Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-10 / 6. szám

1 6-i

k szám

. . Uj városi jövedelmi forrás*) II. Ami a városi takarékpénztárak szervezetenele kérdését illeti, ez is igen érdekesen és szerencsésen van megoldva az ismereteit négy takarékpénztárnál. A közgyűlést mind a négy intézetnél az illető városi képviselőtestület alkotja, melynek tehát elnöke u polgármester. A városi takarékpénztár ügyeinek vitelére hivatott többi szervek az ismertett négy intézetnél némi kiilömbségeket tüntetnek fel. Hajdúböszörményben a közgyűlés választ (i évenként egy vezérigazgatót és egy helyettes igazgatót s ezeken kivül 3 évenként 24 igazgatósági tagot. Ezek együtt véve képezik az igazgatóságot. A főkönyvelőt és pénztárnokot élethossziglan a közgyűlés választja. A segédszemélyzetet az igazgatóság alkalmazza. Az igazgatósági tagok az üléseken részvételért jelenlét dijakat, a felügyelőbizottság tagjai, — kiket természetesen szintén a közgyűlés választ, évi tiszteletdijakat kapnak. Nagykőrösön az igazgatóság 11 tagból áll, kiket 6 évenként 6 évre a közgyűlés választ meg. A vezérigazgatót saját kebeléből 3 évenként, a többi fizetéses tisztviselőket pedig élethossziglan az igazgatóság választja. Nagybányán a közgyűlés egy úgynevezett választmányt alakit, illetve abba 6 évenként 24 rendes és 12 póttagot választ. Ennek a választmánynak hivatalból tagja a polgármester, a tisztiügyész és a főszámvevő. Ez a választmány alakítja meg az igazgatóságot a saját kebeléből, melynek öt tagja van. közülök egy a vezérigazgató. Ugyancsak a választmány választja meg a felügyelő bizottság tagjait és az intézet fizetéses alkalmazottait. Kisújszálláson a közgyűlés 6. évenként egy 12 tagu választmányt és a választmány tagjai közül egy vezérigazgatót és négy igaygatósági tagot választ. A fizetéses alkalmazottakat a választmány választja. A választmány tagjai jelenléti dijakat, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai a tiszta nyereményből jutalékot kapnak. Amint ezekből látható, a városi takarékpénztár szervezete igen szépen összhangba hozható a városok szerveze'ével ugy hogy mig egyfelől a város felügyeleti és ellenőrzési joga biztosítva van, addig másfelől biztosítva van a pénzintézet különállósága és az üzleti szempontokból elengedhetlenül szükséges önállósága. További fontos kérdés a városi takarékpénztárak vagyoni felelőssége E tekintetben az ismertetett pénzintézetek alapszabályai eltérő intézkedéseket tartalmaznak. A nagybányai és kisújszállási városi takarékpénztáraknál a város a takarékpénztár alaptőkéjén és tartaléktőkéin felül vagyoni felelősséget nem vállal. A hajdúböszörményi és nagykörösi takarékpénztáraknál az alap és tartalék tökéket netán meghaladó kötelezettségekért a város egész vagyonával felel. Én a magam részéről helyes vezetés és kellő ellenőrzés mellett nem látok veszedelmet abban, ha a város a teljes felelősségét vállalja. Ellenben a takarékpénztár tekintélye és hitele ezzel kétségkívül tetemesen fokozódik. A városi takarékpénztárak ütletköre tekintetében a felhozott példák azt mutatják, hogy az ilyen intézetek felölelhetik mindazon üzletágakat, amelyekkel a részvénytársaságon alapuló pénzintézetek foglalkoznak. Foglalkozhatnak tehát betétek elfogadásával, köl csönök nyújtásával személyi hitelre és jelzálogos biztosítékokra, váltókölcsönök nyújtásával és váltóvisszleszámitolással, értékpapírok vételével és eladásával, folyószámla hitelezéssel stb. Szóval e tekintetben nincs különbség a városi takarékpénztárak és egyéb pénzintézetek között. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy Nyíregyháza város, ha és amennyiben az illetékes tényezők a városi takarékpénztár létesítésének kérdésével megbarátkoznak, miből alapítsa meg a városi takarékpénztárt, ez olyan kérdés, amelynek megoldása ugyan csak az illetékes tényezők belátásától és akaratától függ. Van a városnak a többek között a Nyíregyházi Takarékpénztárnál egy 294,000 koronás betétje. Ezt a város annak az alapítványának fedezetére helyezte el, amelyet a helybeli főgimnázium és a helybeli felekezeti elemi iskolák segélyezésére 1861-ben tett. A főgimnázium és az elemi iskolák részére a város 5% kamat fizetésére kötelezte magát. — A betétként elhelyezett töke után azonban már évek óta csak 4V2°/o kamatot kap; V2°/o-al a házipénztár pótolja a betéti kamatokat. Szerény véleményem szerint semmi akadálya nincsen annak, hogy ez a betét, esetleg 300,000 koronára kikerekítve, a városi takarékpénztár alaptőkéje gyanánt helyeztessék el. Ha azonban ez még is valamely előttem ismeretlen okok miatt akadályokba ütköznék, vannak a városnak egyéb betétjei is, mintegy 200,000 korona összegben. Meg lehet teremteni a városi takarékpénztár alaptökéjét ezekből is. Az a körülmény, hogy az alaptőke 200,000, vagy 300,000, avagy a kettőt együtt véve 500,000 korona legyen, ha a város a takarékpénztárért teljes felelősséget vállal, nem játszik lényeges szerepet. Forgótőkéié is lenne a városi takarékpénztárnak úgyszólván a létésülés pillanatától kezdve olyan mennyiségben, mint talán egyetlen vidéki pénzintézetnek sem. A már emiitett 500.000 korona készpénzen kivül a városi takarékpénztárnál helyezhető el és annak rendelkezésére állhat a városi tisztviselői nyugdíj alap 100,000 koronát kitevő tökéje; az árvapénztár 180,000 koronát meghaladó tartalékalapja és az árvapénztár által kezelt 1.300,000 koronát meghaladó árvavagyon. A városi takarékpénztár létesítésével egyidejűleg ugyanis megszüntetendő lenne a közös árvapénztár jelenlegi kölcsönnyújtási működése és ez egészen a városi takarékpénztárra ruháztatnék át. Ezzel véglegesen orvosoltatnék az a jelenlegi tarthatatlan állapot, hogy miután a.z árvapénztári kölcsönök adása rendkívül nehézkes és *) Irta Balla Jenő városi közig, tanácsos, felolvasta a Kereskedők és Gazdák Köre előtt január hó 27-én dr. Hoffmann Mór ügyvéd, a Kör titkára. N Y I R V I D É K I hosszadalmas eljáráshoz van kötve, a ki nem kölcsönözhető árvapénzek olcsó kamatláb mellett pénzintézeti | betét gyanánt helyeztetnek el, minek további folyománya ! az is, íiogy az árvák készpénz-vagyona nem jövedelmez 1 részükre annyit, mint amennyit jövedelmezhetne. I Magára a városra a városi takarékpénztár létesítése az üzleti feleslegből nyerendő jövedelmen kivül még egyéb előnyökkel is járna. Első sorban is jelenlegi pénzintézeti betéteit jobban jövedelmeztethetné. Akár magasabb betéti kamat cimén. akár az üzleti feleslegben. Ezen kivül folyószámlát nyittathatna a saját számára. Esetleg az alaptökén felüli összegeket is nem betétek gyanánt, hanem folyószámlára helyezhetné el. Ugyancsak a folyószámlára helyezhetné el a házipénztár időközönkénti készpénz feleslegeit. Viszont folyószámlára vehetné igénybe azokat az összegeket bizonyára kisebb kamat mellett, amelyekre időnként szüksége van s amelyeket most váltókölcsönök utján vesz igénybe. Egyszóval a város pénzügyi gazdálkodásának egész vonalán kedvezőbb helyzet állana elő. * * * Hátra volna még egy kérdés. — Az nevezetesen, hogy a városi takarékpénztár felállítása nem volna-e lényeges befolyással a már meglevő helybeli pénzintézetekre ? És hogy miután ezek már meg vannak, helyes és észszerű lenne-e még ezek mellett egy városi takarékpénztár felállítása? Az bizonyos dolog, hogy a városi takarékpénztár hatással volna a már meglevő pénzintézetekre- Több irányban is. Nemcsak uj versenytársa lenne azoknak, hanem a városi betétek elvonását és a városnak, mint adósnak az elvesztését bizonyos mértékben megéreznék. Ámde ez a hatás nem lenne végzetes azokra. Hiszen azokban a városokban, amelyekben már vannak városi takarékpénztárak, vannak más pénzintézetek is. Részint régebbiek, részint ujabb alapításnak. Ami pedig a kérdésnek azt a részét illeti, hogy a városi takarékpénztár felállítása Nyíregyházán ma már elkésett dolog, erre sem elégedhetünk felelet gyanánt azzal a közmondással, hogy „Jobb későn, mint soha!" hanem példákra is hivatkozhatunk. Kisújszálláson 1891-ben alapították meg a városi takarékpénztárt; pedig ott 1870. óta áll fenn a .Nagykunsági takarékpénztár." És ott van Budapest példája is. A székesfővárosban se szeri, se száma a nagyobb, kisebb és legkisebb takarékpénztáraknak es bankoknak; még is rátért Budapest is arra, hogy egy városi takarékpénztár létesítése célszerű és észszerű. Nyíregyházán, ahol a négy részvénytársaságnál és két szövetkezetnél elhelyezett betétek összege az 1906. év végén meghaladta a 18 millió koronát, a városi takarékpénztár annál kevésbbé volna felesleges, mert egyidejűleg megszűnne a városi árvapénztár kölcsönadási ténykedése! * * * Egy dolog azonban bizonyos. És ez az, hogy mint minden nagyobb vállalkozás sikere, ugy a városi takarékpénztáré is egyebek közt három főfeltételliez van kötve. Az egyik a megfelelő elökéstités. A másik a helyes szervezés. S végül a harmadik a kellő vetetés Ha ez a három feltétel meg lesz, akkor Nyíregyháza város — bár nem szeretek vérmes reményeket fűzni semmihez, — olyan uj jövedelmi forráshoz juthat a városi takarékpénztár létesitésével, amely mig egyfelől nem jár ujabb terhekkel az adófizetői polgárokra, addig másfelől számos olyan közérdekű cél elérésére adja meg az anyagi erőt, amelyeknek^megvalósitására ma gondolni sem lehet! Okatootáiai levél. VI. Kedves Barátom! A „Nyírvidékiből tudtam meg, hogy uj lapot is indítottál, még pedig politikait és mindennapit. Nagyon szép tőled s még szebb lesz, ha politikai meggyőződésednek állandó és hü tükre leszen. Nemkülönben szép lesz az is, ha egy-egy példányát útnak indítod Okatootáia felé, hogy én is épülhessek a honi viszonyok fejlődésén. Annál inkább elvárom ezt tőled, mert itt örökké magolok és vitatkozom a bennszülöttekkel. Az az átkozott okatootáiai közjog oly szövevényes, hogy valahányszor azt hiszem, hogy no már most kezdem felfogni, mindjárt újból kisiklik kezemből a logika vezérmadzaga, s ugy érzem magamat, mintha csak a Labyrinthusban volnék Ariadné fonala nélkül. De mint alfélé keményfejü szittya, feltettem magamban, hogy vagy kitanulom minden csinyját-binyját, vagy egyszer csak megunom, földhözcsapom és elkezdek kalabriászozni, mig csak azt is meg nem unom. Egyébbiránt érdekes dolgokról számolhatok be a mai alkalommal Tegnap egy előkelő kávéházban üldögéltem egy kiváló paedagogussal, aki a nevelés terén Okatootáiában a delphii oraculum tekintélyét élvezi, s egyszer csak hozzánk csatlakozott ugyanaz az uri ember, akitől első sétám alkalmával az akasztófák iránt tudakozódtam. Mindjárt reám ismert és végtelen szeretetreméltósággal kérdezősködött tanulmányutam eddigi eredményei felöl. Én csak rövid pár szóval explíkáltam egyet mást, mert a nagy paedagogus igen belemelcgült volt elvei magyarázatába, ugy hogy nem is igen lehetett tőle szóhoz jutni. A legfontosabb mondá, az oráculum, hogy az iskolában kezdjük hirdetni az örök béke eszméjét. Az ifjúság szívja tele magát a béke és a béke erényeinek ideáljával, csak ugy valósulhat meg idővel az egy akol egy pásztor elve minden téren és minden vonalon. — Mert kérem, folytatá hévvel és élénk gesztusokkal, be kell végre valahára látnia az emberiségnek, hogy nincs nagyobb abszurdum, mint a háború. Nemzetek roskadoznak a militarizmus terhe alatt s akadnak oly mégtévelyedett elmék is ezer számra, akik a természet1907. február 10. tudományok elühaladását s a technika vívmányait emberölő, népirtó eszközök alkotására és tökéletesítésére fordítják, holott az olyan embert, aki egy uj szerkezetű ágyút, vagy puskát feltalál, fel kellene akasztani a iegelső fára. A mai irtózatos barbárismusnak csak ugy vethetünk véget az emberiség érdekében, ha ki küszöbölünk az iskolából minden olyan olvasmányt és tanulmányt, mely a hadi erényeket dicsőíti, a történelem tanításában minduntalan rámutatunk a háborúk borzalmas pusztításaira, az iszonyatos vér és pénzáldozatokra, s felkeltjük az ifjúságban a fegyverek iránt való ellenszenvet s a béke áldásaiért való rajongást. Erről irtam is egy nagy munkát, melyet egyenesen jelenlegi közoktatásügyi miniszterünknek ajánlottam, aki azt méltányolni is fogja, mert, mint talán tudni is méltóztatik, a külföld előtt is feltűnt már, mint a békelk'a egyik vezéralakja és lánglelkü apostola Ezeket mondá el Ukatootáia oraculuma még pedioegyszuszra s mikor mondókáját befejezte, a nyájas bennszülött, ki addig velem együtt hallgatott, mint a pap a zsákban, a következő megjegyzést kockáztatta egy hamiskás szemhunyorítás kíséretében : Nagyságod, nemde azt akarta mondani, hogy azért irta meg említett nagybecsű müvét, mivel most éppen békepárti minisztere van ? Az oraculum elértette a célzást, s mialatt kedveszegetten valami szellemes riposztot keresgélt az agyában felhalmozott békeaxiómák között s a szemét ugy fordította felfelé, mintha csak cerebrumának tekervényei közé akarna tekinteni, közbeszóltam: Igen tisztelt uram! Hogy a háború, mint olyan, abszurdum-e vagy nem, szükséges rosz-e, mint ahogy igen előkelő idegenek mondották már sokszor a müveit flyugaton, azon én nem vitatkozom, mert igazán felesleges. Meg van és meg lesz elvben és gyakorlatban egyaránt, -amíg csak ember lesz a földön, aki mig él, ételre, italra és ruházatra lesz utalva. Egy módot tudnék a háborúk megszüntetésére, ez az volna, hogy ne legyen a földön természetes halál, s aki fegyveres harcba nem megy, az biztos lehessen a felöl, hogy örökké fog élni és sohasem fog se testi se lelki szükséget látni. Ezt azonban a teremtővel magával kellene elintézni. Vagy talán még okosabb volna, ha a teremtő ugy rendelkeznék, hogy az ember sérthetetlen legyen, hogy se buzogány, se kard, se ágyú ne árthasson neki. Akkor a háborúskodás igazán abtturdum volna s mint abszurdum lehetetlen is. így azonban, mikor minden embernek előbb utóbb úgyis meg kell halnia, ha tetszik neki, ha nem ; mikor nemcsak egy vasúti vagy egyéb baleset, hanem egy meghűlés, egy zsiros falat, mit jóiziien lenyelt, korai halálát okozhatja ; higyje meg nekem, a háború lehet igazságos vagy igazságtalan, de nem abszurdum, s ha igazságos, akkor egyenesen kötelesség Uraságod, ugy tudom, lelkes bámulója a német költőknek és gondolkozóknak. Hát azok között van egy, névszerint Schiller, aki ezeket mondja: legjámborabb ember sem élhet békességben, ha gonosz szomszédjának nem tetszik." és egy n ás helyen ezeket mondja: „Semmire való az a nemzet, mely becsületéért mindenét kockára nem teszi." Schiller tudtommal beteges ember volt, de nem tökkelütött, s az emberiség történetét is jól ismerte, mert az ő idejében még nem a politikai pártállás alapján döntötték el, hogy ki mire termett, s ő, tudvalevőleg, a história professzora volt a jenai egyetemen. Meggyőződésem szerint idézett szavai örök igazságok. Minden nemzetnek vannak rossz szomszédai, kik felől békében nem élhet, ha csak szabadságát, becsületét feláldozni nem akarja a béke kedvéért. Mig a teremtő a világ eddigi folyásán s az emberi természeten nem változtat, az örök béke csak a gonosz szomszédok malmára hajtaná a vizet. Szabadság a nemzetek létfeltétele s a szabadság egyetlen erős vára a harci kedv és halálmegvetés, mely egy nemzet fiainak szivében olthatatlan lánggal ég. Hosszú mondókámat nem folytathattam tovább, mert az oraculum azt kiáltotta, hogy „zahlen" a barátságos bennszülött pedig megölelt és meghitt vacsorára, mint mondá, az ő sterény otthonába egy jpohár borra meg egy pár jó szóra. Erről a vacsoráról legközelebb irok. Most megbocsáss, hogy nem folytatom levelemet, mert még nein is borotválkoztam, pedig egy félóra múlva már látogatást kell tennem az okatootáiai sajtó egyik előkelőségénél. Szerbusz ! Ölei híved Elvy Tamás. Nyiregyházi Torna és Yivő Egyesüle t. Nevezeit egyesület első évi közgyűlése előtt állván az a kérdés t'oglalkoz'at vajon van-e szükség ily irányú munkásságot kifejtő egyesülésre, van-e lehet-e egy ily egyesülés tevékenységének haszna az emberre, a társadalomra. Szemügyre véve a testgyakorlatok hatását az egész emberre, arra az eredményre jutunk, hegy a testre johatással van, sőt arra egyenesen szükség v.m, Ho!l elégíthetjük ki a testnek eme szükségét mi felnőttek, ha nem a', ily irányú egyesületekben. Nézzük közelből a testgyakoi latok hatását, ugy az ifjúságra, mint a felnőtt fmberre. Az embereknek az élétben a tanult ismereteken kivül szüksége van : gyakorlatiasságra, önálló kiforrt, egyéniségre, benső egyensúlyra. A gyakorlatiasságra nézve a tes'gyakorlatoknak vannak speciális eszközei és általanos hátasa. Speciális eszközei a slöjd és a turisztika. Általános hatása az izmok és idegrendszer fegyelmezettsége, müködé^beni biztonsága ; gyakorlás utján a lélek szert lesz pontos mathemitikai Ítéletre a munka mértékét illetőleg és hajlamot a kínálkozó előnyök kihasználására. Az egyéniségek kiforrásánál a testgyakorlásnak döntő szerepe azon alapszik, hogy az egyéniség a szervezethez lévén kötött, azzal együtt fejlődik és csak annak utján iránjitható. Másrészt abban, hogy a jellem legerőtelje.-ebb alapvonásai csak nigyobu i

elkj emóciók alkalmival jönnek tudatra, s csak tudatra jö\e lehetnek az organizáciokhoz szervesen knpesolódó elvek