Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-20 / 12. szám

1 1-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. március 13. 120 befolyásolta. Üljenek ezek is a Hiszemfarkára. Már pedig ezen állítást a böszörményi és kántorjánosi-i bronzleleten felől a báró Podmaniczkyféle rohodi bronzlelet is kétségtelenül bizonyítja, amelyben épen ugy, mint a böszörményi és kántorjánosi-i leletben az u. n. hallstadti korszakot jellemző vas ösmeretének még csak nyomát sem találjuk. Már pedig, ha a mi számos és gyakran a nyugotiaknál díszesebb, fejlettebb Ízlésre valló különböző alakra nézve azonban hasonló bronzedényeinket. az itt lakó művész rézművesek Hallstadtban tanulták volna el, képtelenség, hogy a vasnak ösmeretéhez jutva annak szúró-vágó eszközökre alkalmasabb voltát be ne látták volna és csökőnösen ragaszkodtak volna továbbra is a bronzhoz és továbbra is olyan bronzkardokat, baltákat, vésőket, késeket, sarlókat, fűrészeket stb. készítettek volna, amilyeneknek készítésével Hallstadtban már csaknem egészen felhagytak. A kereszténynek, zsidónak, mohamedánnak, budhistának mintegy veleszületett hitét megingatni nem lehet, de a közmorálnak veszélyeztetése nélkül nem is szabad; mert hát mindenkit a maga hite üdvözít. A régészet terén is kifejlődött azon hit, hogy a hallstadti és La Téne cultura nyugatról hatolt hozzánk; csakhogy ezt már kuilancshitnek lehet nevezni, mert a legdöntőbb bizonyítékoknak dacára, Inkább odaszakad a fejük, minisem megcsökönösődött hitüktől tágítsanak. Mindjárt bebizonyítom. A mint említettem, akkor a mikor pár óv előtt külföldi körutamra mentem, bronzkorszaki tárgyainkról, egy nagy rakás önkészitette, — tehát komisz — fotográfiát vittem magammal, de a melyeken a tárgyakat jól fel lehetett ösmerni. Többek között a kántorjánosi-i bronzbográcsban talált egy táblára fűzött 24 bronztárgynak fotográfiáját is. A bogrács a képnek alján külön volt feltüntetve. Ezt vissza hajtottam ugy, hogy az egyik oldalon a bronztárgyak, a másik oldalon a bogrács volt látható. Persze, hogy ezen tárgyakat, a bográcscsal egykoruaknak — a csőkönös hitnek nyomása alatt — senki sem ősmerte el, még Dr. Reinicke Pál sem, aki a mainzi Römisch — germanische Muzeumnak világhírű tudós őre, és a kit a régészvilág a bronzkorszak egyik legalaposabb ösmerőjének tart. Adtam a butát, a mi nem nagy kunszt volt. Kérdeztem tőle, mintha nem tudtam volna, hogy a képnek egyik oldalán látható tárgyak melyik korszakból származnak ? „Na hát ezek a tárgyak a magyarországi bronzkorszaknak késői fénykorából valók." Köszönöm. lyájára, ahonnan le nem eshetik egy sem! Ne félj tőle! Hanem mikor botodra támaszkodva az égre veted szemed, hogy ,a menny aranyszegekkel kivert halványkék szőnyegén" tündöklő üstökösben gyönyörködjél: a magyar föld szeretetétől eltelt szived-lelked ne rémképeket lásson benne, hanem a .Végtelennek" a világegyetemben kialakult eszméjét s fölötte atyai gondviselését. Összeütközünk-e vele? Ez év folyamán Halley üstökőse kétszer vonul at a földpályán: március és május közepén. Első áthaladása alkalmával a föld már messze előre haladt, mikor az üstökös a földpályához érkezett; a második alkalomkor szembe fognak egymással kerülni, azonban tisztes távolban, ugy, hogy a kőztük levő legkisebb távolság 10 millió mertföld lesz. Az összeütközésnek tehát a lehetősége is ki van zárva. Azután ismét távolodnak egymástól, s ekkor történhetik, hogy földünk belekerül az üstökös csóvájába. No és mi lesz akkor ? Talán elpusztul a világ ? Erről a találkozásról mi alig fogunk tudni, legfeljebb onnan sejthetjük, hogy az északsarkihoz hasonló sárgás fény húzódik majd át az égbolton, mint az történt már 1861. jun. 30 án, legrosszabb esetben kapunk egy jó záport, sőt megtörténhetik, hogy az üstökös húzza a rövidebbet, amennyiben a föld .megtépázza" üstökét, mint tette a Biela-féle üstökössel 1877. nov. havában e rendez vous után Biela szép üstökőse szalonképtelen lelt: feloszlott. Egy fél óra múlva mutatom a képnek másik oldalát, a bográcsnak pofáját. Erre pedig azt mondotta, hogy a bográcsnak semmi Köze az előbb mutatott bronzkori tárgyakhoz, mert ez kétségtelenül hallstadti eredetű. Esküdöztem mennyre, földre, hogy ezt Kántorjánosiban, lbrányi János urnák beltelkén egy ölnyi mélységben találtak, a mire tanúságot tett Segesváry k.-jánosi-i ref. esperes, Csuha községi főjegyző, a főbíró és a sok szomszéd. Erre azután az volt a véleménye, hogy az a halstadti culturás ember egy bronzkorszaki leletre bukkant, amelyet mint régészet kedvelő bográcsában rejtett el. Ha ez igaz, akkor régészes kedvelő uri ember lakott Böszörményben is, Rohodon is, de a világon másutt sehol sem voltak azon időben ilyen amateurök. Hát mégis csak mindég volt a Nyírben kulturtörekvés és régészbalek nem csak azon ősidőben 3-4000 év előtt; a minthogy mindjárt kisül. 1877-ben a budapesti nemzetközi régészeti congressus alkalmával, mint féltett kincsemeL vittem fel magammal, egy nagy bronzérmet, a melyet Piricsén találtak és egy odavaló parasztembertől vettem meg. Az egyik oldalan egy emberfej .Scipio africanus;" a másik oldalon meg egy emberfej „Hannibal punicus" körirattal. Büszkén mutatom Worsae dán kultus mi ter hires régésznek, a ki alig megforgatva, azzal adta vissza, hogy ez „cinguecentó." Köszönöm. Ezzel Evans hires angolregészhez fordultam, a ki kedves mosollyal ugyanaszt mondotta, épen ugy mint. több más tudós is. Végre megboldogult Pulszky Ferencztől tudakozódtam, hogy mi lehet ez a mit mindenki ösmer csak én nem. Ugyan Öcsém uram miként képzelheti maga azt, hogy ez a két halálos ellenség — Scipio és Hannibál — pofájukat ugyanegy éremre engedték volna veretni. Persze, hogy ez .cinguecentó!" t i. a tizenötödik században, a mikor az antik szép művészet újra ébredni kezdett, mindenki rajongott a régiségekert. Az élelmes csalók a kedvező alkalmat kihasználva sületlen hamisítványokat sóztak a balekek nyakába. Ezért nevezik az ilyen dolgokat .cinguecmtó-nak." Erre ugy megőrültem, hogy rögtön a .Repülj fecském ablakomra" jutott eszembe es a cinguecentó kirepült a nyitott ablakon, az én orrom pedig hatalmasan megnyúlt. Az, hogy ezelőtt 3-4000 évvel csupán itt a barbárok-lakta .Nyir"-ben leltek volna iégészet kedvelők; az isteni tökélyhez pedig egy araszszal közelebb álló nyugoti népfajoknál a tudományok iránti eféle ösztön pedig hiányzott volna, csak nagy tudósok hihetik el; itt Nyíregyházán még egy taligás sem hiszi, pedig ha ők maguk nem, de lovaik olyan finom röptüek, hogy még a postagalombokkal is mernének versenyezni Mindamellett ez üstökös végzetessé is válhatnék a földre és lakóira nézve bizonyos esetben. A színképelemzőben a forró heveny folyó állapotban levő anyagok színképe folytonos, vagyis a szivárvány szinei megszakítás nélkül következnek egymásután, mig a gázak és gőzök színképe csíkos, nagy vonalas. Minden üstökös színképe folytonos is és csikós is, anyaguk tehát gáz vagy pornemü, szilárd maggal, mely p!»riheliumban izzóvá válik s gázak fejlődnek belőle. A nap sugaraiban levő hőerő nagy villamosság taszító hatása és az üstökös óriási sebessége gázáramlást indit meg s ebben a szénhidrogén játsza a főszerepet; ez a gázaramlás alkotja az üstökös légkörét, mely az apró részecsk k súrlódása és a kifejlődött elektromos erők lutása alatt önvílágitóvá válik; ez az üstökös csóvája. Mi történnék akkor, ha a föld közvetlenül belejutna valamely üstökös légkörébe ? E kérdésre felelve Newcomb angol professzor igy ír : ,A legelső pillanatban, amint az izzó anyag a föld légkőrebe kerül, az egasz égboltot oly vakitó világosság árasztja el, mintha csak ezer nap egyszerre világitana, am

jly óriási fénytől, aki belenéz, rögtőn megvakulna, a keletkező hőség azonnal megolvasztaná a legerősebb sziklákat is. Mindez csak pár pillanatig tartana, amíg t. i. az izzó tömeg a föld légkörén áthalad, mert a kővetkező percben az egész De hát tulajdonképen mi ez a nagy lére eresztett rohodi bronzlelet. Egy kétgúzsu bronzbográcsban talált mintegy 60 70 darabból álló nem hallstadti, hanem a magyarországi bronzkorszaknak fénykorára valló többnyire töredékes bronztárgy, melyre báró Podmaniczky Géza illetve neje gróf Degenfeld Bertha urnő tréfásan azt jegyezték meg, hogy egy bronzkorszaki Kolompárnak vagy Balog Tutának képezhették elrejtett kincsét. Azt, hogy ezen fontos lelet miként került örökletétképen muzeumunkba, és régészeti szempontból minő súlyai bir, ennyi szóhalmaz után, csak a Nyirvidék jövő számában mondom el, részint azért, mert egy rövid laprovatba el nem férne de meg az ujjaim is görcsöt kaptak. Nyíregyháza, 1910. márc. 18. Dr. Jósa András. Az iskolai nevelés befolyása a gyermek egyénisegere. Irta: Vargha Ferenc. V. A vallásos nevelés a szeretet nevelése is lévén, ebből azután önkényt következik a felebaráti szeretet nevelése, melynek beoltása által növendékeink szeretetét, tiszteletét és bizalmát inkább remélhetjüs elnyerhetni. Azonban napnap után tapasztalhatjuk, hogy iskoláinkban mindig jobban terjed és nagyobb aranyokat ölt az irigység es az árulkodás. Ez pedig a telebaráti szeretetnek ellenkezőjét bizonyítja. Ezen bün kiirtasára a legtöbb súlyt helyezzük, mert amig ez honol növendékeinknél, addig a szeretet és bizalom megnyerése lehetetlen. Az irigység kizárja a szeretetet és következésképen a bizalmat. Borzasztó az irigy ember lelkülete. Az irigy ember mások boldogulását, előrehaladását és szerencséjét fájdalommal nézi s csak akkor van öröme, ha mások szerencsetlenségét, boldogtalanságát láthatja és emellett mégis ő a legboldogtalanabb ember. Ezen rossz szokás csiráját megleljük növendékeink mindenikében. Mivel pedig ezen bün sok más bün alapjául is szolgál, tehát ennek a gyermekek lelkéből való kiirtása nagy fontosságú jövő lelki életére. Gyógvitása pedig sok tapintatot követel. A tanítónak vigyáznia kell arra, hogy a gyermekek közt semmi tekintetben különbséget ne tegyen. Ne válassza külön az ülésnél az uri osztály gyermekeit a paraszt és alsóbb osztály gyermekeitől még akkor sem, ha talán azt valamelyik szülő kívánná. Azonban ha kellemetlenségek kikerülése végett egyik másik gyermek már megállapított helyét kénytelenek vagyunk megváltoztatni, tegyük azt olyan tapintattal, hogy az irigységre tápanyagot ne nyujtsunk, mert ha ezt ennek kikerülése nélkül nem tehetjük, akkor inkább annak az egy szülőnek neheztelését szenvedjük el, mint a növendékein ^ föld felszíne egy izzó és gőzölgő tüzes tömeggé változna át." Ugy tetszik, mintha ez a hideg angol Flammarion fantáziáját kérte volna kölcsön. Nem kevesebb veszedelemmel biztat kollegája, a szintén angol Andrews is: ,Mi történnék akkor, ha a Halley üstökös közvetlenül a föld mellett rohanna el ? A Halley-féle üstökös átmérője kb. 350,000 mértfőid, és sebessége naponkint két millió mértfőid. Az általa létre hozott vonzó erő és hőség tehát óriási nagy. Mondjuk, hogy csak 10 percig tartana, mig elvonulna az égboltozaton, de ezalatt a tíz perc alatt az a földterület amely fölött elvonul, egy óriási tűztömeggé válna, a tenger pedig kiemelkedne a felhőkig, úgyszintén a fák, épületek, városok roncsai is a levegőbe sodortatnának. Amint aztán az üstökös elvonulna a tengerek felől, óriási víztömeg zudulna az égő földre s azonnal vízzel borítana be mindent. Ez azonban csak fantáziálás. A föld még eddig sohasem került ily üstökös légkörébe, s valószínű, hogy nem is kerül. Arago szerint 480 millió ok szol ily találkozás lehetősége ellen, s csak egy mellette. Földünk a naprendszerrel együtt mérhetetlen gyorsasággal rohan tova a világűrben, azonfelül földünk parányiságaval nagyon kicsike pontot foglal el az óriási égitestekkel szemben. Virág József.