Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-17 / 11. szám
11-ik szám. N Y í R V I D É K 1907. március 17. 3 i A •nyíregyházi ipartestület, az iparos olvasókör és az iparos ifjúsági egylet délután 5 órakor tartotta a március 15-iki ünnepélyt az ipartestület dísztermében. Ae ünnepélyt a helybeli Bakai féle zenekar gyönyörű tárogató kuruc nótái és a városi dalarda szépen előadott Hymnusza után Kéry Józstf nyitotta meg, aki röviden megköszönve az ünneplő közönség részvételét, Isten áldásátkérte a magyar hazára! Utána Pröhle Vilmos lépett az emelvényre s tartal • mas, nagytudásu előadásában méltatta a mai nagy nap jelentőségét. — Ezer éve annak — úgymond — hogy a honalapító Árpád vezér meghalt s így az évforduló különös találkozása alkalomszerűvé teszi, hogy a honfoglalás ténye és március 15. között keressük az eszmés összefüggést a magyar nemzet kialakulása szempontjából. A nemességgel a honfoglalók ivadékaival idővel nemzeti érzésben, hazaszeretetben, nemzeti nagyjaink emlékének ápolásában egygyé lettek a meghódoltak ntódai a jobb gyok s azokkal együtt kivették részüket a nemzet minden szenvedéseiből anélkül, hogy a nemesség jogaiban osztozhattak volna. 1648. márc. 15-én lett igazán egygyé a magvar nemzet s ez a szentesítése a honfoglalásnak. Ezután gyönyörű beszédben ismertette, hogy milyen nagy, milyen szent nekünk ez a március 15-iki nap. Beszédjét a közönség lelkesen megéljenezte. Azután Kaszás György, Propper Ede, Hagymási Ilona (10 éves) és Kazimir Károly adtak elő egy-egy hangulatos költeményt, mely után dr. Szabó László lép, tt elő, hogy bezárja az ünnepélyt. — Nekem jutott ez a szép feladat — mondta — lmgy az ünnepélyt berekesztjem. Engedjék meg, hogy e/, ünnepi berekesztés helyett azt mondjam, hogy vigyék haza mindannyian ezt az ünnepi érzést, azokat a lelkes s avakat s áldozzák éltük minden napját a haza érdekéI tiu, a nemzet boldogulása előmozdítására. Kérem az hl nt, hogy áldja meg Hazánkat. E lelkesen megéljenzett beszéd után a városi dalárda énekelte még el a ,Szózat"-ot s ezzel . z ipartestület szép ünnepélye véget ért. A vidék. Tiszalök polgársága délelőtt a református templomion istentiszteletre gyűlt össze. — Utána a főtérén a Kossuth szobrot koszorúzták meg beszédek kíséretébenBé ben díszebéd volt a nagyvendéglőben. * Odva község szintén ünnepelt. Délelőtt istentisztelet Mtll, dtána a polgári vendéglőben nagy közönség jelenlétében ünnepi beszédek és szavalatok voltak * lbrány községben nagy felvonulást rendezett a I olgárSág. Az ev. ref. templomban ünnepi istentisztelet volt, tnelyen Szikszay András lelkész méltatta a nagy nap jelentőségét. A községháza elölt pedig Uray Béla jegyző tartott ünRepi beszédet. Este lakoma volt. * Bököny községben az ünnep a görög katholikus templomban vette kezdetét, ah .va az elöljáróság a községi jegyző, a tanulóiljuság a tanító urak vezetése alatt vonultak be, mindannyian ünnepi ruhába öltözve zászlókkal « az ifjúság nemzeti szalag és csokrokkal diszitve. A templom zsuffolásig telve volt, ahol a szentmiséi főt. Szabó Miklós esperes lelkész végezte. A szentmise végeztével a tanulóifjúság kitűnően betanítva a .Hymnust" lelkesedve énekelték. A templomból a gör. kath. iskolába mentek az ün neplők, ahol az ünnepség nagyon szépen és sikerülten folyt te. Közvacsorák. Este 8 órakor a Korona szálloda dísztermében köv vaeaora volt, amelyen sajnos, igen kevesen vettek r szt. A felköszöntők sorát Somogyi Oyula a nyíregyházi függetlenségi és 48-as párt elnöke nyitotta meg s mindenekelőtt felolvasta városunk oraz. képviselője, dr. Meskó László igazságügyminiszteri államtitkár következő táviratát: Májerszky Béla polgármester Nyiregyháza. Szeretett városunk közönségével szivben, lélekben összeforrva ünneplem március tizenötödikét naH)ou sajnálva, hogy hivatalos kölelességeim miatt körükben nem jelenhetek meg. Meskó László. Eotucgyi Gyula indítványára az ünneplő közönség üdvözlő táviratot in'ézelt dr. Meskó Lászlóhoz. Somogyi ezután a 48-iki eszmék megvalósulására ürítette poharát. Bogár Lajos főjegyző, ki a családjában előfordult sulvos betegségi eset folytán távol maradni kényszerült Májerszky Béla polgármestert képviselte, a ma délutáni ünnep két szereplőjét, dr. Szabó Lászlót és dr. Vietorisz Józsefet éltette. Dr. Szabó László Nyiregyháza város hazafias kö aönségére ürítette poharát. Indítványára a Petöfi-hiiz h'ttxitésére gyűjtés indult meg a mely célra 63 korona {m iilt össze. Dr. Vietórisz József sajnálattal említve fel, hogy 4S as honvédeink közül senki sincsjelen, még a lelkes Creg Hofímann bácsi sem, a szabadságharc hős katonái e é-szsógére ivott, s engedve ezután a zajosan megnyilvánuló közkívánatnak — régi szokásnak hódolva is egyébként — elszavalta a délutáni ünnepen előadott költeményét. Somogyi Gyula kifejeett kívánságára Paulusz Márton, a kiveszőben levő 48 as honvedeket éltette, akik — úgymond — meghalnak ugyan, de eszméjök örökké élni fog. Stoller Ferenc ipartestületi elnök vezetése alall megjelent ekkor a teren ben, az iparlestület nagyterméén ünneplő ipirosok 5 tngu küldöttsége, akiknek nevében dr. Pröhle Vilmos tolmácsolta az üdvözlést. Somogyi Gyula köszönte meg a megemlékezést s zajos helyeslések között fejekte ki azt a kívánságot, hogy jövőre Nyiregyháza város polgársága együtt ü-traepelje meg. március 15-ikét. Somogyi indítványára ezután küldöttség ment át , az ipartestületi ünneplőkhöz. A bankentt a késő éjjeli órákban ért véget. I * * * i Az ipartestület nagytermében a délutáni ünnepély . lefolyása után, este 7 órakor szintén közvacsora volt | amelyen rnmtegy kétszázan veitek részt. Pohárköszön- | tőt mondoltak Stoller Ferenc ipartestületi elnök, Kéry i József iparos olvasókőri elnök, dr. Pröhle Ví mos a d. | utáni ünnepély szónoka és m g löb: en. Zajos éljenzessel fogadia a társaság a kebelük- j bői kiküldölt küldótlség üdvözlésének viszonzására So ) mogyi Gyula vezetése alatt megjelent küldötteket. Somogyi Gyula köszönte m-g mindenekfölött a szives fogadtatást. Kéry József az ösbzes jelen voltak nevében kérto fel dr. Vietórisz Józsefet, hogy szavalja el ebben a körben is remek költeményét. Dr. Vietórisz József deget lett a kérésnek, s költeménye az ő remek előadásában itt is óriási hatást keltelt. Dr. Konthy Gyula szolalt fel ezután s indítványozta, hogy Nyíregyháza város polgársága a mostani nehéz napokban sorakozzon a nemzeti kormány háta mögé, tartson népgyűlést az önálló gazdasági berendezkedés érdekében. Somogyi Gyula válaszolt röviden dr. Konthy Gyula szavaira, kijei ntve, mint a nyíregyházi függetlenségi párt elnöke, hozzájáiulását az eszméhez s teljes készségét ahhoz, hogy a népgyűlés a legrövidebb idő alatt össze hivassék. Bessenyei-Kör. Sok szó esett mostanság a mi Körünkről: örülünk neki, mert az általános érdeklődés villan ki belőle. Aztán meg ami életrevaló jegőcödik ki az ilyen eszmecserékből, azta Kör hasznára fordítja ; aminek pedig tudatlanság vagy rosszhiszeműség a forrása, azt a Körért lelkesedő polgártársak leszállítják a maga értékére. Mégis hogy egyik-másik dolog valahogyan meg ne tévesszen valakit, hadd pillantsanak be a mi lelkes és érdeklődő tagjaink a Kör műhelyébe. Mikor öt esztendővel ezelőtt többedmagammal nekivetettem a vállamat a Kör ügyének, abból indultunk ki, hogy legelőször is olyan irányban kell indítani, amelyet a Kör ereje elbir, és amely mégis általános érdeklődést kelt. Erre a célra kinálva-kinálkoztak a nyilvános művészesték. — Hogy a kis kezdetből mivé izmosodtak ezek az esték, szükségtelen fejtegetnem. Többet értünk el velük, mint amit céloztunk, mert ezek az esték ma már országos hírűek, és önérzettel mondhatjuk, hogy vidéken nincsen párjuk, és a fővárosiakkal is méltán versenyre kelnek. Ami pedig a magyarságukat illeti, én voltam az, aki lassan-lassan rávettem a magyar művészeket, hogy a magyar ének- és zenemüveket ne esak ráadásnak adják, hanem vegyék be a műsorunkba. Ha valaki végignézi ennek az öt esztendőnek a műsorát, meggyőződhetik róla, hogy a magyar ének- és zeneszerzők sorban szerepelnek ottan. Sőt, ami pedig a mi szegénységünk folytán még mindig nehéz vállalkozás, minden évadban egy estét, mint éppen a most lezajlottat, teljesen a magyar irodalomnak és művészetnek szenteltünk. Ám ha elzárkóznánk a müveit külföld elöl, akkor az a nemes Bessenyei, a mi példányképünk, megfordulna tán a sírjában is, mert hiszen maga is azt hirdette lángszavakkal, hogy legyen a magyar művelődés minél európaibbá és egyszersmind minél magyarabbá. Ezt igyekszünk cselekedni jó magunk is — hát soh'se tanítson bennünket senki magyarságra. Hiszen igaz, hogy a mi „fánk törzsöke nem nőtt keleten", mint egyik-másik szerencsésebb atyánkfiáé, például a jó Kölcseyé; de azért büszke magyarok vagyunk magunk is, mert apáink elnyerték a vérkeresztséget abban a második honalapi tásban, 48-ban. Vannak, akik azt vetik szemünkre, hogy összes erőnket beletemetjük a müvészestékbe; pedig a Körnek egyéb céljai is vannak. Való igaz, de csak az utóbbi. Már hogyne volnának a Körnek egyéb céljai! Nagyon is vannak. Csak azon csodálkozunk, hogy valaki bennünket olyan szüklátókörüeknek és elfogultaknak tarthat, hogy ezt ne lássuk. Csakhogy azokhoz az egyéb célokhoz már nem elég a szellemi erö, hanem anyagi is kell, több annál a kevésnél, amink van. Ami abból telt, azt meg tettük eddig is. Hogy egyebet ne emlitsünk: rendeztünk csipke-kiállitást, igen nagy sikerű képkiállitást, segítettük a tanyai népkönyvtárakat, jutalmakat adtunk a magyarságban kiváló tanítóknak — és már négy esztendő óta nagy szeretettel ápolgatjuk a Szabad Líceum tervét. A Szabad Líceumot más városok is megindították sorban. Először többen érdeklődtek az előadások iránt aztán egyre kevesebben. Magam részéről másképpen akartam és szeretném indítani. Egy eszményi Uránia lenne az, a tudományágakra sorban kiterjeszkedve és ragyogó szép szemléltető eszközökkel ékesítve, hogy gyönyörködtetve tanítson mindnyájunkat. Mindnyájunkat, mondom, le egészen a köznépig, amely ingyen élvezné. Ám ehhez 4000 K befektetés kellene. Hogy ezt a pénzt apródonkint összehozzuk, egyelőre négy évvel ezelőtt a várostól és megyétől csak 200 — 200 K-t kértem éven kint, mert féltem, hogy többet nem adnak. A megye meg is adta. és tőle van már 800 K. A város is meg adta az első 200 K-t; a többit máig is csak ígéri. így is van már 1500 K rá. De újabb nemesszivü segítség nélkül még mindig messze vagyunk űgv ettől, mint egyéb nemes céloktól. Például ősszel városunk nagy fiának. Benczúr Gyulának, óhajtanánk emléktáblát álli tani a szülőházára, és ezzel kapcsolatban egy párját ritkító nagv képzőművészeti kiállítást rendezni. Csakhogy mindehhez és más sfcép dolgokhoz pénz, pénz és pénz kell — mondaná Felsöbüki Nagy Pál. A Kör számúra most új alapszabályok készülnek. Azok ban a roppant csekély tagságdijakat föl kívánjuk emelni egy pár koronával: aki komolyan lelkesedik, az igy egy pár koronával évenkint. amit meg nem érez. résztvehet ebben a nemes kulturális munkában. De aki megerőltetése nélkül teheti, az járuljon hozzá, mint alapitótag, a Szabad Líceum létesítéséhez. És ne legyen irántunk szűkkeblű a megye és a város. És végül lépjen be tag nak lumdeuki, aki teheti, megyeszerte. — Majd akkor, mikor nem 400 tagunk lesz. hanem 1200. mint az eperji m Széchenyi Körnek (pedig ott 12 K-t fizet a < suládf i és 4 K-t a családtag), akkor lesz csak igazán líirc-ncve a mi szeretve ápolgatott, melengetett Bessenyei Körünknek. Adja az ég, hogy úgy legyen! Poplni Albeit dr. Nyíregyházi Dalegylet ismertetése. A „Nyíregyházi dalegylet'- abból az alkalomból, hogy folyó évben Egerben tartandó orsz. dalversenyen mint működő és versenyző egylet részt venni óhajt, az „Egri Dalegylet 1 1 részéről fölszóllittatott, hogy a közönség is ismerje a versenyző egyesületeket közelebbről, irná meg az egylet ismertetését s ezt egy cikk alakjában velők közölje. A nyíregyházi dalegylet Bogár Lajos volt elnökünk közbenjöttével az egylet ismertetését a következőkben adja olő. A „Nyíregyházi Dalegylet" 1885-dik évben alakult. Azonban a minden irányban rohamosan fejlődő Nyiregyháza városunk történetének már zsenge korában is — az INfiO-as évek elején — a magyar dal összhangzatos müvelésének nyomaival találkozunk. Egyesületünk létét mégis csak az 188G-dik évben Mrtént megalakulástól számítja, midőn 18 működő lelkes taggal, alapszabályaik jóváhagyása és megerősítése után belépett az Országos Dalárszövetségbe. — A ke/ det nehéz volt! De végre is az erős és kitartó akarat megtör, a Nyíregyházi Dalegylet számára azt az utat, mely egyletünket a homályból a látóhatár felé emeli azon nivóra, melyen ma van! Az egylet megalakulása óta állandóan működik. Ma alig van kedves hazánkban számottevő Dalegyesület, mely a Nyíregyházi Dalegyesületet ne ismerné ugy, mint komoly és törekvő vetélytársát. Dalegyletünk azonban nem annyira a hírnévért lobogtatta meg itt, vagy amott zászlóját, hanem inkább hazafias érzelemmel, nemes ambícióval a nemzeti célok megvalósításának érdekeiért. Dalegyletünk hírnevének emelésére némi befolyással volt az 1894-dik évben. Fiúméban tartott Orsz. Dalverseny, mely alkalommal nemes városunk anyagi támogatásával, mint Országos Dalversenyen először részt vevő és versenyző egylet, éppen Fiúméban, a magyartenger partján szállhatott síkra a magyar eszményekért. Fiúméban 31 működő és versenyző egyesület közül (> díjazással és lj díszoklevéllel kitüntetett egyletek közt a Nyíregyházi Dalegylet, hizelgö elismeréssel, díszoklevelet nyert. Bészt vett az egyesület: az 189(i-dik évben Budapesten tartott millenáris Orsz. Dalversenyen, ahol a Il-ik csoportban első helyen nyert dicsérő oklevelet; az 1898-dik évben Aradon tartott Orsz. Dalversenyen, ahol a 20 versenyző közül a 4-dik dijat nyer e. (Karmesteri pálca); az 1901-dik évben Temesvárt tartott Orsz. Dalversenyen, ahol a IV. csoport második diját nyerte el. (Ezüst koszorút.) Az egyesület részt veit: Kossuth Lajos 100 eves születésének emléke alkalmából 1892-dik évben Tállyán, az ottani Kossuth templom országos felszentel esi ünnepélyen és az ez alkalommal a magyar nemzeti és opera szinház jelesei közben jöttével tartott hangversenyen s akkori szerepléseiről ugy az országos napi. valamint ;t heti szépirodalmi lapok a legszebb elismeréssel adóztak és a tállyai hölgyek egy remek nemzetiszínű zászlószalaggal kedveskedtek ; ugyanazon év november hó 4-én. Nyíregyházán elhunyt. Irányi Dániel, hazánk nagy nevű fiának országos jellegű temetésén kiüntető elismeréssel közreműködött. Az egyesület testületileg részt vett és közreműködött az 1906-dik év folyamán Vaján (Szabolcsm.) Vay Adám kuruc generális porainak Danzigból való hazaérkezésénél és nov. hó 15-én, a dicső halott tiszteletére rendezett országos temetési ünnepélyen is. mely szerepléséről számosan késszéggel elismerték a Nyíregyházi Dalegylet remek készültséget és erejét. Az egyesület testületileg részt vett az uagvári, debreceni és szathmári dalegyletek 25 éves jubileumán mindezen helyeken a község tetszésével és kitüntetésével találkozott s az ungvári és szathmári hölgyektől, valamint a debreceni dalegylettől ezen ünnepségeken való közreműködésért diszes szalagokat kapott. A Dalegylet, külső jelvényét, az egyleti zászlót 1892-dik évben 1000 korona költséggel elkészíttetette s aztán meg azon évben nagy ünnepséggel felavatta és rendeltetési célra átvette. A zászló fő diszét, a gazdag aranyhímzésű szalagot Kállay Andrásné ö méltósága ajándékozta, mint zászló-anya az egylet zászlóra. A Dalegylet életében kimagasló mozzanatok közé számithatjuk azt a kedves emléknapot is, mídön a Dalegylet az 1905-ik év augusztus hó 20-án, akkor Nyíregyházán időző Samassa József, egri érseket sikerült szerenádával tisztelte meg, melyről maga a főpásztor is valamint nagy egyházi és világi kíséretének számos tagja akkor'^ lelkesen és elismeréssel beszélt. Ez idő szerint. Kállay András ö méltóságának védnöksége alatt : Dr. Prok Gyula és Dr. Szabó László elnökök, Fazekas János titkár,*Santroch Alajos karmester és Kovács György pénztárnok intézik el a közkedvelt egyesület ügyeit. Számottevő rendes működő tagok száma 30. T. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Gróf Vay Gábor főispán a sürgős törvényhilósipi fár£yn'á-l igénylő ügyek elinfzé.-e céjából e hó 2f>-án d. e. 10 órára rendkívüli kö/gyülést hivoll igyfe. A rendkívüli közgyűlésnek e^yik legfiutcsabb tárgya lesz Bory Béla és társai bizotisági tagok indítványa a kiegyezésre és az alkotniánvbiztosítékokra vonatkozólag. — Uj főszolgabírói állás. Mikecz Dezső alispán a nyiradonyi uj járás főszolgjLirni állására pályázatot hirdetett. A páyázati kérvények április 15-ig nyújtandók be az alispáni hivatalhoz.
