Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-10 / 6. szám

6-ik szára. N Y í R V I D É K 1907. február 10. 3. írndulási pontjai. Az ifjúságnak ezen szükséges lelki krrlását a játék küzdelmek, versenyek vannak hivatva oitenie és egészséges foglalkozásokhoz lekötni. A fel­k'őttekben e gyakorlatok folytatása által az önistnerit önbizalom — nem ériem ezalatt az elbizakodottságé, fejíődött önbizalmat, ezt a tornázás kizárja — telje­sebbé válik, tehát az ember is az egészhez jobban közeledik. A benső egyensúly lényegé' a szervezeti, az es<­tetikai. a morális egyensúly teszik. A testgyakoriatok a testet és lelket egyszerre mü /élik, a lelket ügyess a testei intelligensé teszik, kapcsolatukat tehát bensőbbé, a« egyik oldalon a szabályosságra, a másikon a válto­zatosságra törekszenek s megállapítják ezek harmóniá­jában az esztetikai egyensúlyt; az erőtudat növelésé­vel a teslgyakorlatok a szabadságvágyat és a közöí­célokban gyakori köz emüködés slakjat öltve az aláren­delésekre val-í készséget ápolják. A szabadság vágya es a morális alárendelkezés készsége az etikai egyensúly melynek leghatalmasabb tényezője az erős akarat, szin­tén következménye a testgyakorlatnak. Ezeket szemügyre vévén, beigazolódik a testgya­korlás, tornázás, athletizálás minden nemének haszna az egyes emberre, mennél inkább válik egésszé az em­ber, természetes annál több hasznot hajt a társadalom­nak, a hazának. Felnőtteknek nemcsak a tovább fejlesztésért Van szükségük a leslgyakorlásra, mert tudva lévő dolog, hogy a fejlődés bizonyos időben eléri maximumát, ahonnan már csak esés álhat be bizonyos idő multán, itt tehát már nem forogna fenn szükségessége a test­gyakorlásnak ? Itt van i.-mét a legnagyobb szükség a testgyakorlására, mert azt az esést meg kell gátolni, vagy ha nem lehet, mennél messzebbre kell ezt szorítani. Mennél hamarabb áll be az es-'s, annál hamarabb kezdi értékét veszíteni az ember ugy saját maga elölt, mint a társadalomra nezve. A test gyengülésével, puhulásá­val a lélek is elveszti energiáját, acélosságát, munka­képességét. Ezen célokat szolgálják az ifjuságnil a be­vezetett rendszeres kötelező torna és játék orák. a fel­nőtteknél torna egyesületünk, e célokat szolgálja egye­sületünk is. E cél nemességét e'ismeri lépten-nyomon az állam, évi szubvencióval segitve elő az egyesületek működését, az egyes városok, hol ily egyesületek van­nak szintén felkaroljak s megkönyitik ez egyesületek helyzetét évi segelyezessel és alkalmas területek áten­gedésével. Sajnos hazánk sok részén míg idegenkednek a lornázástól, lebecsmérelvén annak ériékét; másutt a nép minden rét°gében, az emberi élet minden korában, kezdve a gyermek 6-ik évében 80 —90 eves koráig rend­szeresen gyakorolják mngukat. Az alábbi statisztika szép bizonyságát adja annak. 1903-ban Nürnbergben tartott tornaünnepélyén 30000 tornász vett részi, az összes német egyleti tagok száma ekkor meghaladta a "U milliót. A kis Svajcban 1900-ban tartott torna­ünnepen minlegy 240—300 torna egylet 18000 tornászt állított a küzdő térre, az öreg urak csapatának, kik 70-tn voltak, külön tornaszámot biztosítottak. Angol országról nem is beszélek, ott a sport iránti előszere­tet annyira ki van fejlődve, hogy alig van falu, hogy egy-egy sportegylet ne működnék. Ezekhez hasonlítva hazánkban a testgyakorlás kultiválását szomo u tapasztalatokra jutunk. Mig Német­országot véve alapul, ott mintegy 700 tornaegylet lU millió tagot számlál, nálunk 100—120 egyesület 10—15000 taglétszámot mutat ki. Ott általábaij az egyes egyesületek 1000 tagon felül rendelkeznek, nálunk sok egyletnél a 100 at alig haladja meg, hát még ha a tényleg működő tagok közti arányt vesszük, az még sokszorosabban felül múlja a mi létszámunkat. Német ország pedig akkor kezdett kiemelkedni s naggyá lenni, mikor a tornázás hasznát belátva azt kultiválni kezdte. Követésre példa lehetne ez nekünk magyaroknak külö­nösen, a kik bizony sok tekintetben talán roszabb hely­zetben vagyunk mint volt Németország. A gyermekeket minden kicsinyes ok miatt nem szabad kivonni felmentés által a tornázás alól, karol­juk fel az iskola tornázást s folytatásként az egyesületi munkát magunk javára ki használván a kínálkozó al­kalmat, ezáltal fiatal egyesületünket nemes törekvéseiben támogatva, emeljük azt a külföldi egyesülelek színvona­lára, nemcsak a taglétszám tekintetében, hanem a munkásság tekintetében is. Mezőgazdasági házi iparunk fejlesztése Irta: Szikszay Sándor gazd. e. titkár. III. Minduntalan halljuk hangoztatni, hogy bár hazai és főleg magyar munkásaink eredetileg különösen a mezőgazdaságban a legszívósabb és legjobb munkások, — mégis hovatovább mego bizhatatlanokká válnak. Ezen nézetem szerint csak részben tagadhatlan tényt a nép korlátolt­ságára alapított nemzetközi szociáldemokratia félrevezetései eredményezték; segített azonban ebben azon körülmény, hogy munkásosztályunk az év egy tekintélyes hányadán tétlenséggel kénytelen idejét leélni. Az unalom ugyanis a legrosszabb tanácsadó lévén, könnyen érthető, hogy a nép a leghihetetlenebb kilátásokat is való­színűnek képzeli s ha nem meggyőződéssel, de mindenesetre reménynyel telten híve lesz az ál szocializmusnak. A legteljesebb elismeréssel viseltetem a ke­resztény "szocializmus kétségtelenül őszinte és a szó legteljesebb értelmében humánus céljai és eszközei iránt; sikereiben azonban, sajnos, a reális alap hiányában igen kevéssé tudok bizni. Idealizmusom a múlté, a jelené pedig a rea­lizmus s azért a ragaszkodás és szeretet beigazo­zolására is elsősorban anyagi uton kell szövet­keznünk. Tagadhatatlan, hogy ma már e téren is nehezebb a íeladat, mert munkásosztályunk fel­fogása inficiálva van s azért az actióban is kellő körültekintéssel kell az első lépéseket megtenni. Amidőn e téli 4 kosárfonó tanfolyamunk köz­zül a legutolsót Tisza-Lökön megindítandó, tőlem telhetőleg igyekeztem bebizonyítani, hogy ezzel különösen a munkásosztályrészére óhajtunk egy biztos keresetforrást teremteni — egy tiszabüdi férfi állott elő, röviden s csaknem szószerint mondván: „Köszönettel vettem az ur szavainak értelmét és kérem hozzánk is egy ilyen iskolát hozni, mert egész télen nincs keresetünk s igen jól esnék, ha csak 20 krajcárt is kereshetnénk naponkint, mert mi büdiek mind iparos embe­rek vagyunk ! ! (jelen volt Dobos Imre bátyára felvilágosítása szerint értsd iparkodó emberek) Őszintén fájó szívvel voltam kénytelen neki megmagyarázni, hogy kérését — legalább ez éven — legjobb akaratunk dacára sem vagyunk képesek anyagi eszközeink hiányalmiatt teljesíteni. E tiszabüdi ember józan felfogásához ha­sonlóval bizonyára másfelé is találkozhatunk még. bár sajnos, már csak elvétve, de épen ezért elérkezett az idő, hogy e keveseket a veszedelmesár folyamától elsodortatni ne hagyjuk. Előterjesztéseink folytán küldte ki föld­mivelésügyi kormányunk Heller Ambrus gazda­sági házi ipari miniszteri megbízottját Nyíregy­házára, hogy a munkásosztály helyzetének javí­tására alkalmas módokat Mikecz Dezső alispánunk — s az általa meghívottak közbejöttével tartott értekezleten megbeszéljük. Ez értekezlet • megállapodása alapján s az eddig már létesített néhány házi ipar fejlesztő bizottság és szövetkezet mintája után fog remél­hetőleg vármegyénk egész területére kiterjedő szövetkezet tervezete, esetleg egy bizottsági szer­vezet szabályrendelet javaslata elkészülni és esetleg már a májusi közgyűlésen bemutattatni. Minthogy ezek szerint közvetlen az alakítás előtt állunk, alkalomszerűnek tartom a szervezet módozatához hozzá szólni. Nézetem szerint szövetkezeti alapon első sorban egy erős vármegyei központ volna léte­sítendő 25 vagy 50 koronás részjegyekkel, melybe minden egyes nemzeti törekvéseinket, ipari fejlődésünket s a kisebbek boldogulását pártoló egyén vagy testület és hatóság hajlan­dósága arányában bevonandó. E központ volna hivatva a feldolgozandó nyers anyag okszerű termelésére kellő útmutatásokat esetleg előlegek utján anyagi segélyt nyújtani, vagy pedig ter­melő telepeket is létesíteni. Feladata volna to­vábbá helyben egy oly munkástelepet fentartani amelyben vidékekre küldendő előmunkások is teljesen kiképeztetnének. E központ gondoskod­nék általában az összes munkástelepek, esetleg egyes egyének nyers anyag szükségletének köz­vetítéséről, úgyszintén az összes készítmények értékesítéséről egy központi beváltó hivatal fen­tartásával. A vidéken a munkakedv és illetve az ipart űzők száma arányához képest, idővel pedig minden községben létesítendő volna a házi ipari fiókszövetkezet, amelyeket akként gondolok szervezni, hogy azokba minden e központ hatás­körébe felvett ipart üző egyén beléphet olyfor­mán, hogy kötelezi magát a készítmények be­váltási árából visszatartandó 5, esetleg 10 szá­zalékkal legalább egy 10 koronás értékű rész­jegyet gyűjteni, mely részjegy voltaképen a munkások részére előlegképen kiadandó nyers anyagok biztositékául is szolgálna Ily szervezeti formával, de egyben a tár­sadalomtól megkívánható anyagi támogatás két­ségtelen beigazolása esetében a magas kormány részéről is oly mérvű támogatásra van remé­nyünk, mely az üzleti eshetőségek ellen is biz­tosítaná vállalatunkat. A szabolcsvármegyei tanitó-egyesület köréböl, Kedves kartársaim ! Az orsz. ref. egyesületi választmány f. év január 16-án Debrecenben tartott gyűlésében megállapította, hogy azzal a mostoha fizetési rendezéssel szemhen, mely — a felekezeti tanítókat, ha az törvénnyé válik, nemcsak anyagilag sértheti, de hivatali tek :ntélyéb3n is szégyenletesen alárendeli az állami tanítókkal szemben és almely törv. javaslatot már a közokt. Miniszter a köze jövőben a Ház asztalára szándékozik tenni ; — állást foglal és a küzdelem tercre lép. Ezen határozat alapján testvéri szeretettel hivja fel Simon Károly orsz. egyesületi elnök a hazai összes ref. tan. egyesüleket, testületeket, hogy gyorsan intéz­kedjenek, hogy e nagy küzdelemben milyen mértékben óhajtanak részt venni ? Sőt követelés hangján is szól felhívásában igy: „Elvátom, hogy mindenki meijtegye kötelességét." Ezen felhívás alapján és egyedül egy, de felette fontos tárgy tárgyalására hivom össze ezen közgyűlésre a t. Tag urakat Nyíregyházára, a Szabó Pál ur tan­termébe 1907. febr. U-én d. e. Va 10 órára. Nagybáka, 1907. február 2 Var-ha János, László Gyula, a 1' lnö k- e, m. tan. test. elnök. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A kereskedelemügyi m k. Minister 91152—VI. e. sz. rendelete. A benzinmotorral dolgozó kisiparosok és kisgazdák részére rendelt adómentes benzin piaci és mérsékelt eladási árának szabályozása tárgyában 1905. évi december hó 3-án ad 67746. szám alatt, kelt itteni leirat kapcsán értesítem az egyesületet, hogy a fent­jelzett rendeltetésű adómentes motor-benzin mérsékelt eladási ára mult évi december hó 1-töl folyó évi junius hó l-ig terjedő időszakra, illetőleg további intézkedésig métermázsánként 20 (husz) koronában állapíttatott meg. A mérsékelt eladási árnak ezen nagyobbodása termé­szetes következése a nyílt piaci benzinár tetemes nö­vekedésének, mindazonáltal a most megállapított mér­sékelt eladási ár a benzin jelenlegi piaci árával szem­ben lényeges és pedig mintegy 5—6 korona engedményt képez. Felhívom az egyesületet, szíveskedjék saját hatás­körében gondoskodni arról, hogy a fentebbi intézke­désről az érdekelt gazdaközönség mielőbb értesülést nyerjen. Budi pest, 1907. január 14-én. Kossuth. s. k. A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete és Borsodmegyei Gazdasági Egyesület a Földmivelésügyi m. k. miniszter ur támogatásával a helyes cukorrépa­termelés előmozdítása érdekében 1907. évi február hó 24-én (vasárnap) Miskolczon, a vármegveház nagyter­mében, előadásokat rendez, melyekre T. Czimet tisz­telettel meghívni van szerencsénk. Az előadások czélja, a répatermelés terén felme­rült legújabb vívmányokat és tapasztalatokat, valamint a káros állati és növényi ellenségek ellen való védeke­zés módjait közismeretüekké tenni. Az előadásokon az összes érdeklődő gazdákat szívesen látjuk. Az előadások sorrendje a következő : Február hó 24-én (vasárnap) délelőtt 10-től Vb12 óráig Linhart György tanár előadása: a cukorrépa betegségeiről és az ellenük való védekezésről; délelőtt V212 tői 1 óráig Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár előadása : a cukorrépa helyes t rmesztéséröl,. müveléséről és trá­gyázásáról ; délután V23-tól 4 óráig Jablonowski József tanár előadása: a cukorrépa-rovarkárok elleni véde­kezésről ; délután 4-től 6 óráig Cserháti Sándor tanár előadásának folytatása. Az egyes előadásokat az elő­adottak megvitatása követi. Miskolczon, 1907. január hó 29-én. Kiváló tisztelettel A Magyar Cukorgyárosok Orsz. Egyesülete nevében : Hatvany üeutscli Sándor s. k. élőnk. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület nevében : Miklós Ödön s. k. elnök. Szinház. Hétfőn: Henry Bernstein: A Tolvaj. Kedd n: Szigeti Józ-el: Falusiak. Szerdán: E Bulli: Ludfer. C-ütörlökön: Fényes Samu: A csöppség. Zilahi nem p maszkodhatik a/, időjárásra. Négy estére látogatott el ismét hozzánk s mind a n>gy este zsúfolásig telt házak nézték végig az előadásokat. Henry Bernstein szenzációs darabját, A tolvajt, épen úív, mint néhai való S/.igeti József becsületes alkotása', a Ftlusii­kat. A közönség meleg s/.impathiája és buzgó érdeklő­dése mellett a hivatalos dicséret is kijutott az igazgató­nak a szinüsryi bizottság pénUki ülésén. Sajnáljuk, hogy a/- idén ismét csak harminc napra fog a tavaszi előadá­sok sorozata terjedni, de bele kell nyugodnunk a változ­hatatlanba. Márciusban még négy eőidassal igyekszik ezt számunkra Zilahi megkönnyíteni. A Tolvaj, melyet budapesti bemu'atója ulán a legjobb hirek előztek meg, egyike volt a oknak az elő­adasoknak, mikor a színpadon minden szereplő leikéből játszik s szeretettel >eszi magára a neki jutó Hadától. Kár, hogy a kö'őns g elvezete nem lehetett zav .r ­talán, de a szinház annyira tütetlen és hi4eg volt, hogy a második felvonás végén már alig lehetett hallani a szinp iflon folyó párbeszédeket a sűrű köhögéstől és tüsszentésektől Azzal a/, impresszióval távoztunk a szín­házból, hogy másnapra ágvba dől a nyíregyházi közön­ség. Hogy ez ne igy I gyen, az első porban a direktor­nak is érdeke. A tolvajban különben Zilahi gárdájának elitje mozgott a lámpák előli, llalmel Aranka, Alniási Lola, Békés, Temjei, Szak ics és B rezi. Hahnel Aranka kitűnő és hálás terepet kapott Marié szenn lyében. Mindazt a hatást, amit közveti •nseggel az őszinteseg ns realitás eszkö'.eivel ?l lelt. t érni. az ó lő;e megszoko t bájjal és a jelenílés sokszor elemi erejevel váltoUa ki a szemlélőből. — Lukács, mint Lagard*s Izabelle riiskré', kissé talán kiszámított alak lá>t nyuitotl. A íerfrk ki­vétel nélkül jók \oliak — Talán i legjobb Békés, a ki mindig uj .t és jel nlősl produkál, mindig lelkiismeretes és ambiciózus. Bérezi a Ftrnande, Szakács a ZambaAt szerepében voit rokonszen es A falusiak. Szigeti József kedves poétikus vígjáté­kát ,A Fa'usiak'-al adták kedden este Zilahyék. A di­rab "red' ti, ideális és n m a francia vígjátékok mintájára készült. M séje egész e tén ál gyönyörködtette a közön­séget, velűn érzett, velük örült a szereplőkkei A leg­nagyobb elismeréss"! B'kés Gyulától szólha'unk, aki János bátyja szerepében . dta tanujelet fényes tehetsegé­nek. Zilahyn.k pedig, hi nem ő volna u diiektor, azt mondanók, hogy maíiamagái ö ökre s/erződtesse a tár­sulatához. Bájos volt Szabó li ma. Ternyei Lajos (Ha mai) és Ardai Ida (Óváriné) nagyban emelték az előadas sikerét. Szerdán: Lucifer. Butti E. A. négy felvonásos drámáját láttuk. Szerzője olasz emb r. aki azt akarj i bebizonyítani, hogy istent-hitet hiába tagad meg az ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom