Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-13 / 11. szám

4 11 -ik szám. N Y I R V I D t K 1910. március 13. Somogyi Rezső kis^árdai gyógyszerész men­tette meg ezen leletet a csúfos haláltól és 1868. évben ajándékozta muzeumunknak, melynek bölcsőjét boldog emlékezetű báró Vécsey Jó zseffel és másokkal együtt én is ringittam. Ezen lelet 1877. évben a Budpesten ren­dezett nemzetközi régészeti congressus alkal mával általános feltűnést keltett és e^yik magva lelt gazdaggá f jlett gyűjteményünk. Rohodon a mult századnak hetvenes évei­ben a zsidó temetőnek árkolása alkalmával egy cserépfazékban mintegy 80 darab külső felüle­tükön sűrűn rovátolt bronzkarperecet találtak, melyek közül 16 darabot sikerült muzeumunk­nak megszerezni. Az ide közel fekvő Jákó köz­ségnek határában ezekhez teljesen hasonló, de színaranyból készült karikát találtak. Nekünk azonban ilyenekre pénzünk nem lévén, a nem­zeti muzeum' a került. Rohodon azonlan nemcsak bronzlelet, ha­nem szónok is terem. Ha már benne vagyok, elmon lom a histó­riáját. Három év előtt elmentem Németországba, Hollandiába, Belgiumba, Angol- és Francia­országba muzeumokat, bámulni. Hogy a bejuthatást biztosítsam magamnak azon esetre is, ha a gyűjtemények a nagy kö­zönség előtt zárva volnának, sok fényképet készítettem gyűjteményünkről, hogy üres kezzel ne menjek, mert ez a legbiztosabb beléptijegy; amint hogy ugy is volt. Ezen idő tájban az én kedves cimborám Vay Pista, aki soha sem vénül meg és igy Istvánná nem sülypd, azt mondja nekem; Te! vajai emberek Rohodon szőlőtalajnak forgatása alkalmával sok bronztárgyat találtak, melyeket haza hoztak Vajára. Összeszedem azokat és neked adom, de csak azon esetben, ha magad jösz ki érettük. Megyek én ilyenre, mint a légy a dögre, akár 100 mértföldnyire is. Meg is állapodtunk abban, hogy mikor; de bizony beleütött ebbe a menkő, mert a terminus előtti napon írja, hogy szívesen lát vizitbe, de a le letre ne számítsak, mert azt a gr f Vay Ádám kertészének gépész fia már összeszedte és elvitte magával Pestre, ahol azt, amint későbben meg­tudtam, a nemzeti muzeumnak adta el. A szomorú levél vételének napján egy paraszt ember jött hozzám beteg leányával, akkor amikor a fényképezésre itélt táblákra fűzött bronztárgyak rendelő szobámat díszí­tettek. Szokásom ellenére megkérdeztem, hogy hová való kigyeimed ? Rohodra! Épen kapóra jött nekem, rö­högtem vissza sugárzó arccal. Tudja barátom mik ezek a holmik ? Nincs szerencsém őket ismerni. E'.ek a Krisztus előtti Il-ik, Ill-ik évezred­ből származó tárgyak. Ilyeneket találtak vajai emberek Rohodon. Kell ott még néhány darab nak lézengeni. Szedje össze azokat. Hozza be, mert jól megfizetem az árát. Erre az én emberem poziturába vágja ma­gát, egyet-kettőt ránt a vállán és a következő dikciót tartja, amilyent sem Demosthenes, sem Kossuth Lajos, (Ferencet nem is említve), sem Apponyi kivágni képtelen. „Nincs értesülésem róla, de beszélek az ásványosokkal. Kikopogtatom a dolgot és ha sikerül, bevezérlem őket Nyíregyházára. De bizony semmit sem vezérlett be. Nem ezeket akartam én elmondani, hanem azon nevezetes rohodi bronz leletről akartam beszámolni, mellyel báró Podmaniczky Géza és neje gróf Dégenfeld Bertha urnő gazdagítot­ták muzeumunkat, de ezen referádám már csak a Nyirvidéknek jövő számába szorul. Nyíregyháza, 1910. márc. 10-én. Dr. Jósa András. G-iardinettó. Találékony szinész. Nagylakon szer­ződés nélkül összeverődött nyolctagú társulat tartott előadásokat. Valahogy megtudtak élni, mert a nagylaki közönség intelligens és nemes­lelkü volt. A kicsinyke társulat újdonsággal is akart kedveskedni a közönségnek, bemutatta az „Elvált asszony" cimü operettet is. Tudvalévő pedig, hogy az első felvonásban egy nagy tör­vényszéki jelenet játszódik, a hol három biró, ügyész, védők és tanuk, szakértők és hallgató­ság is jelen van. Persze a személyzetből nem kerültek ki a szükséges szereplők. Csupán a törvényszéki elnök szerepét lehetett kiosztani. Ez a színész nagyon szellemes fiu lehetett. Hogy a törvényszéki jelenet elsikkasztásának vádjával ne lehessen illetni a direkciót, a következő ki­jelentést tette az elnöki székből: — Minthogy a birók, a királyi ügyész, a védők és a tanuk nem jelentek meg, ezért a mai napra kitűzött tárgyalást elnapolom. Szabolcsvármegyeí gazdasági egyesületi tklmk]. Jégkéázitö gépek beszerzése. A m. kir. földmiv. miniszter ur 1801. eln. Il/B. számú rendelete. Mivel egyrészt a természetes jég term^lne­téso iránti kilátások folytonosan csökkennek, másrészt a mesterséges jég előállítására szol­gáló gépeket gyártó ipartelepek várható igénybe­vétele gyors cselekvésre kasztét, megbíztam a m. kir. országos vízépítési igazgatóság közegész­ségügyi mírnoki osztályát oly aditok összeá li­lására, melyek községek és gazdaságok jégszük­ségletének fedezésére alka'mas kisebb termelesü jéggyárak felállítására vonatkoznak. Ezen adatoknak az összeállításánál feltéte­leztetett, hogy a jéggépek elh ;lyezésére szük­séges épület, illetve helyiség, a gépeket haj tó motor, valamint a szükséges hülőviz rendelke­zésre áll, miért is az erre vonatkozó követel­mény mértéke ki van ugyan tüntetve, d-i a költség csakis tisztán magara a j >ggépre, annak szállítására és helyszíni felszerelésére van e'ő­iiányozva. A jéggyár elhelyezése községekben és gaz­daságokban legcé szerübben valamely gőzma­lommal, vagy más géperővel híjtott üzemmel kapcsolatban történhetnek, ahol már gépész van és a szükségesnek jelzett hűtővízben nincsen hiány. A beszerzett adatok a következők: Jégtermelés óránkint kgr . . . 8 15 25 60 Helyiségszükséglet négyzetméter . 5 10 15 30 Erőszükséglet 20° Celsius Mfokú hűtővíznél tényleges lóerő . . 3V2 4 6 10 20° C. hütöviz szükséglet órankint liter 300 500 1200 1500 Jéggép ára, mótor és szivattyú nélkül Budapesten K . . . . 3-200 4500 7200 9000 Helyszíni felszerelés, vízszivattyú hajtószijak, gép-alapok slb. K . 800 1200 i 1800 22O0 1 Megjpgyzem, hogy a gep k készítésével értesülésem s .érint főleg a következő hazai gyárak foglalkoznak: 1. Röck István Budapest, I. Budafoki út. 2. Nicholson r.-társaság Budapest, VI. Váci­út 17. 3. Dr. Wagner és Társai Budapest, IX. Tinódy-utca 3. 4. Sch!ick-féle r.-társaság VI. Váci út 45. 5 Danubius-féle részvénytársaság V. Váci­út 1489. A 3. alatt emiitett cég íőleg kisebb typusu gépeket gyárt és ezen gyárnak legnagyobb lypusa óránkint 100 kg. jeget állit elő. Ez a cég a kisebb typusu gépekből junius közepéig mintegy 50 drbot lenne kepes szállítani. A gyáraknál az érdeklődők részletes költség vetéseket és közelebbi utasitásokat szerezhet­nek be. A gyári cégek és a megrendelők között felmerülhető vitás kérdésekben az utóbbiak díjtalan szaktanácsért a m. kir. országos viz­épilészeti igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályához fordulhatnak. Nyomatékosan figyelmeztetnem kell külö­nösen a tejtermelő gazdakőzönséget, hogy a mennyiben jéggel nem tu^ná magát ellátni, igyekezzék lehető hideg kútvizzel a tej egészséges minőségét ismételt lehűtéssel biztosítani, A na­gyobb tejszállitó birtokosoknak pedig figyel műkbe ajánlom azt, hogy a természetes jég hiányát mesterséges jégkészités berendezésével — vonatkozással a fent előadottakra — sok kárnak és kellemetlenségnek vehetik elejét. — Budapest, 1910. március 4. Gr. Serényi, s. k. Egy-két tanuló lapunk könyv­nyomdájába fizetéssel azonnal lel­vétetik. Dr. Koiitlif Gyula tűzoltó parancsnok ünneplése. E hó 12-én délután 5 órakor tartotta nagy­gyűlését önkéntes tűzoltó egyesületünk a vi­ro-háza dísztermében. Ez alkalmat használta fel arra is, hogy parancsnokát Dr. Konthy Gyu'át. parancsnoksá­gának 10 éves fordulója alkalmabál ünnepelje. E', ünnepléssel kezdődő t a kőzgyüés. Dr. Meskó László egyesületi diszelnök 5 órakor nyitotta meg a gyűlést. Megemlékezve a-ról az általános kívánságról, melynek az egye • sülét ta-rjai egyes alkalmakkor már többször kifejezést adtak, s mely egy e célból tartott nagy értekezleten, majd a választmánynak hatá­rozatában testet öltött, — nevezetesen hogy Dr. Konthy Gyulát, érdemekben gazdag 10 éves parancsnoksága alkalmából tiszteletének, szere­tetének minden jelével elhalmozva ünnepelje, — indítványozta, miszerint egy hármas tagu küldöttség kérje fel neveit parancsnokot a megjelenésre. Dr. Murányi László, Statki ivics Román és Orsovszky Gyula felkérése folytán zugó éljenzés kőzött lépett be Dr. Konthy Gyula a közgyűlés te-mébe. — Szép szavakban üdvözölte őt Meskó László az egvesület nevé­ben. Visszapillantást vetett ama 10 évre, mely az ő parancsnokságához fűződik, s örömmel állapította meg, hogy az egyesületnek mai országos, sőt a milanói nemzetközi győzelemből kifolyólag Európi szerte ismertté valt jó hir • i evét ő teremtette meg általánosan ism rt v.»s akaratával, fáradhatatlan tevékenységével. Há­láját, tiszteletet s szeretetét iolmacsolja az egye­sület minden tagjának s ennek maradandó emléke gyanánt átnyujtji az egyesület ajáa­dékát, mely egy igen szép kivitelű, nugas ezüst serleg, ejyik oldalon eme felírással: Dr. Konthy Gyulának érdemekben gazdag 10 éves parancs­noksága emlékeül — a másik oldalon Nyír­egyháza város cimere az egyesület zászlajával s jelvénveivel. Meghatottan mondott köszönetet Konthy GrUla e nem várt kitüntetésért s ünneplésért. Most immár másodízben éri őt kitüntetés parancsnokságának ideje alatt. A milánói nem­zetközi győzelem u an (barátai ajánlata folytán) a legfelsőbb helyről nyert kitüntetést ama 25 bajtárs bátor elszántságának s munkásságának tulajdonította, kik vele a magyarság jó hírne­véért sikra szálitik. Az egyesület kitüntetésének vette ezt. — Most, mikor közvetlenül bajtársai köréből éri e nem várt ünneplés és kitüntetes, sokkalta szerencsésebbnek érzi magát, — ebben oly ju'almát vette el munkásságának, melynél nagyobbat adni már nem lehet. Ezután áttérek a gyűlés többi tárgyára. Oltványi Ödön egyesületi titkár ismertette a választmány jelenlését a lefolyt 1909. évről. Egyhangúlag tudomásul vették. Az 1909. év záró számadását 16448 kor. 17 fillér bevétellel, 15999 kor. 24 fillér kiadás­sal, 448 kor. 93 fillér maradványnyal jóváhagy­ták, pénztárnoknak a felmentvenyt megadták. Az 1911. ev költségelőirányzatát 15753 ko­rona keretében megállapították. Az újonnan eszközölt leltári összeírás alap­ján az egyesületi vagyont megállapítják. Miután a tisztviselők s a választmányi tagok mandátuma lejárt, tisztújítást tartottak. Közfelkiáltással a régi tiszteket s tisztvise­lőket választották meg. S mert a tüzesetekhez rendfentartó osztályt is szerveztek, — gondos­kodni kellett, hogy oda parancsnok is válasz­lassék. Egyhangúlag Barzó Pált választották meg tb. szakaszparancsnoki ranggal. 36 önkéntes egyesületi tag kapott ugyan­csak e közgyűlés keretében szolgálati érmeket. Májerszky Béla elnök, Sztatkievics Román és Klinczkó Pal 25 éves zománcozott ezüst szolgá­lati éremmel lettek kitüntetve a központ részé­ről, mig a többiek 20, 15, 10 és 5 éves szol­gálatuk után kapták meg az országos tűzoltói szövetség szabályaiban megállapított érmeket. Majd a parancsnokság ajánlata alapján beosz­tották a tagokat a működő s rendfentartó osz­tályba. Este 8 órakor a Korona szálloda éttermé­ben bankett volt. Zsúfolásig megtelt az élterem. Mint mindig, ez alkalommal is ott láttuk társadalmi életünk előkelőségeit, kik a tűzoltó intézmény iránti becsülésüknek adnak ez által kifejezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom