Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-23 / 8. szám

2 S-ik szám

. nak is kell lenni, s egy 40 évi szakadatlan ostrom és hősies vé lelem után b'zony sok rés támadhatott a hatvanhetes erős várnak falain. De hát ez nem akadályozhatja ama jeles építőket abban, hogy — mint mindig tervezték egészen uj alapokra, egész más más helyeu s a modern építkezés rendszerének megfelelően emeljék fel a nemzeti jogaink megvédésére legalkalmasabb s legerősebb várat! Hiszen a jeles vezérépitészek sohasem azzal lelkesiték az ostromló hadsereget, hogy: „Löjjétek a várat, majd kitatarozzuk; Jöntsétek !e annak falait, majd újra felépitjü k!" Ugy látszik azonbau. hogy azzal egyáltalában tüz ábai nem voltak soha. hogy a régi vár helyett hol és milyet építsenek. Így aztán nem lehetetlen, hogy vár nélkül maradunk mert kisül, hogy arra egy fillért sem érdemes költeni; 38 évig bevehetetlennek tartatott alkotmányunk erő-: vára; de annyi rést ütöttünk mi magunk annak falain, hogy azokou 1906. február hóban a külelleus- g minden nehézség nélkül bevonult. Azóla azt tartják, hogy mi várat épiteui nem tudunk. Amit alkotmánybiztositékok címén 'nagymérvű műlelkesedés mellett iktatnak törvénybe, megfelelő intézkedés .'ehet ugyan béke idején; de teljesen értéktelen és hatálytalan az akkor, ha a fejedelem az országgyűlést bunkós bottal szétkergeti, a vármegyék autonómiáját felfüggeszti és a közlormáuyzatot azokra bíz/a, s erre mindig akadt még vállalkozó — akik e sérelmek orvoslásáért a közigazgatási bíróság hoz felebbezni — nem fognak. Az alkotmány védelmére radikális biztosítékokat teremteni, annak védelmében kitartani és ha kell elvérezni, ez hazafas és hősi elhatározás, de a lehető leggyengébb védelmi eszközökre mu atni reá, mint olyanokra, amelyek sáncain belől magunkat biztosságba érezhetjük, céltalan és veszedelmes serkentés az egzigenciális politika folytatására, a sikerre való mindeu kilátás nélkül. Ne ámítsuk magunkat: több, bármi néven nevezhető biztosítékot, mint amennyit a 07. nyújt e nemzet királyától nem fog kieszközölni soha, Uja! csakhogy lS67-beu senki sem gondolt alkotmányvédelemre! Kállay András. (Folyt, köv.) Szövetkezetek, mint leggonoszabb uzsorások. Különösen hangzik ez a cím, ugye ? No, ne lessék zokonvenni nagyon; majd kitűnik a végén. A „Nyirvidék" kgutobbi számában, egy rövid kö/lemény jelent meg, uzsorások cimtn. Első helyre lelle az osztrák-magyar bankot, utána a magyar álla mo

1, legulólsó volt a szövetkezetek, amelyek már nem is börtönt, hanem fegyházai érdemelnek. Szép kis tisztesség nekünk, szövetkezeti vezetők nek, még ha papok is vagyunk hozzá ! Mi ugy gondojuk, bohó szívvel, hogy mgy jót teszünk szegény magyar népünknek, szövetkezeti működésűnkkel s íme mindnyájunkat fegyházba dugna a kis közlemény írója, Induló kell, persze, a jó katonának, Mindjárt könnyebben véd, mindjárt jobban támad ; S hogy örül, ha győz, bár nem hitte már ő se, A hatvannégy mező félelmetes hőse ! A társaság zöme beéri felével, I latvannégy mező helyt harminckét levéllel; Harmincháromhoz, vagy negyvenhéthez pedig A színes lap száma tízzel emelkedik. Csodás egy dolog ez, majdnem misztérium, Értéséhez kevés egy •— minisztérium ; S aki értené is, ugyan mit ér véle ? Ilyennek rendszerint nincsen — szerencséje! A higgadt szemlélő főleg azt csodálja, I logy minden játéknak más a tudománya ; Tarokhoz jó torok, máshoz inkább pénz kell : A jó ég se tudná mind felérni ésszel ! Annyit ért mindenki, legalább itt loco, Hogy nagy hatalom a Gromoboj, vagy Tógó; Tizennégyre hetes : igazi tünemény, Tizenegyre disznó : fuccsbaveszett remény. Hogy szidják ilyenkor a szegény kibicet, Aki szégyenében lapít, vagy kibiccg ; Míg szerencsésebbet mily nagy öröm ér, ha „Keres" gesztenyére, vágy csokoládéra! Ha cn festő volnék, tíz-húsz esztendőre Szert tehetnék itten kész tanulmányfőre; Jókedélyre mára, méregre máskorra, S kivált mindenkorra — megnyúlt, hosszú orra . . . Ennek folytatása az a mély hallgatás, Mely elten nem használ semmi pirongatás ; Férjüket ilyenkor, kétem, ne izgassák, lilég baj nekünk a szomorú igazság. NYIRVIDÉK mert hát ezek a szövetkezetek a nép tudatlanságára, jóhiszeműség re, együgyüségére s több ilytajta tu'ajdonokra utaznak s igy szerzik nagy osztalékaikat, tőkéiket, sőt palotáikat ! Egy kis hiba van a kiéta körül, bizonyára. A kis közlemény irója, vagy nem tud különböztetni, vagy nem tudja, miről beszél! A szövetkezelek gyűjtőnév alatt oly pénzintézetekről emlékezik, melyek annyiban tartoznak a szövetkezeti élethez, mint egy szép leányai cári támadt boszantó szemölcs. Van egy néhány Korona-szövetkezet, főként Budapesten, aztán más mgyobb városokban hasonlók, melyek csak annyiban szövetkezetek, mint a néhai Savanyu Józsi bandji is szőve'kezet volt - jámbor utasoknak fosztogatására. De már hogy az országos kő ponti hitelszövetkezettel összeköttetésben levő hitelszövetkezetek, vagy a a „Il.ngya" kötelékében álló fogyasztási szövelke/elek minő faktorai a közgazdasági életnek ? erről sokkal többen beszélnek, mint amennyien tudnak! Még fővárosi lapokban is olvastam erről a témáról olyan bolond gombokat, hogy a legsavanyubb sovány ábrázat is gömbölyűié derül tőle. Djhogy is haragszom én a kis közleményéri! . . . Sőt hálás vagyok, hogy ösztönt adott lelkiismeretemnek a következők megírására. A buji hitelszövetkezet, mult év végével, tizedik üzleti ével zárta le. Ez alkalomból ejry k

:s slali-ztik.it teszek közzé, mely beszélni fog magáért, ínég huraáni,mus tekintetében is. Azt előrebocsátom, hogy nálunk tavaly is legmagasabb kamat volt 7 és legkisebb 5

1/?- Tetemes összeg volt 6o/o-ra, kevesebb G

1 •'» u/o-ra. Azt hiszem, ez elég fegyházba való uzsoráskodás. Hit ha mé

3' hozzá adjuk, hogy a megállapított ka naton kívül egy fillér költség sincs, sőt a 1 etáblázások is, 500 koronáig 2 koronába, ezen felül m'nd n 5 >0 koronától 1 koronába kerülnek, minden bélyeg és illeték nélkül; ez sem fest éppen fegyházi színben. Iiyen alapelv.k és szabályok mellett volt a buji hitelszövetkezet tavalyi összforgalma: 529531 korona. És P' dig ilyen főbb csoportosítások szerint: 20 filléres heti befizetésekből befolyt 6538 kor. üzletrész. Visszafizettetett az év fo'yamán: 2438 kor. üzletrész. Betétül elhelyezte ett: 102014 kor. és visszafizet leteli 74403 kor. Kölcsönként kiadatott 121G32 kor. és visszafizettetett 123503 korona. Az országos központtól igénybevetlünk 7390 kor. Betétkamatot kifizettünk 29:5 koronát. Ezek a főbb tétetek 1907. év folyamáról. A 10 éves ciklusról sem lesz érdektelen néhány adalot közreadni. 20 filléres befizetésekből összegyűlt 53757 korona. B -tétként megfordult 48." 1^-4 korona. Központtól igénybeveltünk 153G62 koronát. Kifizettünk 12537 kor. betélkamatot. Visszafizettünk 22G49 kor. üzletrészt. Érdekes lehet az is, mire adtuk a kölcsönt? É-s. czi'k megbízható adatok, mert lelkiismeretesen felügyelünk és utáranézünk dolgainknak. Ingatlanok vételére fordiloltak a 10 éven át 72024 kor. Jószágvé'el és építkezésre 38342 kor., másnemű adósságok kifizetéséi e 84483 koronát. 10 év alatt egy perünk volt, az is halálozás miatt. Minden egyéb eselb n magunk végeztük el a magunk dolgát, a legsimábban. Pénz dolgában soha meg nem akadtunk, még tavaly sem. A leggyorsabban és legtisztábban bonyoli totlunk le minden ü-letet mindenkivel szemben. S?övetkezetüukb n, minden f lekezet (négyféle van) és minden Most azonban, ámbár az is szépen hangzó, Nem igazságról, de mulatságról van szó ; Fel hát, hölgyeim ! — e megifjodott falak Édes kacajukra visszakacagjanak! Gitta és Lajos. — Irta; Lux Terka. — — Ni, ni ! Jó napol, Lajos ! — Jó napol, Gitla ! — Hisz én azt hittem, hogy . . . — Jól hitte, n m volt un idehaza. Két napja érkeztem, lenn vollam a Riviérán. — Me'eg van ott? — Nekem nem volt. — Miért nem megy Afrikába? — Vollam. — Olt is fázott? — Mindenütt fázom, Gitta. A leány ránézett és egy sóhajtást elnyomva, I ült a kanapéra, a fiatal ember mellé. Délután két és három óra közölt volt az idő s rajtuk s a teremszolgákon kívül egy lélek sem volt az egész műcsarnokban. Az idő különben is ködös volt, bizonytalan lelvilágosság ülte meg a képeket s valami lilásanvörős, a bimbózó orgonavirághoz hasonló színeket vetett iájuk a termek üvegteteje. A leány kis fekete kabátját kigombolva, szomorúin babrált a keztyűje gombjával és hallgattak mind a kelten. Dús, fekete hajú, n gy tengerzöld szemű Icá .y volt, finom, élezett profillal, de arcának bőre kissé hervadt es petyhüdtnek látszott s bár most egy makulányi festék sem volt az egész arcán, mégis látszott rajta, hogy olyan arc, mely kendőzéshez van szokva. A fiatal ember, egy huszonhat-huszonhét év körüli, szőke, szép, betegesen sápadt fiú, gyöngéd tekintettel 190S. február 23. életmód összeforr és soha ebből kifolyólag egy zokszó sem eselt. A szövetkezet kizárólag emberi jelleget képvisel, a legtisztább crl ö esi alap n. Ezeken kivül, a szövetkezet, három esetben közvei tett nagyobb cséplőkészleteket ; kisebb gép. kel es gazdasági felszereléseket sok cselben s mindezeket tisztán, simín, lebonyolitotla. Mindenféle gizdasági ügyekben, tanácscsal, knlácscsal illatja mindazokat, kik hozzá fo'yam'odnak, nem tekintve helyre és időre. És egész tisz'i fiztl.se 1100 koronát lesz ki évenként. Könyvelője, egyszerű kisiparosból, G00 kor. évi fi'etéssel, -oha egy vonás hiba s • volt a számitá-ában ; pénztári oka, földmívs ember, 300 kor. fizetésse

1, hasonló IÍ zla munkál végez. ÜgyveZ" tő igazgatója 200 kor. fizetést kap. M ndezekérl már csak m gérdi mlik a fegyházat ugye?! V n azlán fogyasztási szöv • ke elünk is. No ez mir országos szálka, — akirom mondani » gerenda, — Kárpáloktól le az Aldunáig! Ezért talán jobban kijáihat a fegvhiz! Lissuk csak ezt is. lehelő röviden. 190'. d.cember 2-án nyitotta fel a szemét, nagy félénki n. 1904. évben átvett 25561 kor. értékű áiul és eleladott lí'Gil kor. értékű

1. 1905. évben átvett 26571 kor. értékű árut és elado't 2'.

>381 kor. éitékü'. 1906 évben átvett 2-GG7 kor értékű árut és eladóit 2498G kor. értékűt. 1907. évben átvett 29591 kor. értékű árut és eladott 26.'59 kor. érléküt. Alapszabálya érlelni-ben, csupán tagoknak árusít s arra törekszik, hogy lehetőleg minién ,-z"iksegesebb házt.ntási dolgot tartson. Mert a falusi élit egyik legnagyobb nyomorúsága, hogy napi szükséglelei nemc.-ak lio^y kézn. 1 nincsenek, sőt be sem szerezhetők legnagyobb részben, amennyiben a falusi kiskereskedő inkább a munkás osztály szükségleteihez alkalmazkodik, mennyiségb n is, minőségben is s elegendő tőkéje sincs sok e.-etben, lvgy kellő raktárt tartson. A városi embernek fngdina sincs arról, minő kellemetlenségeknek van kiteve a falusi, hogy napról-napra hiányzik ez vagy az a háztartásában, gazdaságában. A fogyasztási szövetkezet, tájékozódva tagjainak szükségleteiről, oda működik, hogy e szükségletek folyvást kielégíthetők legyinek és pedig lehulőleg első forrásból, legjobb minőségben, hiánylalan mennyiségben. Mi a „Hangya* központ utján szerezzük be szükségletünk legnagyobb részét, Nyíregyházán is egynémelyeket s minden áru értéke meg lévén állapítva, időpazarló és gyanúsító alkudozások nincsenek, a tagok kisgycrmekökel is elküldhetik s el is küldik a könyvecskéjükbe bejegyzett áruk. rt és megmegy simán minden. S ho y kellő szolidsággal kezeljük dolgunkat, elég bizonysága az, hogy a kisvasút utján beállott olcsó közlekedés dacára, cladasaink fokozódnak, nieit ugy anyagminőség, mint ár tekintetében, a nyíregyházi kereskedőkkel egy sz'nvonalon állunk. Nem versenyzünk mi a kereskedőkkel; bolti e/.előnk is, bitelszö/elkezelí könyvelő, illetve felesége, ügyes, türelmes és előzekeny kiszolgálatial, inkább önMáldozatlal, inkább önfeláldozó szociális munkát végezne. Hiszen fizetésök, kezdetben 25 kor. havonként s 1..»°'o forgalmi jutalek; egy év multán 50 kor. havonként, majd 60 kor., de jutalék nélkül és lakás s csak n ost januártól SO kor. bavonkén'. E'. csak nem uzsoráskodás? Es e fizetésen kívül, se igazgató, se senki nézege'te a leányi, aki érezte ezt a tekintetet, de nem merle felemelni a szem't. S hallgattak. Végre a fiatal ember megszólalt : — Gyakr..n jön ide, Gitta ? — Minden kiállításkor eljövök egy párszor. — S mindig ebben az időben jön? — Igen, — felelte a leány. A fiatal ember érdeklődve nyújtotta előre a fej t és zavartan nézett a leány arcába. — D; hisz ez, Gitta, ez az idő . . . A leány elértette, mit akar mondani és egy szomorú, futó mosolylyal tette hozzá: — Igen, ez az idő nem a mi időnk, de én nem is azért járok ide. Csak nem gondol olyan közönséges teremtésn.k, hogy ide, a művészek közé is elhozzam a . . . a . . . — Ne mondja ki, Gitta, — szólt a fia'aí ember gyöngéden s megfogta a leány kezét. — Miért ne ? — mondta a leány szomorú mo solylyal. — Igen, de nem hozom el a bűnömet. Ez az egy óra, amit itt egyedül, ebben az egyszerű öltözetben ki nem feslett arccal töltök el, ez az én purgatoriumom, ez az én lelki és testi tisztulásom. Lássa, igy vagyok a könyvekkel és a színházzal is. II t a bűnömet visz.uu piacra a színházakba, kifestve, feltűnő, elegáns loil'clteben megyek el az érzéki, izgató darabokhoz, de ha a lelkemnek szüksége van a maga tiszta, gyönyörű táplálékára, bekötöm a fejemet, kötényt kötök m igam elé és a karzatra megyek fel. A Patai ember.izgatottan, kipirult arccal nézelt a leányra, azulán hátravetette magát a kanapén és lehunyta a szemit. Megint nem szóltak egy darabig. — Szép ez a francia kép itt, — szólalt meg egy idő múlva csöndesen a leány — ez az őszi verőfényben hulló levehk Között ű!ő, szomorú női alak. Magának is tetszik, Lajos?