Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-23 / 8. szám

XXIX. évfolyam. 8. szám. Nyiregyháza, 1908 február tó 23. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. I Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Blöflgetési feltételeit: Egész évre 8 korona Fél évre 4 , Negyed évre 2 , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint GO fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az „örökség." ii. Budapest, február 9. Magyarország sorsa 1526-ban dóit el; a török iuvasióval szemben nem volt más válasz­tása, mint a hatalmas Habsburgok karjaiba menekülni; mindenesetre jobb volt ez, mint Magyarország felosztása e két hatalom között; de ezzel aztán sírba is szállott a nemzet ön­rendelkezési joga. B ir minduntalan megismételt, de valójá­ban c.-ak gyönge k ;sérletek voltak azok, amiket a magyar törvényhozás a nemzet jogainak megvédése terén megkockáztathatott ; s ha a uemzet alkalmasaknak vélt pillanatokban fegy­verhez nyúlt, annak sem volt rendszerint más eredménye, mint egyes hatalmasok végkielégí­tése, bár törvénybe iktatott, de ritkán vagy soha végre t em hajtott alkotmánybiztositékok puszta ígérete, c-akhamar a régi rendszer visszaállítása, sőt nem egy esetben visszahatás és gyáva m< ghunvászkodás. Hiszen arról, hogy az erkölcsi és batalmi világrendet a reformátió alapjaiból felforgatta és megváltoztatta, — arr 1, hogy Magyarország tekintélyes és leggazdagabb része 150 évig lörök hódoltság járma alatt görnyed s arról, hogy nagy Frigyes és 1 Napoleon erősen dön­getik a „monarchia fő\árosának" Bécsnek kapuit, miuderrő) Bécsben tárgyalnak és végez­nek. mig hazánk törvényhozása az ujoucok kiállitásáról, az adó behajtásáról, inligenák befogadásáról, a nemesek adómentességéről, száraz vámok eltörléséről tárral és Isten tudja mi mindenféle bagatell dolgokon laborál. A rövid uralkodásu 11 Lipót kitételével a ll.bshurgház minden fejedelme mtgragad minién a kaimat arra, hogy Magyarország jogait csorbítsa, hazánkat az összmouarchiába beolvassza és igy arra kényszerítse a nemzetet, hogy a kínálkozó és kedvezőnek mutatkozó minden alkalmat az ország függetlenitésére ki­használjon. t\ „ ^yimiék" ttm&jau Tréfás strófák — a kaszinó életéből.*) — Hölgyeim, kikre e diszkrét, komoly falak Kíváncsin, melegen, büszkén pillantanak, Mert nem láttak ilyet, vagy csak hébe-hóba : Isten hozta ide a szép kaszinóba ! Hogyne volna itt még a fal is kíváncsi ? Hisz kaszinónk majdnem nyolcvanéves bácsi, S tudja Isten, mért van már az oly bolondul : Asszony után a vén még jobban bolondul. Természetes- hát, hogy szívesen fogadja, Szemmel cirógatja az ördög-fajzatja, S olyan büszke rá, hogy egyszer ő is tetszik — Dehogy panaszkodik, sot inkább dicsekszik . . . De ha már szó esett a kíváncsiságrul, Melyben a nő velünk egy gyékényen árul, Szemükből látom, hogy kíváncsian kérdik : Mi az ördög vonzza úgy ide a férfit ? Mért van az, hogy tisztes, gondos családapák Hűtlenül eldobván minden ásót-kapát, Ebédet, ozsonnát alighogy lenyelnek, Órájukat nézik s menten útrakelnek ? Mért van az, hogy otthon, bár épp oly fekete, Mégsem ízlik úgy a szokásos „fekete" ? Ott is van kényelem, s nincs rá annyi költség, Mirevaló hát, hogy az időt itt töltsék ? S főképp mért van az, hogy mikor nagysokára Hazaérkeznek a kihűlt vacsorára, Ellenére minden kérdező szavaknak Gallérjukba bújnak s kitartón — hallgatnak ? ! *) Irta és elmondta a Kaszinó február hó 15 iki estélyen dr. Yietóri3z József Igy fejlődött és bontakozott ki nemzet és fejedelem között a folytouos erómérkózésnek ádáz rendszere és a mai politikai helyzet, amelynek súlyos volta ismét ercmérkőzésre jobban mondva a korona hatalmának túlten­gésére vezethető vissza. Találó vonásokban idézi szemeink elé B. B. a politikai helyzetet és sejteti velünk a fel­merülhető nehézségeket és egy elfogadható kibontakozás akadályait Ezeket a nehézsége et ismeri mind'nki; ámde éppeu ez rt, telj-sin kizártnak tartom azt, hogy gyakorlati és hazájának sorsit igazán szivén vi elő politikus, tartozott légyen eunek­előtte bármely politikai p írthoz is, a jelen'egi többségnek és ebből alakult kormánynak távo­zását sürgetné, mielőtt ez a korminy ugy a fejedelemmel, valamint a nemzettel s embeu vállalt kötelezettségeinek eleget tett volna Nir.es ez érdekében sem azon számosaknak, akik a jelen többség politikájával semben állanak, s nit cs magának a parlamenti több­ségnek sem, amely többség a uemzetuek fél­munkíval be nem számolhat, de nincs a jelen kormánynak sem, amelynek vagy eredmények­kel kell beszámolnia, vagy felvilágosítani a nemzetet működésének uetaláni eredmén) telen­sfge okairól. Komoly politikai, körökben és merem állítani a józan közfelfogásból teljesen ki vau zárva annak sürgetése, hogy: „Akár jól, ak-ír rosszul, de gyorsan végezzetek azzal, ami még hátra van » xoiu'jatok vissza." Ez csak a boldogtalan emlékű elózó kor­máuy, de legkevésbbé a volt szabadelvű pírt híveinek lehet hó óhajtása, akiket a jelen kor­mány a múltra nézve iga/o 1, részben pedig — bár parlamenten kivüli — ellenzéki maguk­tartását érthetővé teszi, Hiszeu legyen B B. egész nyugodt, ha nem siettetjük is — eljön az az idő, amikor a jelen többségnek éo kormánynak vagy lehetséges, hogy csak utóbbinak „kotródnia kel'." Hát úgy van a dolog, kérem szeretettel, Széchenyi szelleme bennünk nem veszett el: Hnlaclni akarunk az időfolyással, S küzdeni — ha mással nem lehet — egymással ! Haladni a korral: nemde dicső cél ez ? Lelkében az ember titkos vágyat érez Művelődni, ha kell bármiféle áron, Persze, hogy túltegyen más nagyobb szamáron. Igj ál 1 elő az az érthető állapot, Hogy elrongyolódnak nálunk az — élclapok ; Gazdag könyvtárunk is ránk nem hiába int : Szekérderékszámra olvassák — lányaink. Jómagunknak pedig fő-fő kedvtöltése : Egy-egy képrejtvénynek mi a megfejtése ? S aminek a kulcsa az, hogy „Uránia", Igy sütjük ki szépen : „Alászolgája" ! De nem is kell épp az olvasóba mennünk, Hogy sok szép tanulság duzzadozzon bennünk, Mindjárt a folyosón testesülve látom A szent — józanságot, eleven példákon. Látom, ha a pontos barometert nézem, Hogy tűrhető idő — volt tegnap egészen ; S ha nincs rá semmi ok, hogy hó vagy eső lesz : Holnap, talán, megint száraz, szép idő lesz. Van itt mindenféle hirdetés is bőven, Miknek hasznát veszem egész esztendőben ; Olvasom a reklám ordító gyermekét, Hol lehet szerezni automobilt, ekét . . . S ha beljebb kerülök, észreveszem azt is, Hogy művelődhetik itt még a paraszt is: Eredeti képek díszlenek a falon, S pompás iparcikkek szekrényen, asztalon. Mert hát álljunk meg itt egy kicsit és distinguáljunk : Mondjuk, hogy a nemzet megbízta vezéreit — egynek kivételével a jelenlegi kormányt — hogy ó Felségével kössön békét, s a k' rmány rudjától űzze el a feltolakodott hűtlen sáfáro­kat, mondjuk, hogy a nemzet képviselete mint megbízó, számonkéri tőlük a béke feltételeit, s tegyük fel, hogy a s'ámonkéró a béke fel­tételeit tulon-túl súlyosaknak és teljesen egy­oldalúnak találja, A agy fogja ezután találni; mi történik akkor"? Nohát ebből a nem való­színű, de bekövetkezhető körülményből s külö­i.ösen a mai ttbbs gnek természeténél fogva nem lehet párt vagy parlamenti váls.íg, hanem egyszerűen az, hogy jelen kormáuy egy más kormánynak ad helyet épp úgy, mint ahogy az külömböző, többé kevésbbé fontos okok miatt a szabadelvű párt idejében is megtörtént. Természetes, hogy azok, akik a haza javát és a parlamenti t's tességet a pártszempont kkal és a párttaktikával összetéveszteni mindenkor hajlaLdéik, egy ilyen — szerintük naiv politikai morál felett mindig készek mosolylyal napi­rendre térni. Dehát nekem az az óhajtásom, hogy sem az egyik, sem a másik be ne következzék; rr ert hiszen nincs politikai p irt, amely a mostanit felválthatná, s nem képzelhető olyan pplitik; i párt, amely az örökséget ugy, hogy az ma áll. átvenni hajlandó 1-hetue. Hiszen maga B B mondja itt tárg)a't cikkjében, hogy az örökség bizony vajmi csekély lenne, a politikai erőviszonyok som j ívultak. .« ho ry 40 évnek mulasztása után a független­ségi politika megvalósitás i e. úttal s/óba sem jöhet. Gyakran balluuk ezekről a mulasztásokról s a ,romok eltakarításáról", a melyek állítólag még mindig útját állanak a továbbépítésnek. Nohát bocsánatot kérek azon jeles építészektől, akik emiatt az átkozott romok miatt munka, és Kereset nélkül hevernek, de nincs igazságuk. M»rt ahol ostrom van, ott m ndenesetre rom­Nincs hát olyan igény, mely itt meg nem békül . De mit ér e sok kincs szép patina nélkül? Azért minden tagnak főkötelessége Füstöt fújni rá, s ez nagy gyönyörűsége. Hanem ez csak fele a sok élvezetnek, Melyek minket ide csábitnak, vezetnek : Mivé lenne bennünk, főképpen manapság, Küzdelem nélkül az örök — férfiasság?.' Hisz, ha egycb nem, e sok daliás termet Tanúm, hogy a férfi küzdelemre termett ; Energiájának itt is, ott is tér kell, Hogy ne járjon sunyi, alázatos képpel. Nem szól ma ellenség hangos riadalma, Egymást hívjuk hát ki páros viadalra ; Dominó, sakktábla, tekeasztal, kártya Mindmegannyi harctér, csak a vak nem látja. Hogy a dominó csak verspótlék, nem egyéb. Nem sok kell hozzá, hogy tüstént észrevegyék : Ámbár gondolatnak nem volna tán léha, Hogy itt dominóban találkozzunk néha. Elefántvadászat semmi ahhoz mérve, Ahogy a csontjával küzdünk, no nem vérre ; Hogy nézzük, hogy várjuk, sőt hogy állunk lesbe : Mikor megy a golyó a huszonötösbe. Hogy törjük fejünket, mielőtt meglöknők : Egy bolond golyóbis hogy üssön meg kettőt ? Sitzer, cousce, massee, falsch a kommandója, Ja-, hogy ez is német, vigye el a gólya Ifjainknak ez kell, s ez nem is árt nekik. Az öregek inkább a sakkot szeretik ; Komoly, nyugodt játék, — de unalmas lehet, Mert nem győznek hozzá dúdolni eleget NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza, mmm ti *

Next

/
Oldalképek
Tartalom