Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-13 / 11. szám

11 -ik szám. N Y I R V I D É K 1910. március 13. 5 Az első felköszöntőt Bogár Lajos h polgármester mondotta dr. Konthy Gyula ünnepelt parancsnokra. Dr. Konlhy Gyula dr. Meskó Lászlóra, dr. Meskó László az egyesület működő tagjaira, dr. Murányi László alelnök s Kaszás György tűzoltó az fgytsület tagjai részéről dr. Konthy Gyula parancsnokot köszöntötték, méltatva 10 éves parancsnoRságának érdemeit. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Közgyűlési naptár. A Rakamaz és Rakamazvidéki Kölcsönös Segélyzö-Egylet mint Szövetkezet közgyűlését 1910. évi március hó 13-án tartja. A nyíregyházi iparos olvasókör 1910. évi március hó 13-án délután 3 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. A Kereskedők és Gazdák Köre rendes közgyűlését március hó 13-án délután 2 órakor tartja. Március idusán. A tavasz enyhe fuvalma kezdi csókolgatni a termedten szunyadó földet. S a meredt, hideg tagokta lassanként visszatér az élet melege . . . A természet letépte magáról fehér szemfedőjet, szétszaggatta az elmúlás ólomszürke ködleplét, szétzúzta a folyók ringó habjainak jégbilincseit. A romboló munka szellemének helyére most az alkotás nemtője lép ... A nap lángoló tekin tettel néz le a gyönyörű, tiszta, azúrkék mennyboltozatról. Sugárözöne nyomán rügy fakad, bimbó feslik, kizöldül a határ, viraggal himeződik ki a rét . . . Mosolygás, napfény van mindenfelé. Valami csodásan meleg érzés lezdül át az ember szívén, ahogyan ezt látja. Öröm üt tanyát minden kebelben, fölvidul minden arc, mert hiszen a tavasz legyőzte a telet, a világosság a sötétséget, az élet a halált! Ez a boldogító érzés a szeretet, a lelkesedés, a vágyódás színeit leheli minden arcra, ennek a lángját gyújtja minden szemben . . . Szeretetet mindenki, lelkesedést minden magasztos iránt és vágyódást valami szebb, jobb, boldogabb állapot után. És ha nem volnánk is magyarok, akkor is megőriznők a tavasz édes hangulatában, hogy a szebb, jobb, boldogabb állapot utáni vágyódás — azonos a szeretett hazánk boldogsága után való sóvárgással. Ha nem volnánk is ennek a sokai szenvedett országnak a fiai, akkor is biztos tudássá érlelődnék bennünk a sejtés, hogy a k kelet első hónapja a szabadságnak is ünnepe. Ha idegen létünkre is megéreznők ezt, mennyivel inkább tudjuk, mikor magyar ég borul fölénk, mikor magyar honfivértől áztatott magyar földön ringott bölcsőnk és itt borul majdan a sír is reánk! Tudjuk, érezzük, hogy március nemcsak a tavaszt, a rügyfakadást, a virágnyilást jelenti, hanem ránknézve többnek, magasztosabbnak a hirdetője: a szabadságnak ... Ezelőtt 62 évvel történt, 1848-ban, hogy március 15-ke kitörölhetetlenül belevésődött a magyar szívekbe; hogy a magyar nép megszűnt szolganemzet lenni. Fölvirradt a szabadság hajnala, fényt szórt a sötétség helyébe; virágot fakasztott a kietlen pusztaságon es szabaddá tette a gondolatot. — És bár a gyönyörű hajnalhasadás után azonnal beborult az ég, bár ránk szabadultak a sötétség rémes árnyai, a magyar embers2Ívéből nem lehetett kiirtani március idusának az emlékét. De nemcsak külső erőszak nem födte be sötét leplével a ragyogó multat, hanem a feledés tengere se boritotta be fodros hullámaival. Bizonysága ennek, hogy a magyar—nemzeti ünneppé avatta március 15-ét. Igaz, hogy a törvényhozás még nem tette azzá, de a nemzet ezerszerte nagyobb lelkesedéssel ünnepli meg, mint ápr. 11-ét . . ., ami csak a törvényben ünnep. Ünnepelni fognak most is szerte e hazában. Nemzeti szinü zászlókat fog lobogtatni a szél, hévvel fogják szavalni a ,Talpra magyart", a lelkesedés tüze fog égni minden arcon, és lángolni fognak a szeltek, ha fölhangzik a Kossuthnóta ... De vájjon hányan fognak igazán ünnepelni? Lesznek-e sokan, akik március 15-én nemcsak a mult emlékének áldoznak, a letűnt dicsőségen lelkesednek, az átélt szenvedéseket siratják, hanem epedve várják a jobb kor hajnalát, a nagy nap emlékéből erőt merítenek a jövőben vivandó harchoz s reményt a küzdelem sikeréhez? Lesznek-e sokan, kikben minden vércsepp késznek nyilatkozik a hazáért kihullani, kiknek karja kész dolgozni a hazáért, kiknek minden agysejtje csak egy nemes foglalkozást ismer: munkálkodni ennek a szegény nemzetnek az érdekében? Vájjon lesznek-e sokan ilyenek? Ha kérdésemre aggódó félelemmel várom is a választ, jóleső büszkeséggel mondhatom, hogy vármegyénkben és városunkban: sokan lesznek ilyenek! Mert itt él és élni fog a haza szeretete mindaddig, mig csak lesz magyar ember a világon . . . Ünnepeljünk tehát szívből és elveinkhez méltóan! Hiszen március 15-e ugyanaz nekünk, mint a franciának julius 14., az amerikainak junius 4., a belgának julius 23., a dánnak jur.ius 5. Sőt sokkal több. Mert az ő nemzeti ünnepük a multak emlékének kegyeletes megülése, a mienk ellenben a jobb jövő felé irányuló vágyódásnak az emléknapja, megújítása a szabadságunk kivi vására irányuló szent fogadalomnak. Ilyen legyen a mi ünnepünk ! Lebegjen szemünk előtt a „márciusi ifjak" lángoló lelkesedése, az ő mérhetetlen honszerelmük, szabadság után való olthatatlan sóvárgásuk és hősiességük ! Tanuljunk tőlük, hogy tőlünk is tanulhassanak és mi is elmondhassuk : Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak. És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket . . . Magyarok Istene! Segits meg bennünket, hogy méltó utódai legyünk nagynevű őseinknek! Tedd szabaddá, boldoggá, függetlenné ezt a szegény hazát; oltsd szivünkbe mérhetetlen szeretetet az iránt a föld iránt, mely „ápol s eltakar!" Tedd nagygyá a Te hű vitéz árva népedet és ugy jutalmazd vagy büntesd mindenkoron, amint a hazáját szereti, avagy meg • feledkezik legdrágább kincséről. Matlák József. — Dr. Mesko László beszámolója. Nyíregyháza város orsz. képviselője dr. Meskó László ma vasárnap délelőtt tartja meg beszámolóját a Korona szálló emeleti nagytermében. A beszámoló népgyűlés keretében történik meg, amelyből küldöttség fogja dr. Meskó Lászlót a beszámoló megtartására fölkérni. Itt említjük meg, hogy Kossuth Ferenc, aki tudvalevőleg többed magával kilépett, a 48-as függetlenségi párt, levelet irt több nyíregyházi uri embernek, ezek között Halasi János ügyvédnek is, aki köztudomás szerint sohasem volt függetlenségi párti, felszólítva őket, hogy dr. Meskó Lászlóval és a 48-as és függetlenségi párttal szemben szervezzék Nyíregyházán a Kossuth Ferenc pártot. Értesülésünk szerint Halasi János ügyvéd ur már válaszolt is Kossuth Ferenc levelére, tudatván vele, hogy ő 67-es párti és egyszersmind azt is, hogy amiként ő Nyíregyházán a politikai viszonyokat ismeri, itt a 48-as és függetlenségi párttal és dr. Meskó Lászlóval szemben a kért pártszervezés teljesen meddő munka lenne. Mint a hogy ugy is van. A szombat délutáni budapesti lapok mindazonáltal hirül adják, hogv itt Nyíregyházán Meskó Lászlóval szemben Hojtsy Pál, a Kossuth Ferenc párt alelnöke föllép. — Kossuth-jutalomdij. A nyíregyházi főgimnázium 2000 koronás Kossuth Lajos emlékalapitvény ez évi 100 koronás kamatait a főgimnáziumi kormányzó tanács Kálmán Ottó VIII. oszt. tanulónak ítélte oda a tanári kar véleménye alapján. Budaházy Menyhért VIII. oszt. tanuló pályamunkáját dicséretben részesítették. — Március 15. Nyíregyháza város hazafias közönsége az idén is méltó módon fogja megünnepelni a szabadságharc emlékünnepét, március tizenötödikét. Erre vonatkozólag az előkészítő bizottság nevében Májerszky Béla polgármester a következő szövegű falragaszt bocsátotta közre: Polgártársak! Március 15! a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség születés napjának 62-ik évfordulója. Nyíregyháza város közönsége a hagyományokhoz híven az idén is szíve lángoló lelkesedésével ünnepli meg ezt a napot. Az ünnep sorrendje a következő: Délután 3 órakor a városháza udvarán, rossz idő esetén a Korona szálloda nagytermében: 1. Hyronusz. Előadja a városi dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Májerszky Béla polgármester. 3. Ünnepi szónoklatot mond: dr. Pröhle Vilmos. 4. Alkalmi dal. Előadja a városi dalárda. 5. Alkalmi költemény. Szavalja: Dézsy Sándor. 6. Szózat. Énekli a városi dalárda és a nagy közönség. Jertek el, legyetek ott ez ünnepen mindannyian, hogy együtt, egy érzelemben összeforrva tegyünk tanúbizonyságot a nagy idők iránti kegyeletünkről s hazaszeretetünkről. Este 7 és fél órakor közvacsora a Korona-szálloda nagytermében. Hazafias üdvözlettel Nyíregyháza, 1910. évi március hó 3. a rendező-b zottság nevében: Májerszky Béla, bizottsági elnök. Mint értesülünk, a közvacsora iránt oly kicsiny érdeklődés mutatkozik — eddig csak két vacsora-jegy kelt el — hogy az kellő számú jelentkezők hiányában esetleg el is marad. A főgimnázium ifjúsága ez évben is lelkesedéssel ünnepli meg 1848. márc. 15. évfordulóját. Az ünnepség programmja: 1. Hymnus. Előadja a főgimn. daloskör. 2. Talpra magyar. Szavalja: Zitass Bertalan VIII. o. t. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja: Dániel Miklós VIII. o. t. 4. Ünnepi költemény. Irta és előadja : Kelen László VIII. o. t. 5. Huber K: Szózat variációk. Vonós négyes. Előadják a főgimnáziumi zenekar tagjai: Hoftmann Pál Vili. o. Kálmán Imre VIL o., Lévay Miklós VII. o. es Lőrinczy Barna VII. o. tanulók. 6. Jelentés a Kossuth pályázatról. Dr. Meskó László főgim. felügyelő átadja a pályadijat. 7. Részlet felolvasasa a díjnyertes pályamunkából. 8. Ünnepi költemény. Irta és előadja Porubszky András VIII. o. t. 9. Magyar ifjúság dala. Előadja a főgimn. daloskör. Kezdete reggel 9 órakor. A nyíregyházi izr. népiskola tantestülete máicius hó 15-én hazafias iskolai ünnepélyt rendez, melyre a t. szüléket és érdeklődőket tisztelettel meghívja. Az ünnepély műsora a következő: 1. Talpra magyar. Énekli az énekkar. 2. Erdélyi Zoltán: Máicius 15. Szavalja: Guttmann. Böske III. oszt. tanuló. 3. Petőfi S. Talpra magyar. Szavalja: Kemény György IV. o. t. 4. Ünnepi beszéd, elmondja Eriedmann Friedmann Bertalan tanitó. 5. Szittya vitézek. Énekli: Az énekkar. 6. Erdélyi Z.: Hazám leányai. Szavalja: Pálffy Irén V. o. t. 7. Havassy J. Március 15 Szavalja : Weisz József. III. oszt. t. 9. Szózat. Énekii az enekkar. Az ünnepélypontosán 9 órakor kezdődik. A nyíregyházi gör. kath. elemi iskola L évi március 15-én d. e. 9 órakor a következő sorozattal hazafias ünnepélyt tart: 1. Himnusz. Énekli az ifj. „Dalkör." 2. Az ünnep mélla'ása.. Tartja: Lengyel Miklós tanitó, az ifj. „Önképzőkör" vezetője. 3. Talpra magyar! Irta: Radó Antal; szavalja: Hvaszta Tibor IV. oszt. tanuló, önképzőköri tag. 4. Nemzeti dal. Énekli az ifj. „Dalkör." 5. A hazaszeretetről. Irta: Szabolcska Mihály; szavalja: Hvaszta Kornélia III. oszt. tanuló, önképzőköri tag. 6. Záróbeszéd. 7. Rákóczi induló. Énekli az ifj. „Dalkör." A nyíregyházi ref. elemi népiskola a szabadság, egyenlőség és testvériség emléknapján a templomban reggel 9 órakor ünnepélyt tart, melyre ugy a szüléket, mint a tanügy barátait ezúttal is tisztelettel meghívja a tanitótestület. A Kereskedő ifjak egylete március 15 én este fél 9 órakor ünnepélyt rendez, melynek programmja a következő: Megnyitó beszéd, tartja Eoffmann Mihály. Ünnepi beszéd, tartja dr. Bartos Sándor. Szavalat, előadja Beregi Dezső. Vendégeket szívesen lát az egylet. A nyíregyházi községi iparostanonciskola, a tanulók köréből szervezett „Otthon" közreműködésével 1Ü10. évi március hó 13-án délután 4 órakor az ág. ev. központi iskola dísztermében hazafias ünnepélyt tart, melyen vendégeket szívesen fogad a Tanító-testület. Az ünnepély sorrendje; 1. Megnyitó. 2. Március 15. Irta: Ábrányi. Szavalja: Szilágyi Gyula. 3. Ébresztő. Irta: Nyizsnyay és Szügyi. Énekli: az „Otthon" dalköre. 4. Emlékezés a magyar nemzet ébredésére.