságot érzi a mi közönségünk is, mely a zeneegylet II. hangversenyére igazán szép számban látogatott föl a Korona nagytermébe. Nemsokára a hirdetett időpont után fölvonultak a lelkes zenekari tagok a dobogóra s megkezdték a programmot Mozart 29. Symphoniájával. A hatalmas mű igen helyes felfogással, részletekig, árnyalatokig kidolgozott pempás előadásban került bemutatásra. Nemcsak a mi derék zenészeink, hanem a Debrecenből hozott, fúvós- és u

!óshangszereken játszó kisegítők is szivvel-lélekkel azon voltak, hogy a darab előadása sikerüljön Igyekezetüknek meg is lett az eredménye. A pompás mű élénk tetszést keltett s hosszas tapsra ragadta a közönséget, A minden szempontból igen szépen sikerült programmszám után báró Vay Arnoldné sz. Mikes Sarolta grófnő jelent meg az emelvényen. A nagynevű úrhölgy — kinek kiváló zenei képességeiről oly sokat olvashatunk a lapokban; — bebizonyította, hogy nemcsak a társadalomban grótn, hanem a zeneművészet birodalmában is az. Ragyogó technikával (micsoda futamokat hallottunk tőle 1), csodálatos művészi lelkének finom átértésével és érzésével (micsoda forték zengtek ujjai alatt s minő lágy pianok suttogtak művészetének nagyságáról!) adta elő Gorelli Gavotte* ját, Schumann „Nachtstück"-jét s lelkünkben a hazafias érzések szivárványát fölragyogta „Magyar Bymnus"-í

t Gyönyörű volt a két előbbi szám is, de a harmadik — lehet, hogy a sovinizmus mondatja velünk — gyönyörű akkordjaival (Liszt harmonizálta a darabot) a menydörgésszerüén zengő, forte-pedállal erősített hatalmas összhangokat az alig hdlható, de annál jobban élvezhető halk harmóniákkal összekötő dynamikai viitáozitással — leginkább szivünkbe markolt, legtovább fülünkbe csengett. A közönség nem is fukarkodott a tetszés-nyilvánitásokkal, hanem rendezett olyan ovációt — — a grófnő pompás csokrot is kapott — hogy a művésznő újra zongorához ült s még zajosabb tapsokat kapott, mint először. Miután a grófnő a lelkes kihívásokra többször megjelent s a közönség hálájának a tenyerek összecsapkodásában jelentkező spontán megnyilatkozása nagynehezen megszűnt, ismét a zenekar helyezkedett cl a dobogón. Wolkmann négy tételből állo „Screnade"-ja került bemutatásra. A mesteri kidolgozású, tökéletes, szépen fölépített mű minden varázsa, a lágyan ringó motívumokból alkotótt zenei témák, a pompás szólammenetek — igen szépen érvényt sültek a zenekar előadásában és semmit se vesztettek értékükből. A nem szokásból, hanem a művészi gyönyör-okozta elragadtatásban önkéntelenül fölzúgó taps után Kélev Béla Csokonai nyitány c. pompásan instrumentált szerzeményének első akkordjai hangzottak föl. Ugy iálszik tudta a müvezetőség ; minő darab kell a koncert s a szezon beíejezeseül. A közönséget valósággal elragadják azok a megkapó, bűbájos részletek melyeknek vezérszólama egy-egy magyar motívum, azok a csodás hanghatások, melyeket a zenekar művészeinek bámulatős együttese adott. További méltatás helyett legyen elég annyi, hogy az emberek alig akarták helyeiket elhagyni, hanem tapsoltak még percek múlva is. Az ifjú egyesületnek és zenekarnak, a fiatal karmesternek: Kovách Árpándnak. (kié a siker oroszlánrésze) szívből kivánjuk, hogy az édes pihenés után a jövő s?ezonban hasonló szép eredménnyel működjenek! A viszontlátásra! —k. A klasszikus nyelvek tanításának kérdése. Az országos ágostai hitv. ev. tanáregyesület Nyíregyházán tartott közgyűlésének egyik legfőbb programmpontja a klaszikus nyelvek tanításának kérdése volt. A kérdés régóta foglalkoztat sok elmét és pro és contra folynak róla az akadémikus természetű vitatkozások, bár kétségtelen, hogy több a gyakorlati mint akadémikus oldala s megoldása égetően szükséges. Az evangelikus tanáregyesület közgyűlésén Ludmann Ottó eperjesi főgimnáziumi tanár, a magyar tanárság Nesztora, minden izében érdekes felolvasást tártott a klaszikus nyelvek és irodalmak ismeretének magas kulturális és erkölcsi értekéről, Ludmann Ottóval szemben dr. Pröhle Vilmos főgimnáziumi tanár hosszabb tanulmánnyal világította meg a kérdés másik oldalát, kimutatván, hogy a klaszikus ókor tudományos, művészeti és kulturális értéke bármily magas légyen is, nem teszi megokoltá, hogy a gimnáziumi tanitás keretében a holt nyelvek tanítása foglalja le a legtöbb időt. Semmi értelme sincs annak, hogy a latin-görög nyelvi oktatás alakisága kedvért egyrészt a gimnáziumi ifjúság nehéz és gyakorlatilag egyáltalában nem általános értékű tanulmányanyaggal terheltessék, másrészt a görög és latin nyelvi órák a fontosabb tárgyak rovására foglalják le a pótolhatatlan, drága időt akkor amikor magyar fordítások állanak rendelkezésre. A mai rendszer mellett igen sok gyakorlati szempontból éppen az általános műveltségű embernél elengedhetetlen ismeretek szerzésére nem marad hely és idő a gimnáziumi tantermen belül, kizárólag a latin nyelvi oktatás oktalan erőltetése miatt. Ezért volna elengedhetetlenül szükséges, hogy a görög nyelvi oktatás a a gimnázium tantervéből teljesen kiküszöböltessék, a latin nyelvi oktatás pedig a gimnáziMai számunk 12 oldal.