Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-17 / 11. szám

2 11-ik szám. N Y 1 R V D É K 1907. március 17. lek szomszédságában. A kincseket érő magyar Kanaán, erdőkoszoruzta bérceinek, völgyeinek félig-meddig műveletlen állapotban, iparunk sze­gényes, népünk eladósodva, közjogi helyzetünk egy gyarmat államnak a színvonalán ! Hát mi lévők legyünk? Hd kezdjük ? Merre induljunk? Kiket kövessünk? Megmondom! Kövessétek az Idők szavát! Az Idők szavát, amely munkára hiv ! Mindegy, u munka bárminő, csak tisztességes legyen ! A kor jelszava ez : „A munka nemesit!" A márciusi elvek szerint a nemességnek fokmérője nem a pergament-lapok, kutyabőrök régi kelte­zése többé, hanem a becsületes munkában el­töltött életnek az értéke, a tisztességes munká­tól megkérgesedett tenyérnek, vagy a szellemi munkától barázdált homloknak a becsülete ! A márciusi elvek hatása alatt tanuljatok egyenlőséget, testvériséget és tiszteljétek egymás ban a munkatársat. Becsüljétek meg egymásnak tisztességes munkáját. Ne fussatok idegen divat után, hanem szeressétek és pártoljátok azt, a niíhez derék polgártársaitoknak verejtékes mun­kája lapad És tőként tanuljátok meg, hogy a magyar nem számíthat senkire, nem támaszkod­ható semmire, hanem csak egyesegyedül a maga erejére s egymásnak testvéri támogatására. Szeressétek ezt az áldott, ezt a vértől, köny­től áztatott magyar földet. Ne csak úgy szeres­sétek, mint tápláló dajkánkat, mely megélheté­sünket biztosítja, amely vagyoni értéket képvisel, hanem ugy szeressétek, mint közös édes anyán­kat, amely csak egy \an s amelyen kívül e nagy világon nincsen számunkra liely, amely elődeink­nek hamvait takarja, apáinknak, anyáinknak böl­csőjét ringatta, őseinknek vérét ezerszer felitta, amelynek tájait ezer esztendőnek szenvedése, di­csősége hazánkká avatta ! ! Mondjátok meg azoknak, akik kincseket ke­re-ni a mesebeli Ópereiíciákra indulatoskodnak, hogy ne hagyják itt kicsiny hazájukat ! Ne men­jenek, ' — maradjanak ! Hideg az az arany, ­és becsületes, szorgalmas munkával itthon is megterem ! Van itthon munka elég. Van még itthon sok sok tenni való. Ne vonják el a mun­kás kéz áldását e szegény hazától. Ott kinn. túl a tengereken, a nagy/, hatalmas, szabad Ameri kában ők csak rabszolgák lesznek A mérhetet­len tpkének a számozott rabszolgái Egyenlő ér­tékűek a lelketlen gépkerekekkel ! Maradjanak illhon A nemzet napszámosai­nak, munkásainak. Magyar honpolgároknak ! Egy-két évtized és vállvetett munkával ki fog­juk építeni hazánk politikai és gazdasági függet­lenségét, önállóságát s akkor itthon, őseinknek áldott örökén boldogan vezelhetik be majdan gyermekeiket, unokáikat az Ígéret földére, a bol­dogabb korba, mondván : „Nézzétek gy> rme­keim ! Ez itt a li atyáitoknak az alkotása !' És ha lennének közöltetek, mondjátok meg az álmadozóknak, akik egy uj márciusnak a de­rengését várják, akik vibigszabadságról, világpol­gárságról álmodoznak, akik e napon szintén fel­keresik ugyan Petőfi Sándor crcalakjá\ de piros zászló alatt . . . mondjátok meg ezeknek, a té­velygőknek, hogy ébredjenek, ne képzelődjenek ! Mondjátok meg nekik, hogy tanulják meg Petőfit jobban, mélyebben és nem fognak benne találni egy szemernyit, egy porcikát. se, amely nem izzó hazaszeretetről, nem lángoló nemzeti érzésről ta­núskodik ! Hiszen látott a Petőfi lánglelke, valóban látott pir s zászlókat s látta e zászlókon a szent­séges jelszót : „Világszabadság !•* De az a zászló, az a világszabadság nem a nemzetköziek lobo­gója és világszabadsága volt. A költőkirály állal álmodott világszabadság önálló, független, szabad nemzeteknek a szolida­ritásán épült fel. Azt a kort prófétálta, a mikor a hatalom nem a népnek a leigázását, egyik nemzet, nem a másik nemzet, kizsákmányolását fogja hivatásul tekinteni, hanem amikor az ösz­szes szabad nemzetek együtt fognak őrködni a a népjogokuak, a népszabadságoknak oltára felett ! Ezért a szabadságért, ezért a világot meg­váltó szabadságért élt-halt a márciusi napok le­gendás költője és bizony nem álmodta, amikor köllő lelkének legkedvesebb gyermekéről, a sza­badságról irla izzó rapsódiáit. bizony nem álmodta, hogy halhatatlan müveit alig 50 év múlva nemzet- és hazát-lagadó tanoknak a ter­jesztéséhez fogják felhasználni. Aki e sorokat irta : „Tied vagyok, tied hazám e sziv, e lélek !•' bizon ny a' megfordulna a sírjában, ha megtudná, hogy az általa álmodolt, világszabadságot imádót magyar hazájának, drága nemzetének szabadsága nélkül akarják megvalósítani ! .lertek azért! Legyünk és maradjunk mind­annyian együtt. Egyesüljünk a mi becsületes ősi lobogónk alatt. Az egyenlőség, testvériség, szabadság, ezen szentséges, hármas szimbóluma körül. Vívjuk ki ennek ősi jogait és annyi más jogot, amelyet még mindég önkényesen tart bi­torló hatalmában a szuronyokra támaszkodó ön­kényuralom ! Fürösszük meg mindannyian s minden áldott reggelen lelkünket a márciusi emlékek, a márciusi eszmék bűvös erejében. Feszítsük meg karjainkat, szorítsuk ha kell, ökölbe ujjainkat számoljunk, ha hazánk üdve ugy kivánja az élet­tel is, legyünk végre ne csak szóval, hanem tet­teinkkel, minden gondolatunkkal, minden érzé­sünkkel, elhatározásunkkal igaz, jó hazafiak és meglássátok, hogy ezeket a mi ünnepies buz­góságainkat meg fogja hallgatni, meg fogja ál­dani a magyaroknak örök Istene ! Ugy legyen ! uj takarékpénztár alapításával a budapesti nagy bankok először méltányolják Nyíregyháza gazdasági jelentősé­gét és megadják a módot arra, hogy Nyíregyháza az érdekkörébe voható egész országrészben a vez tő sze­repet most már gazdasági tekintetben a maga számára véglegesen biztosítsa. Mert az uj bank alapitói széles körit összeköttetésénél és saját eszközei révén eddigi pénzintézeteinknek helyi és vidékünkbeli jelentőségét to­vábbra is fenntartva véleményünk szerint kell, hogy oly üzleteket is felkaroljon, a melyekkel uj, eddig intéze­teink által nem müveit, gazdasági célokat is szolgáljon I Minden érdekkört, gazdát, iparost, kereskedőt na­gyobb tökét igénylő vállalkozásával messze vidékről Nyíregyházára kell, hogy utalja az új takarékpénztár hatalmas hátvédjeivel. Ebben a reményben örömmel üdvözölj ük~a Sza­bolcsi Agrár takarékpénztárt. Az alaptőke felemelését és a névváltozást a f. hó 17-én tartandó közgyűlésen fogják a /Nyíregyházi gaz­dasági és kereskedelmi hitelintézet részvényesei elha­tározni. Szabolcsmegye közgazdaságának fejlődése A tavasz Nyíregyháza gazdasági életében is uj hajtásokat fakaszt. És ez egész természetes is, mert Nyíregyháza eddigi gazdasági fejlődése mellett nem megy meglepetés számba, hogy a gazdasági élet élénk­ségének hőmérőjén t. i. a pénzügyi téren ismét ujabb és városunkra nem kevéssé előnyös változást constatál­hatunk. Nyíregyháza uj takarékpénztárt kap. A takarékpénztár neve Szabolcsi Agrár takarék­pénztár lesz. Alapítják a következő budapesti bankok: a Magyar Jelzálog Hitelbank, a Magyar Agrár és Jára­dékbank és a Magyar Telepítő és Parczellázó bank. Már ez maga elegendő annak constatálására, hogy az uj takarékpénztár alapítása nemcsak városunkra és megyénkre, hanem vármegyénk egész környékére nézve első rangú gazdasági esemény. De épen az esemény fontossága teszi kötelessé­günkké, hogy olvasóinkat az uj bank alapításának körül­ményeiről minél alaposabban tájékoztassuk. A fent elősorolt budapesti bankok azzal a dicsé­retes szándékkal jöttek hozzánk, hogy uj takarékpénztár­ral növelik városunk fejlődését. Viszonyaink alapos megismerése után a már emlí­tett budapesti bankok a Nyíregyházán tőkében második helyen álló takarékpénztár kereteinek felhasználásával találták leginkább elérhetőnek az általuk kitűzött köz­gazdasági célokat. Szövetkeztek a Nyiregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézettel és elhatározták, hogy ezen hitelintézetünk alaptőkéjét a mostani (100,000 koronáról 1.500,000 koronára eme'ik fel és megváltoztatják nevet „Szabolcsi Agrár Takarékpénztárra." Eltekintve attól a kézzel fogható előnytől, hogy ezzel a változással városunk és vidékének gazdasági élete 900,000 korona uj tökével gyarapszik, anélkül, hogy ezen körülmény által pénzintézeteink számában növekedés állna be, fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az alapító bankok támogatása minő fontosságot kölcsönöz Szabolcsmegye és főleg Nyíregyháza gazda­sági jelentőségének. A Magyar Jelzálog Hitelbank eirca 77 millió korona alap- és tartaléktőkéjével, a Magyar Agrár és Járadékbank pedig 24 millió alaptőkéjével és tartalékjaival oly tőkeerőt képesek az uj intézet rendel­kezésére bocsátani, hogy ezzel megyénk és vidékének minden jogosult pénzszükséglete ki lesz elégíthető, más­részről pedig a takarékpénztári betétekben biztos elhe­lyezést kereső magántőke a legmesszebbmenő biztosí­tékot kapja az uj intézet hátvédeiben. Ha még hozzá vesszük, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbanknak közel 500 millió koronányi címletei utján, melyekkel nemcsak a külföldi, hanem a politikai okokból tartózkodó francia pénzpiacot is meghódította, továbbá a Magyar Agrár és Járadékbanknak 100 millió koronán felüli címletei utján micsoda tőkék felett rendelkeznek, ugy be kell látnunk, hogy az uj takarékpénztár alapitói részéről támogatható lesz mindazon kellékekkel, melyek nemcsak egy megye, hanem egy országrész pénzügyi szükségleteit is szolgál­hatják Végül a Magyar Telepítő és Parcellázó bank révé 11 az uj takarékpénztár olyan az egész országban légelső helyen álló, speciál s irányban tevékeny intézet támo­gatását nyeri meg. amelyben nem 'csak a földbirtok értékesítése könnyittetik meg a legnagyobb mértékben, hanem még munkásviszonyaink javítását is remélhetjük. De már a takarékpénztár uj neve is a bennünket annyira érdeklő agrár-érdekek istápolását igéri és ezt el is várjuk tőle. Mindezeket tekintetbe véve alapos reményünk le­het arra, hogy a fent vázolt eszközök felhasználásával a köztünk közbizalomnak örvendő Nyiregyházi gazda­sági és kereskedelmi hitelintézet, kereskedelmi szakfér­f'iai és az uj érdekeltség, főleg agrár tendentiája egy­mást megfelelően kiegészítve és felfogva az alapító ban­kok által szem előtt tartott üdvös közgazdasági célo­kat vármegyénk életében teljesen be fogja tölteni hi­vatását. Nem mulaszthatjuk el azonban másrészről ez al­ti lommal egy pillantást vetni városunk fejlődésére Az Mlárciuts 15. Hagyományos kegyek-tlel s a megszokolt kertiek közöli ünnepelte meg Nyíregyháza varos közönsége nmeim 15-dikenek évfotduljját. A délelőtt most is az iskoláké volt. I^kolá k. Az ág. h. ev. főgimnázium a nap jelentőségehez mé.ló formában és lelkesedéssel ünnepelte meg a sza­badságharc nagy napját. Az ünnepség, melyen nagy ko/önsg vett részt, az intezet dalköre által előadott „Talpra magyar"-ral vette kezdetét. — Utánna Vietorisz Lá-zló VIII. 0. t. szavalta el hangulatosan a nemzeti iluit. Ezután következett az ünnep fénypontja Pröhle V imos tanár nagyszabású beszéde, melyben a gon­dolat nemesség minden fegyverével igyekezett az ifius j:bi az 18I8 magasztos eszméjét és tanát be­állani. — Az éljenzéssel fogadott ünnepi beszéd után Sulcz AlDert szavalta el saját alkalmi ódáját, melyet ••> da'kör állal előadóit „Fohász" követett. Nagy Pal VIII. 0. t. Ábrányi Emilnek erzéssel előadott „Koldus" ciinü verse ut?n Ballag Gyuh VII. 0. t. ad'a elő sajai szerzem nyű „Vándor madár" cimü költeményét. Az ünnepély az „Isten áld meg a magyar"-t eléneklé­sevel ert véget. * A nyíregyházi községi leányiskola d. e. 10 órakor lui tolta m g ünnepélyét, melyen a dalkörön kivul Vie ortsz Aranka, Bodnár Irén, S-.abó Margit, Rnzsotiyi Kató, B-nkő Zsuzsó és Andrássy Margit növendékek működlek közre. * A polgári fiúiskola d. e. 11 órakor tartotta meg mircius 15 éneit emlekünnepét a következő műsorral: llimnusz. Étiikli a tanuloiljusag. Petőfi sSzabadságharc" eimü költeményét elő adta íamássy László. Március 15. szavalja Szolár Sándor. A „Nemzeti dalt" Sichermann J nő tanuló adta elő. Ünnepi beszedet Kardos I-tváu tanár tartott. Liszkai Bila „Előre" (Tóth Kálmán), Komjáthy Gusztáv Petőfi „E^y gondolat bánt engemet" majd Szokolay József „Szállj el lelkem". %(Illés Bálinl) című költeményt szavalták el. Az ünnepély a Szózat el­éneklésével végződött. * A nyiregyházi ág. h. ev. iskola növendékei a szülők lekintelyes részvétele mellett ünnepelte meg márc. 15-ét. Az ünnepélyen alkalmi dalokat és szavalatokat adtak elő. * A nyiregyházi ev. ref. egyház tantestülete a sza­badság magasztos emléknapját a Dessevvflfy-téren lévő iskolaban, növendékeinek részvételével és szépszámú közönség jelenléteben ünnepelle meg. A Hymnusz eléneklése után Király Imre tanitó b. szelt e nagy nap eseményeiről s lelkes szavakban buz­it. totta a gyermekeket a hazaszeretetre s az ősök iránli soha meg nem szűnő tiszteletre és halára. A gyermekkar sikeres előadása, Kiss Géza IV. oszt., Bodgál Erzsébet VI. oszt., Kovács Gyula VI. oszt. t..nuló szavalata utan a Szózat hangjai melleit ért véget a szép ünnepély. .A. város ünnepe. A város közönségének tulajdonképeni ünneplése d. .u. 3 órakor folyt le a Korona szálló nagytermében, óiiási közönség s közéletünk vezető férfiai részvé­telével. Az ünnepet kevéssel 3 óra után a városi dalárda nyitotta meg a Hymnusz eléneklésével, melyet a közön­:-cg állva hallgatott végig. Ezután Májerszky Béla polgármester, lelkes beszéd­del megnyitván az ünnepelyl, Dr. Szabó László lépett zajos éljenzések közöli . z emelvényre s tartotta meg ünnepi beszédét, óriási hitást keltve remek szónoki előadásával, de még sok­kal inkább a nagyszabású beszéd mély tartalmával. Zajos éljenzés támadt, midőn dr. Szabó László e .-zavakkal befejezte beszédét: Fürösszük meg mindannyian s minden áldoll irggelen lelkünket a márciusi emlékek, a márciusi esz­11.ek bűvös erejében. Feszítsük meg karjainkat, izmain­kat, — szorítsuk ha kell, ökölbe ujjainkat, számoljunk — ha hazánk üdve ugy kivánja — az élettel is. legyünk vegre ne csak szóval, hanem tetteinkkel, min­gondolalunkkai, minden érzésünkkel, elhatározásunkkal iyaz, jó hazafiak — és meglássátok, hogy ezeket a mi ünnepies buzgósagain'ia' meg fogja hallgatni, raej fogja a dani a magyaroknak örök Istene! Ugy legyen ! A dalárda énekelte el ezután a „Talpra magyar"-t, melynek végeztével dr. Vietórisz József elszavalta alkalmi költeményéi, óriási hatást keltve. A remek költeményt lapunk tár­carovatában közöljük. A magaszlos ünnepélyt a dalárda éneke fe­j"zte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom