Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-10 / 6. szám

XXVIII. évfolyam. 6. szám. Nyíregyháza, 1907. évi február hó 10. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyeil évre 2 „ Egyes szára ára 20 üllér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronlint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A Yörös zászló veresége. Az alább következő sorokkal tul nézünk egy percre a magyar glóbus határain s idegenbe csatangolunk. Legyenek elnézéssel e lap olvasói próbálkozásunk iránt s mentsen ki előttük az a kényszer, mely "az újság csinálót mindannyiszor elfogja, valahányszor nagy és izgató események tanuja lehet. Most épen olyanoknak, melyek egy nemzetközi szenzáció erejével hatnak s szemökbe ötlenek azoknak is akik egyébként behunyt szem­mel járnak e földi téreken. A inarseillesi hajó munkástól a kállósemjéni szociálista magyarig tágra nyitott szemekkel néz most minden elvtárs Németország felé s meg­dermedni érzi magában az önérzetet. A Népszava büszkébben ir ugyan, mint valaha, de a sorok mögött ott lappang a keserű csalódás,_ a fojtott düh, a lehangoló tudat. Mi történt itt? A Nép­szava a Vorwcirts nyomán izgatottan magyarázza, hogy pillanatnyi hiba, időleges vereség. A győ­zelem késni sem fog miatta. Egy percig, egy óráig, egy napig talán. De jönni fog és szabad lesz a jövő, szabad lesz a jövő . . . Belenyugszanak e ebbe a sovány vigasz­talásba a magyarországi szocialisták. Meglátják-e a Népszavának hasábjai mögött a takargatott igazságot. Eddigi viselkedésükből következtetve, aligha. A mi szociálistáink ugy tekintettek mindég Németországra, mint a hol a világosság., születik s a honnan a megváltás jön a világ valamennyi proletárja számára Ugy néztek a hatalmas bi­rodalmi szociálista pártra, mint egy győzhetetlen diadalmas hadseregre, melyet hóditó útjában többé semmi meg nem állit. Elveiket és takti­kájukat egyaránt a németekéről kopirozták s rájuk hivatkozva utasítottak vissza minden együtt működést a magyar polgári pártokkal. E rideg és visszautasító elzárkózás tekintetében nem voltak ugyan mindig következetesek, mert a nemzeti ellenállás idején például a Fejérváry­kormány támogatására bontották ki a vörös ih. ff, Ut Az ősöm. Sátorban született, a szél dajkálta, Ölelésben kedvét sohse találta ; Asszonyt alig ismert, leányt nem látott Suttogó, szerelmes szót sohse váltott; Féktelen és szilaj turáni vére Csak olyankor tombolt igaz ktdvére, Harcmezőn ha több volt élőnél a holt. Valami zordon, nagy, pogány ember volt. Egyszer véres harcból tértek meg éppen, Mikor a vezérhez követségképen Valami jámbor görögök jövének, Csupa öreg ember, hajlottak, vének ; De mint liliomszál tölgyesek alján. Volt velük egy karcsú, forrószemü lány, Óvni, kisérni jött roskatag apját. Versengtek érte a magyar daliák Sorra tüzelték mind szerelmes szókkal, Sorra kínálták mind mézédes csókkal. Örökös hűséget igért valahány ; Mint a szobormárvány, hideg volt a lány. Ám az induláskor szemébe nézett, — Akin még nem fogott semmi igézet, Kihez a többiek szólni se mernek, — Annak a zordon, nagy, pogány embernek. Valahogy olyan volt az a pillanat, Mint a tüz a vizzel, ha egybeszakad, Ha nap olvad össze nagy éjszakával, És hajnal suhan a világon átal . . . ... A görög követség rég messze haladt, Tán a határt is elérték azalatt, — Mig utjok porában féleszelősön Zokog egy nagyember,... szerelmes ősöm. Neviczkv János. lobogót s verték be a koalíciós lapok ablakait, de ezt a lépésüket Bebelnek, a német szociális­ták nagy vezérének jóváhagyásával igazolták, a ki megírta volt nekik, hogy a tőkét, a reakciót és feudalizmust képviselő koalícióval szemben köte­lességük az általános választói jogot és egyébb szociális izü reformokat bőven ígérő kormányt támogatni, A magyar szociálisták ekkor se a saját józan eszükre és a becsületes lelkiismeretükre hall­gattak, de a magyar politikai viszonyok iránt teljesen tájékozatlan német pártvezér intésére. Vájjon megmozdul e bennük a józan ész, és a lelkiismerét most, a németországi választá­sok eredményét látva. Vájjon a régi önérzettel hivatkoznak e ezután is a hódító német szoci­álizmusra, melynek végleges parlamenti győzel­mét a vénneselibek már néhány esztendő kérdé­sének hitték, s a mely a mostani választásokon olyan vereséget szenvedett, hogy ahoz hasonló a politikai pártok történetében talán csak a magyar szabadelvű párt bukása volt, szintén egy téli választás után. Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy két győzhetetlennek hitt politikai pártot ilyen gyors egymásutánban ér utói a nemezis. A leg­távolabbi összefüggéseket se lehet ugyan a két párt bukása között megállapítani, de két közös ok, az elbizakodottság s a nemzeti eszme iránt való közöny és érzéketlenség, mind a két párt bukásában ott szerepel, mint döutö tényező. Az egyik lélektani, a másik politikai magyarázatát adja a két párt vereségeinek. Súlyra és jelentő­ségre nézve egyformák, mindakettő külön-külön is végzetes hiba, együtt pedig olyan katasztrófák­kal jár, mint a magyar és a német január 26-ika. A magyar szabadelvüpárt akkor szinte eltűnt a föld színéről, elseperte a föltámadt nemzeti erő, A német szociáldemokrácia parlamenti képviselete pedig, nagyban és egészben hasonló okok miatt, most eddigi számának csaknem felére olvadt, 79 mandátumból 36-ot veszítvén el. A Bessenyei-kör estéje. — Febr. 3-án. — Múltkori meghűlése folytán most jutottunk Culp Julidnak, a dalok emez első rangú művésznőjének hang­versenyéhez. Csodálatos az emberi hang ereje, minden hangszert felülmúl, mert legjobban megközelíti, hozzá­férkőzik az ember szivéhez, És ha még a hang olyan, mint a Culp Júliáé, és ha ezzel oly művészien bánik, mint ö, és végül, ha oly válogatott dalokkal lép fel, mint emez estén: ugy meg van fejtve a közönség osz­tatlan lelkesen nyilvánuló elismerése. Ahogy a Schubert egyszerűbb dalait, a Brahms erőteljes mély érzelmes­ségét, a tirieg és Strauss müveit intepretálta. az kedélyt, érzést, szivet-lelket áthatott. Hanganyaga legalább két két octávára terjed és a magas A-t tiszta csengéssel ejtette ki. Művészete azonban főleg a melegségben, utolérhetetlen creseendu- i-ban és lehelet-szerű pinnoíban nyilvánul, — de tud vidám, humoros is lenni. — Ismét­lem, hogy énekének varázsa meghódította a közönséget, mely tomboló tapsokban tört ki. És jól tudja minden routinos szereplő, hogy meg vannak az udvariasságnak, az elismerésnek, a tetszésnek, a buzdításnak és az el­ragadtatásnak a maga tapsai, és jól látta a művésznő, bog a neki szólók az utolszor emiitettek közül valók voltak, a mit a sokszor ledorongolt, megcsúfolt ráadás­sal hálált meg. Ez a ráadás pedig előttem olyan, mint a jó magyar háziasszony vendégszeretete, a mely is­métlésre kínálja a vendéget a jó fogásból. Szívesen van kínálva és a vendig szívesen is veszi, — ha még ugy kimegy is a widí-ból ez a kínálás. Hát nekünk is ju­tott a ráadásból és kaptuk a Schubert áhítatos Áve Máriá-\áX, majd a János vitézbeli Rózsaszál-at. Kísérője Wolff Erik zongorajátéka arra tanított, hogy mig a Schubeit dalok kiválólag a dallamra, az énekszólamra vannak szánva, építve, addig Brahms és Grieg müvei duettek. a hol a zongorának az énekkel egy azon jelentékeny szerepe van. Schubertnél a kiséret A szocialisták ezer okot fognak találni en­nek az eredménynek magyarázatára, vereségük­nek mentségére. Őket ez a csekélység zavarba se hozza. De egyet, a legigazabbat, a nemzeti szemptontok és erők gőgös semmibe vevését, talán csak maguk közt fogják magyarázatnak elfogadni. Kifelé, a nyilvánosság előtt nehéz lesz vezekleniök. A piros zászlókra eddig egy betűvel se voltak felírva a német nemzeti ideálok. Gúny, lenézés és nevetség illette őket az elvtársak részéről. Most igazságukat beismerni s jelszavak­ként hímezni őket a régi lobogókra, nem engedi meg a nemzetközi becsület. Aminthogy a magyar­országiaknak se engedte meg eddig a nemzeti önállóság és függetlenség eszméjének szolgálatát a nemzetközi nagy célok szolgálata mellett. A német választásokon pedig ezeknek, a nem­zeti és nemzetközi erőknek mérkőzése döntötte el a harcot. Győztesként a német nemzeti eszme, a német imperializmus gondolata került ki a mér­kőzésből s a nemzetközi hadak megfogyva, szét­zilálva hagyták el a csatatért. Nemcsak a nagy német faji erőkkel, de a szegény, elnyomott, politikailag és gazdaságilag egyaránt üldözött maroknyi lengyelséggel szemben is teljes a \e­reségük. Pedig micsoda aránytalan küzdelem folyt itt a világ leghatalmasabb, legjobban szervezett, anyagi eszközök tekintetében is szinte lebirha­tatlan erővel rendelkező pártjának brutális ereje s egy alig három milliónyi népnek a nemzeti öntudatban, a faj szeretetben gyökeredző lelke­sedése között Ez a lelkesedés, a nemzeti ideálok és erők ez a nagyszerű fellángolása győzött a német választási harcban a tisztán materiális nemzet­közi szempontok fölött. A marseillesi hajómunkás érezni és látni fogja ezt, de vájjon megérzi és meglátja-e a kállósemjéni magyar s megdobban-e a szive, könnyes lesz-e a szeme attól a forró indulattól, mely a nyomorúságban osztályos testvérét a szegény lengyel parasztot ebben a harcban he­vítette. —yi. csak az akkordokra szorítkozik és azért volt Wolff ur néhol tul discret, mig a többi müveknél a zongora­szólam kifejtette teljes erőből a hangulat-festés, a dal­lam kiegészítés szerepét. Culp Júlia mellett Grünvald Richárd mutatott be egy ismeretlen hangszert, a melodeont, mely megfor­dítva hűrozott és az asztalhoz rögzíthető hegedűből áll és az igy fekvő hangszerre felülről rakja ujjait az elő­adó. Előnye a hegedű felett az, hogy mind az öt uj használható, a mi technikai könnyebbségre vezet; — a hátrányai elösorolásába nem is kezdek, csak azt emlí­tem fel, hogy a fekvő hangszer hangereje nagyon reducálódik. Ha már most tapasztaljuk, hogy az etöadó mennyi gyakorlottságot, olykor művészi érzéket tanusit : igazán sajnálnunk kell, hogy azt nem a hegedűre pazarolja, a hol igazán szép stuccatoi, sőt arpeygio-i is jobban érvényesülhetnek. — Játszott a citerán is, a mely hangszer kiveszőben van; de hát eme filigrán hangú eszköz, mely oly jó volt a diákok kamarájában, a mely mellett oly szépen eldalo tuk szerelmes énekeinket — a hangverseny termek méreteibe nem illezkedhetik be. Ez azonban nem a művész hátránya, a ki nemes érzüle­tekről, mély lélekről tanúskodott szerzeményében, a kuruc dalokra emlékeztető magyar ábrándjában. Kísérőjéül Ferenczi József ur játszott a zongorán a ki arra a csaknem lehetetlenségre volt kárhoztatva, hogy a melodeon gyenge hangjához mérten az egész Beriot concertet piano és tompítva játsza el — nem csoda, ha ez nem sikerült. Ennek dacára elismerés illeti önzetlen vállalkozásáért. Ah, de idézzük vissza a Grieg : lelt liebe dicli cimü dalát,- vagy a Dtr Schmied-et, Brahms-tól,­vagy a tréfás Vergebtiches Standche i-t, vagy akármelyik Schubert-dalt és akkor előttünk áll a feledhetlen este — maga Culp Júlia. — hm. — Epiési terveket és költségvetést olcsón készít Nyíregyháza, Kallók 45. SzuGhy József építőmester,

Next

/
Oldalképek
Tartalom