Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

1-ső szám. ségben való inegíürödéstől egy kicsit huzódoz tnnk annak idején. Még ez a két nagy jelentőségű kérdés is azonbau, — nagyon régeu volt — amikor előkerült és eldöntetett. És azóta hát hiszen Őfelségének kellemetlen lehet, hogy parlamentek és parlamenti kormányok vannak Ausztriában is és különösen Magyarországon, de — azt hLszük, hogy még ezt a csöppnyi kellemetlenedet sem érezhette" Nyiregyháza, szemben a vármegyével — legalább is másfél tized óta. Drasztikus hasonlat, de találó, hogy Nyíregyháza városa 1876. óta, amikor t. i. székhelye lett a vármegyének, uceghizott legalább is 250 kilóra, amit érdemes megnézni és mégis néznek és megbámulnak azok, akik 20—30 év utáu idekerülnek Nyíregyházára s amit csodálva látunk mi is, akiknek szemeláttára történt a fejlődésnek ez a rohamossága Hogy ez még gyorsabb tempójú legyen! mi nem is tartjuk rendén való dolognak, — de az önálló törvényhatósággá való átalakulással járó óriási közköltség emelkedést semmi körülmények között sem fogadhatjuk el olyan hasznos befektetésnek, ami a közönségre nézve megtérülő jót jelentene. Följegyeztük pedig ezeket a somokat, itt, a Nyírvidékben. azért, hogy nyoma legyen, a nagy illúziók idején, ennek az ellentétes hangúak is __ Érdekes számok. Érdekes és sok tekintetben tanulságos adatokat tüntetnek fel az állami anyakönyvi hivatal múlt évi adalai. Ezen adatok szerint a nyíregyházi állami anyakőnyvvezetőségnél az elmúlt 1907-ik esztendőben . 07 házasság köttetett ; illetve a házassági anyakönyvbe ennyi házasság jegyeztetett be, mert a bejegyzett házasságok közül egy külföldön, egy pedig főispáni felhatalmazásra az alispán előtt köttetett. Az anyakönyvi hivatalban kötött házasságok száma tehát 365. Szü'etés 1403, halálozás ped

:g 1006 jelentetett és jegyeztetett be. Ezek sze.'int a születések száma a halálozásokét 397-tel múlja felül. Ami meglehetősen kedvező arány, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az Erzsébet közkórházban elhunytak közül 103 nem nyíregyházi volt, akiknek elhalálozása tehát vollaképen nem Nyiregyháza lakosságai apasztotta. Ezeknek leszámításával Nyiregyháza lakosságának termes-ze'es szaporodása az elmúlt 1907. év fo'yumín kiteken 500 at tesz ki. Ezeket a mull é\i adatokat még érdekest bbé tes*i, iia azokat az előző líz év adataival hasonlítjuk ö->sze. ~ Az előző tiz év adatai az 1' 07. év adatnival együtt következők: Születés Halálozás Házasság 1897-b.n 1536 933 265 1898-ban 1419 1007 L6< 1899-ben ,1497 104 5 289 1900 ban .14 86 1023 276 1901-ben 1448 913 321 1902-ben 1444 1068 K'5 1903-ban 1413 II63 25l 1904-ben 1452 1167 280 1905 ben 133S 1153 2t0 1906-ban 1366 1132 308 1907-ben 1403 100G 367 még folyton március 25 ét ünnepelték, míg végre 11. Alfonz 1350-ben december 2Vét rendelte az újév napjául mint egyházi év kezdetét, a politikai lörteneti év kezdetéül azonban január I él tűzte ki s így Spanyolországban két újév napja Tolt ! Persze, hogy ez sok zavart idézett elő! Gsaknem hasonló esetet találunk Franciaországban ie, ahol a 8. és 10. századokban hasonló megil'apodás volt s a 13. században ismét áttellék az njé*. Arcíus 25-ére, később pedig húsvét napjára. XI. Károly király véglegesen j«nuár I-Ve határozta meg az újév első napját 1564-ben; Nagy Péter ngyanily értelmű rendeletet bocsátott ki 1706 ban. Németország egyedül volt az, mely az újévet az évnek tizenkettedik hónapjában és | edig annak, vagyis december hónapnak 31-ik napja ejjelén ünnepelte, ugy hogy december 31. és január 1-je közti éjjelt tekintették az újév fordulójának s így januárius 1-je volt az újév napja; a róm. kath. egyház e szokás ellen küzdö't hosszú időn keresztül, i^y Zachariás pápa már 742-b<-n, Bonifaciushoz, a németek úgynevezett apostolához szígorn rendektet küldött, hogy a január 1-ei újév napol töröltesse el, mert a pogányok idejéből ered s december 25-ét tartsák az újév első napjának. De a németek megmaradlak január 1-eje mellett. Hogy mi magyarok mely napot larlotluk az ős korban ujev első napjának, a történelem lapjain sehol •sem találjuk feljegyezve, de az tény, hogv a magyar nemzetnek a kereszténység felvétele után s főleg midőn Nemetorszaggal gyakori érintkezései voltak, a karácsonyt december 24-25-én s utána mindjárt az újévet ünnepeltek; a mai nap is érvényben lévő Gergely naptár életbelépése után pedig január 1-ére tették az újévet s azóta m. is, mint most már általában minden nemzet s lelekezel, az izraelitákat és törököket kivéve, akik most is ősszel tartják újévüket, minden Európában élő vallásfelekezet január 1-én ünnepli az újév felvirradtál - de a görög keleti egyház a régi Julianus naptárhoz ragaszkodva ina is „Epifania" ünnepén vagyis a mi .Három királyok" ünnepén üdvözli az újév első napját. Fognak-e az idő s a jövő századok e most már esekely különbözeten még változtatni ? azt ma megmondani nem lehet! Frankfurt, a/M. F. Ernő. N Y I R V l D t K Eztn adatok szerint a születnek száma 1907-ben kedvezőbb, vagyis löbb volt, mint 1900-ban és 1905-ben, de a többi előző évekbeli szü etések számánál valamenynyinél kedvezőtlenebb, vagyis kevesebb. Általában a születések száma az elsorolt évek adatai szerint nemhogy növekedést mutatna, mint azt a lakosság folytonos szaporodásából következtetni lehetne, hanem — eltekintve az 1906. és 1905. évektől, amelyek az 1907. éven is jóval alulmaradtak, — csökkenést. A tíz, illetve tizenegy év adatai szerint leglöbb volt a születések száma 1897 ben, legkevesebb U05-ben. A halálozások száma 1907-ben kedvezőbb, vagyis kevesebb volt, mint az előző tiz év közül nyolc évben. Csak 1901-ben és 1897-ben volt kevesebb halálozás. A közvetlenől előző négy évben: 1906-ban, 1905 ben, 1904-ben és 1903-ban jelentékenyen több volt a halálozások száma. A halálozások száma tekintetében tehát az 1907. év igen.kedvezőnek mondható. A házasságkötések száma meglepően nagy emelkedést tüntet fel. Az előző tiz év kö?űl csak 1906-ban, 1902-ben és 1901-ben haladta meg a házasságkötések száma a 300-at; de még az í 901. evi 321 házasságkötés is messze alulmarad az 1907. évi házasságkötések száma alatt. Érdekes, hogy az 1907. év folyamán a házasságkötések száma országszerte nagy emelkedést tüniet fel, ugyancsak kemény diót adván fel a hivatásos staliszli kusoknak annak a kérdésnek a megfejtésére, hogy mi lehet ennek a magyarázata, holott általánosan vallolt elv az, hogy a házasságkötések számaránya a megélhetési viszonyokkal szoros összefüggésben áll s az 1907-ik év a megélhetési viszonyok felette nagy megnehezebbedéséről nevezetes. Ha az 1907 ik év adatait az előző tiz év adatait.ak állagaival hasonlítjuk össze, azt az fredményt kapjuk, hogy a születési esetek száma (1403) a tiz év át'agán (1439) 36-tai alulmarad. A halálesetek száma (1006) a tiz év átlagán (Í060) 54-el marad alul. A természetes szaporodás ezek szerint a kedvezőtlen születési arány mellett is kedvezőbb volt 1907-ben, mint az előző tiz év alatt. A házasságkötések száma (367) a tiz év átlagát (284) 83-al múlja felül. Általában tehát megállapítható, hogy az 907-ik év demográfiái tekintetben Nyíregyházán kedvező adatokat tüntet fel. —a —«. 1908. január 5. Utazás Nyiregyháza körül (hol szekeren, hol gyalog.) VI. Nézzük már most, mit határozott a függetlenségi párt időközben? Hogy nem azt határozta, amit az elnök akart s hogy Bory Béla ez indokból elnöki állásáról lemondott, azt tudjuk és természetesnek találjuk. A Szappanosok, Moesáry Lajosok és Bory Bélák, akik egy félszázad óta hirdetik a függetlenségi elvek szeplőtlen fogantatását, azok prosztituczíójához hozzá nem járulhatnak s a legkevesebb amit megcselekedfiiök kell az, hogy a pártpolitika színterétől visszavonulnak". De tudunk még egyebet is; tudjuk azt, hogy a függetlenségi párt 9/io-ed része együtt érzett elnökével s hogy egyedül annak a bizonyos „kényszerhelyzetnek" engedett amikor elnökét cserben hagyta, s ama .kecske és káposzta" féle formulázások terére lépett. Ez a formula mint indítvány került aztán az állandó választmány elé. ahol e tiszteletre méltó testület saját indítványán kívül még a Gróf Vay Ádám indítványával is volt módunkban megismerkedni. Bálon. Tíz óra 5 perc . . . E tényt az elegáns főrendező Vas Tihamér konstatálja, ki a bálterem foyerjában az érkező hölgyek bevezetése fölött őrköJött szakértő szemekkel. Ő dirigálja az alája rendelt, kellő gyako.lott sággal még nem rendelkező rendezőket. A lovag nélkül a lerembe induló hölgyeknek .hivatalból" küld ki < gy lovagot söraikból, ki aztán egyéniségének megfelelő.eg szó nélkül, vagy esetleg néhány sablonos megjegyzést is téve, kíséri a báli szereplése sikerééi t r< megő hölgyecsket a bársony pamlag felé, mely a terem falánál hű zédik. A hölgyek később se panaszkodhatnak, mert Vas Tihamér tapintattal párosult szakértelme lehetőleg megkíméli őket az ülve maradás szívfacsaró lelkiállapotától is. Mit is szólna 1 ozzá mondjuk a dúsgazdag Hah ól i Marcsa, ha látná, hogy az igénytelen toíletteben megjelent Szegő Ilonka, a „kis felszeg*, kitűnően mulat, míg őt az ő százakat éiő brüsszeli csipke ruhájában megbámulják, megirigyelik, esetleg üres bókokkal js elhalmozzák, de senki se szánja rá magái, hogy ,ő nehézségét" köiülhoruozza a termen egy keringő édes dallamainál. Vas Tihamér pontos ember is. E tulajdonságát magánfoglalkozása indokolja meg. Ó ugyanis vasutas. Hogy a vonatok még se járnak pontosan, az nem az ő hibája, mert ő azért ponlos ember volt s az is marad. Teljesen érthető tehát, ha Vas Tihamér a 10 óra 5 perc rideg konstatálása után a terem felé indult, hogy a zenekarnak megadja a jelt a hagyományos kezdő csrrdásra. Még ugyan kongott a terem az ürességtől, de ti/, óra 5 perc s a mulatság kezdete 10 re volt jelezve, tehát tovább várni lehetetlen. Ezt megkívánja a ponto-ság. A később érkező utasok indulhatnak más vonattal, teszem azt egy keringővel . . . Bizonyára igy gondolkodott Vas I íhamér s megadta a jelt. A zenekar egy jó, ropogós csárdásba kezd s a láncolni vágyó hölgyek arczán megjelenik az izgalom gyengéd pírja : „Vajjor nem maradok-e ülve ?' . . . Azaz, hogy e pir nem minden aicon mutatkozik. Vannak itt jó idegzetű régi bállátogatók, kik már oly csekélységet, mint az ülve maradás, fel se vesznek. Fásultan beszélgetnek a mamájukkal s inkább azt szeretnék, ha egy .komoly szándékú' fiatalember jelentkeznék a láthatáron. Másoknál a modern kosraetika teszi lehetett Olvastuk is mind a hármat s minden bővebb magyarázat mellőzésével ezeknek talán leghívebb képét e<ry grafíconban mutathatnánk be az olvasónak. E graphiconból látnók meg, hogy az első formulában van 2 ,noha* és 1 habár, a másodikban már csal. egy „habar' és egy wnoha', a 3-ikban már többségben van és diadalmasan bontakozik ki a: „mindazonáltal és tekintettel erre tneg arra." Ha már most a Bory-féle indítványt egy a bizai matlanság kimondása felé törekvő függélyes vonalnak tekintjük — világosan látjuk az említett graficonokból, hogy annak a resultánsa mindinkább közeledik azon vízszintem formula felé, amely őszinteségben legalább messzire felette áll az előbb emiitetteknek és igy szól: „Tekintettel azon körülményre, hogy a kormány közjogi működése terén határozottan és minden kikötések nélkül az 1867-ik évi XII. t.-cz. alapján áll s azon reményben, hogy ezen ösvényről, amelyet Deák Ferenez nagy alkotása előír, sem letérni, sem szerzett jogainkból feladni egyet sem fog, sőt igyekezni fog ezeket gyorsan és nemzeti szes lemben megvalósítani, Szabolcsvármegye közönsége a kormánynak bizalmat szamz." A politikai helyzetnek mindenesetre egy ily kijelentés felelne meg legjobban és én kész lennék azt magaménak vallani, ha ez a kormány politikai megbíz hatóság tekintetben nem esnék kifogás alá. Hiszen jól tudom én azt, hogy a helyzet felette nehéz volt, a Kristótlyak nemzetellenes garázdálkodásai nak is véget kellett vetni s biztos, hogy a pactum meg kötése alkalmával a .nemzet vezérei" — akiknek különben az országgyűlés feloszlatásával megbízatások s igy e czimük is megszűnt — a beállott kényszerhelyzetek altal szabad működésűkben korlátozva voltak ; sőt még azt is megengedem, hogy e kényszerhelyzet nyomása alatt jött létre a gazdasági kiegyezés is; és bár tudom, hogy ez a .kényszerhelyzet

4 mint egy eredendő bűn végig fogja kisérni minden tettében és lépésében e kormányt; bár végre még az is érthető, hogy a király és a vezérek között létrejött pactum pontozatait a kormány tactikai okokból sem a képviselőválasztások előtt sem azok után teljes szabatossággal és őszinteséggel soha sem sorolta fel; — de az a kétszínű politikai handabanda, amit e kormány mivel és megcselekszik azzal, hogy reá lép ugyan tettleg a 67-es alapra, felismeri ugyan a lex lata kényszerítő hatalmát valamint azt is, hogy tartós béke nemzet és király között még igen messze jövőben is csak ez alapon képzelhető ém. tartható fennt: s a nemzetet mégis azzal biztatja e-, ámítja, hogy csak légyen nyugodt, hiszen minden tettével a függetlenségi politikát szándékszik biztosítani és diadalra juttatni, ee a vakmerő politikai játék alkalmas ugyan arra, hogy a megfizetett sajtója által preparált az események forgátagában lélekzet vételhez jutni nem tudó és igy meglepetésében minden ellentmondásra és ellentállásra képtelen közvéleményt ideig-óráig lebilincselje és elnémítsa, elégséges arra, hogy a hatalmat egy ideig a kormánynak és azoknak a kimagasló mák lejeknek, akiket hozzája érdekszálak fűznek — biztosítsa de nem alkalmas arra, hogy egy nemzet politikai érettségét növelje, egy jobb jövőbe vetett hitét ápolja és politikáját tartós alapokra fektesse. lenné az arcon e pir jelen kezésél. Kezdőknél azonbán mégis jelentkezik. Különös izgalom Inlja át minden tagjukat. Még a „hódító külsejű* is remeg. Vájjon diadalt arai e szépségé e fényes vásirban, a balterem paiquettjén? Akadnak önludathn szépségek, még naiv leánykák, kik nem gondolnak diadalra, kik csak a rauUtságért rem-gnek, tapasztalatiam-águkban azt k pzelvén, hogy ,a bál arra való, hogy otl csakugyan mulasson az ember. Ez-k boldogok, ha egy színes báli éjszakán ál halálra táncolják magukat s másnap derűs mosolylyal gondolnak azokra a különös bohóságokra, miket a ftniak tánc közben fülökbe suttoglak. Gyakran elgondolkodnak rajtuk, lassan öntudatra ébrednek s a legközelebbi balon már ők is mini öntudatos, hódító szépségek jelent ek meg. Ekkor hódítani akarnak magáért a hódi'ásérl, azért a kéjes, boldogító érzésért, mely a hódítás nyomában jár. E vezni akarják szépségük diadalát, megtanulnak szépségükkel bánni. A fejlődéi harmadik foka aztán akkor áll We, mikor az ily öntudatos szépséget a puszta hódítás máiki nem elégiti s különben is kezdi erezni, mily mulandó értékek szépség, felkapotlság s mily közel esik ehhez a lejáratás. Ilyenkor már nem a hódításban, a diadalban rejlő kétes gyönyörért igyekszik a lány hódítani, hanem erre a férjhezmenés erősen kitörő vágya sarkalja. Fokölő alá igyekszik jutni, hogy igy nőiességének tetőpontjára hághasson s hogy szépsége egy más oldalról is érvényesülhessen. Ez az a korszak, nükor a leányok már többnyire .reálisan' gondolkodnak s ezáltal oly nagy örömet okoznak a kedves papának és m imának. Ntm minden leány éli át igy e frjlődési fokozatokat. Vannak, kik mulatni mentek el a bálba s ez első bál utolsó báljuk is lett egyúttal. Mert egy erő en sebzetl szívű lovag egy jó csárdás alatt telj sen leleplezte előtte érzelmeit s röglön másnap bt s/élt a papával is. Ő pedig nem tudott ellentállni. Sok „hódító" pedig egyszerre csak azon velte észre magái, hogy ő van meghódítva s alig győzte várni, hogy rámondhassa a férfi vallomására a .boldogító agen'-t. No de az ilyen kivételektől eltekintve & fejlődés előbb jelzett három fokát általános szn lyké

0t elfogadhatjuk. Természetes, bogy az tgj- diagnózis egyénenkint kissé más képet mutat s fíkti nincsejyk