Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-03 / 5. szám

XXVIII. évfolyam. 5. szám. Nyíregyháza, 1907. évi február hó 3 A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. <*>-g> Előfizetési feltételeit: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyeű évre 2 „ Egyes/szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szex int számittatnak. A nyilt-téri közlemények díja soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Nyilt levél Vay Gábor őméltóságához. Kedves barátom! „Honny sóit qui mai y pense." Nem néked szólnak e szavak, hanem azoknak, akik félreértve hozzád intézett soraimat, félremagyarázva szives válaszodat, hajlandók azokat egy, a Bessenyei-Kör elnöki állása körül felmerült s tetszetős formába burkolt kertelésnek tartani. Hát hogy egész őszinte legyek, nemcsak tévednek, de nem is tisztességesen gondolkodni tudó embereknek tartom azokat, akik felőlem ilyen, semmivel sem indokolható véleményt táplálnak. Én egészen helyénvalónak tartom, hogy a Bessenyei-Kör, mint quasi vármegyei kulturális intézménynek élén, mindenkor a vármegye főispánjai, esetleg alispánjai álljanak. Miért? Azért, mert ők vannak hivatva a vármegyékben a társadalmi élet ápolására, komoly elhatározás és akarat mellett csak ők rendelkezhetnek az e célra szükséges eszközökkel s közművelődésünk irányára első sorban ők gyakorolhatnak kellő befolyást. Ahoz, hogy valaki a társadalmat vezesse, kell még fiatal kor, életerő és életkedv, függetlenség, fedhetlen mult és magyar szív. A legutolsó kellék: a szakértelem. A költő nem a költőknek ír, a festőművész nem a festőknek fest, a zeneművész nem a virtuózoknak játszik, han»jm mindenkinek, akiknek ezekhez érzékük van. Néked is van érzéked mindahoz, mit a Bessenyei-Kör nyújthat; annak vezetésére nálad senki jobban minősítve nincs, sőt egyenesen hivatva ugy arra, hogy abba magyar szívedet és lelkedet beie vidd. Igazad van, hogy a művészet nemzetközi is, de én sem tévedek, ha azt mondom, hogy van magyar költészet, magyar szónoklat, magyar zene s magyar dal, s hogy ezek ápolása képezi a Bessenyei-Kör legelső feladatát. A classikus zene és a magyar zene nem zárják ki egymást, a magyar és a német dal á, Jfíraiélt Az akasztott ember kötele — Francia alapeszme után. — Peterák Pál adótiszt babonás ember volt. Nem ritka az adótisztek között. Különösen hitt az akasztott ember kötelének bűvös erejében. Nem ritka a babonás adótisztek között. De Peterák Pálnál ez a hit valóságos szenvedéllyé fejlődött. Ám, mint minden szenvedély úgy ez is elvakítja az embert, s így történhetett meg, hogy a boncház körül labdázó suhancok, kiktől Peterák úr kötélszükségletét beszerezni szokta, akasztott ember kötele helyett, a labdájukról leszakadt ócska zsinegeket adták el neki. Persze, hogy nem használt ez a talizmán! És ekkor megrendült hitében Peterák úr, s szent esküvéssel fogadta meg, hogy ezentúl csak azt a kötelet ismeri el autentikusnak, melyről a felakasztott embert saját kezűleg akasztja le. Mindennap végigolvasta az „Országos Gyílkosságstatisztikai Közlöny"-t, akarom mondani a „Friss Újságot", s annak tanulmányozása folytán arra a meggyőződésre jutott, hogy a magukat felakasztani vágyók különös előszeretettel a városligetet keresik fel, hogy annak árnyas lombjai közt töltsék el életük utolsó óráit. Ettől kezdve mindennap kisétált feleségével, egy igen csinos, szemrevaló fiatal menyecskével a városligetbe, de korántsem — mint Önök gondolják —• titkos szerelmi élvezetek végett, hanem abban a reményben, hogy majd csak akad egy jóravaló öngyilkosra. De vágyának betöltését állhatatosan megtagadta tőle a sors. Képzelhetik ezek után Peterák úr örömét, midőn egy reggel kinyitván ablakát, hogy betódulni engedje rajta a tavaszi regg pormentes tiszta levegőjét, a pirkadó nap első sugarai két lábat láttattak vele, melyek egy emberi test folytatásaképen lógtak le, a felettük levő emelet erkélyéről. nagyon szépen megférnek egymás mellett, csak az a fő, hogy a mi nemzeti dalunk, a mi szívhez szóló magyar zenénk a versenyből ki ne zárassék, sőt abban vezessen. Emlékezzünk csak vissza, hogy nem csekély része volt a dalárdáknak a német egység megteremtésében ; s ezek nem a magas zenét művelték ám, hanem a népies dallamokat. S mi mondjunk le nemzeti dalunk kultusszáról, amelyhez hasonlóval egy nemzet sem dicsekedhetik?! A magyar Koronát elvihetik Bécsbe, a magyar országgyűlést feloszlathatják katonai hatalommal, megrendszabályozhatják a mi erős várunkat — a vármegyét s elnémíthatják a sajtót; de történjék bármi, — addig, mig magyar szív dobog bordáink alatt, magyar szó egyesit s magyar dal lelkesít minket, nem féltem hazámat s bízom annak jövőjében. Ne vedd rosz néven egy öreg barátodnak buzdításait, s ne rettenj vissza a kezdet nehézségitől: Ezek leküzdésében mindnyájan követünk és segítségedre leszünk. E sorok közvetítését ismét csak a mi „kedves postaszekrényünkrea „Nyírvidékre" bizom, amely lap egy negyed század óta szolgálja a vármegyét és társadalmunkat s amelynek hasábjain megjelent s hozzám intézett, stylaris szépségekben bővelkedő leveledben, eként nem csak én, hanem vármegyénk egész olvasó közönsége gyönyörködhetett. Igaz hived: Kállay András. Mezőgazdasági házi iparunk fejlesztése, Irta: Szikszay Sándor gazd. e. titkár. II. Gazdasági egyesületünk — a mult azáin bau jelzett tapasztalataink alapján 3 évvel ezelőtt előterjesztést intézett a földmivelésügyi kormányhoz a házi ipar fejlesztése tárgyában. E fölterjesztésben rámutattunk arra, hogy az eddig ismert téli tanfolyamok fenntartásával maradaudó eredményt elérni nem — Éljen! Éljen! Győzelem! Győzelem! Egy akasztott ember! — rivalgott éktelen örömében anélkül, hogy a dolgot jobban szemügyre vette volna. Bevágta az aklakot sióhalálában kezdte ruháit magá'a ráncigálni. — Akasztott ember? — szólt Cecilia az álmot dörzsölvén szemeiből. -— Siessünk hát megmenteni. — Még csak az kellene! Hogy gondolsz olyat? Megyek azonnal a rendőrséghez. Az akasztott emberhez nem szabad nyúlni, mig a hatóság emberei meg nem érkeznek. Neked pedig megtiltom, hogy beszélj róla, vagy hogy segítségül hívj valakit. Még ellophatnák tőlünk ! Aztán rohant egyenesen a rendőrségre, előbb azonban gondosan bezárta az ajtót, nehogy a kincs valamiképen elrepülhessen. * * * * Cecilia nem lett volna igazi asszony, ha nem az lett volna első dolga, hogy kiugrott az ágyból, s úgy ahogy volt, éjjeli pongyolában az ablakhoz futott, kinyitotta azt, s kidugta rajta a fejét. — Nagyságos asszonyom, ha Istent ismer, engedjen he a szobájába, hangzott egy könyörgő hang felülről. Cecilia felnézett. Egy ifjú ember kapaszkodott kezeivel a felettük lévő harmadik emelet erkélyvasába, kezei már teljesen elzsibbadtak, lábai összegémberedtek s föltétlenül le kellett zuhannia, ha egy könyörületes lény ki nem szabadítja öt szörnyű helyzetéből. Cecilia ilyen lény volt. Azonnal széket hozott s azt oly ügyesen illesztette az ablakvasra, hogy az ifjú egy ugrással benn termett a szobában. — Nagyságos asszonyom, Ön életnmet mentette meg ! Fogadja érte legőszintébb hálámat és köszönetemet. Nevem Taraczky gróf. Aztán látva a helyzet kényes voltát, köszönt és távozni készült. Igen ám, de az előrelátó Peterák magával vitte a szobakulcsot. tudunk, mert a nyers anyag besv érzése és a készítmények értékesítése tekintetében a muukásosztály elviselhetetlen nehézségekkel küzd. Szükségét látnók egy közvetítő szervet létesíteni, mely hivatva volna — helyi viszonyainknál mindég elsó sorban füzvesszőfonó tanfolyamokról szólva — a fűz vessző telepítésre, kezelésére, termelésére a közönséget kioktatni, valamint a nyers anyagot a munkások részére közvetíteni, végül a készítmények értékesítését lebonyolítani. Hogy e téren is némi tapasztalatokhoz jussunk s hogy az első lépést megtehessük, egyesületünk keretében kívántuuk egy ily közvetítő szervet felállítani, amelyuek támogatására némi államsegélyt kértünk. Minthogy e felterjesztésünkben kellő előmunkálatok hiányában csakis elvi irányokat jelölhettünk meg, azért a földmivelésügyi kormány szívesen kilátásba helyezte ugyan az anyagi támogatást, de az érdemleges elbirálhatás és a hozzájárulás mérvének megállapítása céljából részletes tervezet és költségvetés benyújtására hitt fel bennünket. Ennek folytán küldött ki engem egyesületünk igazgató választmánya az ugocsamegye nagyszőllősi házi iparfejlesztő bizottság szervezetének és müködéséneK tanulmányozására. Az itt látottak és tapasztaltakat képzeletemben helyi viszonyainkra vonatkoztatva, s legszebb reményeket fűzve házi ipar fejlődésünk jövőjéhez, terjesztettem be jelentésemet s ennek alapján javaslatomat egy megyei házi ipar fejlesztő bizottság létesítése tárgyában. — De az időközben beállott sajnálatos politikai állapotok az ex-lex kezdetével, a további teendők keresztül vitelében elhárithatlan akadálynak bizonyultak s ez ügyet — legjobb akaratuuk mellett — ad acta kellett tennünk. Sajnos, sok időbe került, míg e nehéz akadályok elhárittattak s ma már nemcsak hogy ezek nem léteznek, hanem — mintha a Gondviselés kárpótlást adni kivánDa a közelmultakért — fölébresztve a legtöbbek és legnemesebbekben a létfenntartáshoz nélkülözhetleu — Szent Isten ! Uram Ön tönkretett engem, végem van! — kiáltott Cecilia rémülten — férjem azonnal visszajön Ö azt hiszi, hogy maga felakasztotta magát s azóta már régen megfulladt épen azért szaladt a rendőrséghez — Ha még igy áll a dolog — szólott a gróf hidegvérrel — akkor abszolúte nincs miért nyugtalankodnunk. Egész természetes, hogy itt vagyok. Csak egyre kérném, Nagyságos asszonyom. Engedje meg, hogy az ágyába feküdjem. — Az ágyamba? — Nos, igen. S midőn hazatér kedves férje a rendörséggel, Kegyed majd nekem áll, elkezdi gyömöszölni a gyomromat s úgy tesz, mintha levegőt fújna belém. — De hiszen ez borzasztó! — Dehogy borzasztó, ez az első segély akasztás esetén. Aztán, mivel a férj még sokáig nem érkezett a gróf elmesélte megmentőjének, mikép jutott kényes helyzetébe, mint érkezett haza a negyedik emeletre váratlanul a férj, s mint kellett neki az ablakon keresztül menekülnie, s órák hosszat élet és halál között lebegnie, hogy megmentse a nő becsületét. Aztán beszélgettek még egyébről is, amit azonban nem tartok föltétlenül szükségesnek előadni. Tény az, hogy midőn felhangzott Peterák úr krákogó hangja a lépcsőkön, Cecilia azon gondolkozott, hogy bizony-bizony nagy kár lett volna elpusztulni ennek a csinos fiatalembernek, Taraczky gróf pedig elhatározta, hogy már csak élete biztonsága szempontjából is nem megy többé légyottra, magasabbra a harmadik emeletnél. * * * — Erre, erre uraim ! Még talán ki se hült egészen, ha nagyon sietnek, — vezényelte a rendőrséget gúnyosan Peterák. — Csak előre! Gyorsan előre! . . . . — Szerencsétlen, mit tettél! — kiáltott hirtelen rémülettel, midőn látta, hogy felesége felgyűrt karral Nem áll, hogy Nyíregyházán húsdrágaság van, mert iíj, PALITZ PAlj-nál ISKOLA-Ü. 6. sz, már ©O krajcárért is lehet első osztályú marhából való leveshust kapni. 48-4-3 1 «-