Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

Nyíregyháza, 1909. XXX. évfolyam, 41. szám. vasárnap, október 10. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési (eltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁHOSHÁZ-TÉR 6. SZAM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Az egyházi jogtól tehát el kell tekinteni, ott a hol a magyar közjog dictál és parancsol. Ez pedig az egyházi vagyonok feletti rendelkezést az államhatalomnak tartotta fenn és az államhatalom e rendelkezési jogot minden időben, a beállott szükség szerint gyakorolta is. Ezt a felfogást juttatta érvényre a már hivatkozott törvényeken kivül az udvari kamarának 1688. május 19-én Lipót királyhoz intézett felterjesztése, majd ugyanennek Kolonics elnöklete alatt julius 15-én tett ujabb felterjesztése. Ezt tanusitja Mária Teréziának 1769. szeptember 2-iki rendelete, mely a székesfejérvári custodiatus és a pécsváradi apátság birtokait katonák árvái számára lefoglalta. És e felfogást bizonyítja az 1780-iki rendelkezés, mely a nagyváradi püspöknek 65.000 frtra becsültjövedelméből a püspöknek csak 20.000 frtot rendel kiadni. Továbbá az a rendelkezés, mely a nagyváradi püspökségtől a vaskóhi és beéli uradalmakat elveszi. Az állami tulajdonjog felfogásának adott, kifejezéshez 1£70 iki országgyűlés^ vizsgáló bizottság, mely nem tartózkodott azt is kimondani, hogy: „az emberiség kultúrájának jelen fokán a vallás ügye az államétól elkülönítendő és most a tudományos és humanistikus intézményeknél az egyházi rend nélkülözhető; — sőt — a tapasztalás bizonyította azt is, hogy a közoktatás megállapítására, fejlesztésére, tökéletesítésére az egyházi rendnek eszközül használása most már nemcsak nem szükséges, hanem sok tekintetben káros." A tény az, hogy az egyház fizetés helyett kapott birtokokat az egyházi, a népnevelési, a gyógykezelési, a honvédelmi, az igazságszolgáltatási és a humanitárius teendők ellátása végett. Ezeket a teendőket immár az állam látja el és igy a birtoklás célja és rendeltetése megszűnt. Hogy minő vagyonokról van szó, arról a statisztika ad tájékozást, mely szerint a római és gör. katholikus egyházi birtokok 1.956,829 holdat tesznek ki, és ehez járul mintegy 70 millió tőke vagyon. Ehez számitandók azok az összegek, melyek a nem állami népiskolák segélyezéseül költségvetésbe vett 7.5 millióból a katholikus iskoláknak jutnak, a mely összeg 1910-től 15 millióra emelkedik; továbbá azok az összegek, melyek a katholikus egyházaknak a költségvetés 7.2 milliójából (egyházak segélyezése cimén) jut, és azokat az összegeket, a melyeket egyházi adó cimén a hívek fiztenek, melyek együtt 100 milliót tesznek ki. Ebből a rengeteg vagyonból és jövedelemből 12024 papi személy osztozik, kik között a közel 2 millió hold eloszlik, mig 4 millió törpe birtokosnak 2-1 millió hold jut. Ha már most ide iktatom a Timon Ákos véleményét, ki a szent korona jogával hozza kapcsolatba a papi birtokok jogi természetét, és ha a szent koronát Hajduvármegye átirata. — A secularlsatió. — Aki e kérdésben dr. Szentimrey úr legutolsó fejtegetéseit olvasta, meggyőződhetik arról, hogy az egyházi birtokok tulajdonjoga szent és sérthetetlen és hogy a secularisatio a tulajdonjog elleni merénylet, — mert már a kereszténység első századaiból igy állapította ezt meg a csalhatatlan — — egyházjog. De mig ő tételeinek igazságához a római kereszténység kezdetéből és az egyházjog nemzetközi tanaiból veszi érveit: addig én a kérdést a magyar közjog szempont jából birálom és ha e két jog össze ütközik, bátor vagyok a magyar közjogot reánk egyedül irányadónak és az egyházjognál előbbre valónak tekinteni. Még ott tartok, hogy az egyházjog szerint kötelező pápai bullák és brevek joghatályosságát is a magyar közjog megkívánta jus placeti alkalmazásától teszem függővé. Az igaz hazafinak nem imponálhat az idegen hatalom jogszabálya, — csak a magyar jog. Ezért nem tárgyaltam a kérdést a történeti eredet szempontjából, mert hiszen könnyű lett volna rámutatni, hogy a midőn az igazságszolgáltatás ís egyházi kézen volt, az egyház részére történt hagyományozásoknál a törvényes végrendelkezési formáktól is eltekintettek és elég volt a haldoklónak a feszületre mutatni, hogy abból az egyházra történt hagyományozás megállapittassék. Igy keletkeztek a magánadományozások. Második utazásom a Nap országaiba. ív. A legszélmentesebb helyeken angol fiatal urak játszottak a fedélzeten. Játszottak, s nem rövid nadrágos fiatal urakat értettem — felnőtt gentlemanek voltak az elmaradhatatlan, rövid angol cseréppipával szájukban. Nem mondhatnám, hogy különösen ötletesek lettek volna ezek a játékok, de testedzők s eléggé mulatságosak voltak, bár ők alig mosolyodtak el mellette s oly komoly arcokat vágtak, mintha tudj' Isten micsoda fontos probléma megoldásán törték volna a fejüket Pedig azon törték, egyik a másik után, mint fekhessenek le áll ló helyükből végig a padlón úgy, hogy a homlokukra állított pohár viz ki ne ömöljék .... és ha igy lefeküdniük sikerült — a mi sokkal több testi erőt, ruganyosságot, és gyakorlatot igényelt a természetes hajlékonyságon kivül — m»nt gondolnók — aztán fel is keljenek fuktükből az érintetlen pohár vízzel Egészen jól, csak egy-kettőnek sikerült ez a testgyakorlat, a többin végig ömlött a viz : akkor is hangosabb volt a nézők kacagása, mint a játszóké! Igy telt el a nap 15-én; a dinner után sétálgattunk uj barátainkkal: a viziorvossal, a big one-nal s a kis vizitiszttel — ez utóbbi csak igen diskréten s néha csatlakozott hozzánk — a hajótiszteknek tulajdonképpen tilos az utazóközönséggel érintkezni — aztán lefeküdtünk mert hajnali hat órakor már talpon kellett lennünk, a mikor a Garmania befordul a világhírű s most különösen szomorú nevezetességű messinai öbölbe .... Másnap, 16-án este már Napoliba kellett érkeznünk, miután Itália egyik oldalát egészen megkerültük — sőt valamivel hamarább is odaérkezhettünk volna, de a hajó — a mi szerencsénkre — bevárta a nap keltét: nem haladt éjjel keresztül a szoroson — a megváltozott tengerfenék miatt Ezen az éjjelen egészen tűrhetően aludtam, ugy, hogy mikor reggel meghallottam a Wiking harsány riadóját a szomszéd kabinból, gyorsan felugrottam s magamra szedve összes kabátjaimat. s prémeimet, mert nagyon hideg volt — siettem ki a fedélzetre .... A kinek ép keze-lába volt, az mind kint volt már mi elől állottunk, az óriás hajó orránál .... A napot ónos sötétszürke felhők takarták — — — ünnepélyes csend honolt a hajón, az égen s a tengeren. Homályos kőd terjengett a látóhatáron s szinte kísérteties volt, mikor e homályos csöndességben egyszerre csak a Garmania észrevehetően lassabban kezdett haladni. . . . . — ,Kérem, már szorulunk!" — szólalt meg a víziorvos — ami az ő nyelvén azt jelentette, hogy már benne vagyunk a messinai szorosban — a mikor is a nap lerázta sötét felhőtakaróit . . . . s egyszerre a látóhatáron már nem is igen messze .... mintha éppen akkor születtek, emelkedtek volna ki a hozzájuk oly könyörtelen tenger habjaiból — megjelentek jobb felől Galabria — balfelől Messina partjai . . . . halványkék phantomok gyanánt. Es ez a messinai .szoros ?" — kérdeztük ámulva s nem | birtuk megérteni — miért kell a Carmaniának • ilyen lassan haladni — hiszen ez az öböl óriási .... széles .... Men tudja, hány ilyen Carmania haladhatna itt el egymás mellett. Közelebb, mind közelebb értünk ama homályos kék partokhoz, melyek mind szilárdabb körrajzot látszottak ölteni . . . s most rózsaszínű fényben tündöklött elénk egy havas hegycsúcs : az Aetna orma ! Bérc következett bérc után .... olajfa erdők ezüstje fénylett . . . ciprusok sötétjével váltakozva; az öböl keskenyebb lett: most szines, délvidéki pompájú falak rajzolódtak le az ércfényü sziklák, az ezüstös olajfaerdők, a sötét ciprusok közé A hires, az ősrégi, az annyiszor eltemetett — halottaiból annyiszor feltámadt Messina — a főváros büszke palotasorai következtek a tengerparton . . . előttük sorban silány deszkabarakkok .... és csend, néma halotti csend mindenütt! Elkáprázva a sugárőzöntől — mélyen meghatva .... szemeink az első pillanatokban i.asztalan keresték a pusztulást ... A délvidéken lapos tetejük van a házaknak úgyis ... és íme ott állnak épen, egészben a fényes palotasorok, a méltóságos kathedrálisok . . . Ott álltak . . . s a mint az öböl mindjobban szűk és szűkebb lett ... és mind közelebb vitt a hajó a parthoz — láttuk, hogy a büszke, a fényes palotáknak éppen csak az az egyetlen egy fala áll. amelyik a tengerre néz . . . ablakaikon át láttuk a bérceket, az ezüst olajfaerdőket — a sötét ciprusokat .... Mint megannyi kártyavár! És mind jobban, és mind jobban láttuk mar a pusztulást: a szoros mind szűkebbre vált — Mai számunk 12 oldal.