Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

XXIX. évfolyam. 7. Nyíregyháza, 1908. február hé 16. JVYÍRVIDÉK. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK W és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Blöftzetási feltételek:: Egész évre 8 korona Fél évre 4 Negyed évre 2 , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vistag betűvel szedett kétszeresen számit. Az „örökség". Budapest, február 3. Idefennt vagyok a fővárosban — szórakozni; tehát nem bosszankodni. S ime az újságolvasás mégis be van illesztve mindéi napi teendőim közé, jeléül annak, hogy a fővárosi sajtó, amely különben sok irányban nynjt felvilágosítást s elégíti ki az ember kiváucsiságit, itt-ott, — mindenesetre csak kivételesen — megfelel azon követehnényekuek is, amelyekhez a magyar nemzeti politika terén az olvasó közönség joggal ragaszkodik és amelyeket el nem engedhet: az őszinteség az igazmondásnak. Ilyeu igazmondásra bukkantam én, olvasva a „Magyar Hírlap" utolsó számának vezéreik kjét. Rövid, tömör, kis közlemény ez, de telve a politikai helyzetnek hű ecsetelésével és igy érdemes arra, hogy azzal behatóan foglalkozzunk. B. B. ugy látja, hogy a koalíciót arra serkentik, sőt maga is arra törekszik, hogy mo»t már gyorsan végezzen ; sajnálattal konstatálja, hogy a lefolyt két év alatt — az alkotmány biztosítéki törvényen kívül a koalíció maradaiidót alig alkotott s igy csekély hagyatékot hagy maga után, ha az általános választási jogról szóló törvényt nemzeti szellemben megoldania nem sikerül. De sikerül-e azt megoldani

1? S mert e kérdésre ígehTő feleletet adni nehéz dolog, — kérdi tovább — miért bizza a koalíció a jövőt egy előre láthatólag gyengébb nemzeti képviseletre, s miért akarják a nemzet képviseletét arra szorítani, „hogy nemzetünknek egyedül belviszályt hagyjon örökségül1

U A, ,Njirridlék" taraijai. Megint egy év ... . Megint egy év . . . Bú, bajokkal terhes Év múlott el felettem és rajtam — Oh ! ez év is meghozta gyümölcsét ; Mert a rosszból igen sokat kaptam. Kijut nékem az évek számával A gond, — teher és az élet árnya . . . Pedig egykor, — nem is olyan régen Hogy vitt, emelt vágyaimnak szárnya 1 De a vágyak és remények vélem Egyre mindig csak játékot űznek; Es most itten, — negyven év határán Nyoma sincsen már a régi tűznek. Kialudt már a vágy, s remény lángja ; Kioltá a napi gondok szele . . . Tudja Isten ; — úgy érezem, mintha Nemsokára én is mennek vele. De ne, — ne még . . . akármilyen terhes ;• Viseljem még az életnek láncát . . . Nem magamért, — családomért kérek A reménynek virágából pár szált. És ha aztán a remény virága Elhervadott, — mint .sorsverte átok : Ne féljetek szerette... , mert én Odaát is vigyázok majd rátok ' — Isoó György, A Bessenyey-Kör estije — február 9-én. — Farsang, hál, lánc, mámor — — és Bessenyey este: hogy illik ez össze ? Nagyon jól, a imint ezt a lezajlott szép estének kiválóan diszes és a szokottnál is nagyobb közönsége bebizonyította. Minden pieee, minden A jelen körülmények között, amikor a parlamentben ellenzék nem ül, mérvadó politikai ellenvélemény az országgyűléseu, sem a sajtóban kifejezésre nem jut, s ama bizonyos .kényszerhelyzet" 400 képviselőt egy járom ah, a feltétlen pártfegyelem járma alá terel • s kényszerit, — igazán csodaszámba megy, hogy akad mégis képviselő, aki a politikai helyzetet szellőztetni, a láthatárt sötétnek nézui, a jövőbe látnoki szemekkel betekinteni, s az olvasóval a borús vigasztalan jövőt sejtetoi merészli. Pedig nincs igazuk a számonkérőknek! Azoknak a mélységes aggodalmaknak, amiket mi den nap igazol, aunak a hazafiúi bánatnak, amely a reménytelenség könyüit váltja ki a hazáját szerető magyar szeméből, megfelelőbb, de egyben mérsékeltebb, sót fegyelmezettebb kifejezést adui nem is lehetett. Dehát éppen ez a baja a magyaruak! Elaudalog az altató meséken, de a mutatkozó nehézségekről még hallani sem akar; politikája és története mindig a végletek között mozog ; — a ma az Ígéretek napja, a holnap a csalatkozásé; ma ölelkezés, holnap harag; ma határtalan loyalitás, holnap forradalom. Pedig mérséklet a kívánságok terén, felismerés* az érvényesítendő politikai alapelveknek és a helyes iránjnak, folytonos törekvés e cíl felé s őszinte nyilt magatartása a parlamentnek az országgal és a fejedelemmel szemben, — egyedül. ezek azon tényezők amelyek nekünk törvényeinkben körülirt önállóságunkat 8 a másik féllel való békés együttműködésünket biztositaui képesek. Nem illenék bele a közleményeknek keretébe történetinkből merített példákkal megvilágítani s bebizonyítani a mondottakat; de annyi bizonyos, hogy hazánk sorsa mindaddig dal, éberen figyelő, rendkívüli csendben élvező közönségre talált, amelyből azonban minden programm szám után kitört — a farsangi jó kedv. Taps, dobogás, .éljen", .hogy volt" — ,ujra" — .magyart" — .csárdás" kiáltások hangjai töltötték meg a termet. A csend, az áhitat a Bessenyey esté, a kitörő zaj, a .hogy volt" — a farsangé — egész a kíméletlenségig, különösen Földessy Arnolddal szemben, a kinek bejelentett belgrádi malheure-jét (kiesett a szánból és megütötte karját) sem volt hajlandó figvelembe venni a közönség. Az a jó kedvű mosoly, melylyel ezt a kis erőszakoskodást fogadták művészeink, azt bizonyítja, hogy ők is — farsangi hangulatnak tudták be ezt a furcsa — ügyet. És ebből a carneváli hangulatból folyólag hadd kezdjek és — végezzek Dienzl Oszkárral, a kinek tán része is van a jókedv felidézésében Őt t. i. annyira szereti közönségünk, ugy megszokta őt a pódiumon látni, jóságos mosolyával, amely csak a komoly munka folyamán tűnik el arcáról, hogy nem is képzelünk el Bessenyey-estét nélküle, és ezért már megjelenése is a megelégedés de, üjét okozza. Most alkalmunk volt őt mayáért és a szerény háttérből kiemelkedve méltányolni. Eddig mindig csak kísért, hegedűt, éneket, gordonkát, mindent. És el kellett néznie, hogy az ő művészi érzéke, a másikhoz való odaadó simulása, diserét figyelmessége miként fokozza a másiknak sikereit. Olyan az ő szerepe, mint a vonós-négyesben a — violá é. Én még. soha sem hallottam, hogy a quartetteben a brácsást is dicsérték volna. Pedig ez is gonddal végzi szerepét és nélküle — a négyes nem volna négyes. Most aztán hallhattuk őt mint előadót egy „tündértánezban", amely tele van falombok, erdők susogásával, pa'ak e-wrgedezésével, tündéri — mistikus — filigrán daílammal és jókedvvel, — távoli harangszóval — félálommal, szóval bűbájjal. Merem mondani, hogy elragadóan szép volt. Földessy A nold ui volt előttünk, de reméljük, nem marad uj. Fenomenális tudás, mesés technika, széles tónus, mélység és érzelemte'jesség jellemzik játékát; a legmagasabb régiókban is kristálytiszta. Egy iGOO-ból való áriát, egy C. Cui ból való Cantabilet és Popper Fonódalát játszotta első fel.éptekor. Ez utolsó a bámulatra ragadó technika producálására van szánva. Azonban — Önök mm igy gondolkoznak ? — ugy vélem, hogy a gordonka más célt szolgál, mint a bravúros nagyon ingatag alapokon nyugszik, amíg mi ktnytelenek vagyunk vagy le nem szokunk az uralkodó házzal és Ausztriával szemben exigeuciális politikát csinálni s amíg minden politikai cselekvésünknek nem egy alapelv szolgál forrásául a törekvéseinkben nem egy cél lebeg szemeink előtt, hanem ellenkezőleg részben politikai rövidlátás, részben egy jobb jövőbe, az idők kedvező fordulatába vetett hiiüuk, vagy azon ellenüok máris diadalmaskodó elmélet, bogy a magyar uemzet önállósága az osztrák-magyar állam fennállását veszélyezteti, terelnek le bennünket minduntalan azon útról, amely nemzeti önállóságunkhoz s legtöbb céluukhoz: a monarchiái an Magyarország túlsúlyához vezetne. Csak a tudatlanok és rajongók hiszik azt, hogy minden csak véletlen a hogy eként— ami ma van. az könnyen s magától megváltozhatik, vagy minden nagyobb baj és nehézség nélkül megváltoztatható már holnap; s kevesen tudják, bogy egy államszervezet a mai sokoldalú nemzetközi vonatkozásokban nem egy önálló, sót végelemzésben nem is teljes önrendelkezési joggal biró szervezet, amely politikai egyéniségének megóvása mellett azon feladatok teljesítésére vau hivatva, amiket a történeti fejlődés, a politikai helyzet és a korszellem eléje szabnak. S téveduek azok, akik azt hiszik, hogy a bárminő csekély mérvben megbontott rendt-t és a hatalmi tényezőknek bármily csekély mértékben megzavart egyensúlyát egv államszervezetben könnyen lehet helyre átflitani. Egyetlen pórszem elég arra, hogy bármely államgépezet rendes működését megzavarja Sajnos, hogy a nemzetek sokszor nem urai saját elhatározásaiknak^ nem független elókétechnicát. Az a közvetlenség, a melylyel hatott az ária és a cantabile ismét arról győz meg, hogy megszomoritani, abrándokba ringatni, szivünkre hatni van'hivatva a gordonka. O'y szépek az ő mély és hosszú hangjai ! És valami csodalatos hatása van a gordonkának akkor is. ha a zongora dallamait széles legatoi-val kiséri. — Földessy Arnold talán a világ első gordonkása és igy nem csoda, ha nem tudtunk vele betelni. Őt és gordonkáját együtt — isten tudja — meddig hallgattuk voln* ! Másodszor lépve a pódiumra, a már emliti-tt balesetre tekintettel az előirt Sarasate helyett Davidftffmk egy csodaszép Andantéját és Prionyi-unk egy briliáns darabját játszotta. D<s mit ért mindez a ,magyar" nélkül ? És ő fáradtan, még is mosolyogva játszott részletet, a Sarasate Cigányélet éből, ez alkalomból újra és újra arról lettünk meggyőzve, hogy e műből hegedűn is, gordonkán is, mint LUzt rhapsodiaiból is, Bhrams magyar táncaiból is egyaránt hiányzik a magyar dalok zama'ja, az ütenyekbe nem szedhető metruma. Magyar népdalt csak a cigány tud magyarosan előadni. De jött Culp Júlia az isteni, az ő bájos mosolyával, szép aicával csengő és inkább az altlwz közelítő hangjával és eldanolta nekünk Schuhman-l, Bhram sot és Wolf-ot — no meg a %nagy Bercsényi Miklóst.* Nem az ő énekművészete volt az, a mi hatott, hanem az ő interpretálása. Hangji, művészete, arc — szemjátésa lágy, visszhangszerü pianói csak érthetőbbé, éhez helőbbé telték, szíveinkhez közelebb juttatták Schumann és Bhrams öiőkszépségü költeményeit, ezeket az el nem évülő dalokat. Különösen tetszett a Bhrams Sapphoi Odá ja. Ezeket a szerzőket nem lehet elégszer hallani. — de Culp Julia-[ó\ hallgatni — az már gourmand élvezet. Éneke vezet minket a szeiző minden érzelem hullámain keresztül; — vele szomorkodunk, vele vagyunk bánatosan szerelmesek, és néha pajkosak. Pardon, hogy a szerelem és pajkosság ily közti jutottak egymáshoz, — de hát ez felel meg a valóságnak. — — Talán még farsang van, a mi — soknak nézete szerint — jó ; — talán tavaszodik is maholnap, aminek még többen örülnek, — de annak senki sem örül, hogy farsang végével és a tavasz elérkeztével egyszersmind a B-'ssenyey-esték ciklusa is lejáróban van. C upán ezért sajnáljuk, hogy ha elmúlik a tél. — Iim NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza, -ümjim.