Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1910-03-13 / 11. szám
4 11 -ik szám. N Y I R V I D t K 1910. március 13. Somogyi Rezső kis^árdai gyógyszerész mentette meg ezen leletet a csúfos haláltól és 1868. évben ajándékozta muzeumunknak, melynek bölcsőjét boldog emlékezetű báró Vécsey Jó zseffel és másokkal együtt én is ringittam. Ezen lelet 1877. évben a Budpesten rendezett nemzetközi régészeti congressus alkal mával általános feltűnést keltett és e^yik magva lelt gazdaggá f jlett gyűjteményünk. Rohodon a mult századnak hetvenes éveiben a zsidó temetőnek árkolása alkalmával egy cserépfazékban mintegy 80 darab külső felületükön sűrűn rovátolt bronzkarperecet találtak, melyek közül 16 darabot sikerült muzeumunknak megszerezni. Az ide közel fekvő Jákó községnek határában ezekhez teljesen hasonló, de színaranyból készült karikát találtak. Nekünk azonban ilyenekre pénzünk nem lévén, a nemzeti muzeum' a került. Rohodon azonlan nemcsak bronzlelet, hanem szónok is terem. Ha már benne vagyok, elmon lom a históriáját. Három év előtt elmentem Németországba, Hollandiába, Belgiumba, Angol- és Franciaországba muzeumokat, bámulni. Hogy a bejuthatást biztosítsam magamnak azon esetre is, ha a gyűjtemények a nagy közönség előtt zárva volnának, sok fényképet készítettem gyűjteményünkről, hogy üres kezzel ne menjek, mert ez a legbiztosabb beléptijegy; amint hogy ugy is volt. Ezen idő tájban az én kedves cimborám Vay Pista, aki soha sem vénül meg és igy Istvánná nem sülypd, azt mondja nekem; Te! vajai emberek Rohodon szőlőtalajnak forgatása alkalmával sok bronztárgyat találtak, melyeket haza hoztak Vajára. Összeszedem azokat és neked adom, de csak azon esetben, ha magad jösz ki érettük. Megyek én ilyenre, mint a légy a dögre, akár 100 mértföldnyire is. Meg is állapodtunk abban, hogy mikor; de bizony beleütött ebbe a menkő, mert a terminus előtti napon írja, hogy szívesen lát vizitbe, de a le letre ne számítsak, mert azt a gr f Vay Ádám kertészének gépész fia már összeszedte és elvitte magával Pestre, ahol azt, amint későbben megtudtam, a nemzeti muzeumnak adta el. A szomorú levél vételének napján egy paraszt ember jött hozzám beteg leányával, akkor amikor a fényképezésre itélt táblákra fűzött bronztárgyak rendelő szobámat díszítettek. Szokásom ellenére megkérdeztem, hogy hová való kigyeimed ? Rohodra! Épen kapóra jött nekem, röhögtem vissza sugárzó arccal. Tudja barátom mik ezek a holmik ? Nincs szerencsém őket ismerni. E'.ek a Krisztus előtti Il-ik, Ill-ik évezredből származó tárgyak. Ilyeneket találtak vajai emberek Rohodon. Kell ott még néhány darab nak lézengeni. Szedje össze azokat. Hozza be, mert jól megfizetem az árát. Erre az én emberem poziturába vágja magát, egyet-kettőt ránt a vállán és a következő dikciót tartja, amilyent sem Demosthenes, sem Kossuth Lajos, (Ferencet nem is említve), sem Apponyi kivágni képtelen. „Nincs értesülésem róla, de beszélek az ásványosokkal. Kikopogtatom a dolgot és ha sikerül, bevezérlem őket Nyíregyházára. De bizony semmit sem vezérlett be. Nem ezeket akartam én elmondani, hanem azon nevezetes rohodi bronz leletről akartam beszámolni, mellyel báró Podmaniczky Géza és neje gróf Dégenfeld Bertha urnő gazdagították muzeumunkat, de ezen referádám már csak a Nyirvidéknek jövő számába szorul. Nyíregyháza, 1910. márc. 10-én. Dr. Jósa András. G-iardinettó. Találékony szinész. Nagylakon szerződés nélkül összeverődött nyolctagú társulat tartott előadásokat. Valahogy megtudtak élni, mert a nagylaki közönség intelligens és nemeslelkü volt. A kicsinyke társulat újdonsággal is akart kedveskedni a közönségnek, bemutatta az „Elvált asszony" cimü operettet is. Tudvalévő pedig, hogy az első felvonásban egy nagy törvényszéki jelenet játszódik, a hol három biró, ügyész, védők és tanuk, szakértők és hallgatóság is jelen van. Persze a személyzetből nem kerültek ki a szükséges szereplők. Csupán a törvényszéki elnök szerepét lehetett kiosztani. Ez a színész nagyon szellemes fiu lehetett. Hogy a törvényszéki jelenet elsikkasztásának vádjával ne lehessen illetni a direkciót, a következő kijelentést tette az elnöki székből: — Minthogy a birók, a királyi ügyész, a védők és a tanuk nem jelentek meg, ezért a mai napra kitűzött tárgyalást elnapolom. Szabolcsvármegyeí gazdasági egyesületi tklmk]. Jégkéázitö gépek beszerzése. A m. kir. földmiv. miniszter ur 1801. eln. Il/B. számú rendelete. Mivel egyrészt a természetes jég term^lnetéso iránti kilátások folytonosan csökkennek, másrészt a mesterséges jég előállítására szolgáló gépeket gyártó ipartelepek várható igénybevétele gyors cselekvésre kasztét, megbíztam a m. kir. országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mírnoki osztályát oly aditok összeá lilására, melyek községek és gazdaságok jégszükségletének fedezésére alka'mas kisebb termelesü jéggyárak felállítására vonatkoznak. Ezen adatoknak az összeállításánál feltételeztetett, hogy a jéggépek elh ;lyezésére szükséges épület, illetve helyiség, a gépeket haj tó motor, valamint a szükséges hülőviz rendelkezésre áll, miért is az erre vonatkozó követelmény mértéke ki van ugyan tüntetve, d-i a költség csakis tisztán magara a j >ggépre, annak szállítására és helyszíni felszerelésére van e'őiiányozva. A jéggyár elhelyezése községekben és gazdaságokban legcé szerübben valamely gőzmalommal, vagy más géperővel híjtott üzemmel kapcsolatban történhetnek, ahol már gépész van és a szükségesnek jelzett hűtővízben nincsen hiány. A beszerzett adatok a következők: Jégtermelés óránkint kgr . . . 8 15 25 60 Helyiségszükséglet négyzetméter . 5 10 15 30 Erőszükséglet 20° Celsius Mfokú hűtővíznél tényleges lóerő . . 3V2 4 6 10 20° C. hütöviz szükséglet órankint liter 300 500 1200 1500 Jéggép ára, mótor és szivattyú nélkül Budapesten K . . . . 3-200 4500 7200 9000 Helyszíni felszerelés, vízszivattyú hajtószijak, gép-alapok slb. K . 800 1200 i 1800 22O0 1 Megjpgyzem, hogy a gep k készítésével értesülésem s .érint főleg a következő hazai gyárak foglalkoznak: 1. Röck István Budapest, I. Budafoki út. 2. Nicholson r.-társaság Budapest, VI. Váciút 17. 3. Dr. Wagner és Társai Budapest, IX. Tinódy-utca 3. 4. Sch!ick-féle r.-társaság VI. Váci út 45. 5 Danubius-féle részvénytársaság V. Váciút 1489. A 3. alatt emiitett cég íőleg kisebb typusu gépeket gyárt és ezen gyárnak legnagyobb lypusa óránkint 100 kg. jeget állit elő. Ez a cég a kisebb typusu gépekből junius közepéig mintegy 50 drbot lenne kepes szállítani. A gyáraknál az érdeklődők részletes költség vetéseket és közelebbi utasitásokat szerezhetnek be. A gyári cégek és a megrendelők között felmerülhető vitás kérdésekben az utóbbiak díjtalan szaktanácsért a m. kir. országos vizépilészeti igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályához fordulhatnak. Nyomatékosan figyelmeztetnem kell különösen a tejtermelő gazdakőzönséget, hogy a mennyiben jéggel nem tu^ná magát ellátni, igyekezzék lehető hideg kútvizzel a tej egészséges minőségét ismételt lehűtéssel biztosítani, A nagyobb tejszállitó birtokosoknak pedig figyel műkbe ajánlom azt, hogy a természetes jég hiányát mesterséges jégkészités berendezésével — vonatkozással a fent előadottakra — sok kárnak és kellemetlenségnek vehetik elejét. — Budapest, 1910. március 4. Gr. Serényi, s. k. Egy-két tanuló lapunk könyvnyomdájába fizetéssel azonnal lelvétetik. Dr. Koiitlif Gyula tűzoltó parancsnok ünneplése. E hó 12-én délután 5 órakor tartotta nagygyűlését önkéntes tűzoltó egyesületünk a viro-háza dísztermében. Ez alkalmat használta fel arra is, hogy parancsnokát Dr. Konthy Gyu'át. parancsnokságának 10 éves fordulója alkalmabál ünnepelje. E', ünnepléssel kezdődő t a kőzgyüés. Dr. Meskó László egyesületi diszelnök 5 órakor nyitotta meg a gyűlést. Megemlékezve a-ról az általános kívánságról, melynek az egye • sülét ta-rjai egyes alkalmakkor már többször kifejezést adtak, s mely egy e célból tartott nagy értekezleten, majd a választmánynak határozatában testet öltött, — nevezetesen hogy Dr. Konthy Gyulát, érdemekben gazdag 10 éves parancsnoksága alkalmából tiszteletének, szeretetének minden jelével elhalmozva ünnepelje, — indítványozta, miszerint egy hármas tagu küldöttség kérje fel neveit parancsnokot a megjelenésre. Dr. Murányi László, Statki ivics Román és Orsovszky Gyula felkérése folytán zugó éljenzés kőzött lépett be Dr. Konthy Gyula a közgyűlés te-mébe. — Szép szavakban üdvözölte őt Meskó László az egvesület nevében. Visszapillantást vetett ama 10 évre, mely az ő parancsnokságához fűződik, s örömmel állapította meg, hogy az egyesületnek mai országos, sőt a milanói nemzetközi győzelemből kifolyólag Európi szerte ismertté valt jó hir • i evét ő teremtette meg általánosan ism rt v.»s akaratával, fáradhatatlan tevékenységével. Háláját, tiszteletet s szeretetét iolmacsolja az egyesület minden tagjának s ennek maradandó emléke gyanánt átnyujtji az egyesület ajáadékát, mely egy igen szép kivitelű, nugas ezüst serleg, ejyik oldalon eme felírással: Dr. Konthy Gyulának érdemekben gazdag 10 éves parancsnoksága emlékeül — a másik oldalon Nyíregyháza város cimere az egyesület zászlajával s jelvénveivel. Meghatottan mondott köszönetet Konthy GrUla e nem várt kitüntetésért s ünneplésért. Most immár másodízben éri őt kitüntetés parancsnokságának ideje alatt. A milánói nemzetközi győzelem u an (barátai ajánlata folytán) a legfelsőbb helyről nyert kitüntetést ama 25 bajtárs bátor elszántságának s munkásságának tulajdonította, kik vele a magyarság jó hírnevéért sikra szálitik. Az egyesület kitüntetésének vette ezt. — Most, mikor közvetlenül bajtársai köréből éri e nem várt ünneplés és kitüntetes, sokkalta szerencsésebbnek érzi magát, — ebben oly ju'almát vette el munkásságának, melynél nagyobbat adni már nem lehet. Ezután áttérek a gyűlés többi tárgyára. Oltványi Ödön egyesületi titkár ismertette a választmány jelenlését a lefolyt 1909. évről. Egyhangúlag tudomásul vették. Az 1909. év záró számadását 16448 kor. 17 fillér bevétellel, 15999 kor. 24 fillér kiadással, 448 kor. 93 fillér maradványnyal jóváhagyták, pénztárnoknak a felmentvenyt megadták. Az 1911. ev költségelőirányzatát 15753 korona keretében megállapították. Az újonnan eszközölt leltári összeírás alapján az egyesületi vagyont megállapítják. Miután a tisztviselők s a választmányi tagok mandátuma lejárt, tisztújítást tartottak. Közfelkiáltással a régi tiszteket s tisztviselőket választották meg. S mert a tüzesetekhez rendfentartó osztályt is szerveztek, — gondoskodni kellett, hogy oda parancsnok is válaszlassék. Egyhangúlag Barzó Pált választották meg tb. szakaszparancsnoki ranggal. 36 önkéntes egyesületi tag kapott ugyancsak e közgyűlés keretében szolgálati érmeket. Májerszky Béla elnök, Sztatkievics Román és Klinczkó Pal 25 éves zománcozott ezüst szolgálati éremmel lettek kitüntetve a központ részéről, mig a többiek 20, 15, 10 és 5 éves szolgálatuk után kapták meg az országos tűzoltói szövetség szabályaiban megállapított érmeket. Majd a parancsnokság ajánlata alapján beosztották a tagokat a működő s rendfentartó osztályba. Este 8 órakor a Korona szálloda éttermében bankett volt. Zsúfolásig megtelt az élterem. Mint mindig, ez alkalommal is ott láttuk társadalmi életünk előkelőségeit, kik a tűzoltó intézmény iránti becsülésüknek adnak ez által kifejezést.