Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-17 / 20. szám

XXIX. évfolyam. 90, uim. Nyíregyháza, 1908. május hé 17. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. oo® • Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételeit: Egész évre 8 korona Fél évre 4 , Negyed évre .2 , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények díja soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fit. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A városok kongresszusa. Magyarország törvényhatósági joggal biró, s összes rendezett tanácsú városainak kiküldöttei a mult vasárnap kongresszusra gyűltek össze az ország fővárosában, hogy a városok érdekein°k védelméről, s a tisztviselők helyzetén^ javításáról tanácskozzanak, sérelmeiket összegezzék, s a kit légítésre váró jogos igények teljesítését úgy a magyar királyi kormány, mint a törvény hozás s annak tagjai előtt szorgalmazzák. Ez a mozgalom nem mai keletű. Annak megindítását nem önző egyéni érdekek, tehát nern pusztán a városi tisztviselők közismerten nyomorúságos helyzetének javítása dobták felszínre, hanem valóságos állami érdekek, melyeknek megvalósítását maga a kielégítésben halasztást nem tűrő korszellem követeli. Azok előtt, a kik a kere-.etszerzés mindennapi fáradalmain felül arra is időt szentelnek, hogy a közélet ügyeiben résztvegyenek, s a közélet jelenségeit figyelő szemmel kísérjék, nem szorul bizonyításra az, hogy a magyar városok a politikai és gazdasági viszonyok consolidatiójával karöltve, s különösen az utóbbi évtizedekben a fejlődés terén hatalmas lendülettel haladtak előre; hogy a városok a kulturális, közgazdasági, ipari és kereskedelmi életben a vezetés szerepét a vármegyéktől immár csaknem teljesen átvették, hogy a városok fejlődésének egyedüli eredő oka egjedöi és kizárólag a városi lakosság s vezetőinek haladás iránti vágyában, demokratikus felfogásában, intézményeiben s áldozatkészségében keresendő A „Mjimdlék" tireiáji. Szemere Bertalan jellemrajzai. 184:8—4:9-1301. (Közli: Kállay András.) Nyáry Pál. I. Kormányzatra szülött, értelmes s munkabíró vagy; Rend, dologértö, szód férfi parancsszava volt; Jól szervezni te mesterileg tudtál', ki sem érti Ugy a részleteket, s a haza ét te dicsért. Mint egy bálvány vasszobor álltál meg te a vészben Támasza a népnek, tőled az félve remélt. Honodhoz maradál hív álkor is. az mikor eldőlt, S romjai közt az vagy bukva, ki állva valál. II. A ki parancsolni óhajt, értse a szófogadást is; Mind az félpolgár akibe egyik hiány. Kedveiléd a szabadságot de csak ugy ha vezérléd, S a népzajt addig míg neked hódola az. Mosi a zsarnokkal küidél, a forradalommal Majd, mert annak, mind a mi van, ellene vagy. Oktalan egy gépész! te szitád fel a gözrohamot s azt Hitted, vissza lehet tartani a mi rohan! Patay József. A hazafi párthoz örökké tartoztál, Annak voltál egyik nagy zászlóvivője. Pestben szép emléked firól-fira átszáll Lévén ott a szabadelmük egyik fője. Fényre te nem vágytál, tiszted teljesíted. Tettben leléd kedved, sikerben jutalmad; Csendes s szilárd polgár babéra a tiéd. Mit a hálás haza méltán de ritkán ad. Részt vettél harcunkban bátran, s nyilt homlokkal, A halál rád hajlott s nem futál előle. Hazádért birkóztál a szörnyű zsarnokkal, s meg is található, vé^ül, hogy a városok — kizárólag saját erejükre támaszkodva — a fejlődés anyagi életerőit immár többé-kevésbé teljesen kimerítették s fölemésztették. Ezekkel szemben viszont megállapítható az is. hogy a városok az állam részérói eddig semmi támogatásban nem részesültek, hogy fejlődésükben a törvényhozó batalononik semmi legkisebb érdeme nincs, hogy a községi törvény rendelkezéseinek merev betartása a városok fejlődésével s érdekeivel nem számol annak szöks'gképpeu egyenes akadályát képezik, sót hogv az állam az átfubázo't teendők szaporításával éppeu azon (p-ó forrásokat támadta meg, melyek a városok további fejlődésének egyedüli létalapjait képezték. Ilyen körülmények között egyszerü

rn a természet szigorú törvényei érvényesültek akkor a midőn a fejlődés erőforrásai ez állandó és lelkiismeretlen megterhelés alatt egyszerűen kiapadtak, s az a szomorú helyzet állott elő, hogy Magyarország legtöbb városa immár a legszükségesebb helyi feladatok teljesítésére, saját polgárai vitális érdekeinek istápolására is képtelen. Csak természetes ezekután az, hogy a városok íejlődésébtn mutatkozó visszaesésnek szomorú következményeit legelső vonalban éppen azbn ti ztviselói kar érezte meg. a mely egész életét"tjivatá'szerűiig arra szentelte, hogy városának. 3 azok polgárainak érdekeit -legjobb tudása s lelkiismeretes munkássága által szolgálja. Ezen a téren azután a körállapotok egyenesen megdöbbentően elszomorítók Elmondani Hála az égnek, hogy ment maradtál tőle. Élet nem neked kell, honodnak kell élted, Boldog, ha azt a nép javára le élted; S boldog hogy fiakat hagyhatsz magad után, Kik járandnak büszkén apjok szép nyomdokán. Perczel Móricz. I. Már rengő bölcsödben jegyze a forradalom el Téged, s mind e napig hü fia löl te neki; Pályád egy örökös küzdés volt, a drága szabadság Oltárára ralcád életed és vagyonod. Tündökölél két úton-, mint szóló tereniinkben S mint bajnok harcban ott hol az álgyu dörög — A haza ismeri ezt, s a kettős érdemet ö is Két koszorúval meg fogja köszönni neked. II. Minden erős, alci mit bír pusztán annyit akar, mig A legerösb sem erős, tul ha becsüli magát. íme hibád. Ámbár jeles, nálad van jelesebb sok, Nagyra tehetség is kell, akarat nem elég. Jó az erély — de az önhit tulzva csak egy szilaj állat, Mely elveszti a mit hord, s vele vész maga is. Petényi Zsigmond, báró. Mint ifjú és mint agg a királyt szolgáltad Kis tisztségről a legfőbbre emelkedtél, S bár jó elv vezérlő akkor nem volt nálad, Nagyot alkotmányunk, ellen nem vétettél. Be mint bírája a legfőbb törvényszéknek A szent jogot bátor homlokkal pártolád, S mind az, a zsarnokok kiket üldözének, Hála s bizalommal tekintenek föl rád. Sőt, midőn láttad hogy martyrrá a hazát Magát készül tenni a hitetlen király, Leszálltát széliedből s táborba menél át, Hogy neki szóval és fegyverrel ellenállj, Ő>2 férfi! mi buktunk, bíró nem vagy te sem, Hóhért küld a zsarnok, az vérpadra ragad. is szégyenletes, nem átszenvedni azt, hogy legyen k olyan magyar városok, melyek a fejlődésben igazi amerikai arányokat mutattak, hOOOO lelket meghaladó népességgel s vagyonnal is birnak, hol a tisztviselői kar háromnegyed részének javadalmazása az állam és vármegyei törvényhatóságoknál alkalmazott Írnokok, utibiztosok, nyomdászok, várnagyok stb. fizetését el nem éri, aragy meg nem haladja, s a hol a város legfóbb tisztviselőinek, tehát azoknak javadalmazása, a kiktől a köz nemcsak megfelelő előtanulmányokat, magasabb szellemi látókört <•s képesítést, de a társadalom a közéletben való állandó részvételt is kiván, az állam és a megyei törvényhatóságoknál működő iktató, kiadó, iroditiszt, adóvégrehajtó, fogházfelügyelő btbbi javadalmazásával aequivaleus legyen, nem is számítva azt, hogy a városi tisztviselők s.'rn az élethossziglani alkalmaztatásnak kétségbevonhatatlan előnyeit, sem a kedvezőbb lakhely változtatás jogát, előmenetelüknek, hivatali automatikus elólépésűknek s különösen hivatali függetlenségüknek biztosítását stb. nem élvezhetik Avagy eltürheti-e az ezeréves történelmi multta! s dicső hagyományokkal biró, kultúrájában s gazdasági életében a művelt nyugattal versenyző Magyarország jogos szemrehányás és felháborodás nélkül azt, hogy harmincnál több olyan városa legyen, hol a nyugdíjintézménynek hire-hamva sincs, ahol tehát^ negyven évi becsületes munkásság után a város" tisztviselője városának dicsőségére a koldusbotot legyen kénytelen kezébe ragadni s azzal városának s nemzetének hálátlanságát ország- világszerte hirdetni! ? Hajh! felfordult minden: ellen a fejedelem, — Biró a hóhér — a hős magyar nem szabad. Petőfi Sándor. A költők rendesen erősek szép szóval, De ottan nem, a hol tenniök kellene. Nem így te, te szembe szálltál a golyóval, Kit az ég költővé s polgárrá felkene. Ha volt is Spártának zengő Tyrteussa, A magyar harcos nagy költője te valál; Lantot vert bal kezed, mig jobbod pallosa Nyomán, vérben haladt az öldöklő halál; Spárta és Tyrteus győzött; mi nem yyöztünk ; A költőn nem mult ez és a népen nem mult, Bajnok és hős elég támadott közöttünk, Láng dallod is omlott, soha el nini némul. A mi nekiek volt és a mi nekünk nincs Az nem költö és nem nép, az egy magasb kincs. Azaz: Istenekkel birt Spárta s Athene, De a magyarnak már rég nincsen Istene. Pulszky Ferenc. 1. Ismereted van elég, ezt nem tagadom, de hited ninct, S elved nincs biztos csillagul utaidon; Forgást szélnek utána miként a szélkakas, arra Intézvén sajkád merre az ár ragadó0. Gőgös aprók közt, leborulsz at előtt ki hatalmas, S kell democratia, csak udvara hogy ha vagyon ; Mit keresel köztünk jó ember ? térj az akolba, Szolga ki lenni szeret, öltsön a' stolgaruhát. II. Windischgrátt közeledvén nyúllábbal futamodtál, És búcsú nélkül halni hagyád a hazát. Mért ne felednők el pulyaságod? km de te mint hős Jársz, kélsz, Írsz, szólsz. — ez b>z cudar, hidd nekem el. (Folyt, köv.) Nyíregyháza, Iskola-útca 3 sz Nji- és úri divat, mííiparáru, Sport és játék üzlete. Telefon 178. Minden létező Magyar ipar cikk. Saisoa cikkek I Kerti bútorok, amerikai fagylalt és vajköpülő gépek, utazó ládák, kézi bőröndök és Coupe kosarak, férfi és gyermek szalmakalapok, kocsitakarók, plaidek, eső és napernyők, Tennispálya felszerelések. 323_i_?