Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-10 / 6. szám
6-ik szára. N Y í R V I D É K 1907. február 10. 3. írndulási pontjai. Az ifjúságnak ezen szükséges lelki krrlását a játék küzdelmek, versenyek vannak hivatva oitenie és egészséges foglalkozásokhoz lekötni. A felk'őttekben e gyakorlatok folytatása által az önistnerit önbizalom — nem ériem ezalatt az elbizakodottságé, fejíődött önbizalmat, ezt a tornázás kizárja — teljesebbé válik, tehát az ember is az egészhez jobban közeledik. A benső egyensúly lényegé' a szervezeti, az es<tetikai. a morális egyensúly teszik. A testgyakoriatok a testet és lelket egyszerre mü /élik, a lelket ügyess a testei intelligensé teszik, kapcsolatukat tehát bensőbbé, a« egyik oldalon a szabályosságra, a másikon a változatosságra törekszenek s megállapítják ezek harmóniájában az esztetikai egyensúlyt; az erőtudat növelésével a teslgyakorlatok a szabadságvágyat és a közöícélokban gyakori köz emüködés slakjat öltve az alárendelésekre val-í készséget ápolják. A szabadság vágya es a morális alárendelkezés készsége az etikai egyensúly melynek leghatalmasabb tényezője az erős akarat, szintén következménye a testgyakorlatnak. Ezeket szemügyre vévén, beigazolódik a testgyakorlás, tornázás, athletizálás minden nemének haszna az egyes emberre, mennél inkább válik egésszé az ember, természetes annál több hasznot hajt a társadalomnak, a hazának. Felnőtteknek nemcsak a tovább fejlesztésért Van szükségük a leslgyakorlásra, mert tudva lévő dolog, hogy a fejlődés bizonyos időben eléri maximumát, ahonnan már csak esés álhat be bizonyos idő multán, itt tehát már nem forogna fenn szükségessége a testgyakorlásnak ? Itt van i.-mét a legnagyobb szükség a testgyakorlására, mert azt az esést meg kell gátolni, vagy ha nem lehet, mennél messzebbre kell ezt szorítani. Mennél hamarabb áll be az es-'s, annál hamarabb kezdi értékét veszíteni az ember ugy saját maga elölt, mint a társadalomra nezve. A test gyengülésével, puhulásával a lélek is elveszti energiáját, acélosságát, munkaképességét. Ezen célokat szolgálják az ifjuságnil a bevezetett rendszeres kötelező torna és játék orák. a felnőtteknél torna egyesületünk, e célokat szolgálja egyesületünk is. E cél nemességét e'ismeri lépten-nyomon az állam, évi szubvencióval segitve elő az egyesületek működését, az egyes városok, hol ily egyesületek vannak szintén felkaroljak s megkönyitik ez egyesületek helyzetét évi segelyezessel és alkalmas területek átengedésével. Sajnos hazánk sok részén míg idegenkednek a lornázástól, lebecsmérelvén annak ériékét; másutt a nép minden rét°gében, az emberi élet minden korában, kezdve a gyermek 6-ik évében 80 —90 eves koráig rendszeresen gyakorolják mngukat. Az alábbi statisztika szép bizonyságát adja annak. 1903-ban Nürnbergben tartott tornaünnepélyén 30000 tornász vett részi, az összes német egyleti tagok száma ekkor meghaladta a "U milliót. A kis Svajcban 1900-ban tartott tornaünnepen minlegy 240—300 torna egylet 18000 tornászt állított a küzdő térre, az öreg urak csapatának, kik 70-tn voltak, külön tornaszámot biztosítottak. Angol országról nem is beszélek, ott a sport iránti előszeretet annyira ki van fejlődve, hogy alig van falu, hogy egy-egy sportegylet ne működnék. Ezekhez hasonlítva hazánkban a testgyakorlás kultiválását szomo u tapasztalatokra jutunk. Mig Németországot véve alapul, ott mintegy 700 tornaegylet lU millió tagot számlál, nálunk 100—120 egyesület 10—15000 taglétszámot mutat ki. Ott általábaij az egyes egyesületek 1000 tagon felül rendelkeznek, nálunk sok egyletnél a 100 at alig haladja meg, hát még ha a tényleg működő tagok közti arányt vesszük, az még sokszorosabban felül múlja a mi létszámunkat. Német ország pedig akkor kezdett kiemelkedni s naggyá lenni, mikor a tornázás hasznát belátva azt kultiválni kezdte. Követésre példa lehetne ez nekünk magyaroknak különösen, a kik bizony sok tekintetben talán roszabb helyzetben vagyunk mint volt Németország. A gyermekeket minden kicsinyes ok miatt nem szabad kivonni felmentés által a tornázás alól, karoljuk fel az iskola tornázást s folytatásként az egyesületi munkát magunk javára ki használván a kínálkozó alkalmat, ezáltal fiatal egyesületünket nemes törekvéseiben támogatva, emeljük azt a külföldi egyesülelek színvonalára, nemcsak a taglétszám tekintetében, hanem a munkásság tekintetében is. Mezőgazdasági házi iparunk fejlesztése Irta: Szikszay Sándor gazd. e. titkár. III. Minduntalan halljuk hangoztatni, hogy bár hazai és főleg magyar munkásaink eredetileg különösen a mezőgazdaságban a legszívósabb és legjobb munkások, — mégis hovatovább mego bizhatatlanokká válnak. Ezen nézetem szerint csak részben tagadhatlan tényt a nép korlátoltságára alapított nemzetközi szociáldemokratia félrevezetései eredményezték; segített azonban ebben azon körülmény, hogy munkásosztályunk az év egy tekintélyes hányadán tétlenséggel kénytelen idejét leélni. Az unalom ugyanis a legrosszabb tanácsadó lévén, könnyen érthető, hogy a nép a leghihetetlenebb kilátásokat is valószínűnek képzeli s ha nem meggyőződéssel, de mindenesetre reménynyel telten híve lesz az ál szocializmusnak. A legteljesebb elismeréssel viseltetem a keresztény "szocializmus kétségtelenül őszinte és a szó legteljesebb értelmében humánus céljai és eszközei iránt; sikereiben azonban, sajnos, a reális alap hiányában igen kevéssé tudok bizni. Idealizmusom a múlté, a jelené pedig a realizmus s azért a ragaszkodás és szeretet beigazozolására is elsősorban anyagi uton kell szövetkeznünk. Tagadhatatlan, hogy ma már e téren is nehezebb a íeladat, mert munkásosztályunk felfogása inficiálva van s azért az actióban is kellő körültekintéssel kell az első lépéseket megtenni. Amidőn e téli 4 kosárfonó tanfolyamunk közzül a legutolsót Tisza-Lökön megindítandó, tőlem telhetőleg igyekeztem bebizonyítani, hogy ezzel különösen a munkásosztályrészére óhajtunk egy biztos keresetforrást teremteni — egy tiszabüdi férfi állott elő, röviden s csaknem szószerint mondván: „Köszönettel vettem az ur szavainak értelmét és kérem hozzánk is egy ilyen iskolát hozni, mert egész télen nincs keresetünk s igen jól esnék, ha csak 20 krajcárt is kereshetnénk naponkint, mert mi büdiek mind iparos emberek vagyunk ! ! (jelen volt Dobos Imre bátyára felvilágosítása szerint értsd iparkodó emberek) Őszintén fájó szívvel voltam kénytelen neki megmagyarázni, hogy kérését — legalább ez éven — legjobb akaratunk dacára sem vagyunk képesek anyagi eszközeink hiányalmiatt teljesíteni. E tiszabüdi ember józan felfogásához hasonlóval bizonyára másfelé is találkozhatunk még. bár sajnos, már csak elvétve, de épen ezért elérkezett az idő, hogy e keveseket a veszedelmesár folyamától elsodortatni ne hagyjuk. Előterjesztéseink folytán küldte ki földmivelésügyi kormányunk Heller Ambrus gazdasági házi ipari miniszteri megbízottját Nyíregyházára, hogy a munkásosztály helyzetének javítására alkalmas módokat Mikecz Dezső alispánunk — s az általa meghívottak közbejöttével tartott értekezleten megbeszéljük. Ez értekezlet • megállapodása alapján s az eddig már létesített néhány házi ipar fejlesztő bizottság és szövetkezet mintája után fog remélhetőleg vármegyénk egész területére kiterjedő szövetkezet tervezete, esetleg egy bizottsági szervezet szabályrendelet javaslata elkészülni és esetleg már a májusi közgyűlésen bemutattatni. Minthogy ezek szerint közvetlen az alakítás előtt állunk, alkalomszerűnek tartom a szervezet módozatához hozzá szólni. Nézetem szerint szövetkezeti alapon első sorban egy erős vármegyei központ volna létesítendő 25 vagy 50 koronás részjegyekkel, melybe minden egyes nemzeti törekvéseinket, ipari fejlődésünket s a kisebbek boldogulását pártoló egyén vagy testület és hatóság hajlandósága arányában bevonandó. E központ volna hivatva a feldolgozandó nyers anyag okszerű termelésére kellő útmutatásokat esetleg előlegek utján anyagi segélyt nyújtani, vagy pedig termelő telepeket is létesíteni. Feladata volna továbbá helyben egy oly munkástelepet fentartani amelyben vidékekre küldendő előmunkások is teljesen kiképeztetnének. E központ gondoskodnék általában az összes munkástelepek, esetleg egyes egyének nyers anyag szükségletének közvetítéséről, úgyszintén az összes készítmények értékesítéséről egy központi beváltó hivatal fentartásával. A vidéken a munkakedv és illetve az ipart űzők száma arányához képest, idővel pedig minden községben létesítendő volna a házi ipari fiókszövetkezet, amelyeket akként gondolok szervezni, hogy azokba minden e központ hatáskörébe felvett ipart üző egyén beléphet olyformán, hogy kötelezi magát a készítmények beváltási árából visszatartandó 5, esetleg 10 százalékkal legalább egy 10 koronás értékű részjegyet gyűjteni, mely részjegy voltaképen a munkások részére előlegképen kiadandó nyers anyagok biztositékául is szolgálna Ily szervezeti formával, de egyben a társadalomtól megkívánható anyagi támogatás kétségtelen beigazolása esetében a magas kormány részéről is oly mérvű támogatásra van reményünk, mely az üzleti eshetőségek ellen is biztosítaná vállalatunkat. A szabolcsvármegyei tanitó-egyesület köréböl, Kedves kartársaim ! Az orsz. ref. egyesületi választmány f. év január 16-án Debrecenben tartott gyűlésében megállapította, hogy azzal a mostoha fizetési rendezéssel szemhen, mely — a felekezeti tanítókat, ha az törvénnyé válik, nemcsak anyagilag sértheti, de hivatali tek :ntélyéb3n is szégyenletesen alárendeli az állami tanítókkal szemben és almely törv. javaslatot már a közokt. Miniszter a köze jövőben a Ház asztalára szándékozik tenni ; — állást foglal és a küzdelem tercre lép. Ezen határozat alapján testvéri szeretettel hivja fel Simon Károly orsz. egyesületi elnök a hazai összes ref. tan. egyesüleket, testületeket, hogy gyorsan intézkedjenek, hogy e nagy küzdelemben milyen mértékben óhajtanak részt venni ? Sőt követelés hangján is szól felhívásában igy: „Elvátom, hogy mindenki meijtegye kötelességét." Ezen felhívás alapján és egyedül egy, de felette fontos tárgy tárgyalására hivom össze ezen közgyűlésre a t. Tag urakat Nyíregyházára, a Szabó Pál ur tantermébe 1907. febr. U-én d. e. Va 10 órára. Nagybáka, 1907. február 2 Var-ha János, László Gyula, a 1' lnö k- e, m. tan. test. elnök. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A kereskedelemügyi m k. Minister 91152—VI. e. sz. rendelete. A benzinmotorral dolgozó kisiparosok és kisgazdák részére rendelt adómentes benzin piaci és mérsékelt eladási árának szabályozása tárgyában 1905. évi december hó 3-án ad 67746. szám alatt, kelt itteni leirat kapcsán értesítem az egyesületet, hogy a fentjelzett rendeltetésű adómentes motor-benzin mérsékelt eladási ára mult évi december hó 1-töl folyó évi junius hó l-ig terjedő időszakra, illetőleg további intézkedésig métermázsánként 20 (husz) koronában állapíttatott meg. A mérsékelt eladási árnak ezen nagyobbodása természetes következése a nyílt piaci benzinár tetemes növekedésének, mindazonáltal a most megállapított mérsékelt eladási ár a benzin jelenlegi piaci árával szemben lényeges és pedig mintegy 5—6 korona engedményt képez. Felhívom az egyesületet, szíveskedjék saját hatáskörében gondoskodni arról, hogy a fentebbi intézkedésről az érdekelt gazdaközönség mielőbb értesülést nyerjen. Budi pest, 1907. január 14-én. Kossuth. s. k. A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete és Borsodmegyei Gazdasági Egyesület a Földmivelésügyi m. k. miniszter ur támogatásával a helyes cukorrépatermelés előmozdítása érdekében 1907. évi február hó 24-én (vasárnap) Miskolczon, a vármegveház nagytermében, előadásokat rendez, melyekre T. Czimet tisztelettel meghívni van szerencsénk. Az előadások czélja, a répatermelés terén felmerült legújabb vívmányokat és tapasztalatokat, valamint a káros állati és növényi ellenségek ellen való védekezés módjait közismeretüekké tenni. Az előadásokon az összes érdeklődő gazdákat szívesen látjuk. Az előadások sorrendje a következő : Február hó 24-én (vasárnap) délelőtt 10-től Vb12 óráig Linhart György tanár előadása: a cukorrépa betegségeiről és az ellenük való védekezésről; délelőtt V212 tői 1 óráig Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár előadása : a cukorrépa helyes t rmesztéséröl,. müveléséről és trágyázásáról ; délután V23-tól 4 óráig Jablonowski József tanár előadása: a cukorrépa-rovarkárok elleni védekezésről ; délután 4-től 6 óráig Cserháti Sándor tanár előadásának folytatása. Az egyes előadásokat az előadottak megvitatása követi. Miskolczon, 1907. január hó 29-én. Kiváló tisztelettel A Magyar Cukorgyárosok Orsz. Egyesülete nevében : Hatvany üeutscli Sándor s. k. élőnk. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület nevében : Miklós Ödön s. k. elnök. Szinház. Hétfőn: Henry Bernstein: A Tolvaj. Kedd n: Szigeti Józ-el: Falusiak. Szerdán: E Bulli: Ludfer. C-ütörlökön: Fényes Samu: A csöppség. Zilahi nem p maszkodhatik a/, időjárásra. Négy estére látogatott el ismét hozzánk s mind a n>gy este zsúfolásig telt házak nézték végig az előadásokat. Henry Bernstein szenzációs darabját, A tolvajt, épen úív, mint néhai való S/.igeti József becsületes alkotása', a Ftlusiikat. A közönség meleg s/.impathiája és buzgó érdeklődése mellett a hivatalos dicséret is kijutott az igazgatónak a szinüsryi bizottság pénUki ülésén. Sajnáljuk, hogy a/- idén ismét csak harminc napra fog a tavaszi előadások sorozata terjedni, de bele kell nyugodnunk a változhatatlanba. Márciusban még négy eőidassal igyekszik ezt számunkra Zilahi megkönnyíteni. A Tolvaj, melyet budapesti bemu'atója ulán a legjobb hirek előztek meg, egyike volt a oknak az előadasoknak, mikor a színpadon minden szereplő leikéből játszik s szeretettel >eszi magára a neki jutó Hadától. Kár, hogy a kö'őns g elvezete nem lehetett zav .r talán, de a szinház annyira tütetlen és hi4eg volt, hogy a második felvonás végén már alig lehetett hallani a szinp iflon folyó párbeszédeket a sűrű köhögéstől és tüsszentésektől Azzal a/, impresszióval távoztunk a színházból, hogy másnapra ágvba dől a nyíregyházi közönség. Hogy ez ne igy I gyen, az első porban a direktornak is érdeke. A tolvajban különben Zilahi gárdájának elitje mozgott a lámpák előli, llalmel Aranka, Alniási Lola, Békés, Temjei, Szak ics és B rezi. Hahnel Aranka kitűnő és hálás terepet kapott Marié szenn lyében. Mindazt a hatást, amit közveti •nseggel az őszinteseg ns realitás eszkö'.eivel ?l lelt. t érni. az ó lő;e megszoko t bájjal és a jelenílés sokszor elemi erejevel váltoUa ki a szemlélőből. — Lukács, mint Lagard*s Izabelle riiskré', kissé talán kiszámított alak lá>t nyuitotl. A íerfrk kivétel nélkül jók \oliak — Talán i legjobb Békés, a ki mindig uj .t és jel nlősl produkál, mindig lelkiismeretes és ambiciózus. Bérezi a Ftrnande, Szakács a ZambaAt szerepében voit rokonszen es A falusiak. Szigeti József kedves poétikus vígjátékát ,A Fa'usiak'-al adták kedden este Zilahyék. A dirab "red' ti, ideális és n m a francia vígjátékok mintájára készült. M séje egész e tén ál gyönyörködtette a közönséget, velűn érzett, velük örült a szereplőkkei A legnagyobb elismeréss"! B'kés Gyulától szólha'unk, aki János bátyja szerepében . dta tanujelet fényes tehetsegének. Zilahyn.k pedig, hi nem ő volna u diiektor, azt mondanók, hogy maíiamagái ö ökre s/erződtesse a társulatához. Bájos volt Szabó li ma. Ternyei Lajos (Ha mai) és Ardai Ida (Óváriné) nagyban emelték az előadas sikerét. Szerdán: Lucifer. Butti E. A. négy felvonásos drámáját láttuk. Szerzője olasz emb r. aki azt akarj i bebizonyítani, hogy istent-hitet hiába tagad meg az ember.
