Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

Nyíregyháza, 1908. XXIX, évfolyam, 30,. szám. vasárnap, julius 26 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szaboícsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre • kor., Negyed évre 2 kor, Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények díja soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4. fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A nöipariskola. Mult számunkban közöltük a városnak azt a határozatát, amelyben a nőegylet kérése folytán kimondotta, hogy a nőipar­iskolát a nőegylettől átveszi, azt átszervezi és mint városi nőipariskolát tartja fenn. A város képviselőtestületének ez a határozata megint egy újabb bizonyíték a mellett, hogy Nyíregyháza helyes és fejlett érzékkel bír a kulturális dolgok iránt. Számtalan tanújelét adta ennek a múltban s egyik ujabb tanújelét adta ez alkalom­mal. A múltra nézve elegendő a nagy­számú és kiváló erőkkel ellátott elemi iskolákra, a virágzó polgári leányiskolára, a nem régen megnyílt s ez év őszén saját bajiékába bevonúló polgári fiúisko­lára, a kitűnően vezetett kereskedő és iparostanonc iskolákra és a főgimnáziumra reámutatni, amelyeket egytől-egyig e város lakossága teremtett meg. A jótékony nőegylet kezdeményezésé­ből és áldozatkészségéből létesült és állott fenn eddig a nöipariskola. Most ez az iskola is a város kezelé­sébe kerül és pedig a (tervezet szerint gyökeresen átreformálva. Régebb idő óta él a vágy a leányos szülők kebelében egy olyan intézmény iránt, amely alkalmat és módot szolgál­tasson a polgári leányiskola negyedik osztályát végző leányok tovább képzésére. Hangok merültek föl, hogy a város a négy osztályú polgári leányiskolát alakítsa át hat osztályú felsőbb leányiskolává. Sőt a város közgyűlése is hozott több ízben ilyen értelmű határozatot, megbízván az iskolaszéket az átalakítás előkészítésével. Ez a terv azonban eddig nem valósult meg. Maga a közoktatásügyi kormány sem szívesen támogatja a felsőbb leányiskolák felállításának eszméjét, amelyek a gyakor­latban nem váltak be, a meglevő ilyen iskolák ötödik és hatodik osztályaiban feltűnő kevés lévén a növendékek száma; ahhoz pedig egyáltalán nem járul hozzá, hogy a törvény szerint kötelező polgári leányiskolák a felsőbb leányiskolák kedvé­ért megszüntettessenek, Ezeknek a körülményeknek a figye­lembevételével készült el az a tervezet, amely szerint szerveztetnék át a községivé átalakuló nöipariskola, ha ehhez az ille­tékes miniszterek hozzájárulnak és a szük­séges államsegélyt biztosítják. A nöipariskola a tervezet szerint egy­felől ugyanazt a célt szolgálná, amit a nöipariskola eddig is maga elé tűzött, másfelől pótolná a felsőbb leányiskola ötödik és hatodik osztályát. Ezt az egyesített kettős célt akként érné el, hogy míg egyrészt mindazok a gyakorlati tárgyak, tehát a fehérvarrás, a ruha varrás és a hímzés, amelyek a nő­ipariskolában taníttattak, ezután is, de rendszeres iskolaszerű módon és egymás­után következő osztályokban taníttatnának, addi? másrészt taníttatnának három évre beosztva azok az elméleti tantárgyak, amelyek a felsőbb leányiskola ötödik és hatodik osztályában, valamint az állami nőipariskolákban taníttatnak. Az első pillanatban talán túl bőnek, túl soknak tűnik fel igy a nöipariskola tananyaga. Ha azonban figyelembe vesszük egyoldalról azt, hogy a polgári leányisko­lában a varrás és hímzés már szintén kötelező tárgy és hogy a nőipariskolába a rendes osztályokba csak a polgári leány­iskolát végzett növendékek fognak felvé­tetni, akikre tehát itt úgyszólván a gya­korlás és a továbbképzés vár, más oldalról pedig hogy az elméleti tárgyak három évre osztatnak fel és a tanításban a fő­suly nem a szószerinti lecke felmondásra, hanem a művelt elnevezésre igényt tartó nők legszükségesebb elméleti ismereteinek és tudásának fejlesztésére fog fordíttatni: túlterhelésről nem lehet szó, A tervezet szerint a gyakorlati tárgya­kat s ezek mellett néhány könnyebb elméleti tárgyat tanitó három kézimunka­tanítónőn kivül egy rendes tanítója lenne az intézetnek az elméleti tanlárgyak né­melyikére, a többi elméleti tárgyakat pedig bejáró óraadó tanárok és tanítók látnák el. A nőipariskolának a rendes három osztályon kivül külön tanfolyamai lenné­nek olyan leányok számára, akik már egyenesen kenyérkereső célból kívánnák megtanulni a fehérruha varrást, ruha­varrást és hímzést. Torony szentelésre. Megújult alakban, büszkén, nemesen áll Kegytemplomunk régi, kétágú nagy tornya. Egekbe törve fel — hívők seregének Hirdeti az igét keresztes szép orma ! Messze vidék népe áhítattal néz rá Ahogy hívogatja az elfáradt lelket . . . Templomának éke, a mi Nagyasszonyunk Szárnya alatt gyógyít sok százat és ezret. Ide tér a vándor, ki az élet zaján Elfáradt lelkének enyhületet keres . . . És itt megtalálja ; mert a földi zajból, Nem marad rajt' semmi, csak ami szép, nemes, Nincs itt visszavonás, rút gyűlölség sincsen . . . Temploma oltárán megenyhül a bánat ; És a megtört lélek, — irgalomért esdve E szent hajlék alatt új életre támad. Uj élet kél itten a szomorú szívbe . . . Özvegyek, árváknak itt lakozik atyja. Végtelen irgalmú, — áldó két kezével A gyógyírt sebére mindenkinek adja. Óh! adja tovább is, — adja ezentúl is Míg a kereszt jele büszkeségünk nékünk; Hiszen hatalmadat jó Istenünk, Atyánk, Itt tudja ismerni, — imádni a népünk ! Imádja is itten sok századon által ; • Hirdesse hatalmad e templom két tornya . . . . . . Alkotóik nevét késő unokáknak Ne hagyja feledni keresztes szép orma ! Máriapócs, 1908. július 26. Isoó György. ITérfi. Csetneky Lili lefekvés előtt a kővetkező sorokat irta bele a naplójába: Junius 6. Ma nem volt itt, pedig egész nap szivdobogva vártam. Valahányszor nyilni hallottam a kert ajtót, mindannyiszor össze­rezzentem. Nem jött. Szüntelenül reá gondoltam és tudom, hogy az ő nevével ajkamon fogok elaludni. Ugyanebben az időben a szomszédos szo­bában Csetneky Olga siető vonásokkal a kö­vetkezőket irta a naplójába : Junius 6. Ma, hogy Tóváry nem volt itt, éreztem először, hogy hiányzik, magam sem tudom, mit érzek, de borzadva gondolok arra, hogy a húgom lett a vetélytársam. Szinte félté­keny vagyok rá, hová fog ez vezetni. * * * Most pedig, miután belekukkantottunk két fiatal leány naplójába és ezzel elkövettük a képzelhető legnagyobb indiszkréciót, nézzünk be egy pillanatra Tóváry Miklós cs. és kir. ka­marás garcon lakásába is. Tóváry az Íróaszta­lánál ül és levelet ir. A levél kezdősorai ezek: Kedves barátcm! Holnap délelőtt verek­szem és bár jó vívónak tartanak, az embernek minden eshetőséggel számolnia kell. Ha netalán valami baj érne, kérlek mond meg Lilinek és Olgának, hogy mindkettőt egyformán szerettem. Amazt éjszin szemeiért, ar»nyszőke hajáért, hófehér lelkéért, angyali szelidségéért, ezt éjsőtét fürtéiért, villogó szempárjáért, sugár termetéért, dacos büszkeségéért. Nem tudtam választani közülök. de . . . E pillanatban az inas látogatót jelentett és Tóváry sietve takarta le a megkezdett levelet. * * * Másnap reggel Lili és Olga a kerti lugas­ban ültek. Lili a hímzésen dolgozott, Olga va­lami könyvben lapozgatott. Verőfényes nap volt. A virágágyakon még a hajnali harmat csöppjei reszkettek. Madarak himbalóztak a gályákon. A két fiatal leány sokáig némán üldögélt egymás mellett. A csöndet Lili törte meg. — Fölkelt már a mama ? kérdé. — Nem tudom, felelte rövidesen Olga. Mpgint hallgattak. A nyári lakból egy fiatal ember lépett ki és egyenesen a lugas felé tartott. — Itt vagytok, leányok ? — Itt. Te vagy Gábor? kérdezte Olga. — Szolgálatodra ! — Az éjjel nagyon későn jöttél haza, — mondá szemrehányó hangon Lili a bátyjának. Hallottam a kocsi" zörejt, ugy hajnal felé le­hetett. — Bocsás meg, szólt kissé ironikus udva­riassággal Gábor, hogy édes álmaidban zavar­talak. A kaszinóban voltam az este és mond­hatom. ... De nem, mégse mondom, ez nem nektek való. — De csak mond el, szólt Olga. — No mond el, könyörgött Lili. — Ám legyen. Tiz óra lehetett, amikor Tőváryval a kaszinóba mentem. — Tóváryval? kérdezte egyszerre mind­két leánv. Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom