Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-03 / 5. szám

§ 5-ik szám. N Y I R V D E K 1907. február 3. önérzetet, dicsőségesen vívatta uieg azon esatát, melynek eredménye mai azon kedvező helyzetünk, hogy saját nemzeti létünk érdekében valamit nemcsak kimondanunk, de tennünk és elérnünk is lehet A leggyöngébb egyéntől kezdve a legmagasabb társadalmi tényezőig lépten-nyomon megnyilatkozik azon nézet, hogy nemzeti létérdekünk és fejlődésünk az ipar és az ezzel kapcsolatos kereskedelem megteremtése és fejlesztésében rejlik. És ebben aligha tévedüul', amit eléggé világosan igazol több más szomszédos nemzet példája. Gyöngeségünk és e tekintetben csecsemővoltunk tudatábau nézetem szerint első lépésként a kis- és ezek közt is épen a mezőgazdasági házi ipart kell első sorbau fölkarolnunk, mert ezek nyersanyagát rendszerint a szegényebb néposztály maga is kiterme-lni, vagy legalább is azt könnyen beszerezni képes, másrészt pedig a készítményei rendszerint közszükségleti czikkeket képezvén, mindég állandó és biztos vevőkre talál, mig végül ezek elsajátítása ugyszőlváa idő, költség- és fáradság nélküli. A legerősebb folyam áramát is, az apró, alig csergedező hegyi patakocskák 'eredetétől és a többi sok millió vízcseppnek a megjelölt mederhez való csatlakozása képezi. Ha azonban a foiyam árját akarjuk okszerűen irányítani és kihasználni, ugy első sorban ismernünk kell annak kiindulási pontját, a patak forrását, annak esését, erejét és kanyarodásait, nehogy az irányítás és felhasználás munkálatai eredménytelenül kárba vesszenek. Szerintem mindig a kis- és ismét legelőször a házi ipar czéitudatos fejlesztése alapjára lehet a nagyipar bármely nagy épületét fölépíteni. A mai kétségbe-ejtően szomorú munkásviszonyok közgazdasági életünknek legújabb és sok álmatlan éjszakát okozó betegsége, melylyel ma már minden többé-kevésbé hivatott ember nemcsak divatból foglalkozik, de mivel minden ember, különösen pedig épen a magyar sokkal inkább tud másnak jó tanácsot, adni, mint azt bárki mástól elfogadni, egyben a legjobb ellenszert is fogja prtscribálni. Az egyik az agitátorokat s kivándorlási ügynököket kívánja elzáratni, a másik lengyeleket vagy kulikat behozatni ; mások a katonaságot, munkásként kirendelni ; továbbiak a munkások szervezeteit feloszlatni, végül kik a felbujtogatott népet emberbarátként felvilágosítással, rábeszéléssel és szeretettel visszaszerezni Nem vagyok ugyau orvos, annyit azonban gyanítok az orvosláshoz, hogy az eredményes és gyökeres, csak az esetben lehet, ha az orvossággal a baj eredetének okát pusztítjuk el. Az előbb emiitett jó tanácsokbau rejlő orvosságok tói bé-kevésbé mind csak pillanatnyi fájdalom és láz csillapításra, symptoinák eltakarására alkalmas szerek, melyek használata mellett azonban a kóros állapot fenmaradhat és a beteget sorvaszthatja Az igények általános emelkedésével, minden közszükségleti czi-kk drágulásával kapcsoneki dőlt az akasztott embernek s ugyancsak gyomrozza azt rózsás kis kezeivel. — El! Él! — ujongott Cecília, férje dühével nem is törődve. S előadta a rendőrségnek a mesét, amint azt.a gróffal megbeszélték. - Úgy látszik, feleségének jobban be van nőve a feje mint Önnek — szólt a rendőrfőnök megvetéssel. Gratulálok igazán csodálatos lélekjelenlétéhez, asszonyom. Egyre kérem csak. Ne csodálkozzék majd, ha kitüntetés éri e tetteért. Peterák úr magánkívül volt. Csak midőn a gróf, ki rendkívül híven tudta játszani a lassankint magához térő megfulladtál, maga is belevegyült a társalgásba, s Cecíliának hősi tettéért most már a nyilvánosság előtt is köszönetet mondott, öt megmentőjének nevezte, akkor adta meg magát végleg sorsának. — Engedjen meg kérem, ha kissé indiszkrét vagyok - szólt hirtelen a grófhoz — nem tudná nekem előadni a kötelet, mellyel becses élte kioltását tervezte? Cecília elsáppadt. De a szellemes grófnak mindenre volt felelete. Egy percig habozott ugyan, de aztán lecsatolta nadrágszijját s átnyújtotta Peteráknak. Az mohón kapott utána. — Megengedi, hogy meg is tartsam? - 0 kérem, nagyon szívesen - válaszolt a gróf. - Végre is — okoskodott Peterák - talán csak nem szükséges föltétlenül, hogy meg is haljon az ember. Elég, ha felakasztotta magát. És ne legyen az ember babonás! Soha még talizmán ennyi csodát nem szült. Valóságos rózsáskert lett Peterák úr élete. Rövid időre kinevezték adótárnoknak, aztán adőfelügyelőnek, a koronás arany érdemkeresztet is meg kapta, sőt — ami eddig minden vagyakozása ellenére is megtagadtatott tőle — az ég egy gyönyörű szép kis fiúval ajándékozta meg őt. Kiss Fái. latos a munkaerő drágulása is, amelynek közvetett káros hatását a kínálati verseny folytán iparunk hiányában természetszerűleg bekövetkezett nagy mérvű kivándorlásban érezzük. A mezőgazdasággal foglalkozók szervezetlensége egyik fő oka, hogy a mezőgazdasági termeivények nem tartanak lépést az általános és rohamos áremelkedésben a igy culturalis fejlődésük daczára sem képes a mezőgazdaság. az ipar által fedezhető kézi munkaerő bérét elviselni annyival is inkább, mert mezőgazdasági üzemünk fő része a nyári hónapokra szorítkozik, mig az ipari üzem rendszerint folytatólagos és állandó munkakeresetet biztosit. Ha munkásosztályunknak téli keresetforrást biztosítunk, azt hiszem eltaláltuk a — bár lassan — de biztosan és gyökeresei gyógyító orvosságot. Uj városi jövedelmi forrás.*) i. Igen tisztelt Uraim ! Nyíregyháza váras képviselőtestülete az 1906. évi kölls'gvtítés tárgyalásakor egy bizottságot küldött ki, mennek feladatává tette a város összes vagyoni természetű dolgainak és egész vagyonkezelésének átvizsgálását és ennek eredményéhez képest a szükségeseknek mutatkozó változtatásokra megfejelő javaslat kidolgozását s végül azt, hogy ez a bizottság keressen uj jövedelmi forrasokat a város számára a mindinkább fokozódó közszűkségletek teljesithetésére. A bizottság feladatából láthat , hogy nem kevés és nem könnyű munka vár reá. Hiszen a varos vagyoni természetű dolgai szám ta'an ágazatban igen széles mezőkre terjednek ki. — Bevéte eil igen sok különböző természetű forrásbol nyeri s viszont kiadásai is felett* sokfélék. A bizottság a város tanicsáho'. fordult megfelelő előterjesztés és javaslat kidolgozási céljából. Hogy a városi tanács munkáját s általában' a képviselőtestület által kitűzött col elérhetését megkönynyitsem, jóllehet a varos vagyoni természetű dolgaira nekem mint a kulturális és katonaügyo< előadójának mennél kev.sebb befolyásom van, bátorságot ve

1 leni m igámnak egy előterjesztés kidolgozására, amelyben a rend lkezésemre álló adatok és a városnál eltöltött szolgálatom folyamán szerzett tapa; tal itok alaoján a városi költségvetések és záró-zámadások nyomán sorra vitti.rn az egyes vagyonkezelési ts pén/.ügyi ágazatokat ; megjelölve, hogy azok közül miket és miért tartok a fennforgó viszonyok szoiin' helyiseinek s viszont hol és minő változtatasokal tartanék üdvöseknek? A kör igen tiszlelt vezetősége részéről abban a m gl is/.telletésben részesült m, lie-gv előterjesztésemnek, mint a város minden polgárát érdeklő munkálatnak a kör igen tisztelt tagjai előtt egy (elolvasás keretében leendő isim rletésére szólillatlam fel. Ilyen formában azonban ez mindenkép m lehetetlen volna. Mert hiszen ung> az anyag olyan nagy, maga az előlei j.'sztés, a tárgyak, sokasága mi itt, olyan terjedelmes, hogy a lég zuki'bb keretek kő'.e szorított ismertetés is órákat venne igénybe. E mellett az előterjesztésntk vannak olyan aprólékosabb, inkább adminisztrácionális jellegű részielei is, amdyek csak a hivatalos tényezőket TdeVltietik. — Ezekkel sem lehelne untatni és fTisztám tisztelt hallgatóimat. Méltóztassanak tehát megengedni nekem, hogy az előterjesztésnek csupán egyik, talán 1'gérdekesebb ré szé\el: a/, uj jövedelmi forrásokra vonatkozó részszel foglalkozzam. * * * A városi tanácshoz intézett előterjesztésemben a képviselőiestül! kebeléből kiküldött bizo Iság feladata legnehezebb részének az uj jövedelmi források keresésének is létesitesének kérdését találtam. Olyan jövedelmi fonásokat találni, amelyek az adófizető polgárság ujabb meglerhe 'etesét vonjak maguk után, nem volna nehéz dolo,'. Én azonban — részemről legalább — a bizottság feLdüát e tekimetben akként vélem helye-en körvonalozhs,lónak. hogy az uj jövedelmek lehetőleg a polgárság ujaik megterlieltetése nélküliek legyenek. Ezen korlátokon belül miradva, két olyan intézményt ismerek, amelyek megvalósításuk es'tén, mig egyfelől a polgárságra nem jelentenének ujabb terheket, addig mást lől a város részére számot tevő uj jövedelmekel biztositanának. Ezeknek egyike egy városi tüzkárbiztositó intézet létesil ési á'talánosan kötelező biztosi t-is ormijában. A másik egy városi takarékpénztár felállítása. * * * A városi tüzkárbiztositó intézet általános biztosítási kötelezettséggel szerény nézetem szerint csak az épületekre terjedne ki. E mellett természetesen foglalkozh i n ík egyéb tárgyak tűzkár elleni biztosit: sá-al is. A városban és határában bvő épületek mind kötelezőleg biztosítva volnának. A biztosítási dijak kőzadók módjára szedetnének, nem fizetés esetén hajtatnának be Közgazdasági tekintetekből is kiszámithatlan előnyei lennének annak, ha minden épület biztosítva lenne. Viszont ha f'gyeleinbe vesszük azt, hogy évenkint milyen tetemes összegek mennek t-i a városból biztosítási díj címén s ezzel sz.emben arinylag minő kev-'s kerül vissza a tényleg bekövetkezett tűzkárokért : kétségtelen. hogy az összes épületek kötelező biztosítása esetén egyfelől a biztosítási d'jak is alacsonyabbak lehelnének, másfelől a város a tüzkár-iartalekalap folytonos gyarapítása melleit is tekintelys uj jövedelemre tenne szert. Irta Balla Jenü városi közig-, tanácsos ; felolvasta a Kereskedők és Gazdák Köre előtt január hó 27-én Dr. Hoffmaim Mór ügyvéd, a Kür titkára. Ha ez a jövedelem nem lenne nagyobb, csak annyi, amennyi a megfelelően megerősítendő és felszerelendő tűzoltóság fentartására szükséges, mir ez is nagy anyagi előny lenne a városra és a város ad-fizető polgárságára. Ennek a kötelező városi tüzkárbiztositó intézet fel állításának azonban felfogásom szerint egy ig n nagy jogi akidalya v n. Az nevezetesen, hogy a tüzkárbiztositás kötelezővé tetele annyira belenyúl a tulajdonjogba, olyan korlátozása annak, hogy a saját tulajdonával kiki szabadon rendelkezhet, ott biztosíthat, ahol neki tetszik, avagy egyáltalán nem biztosit: h)gy ez csak törvényhozási utón, országos tö vényben foglalt felhatalmizás alapján valósitható uieg. Ilyen törvényünk pedig ez idő szerint nincs. Természetesen a gyakorlati megvalósításnak is számos nehézsége van. Ezek azonban nem leküzdhetlenek. Az említett jogi akadálynál fogva a kötelező városi tüzkárbiztositó intézet eszméje inkább csak akadémikus jellegű és értékű. Édenben a városi takarékpénztár létesítése már nem ütközik ilyen jogi akadályba. A városi tanacshoz intézett előterjesztésemben is megemlítettem, hogy ezzel a kérdéssel három évvel ezelőtt, az 1904. év elejen foglalkoztam behatóbban. Akkor szereztem be a tudtommal abban az időben fenállott négy hazai városi takarékpénztár alapszabályait és az akkor legutolsó zárszámadásokat. Azóta ujabb adataim nincsenek. Szives elnézésüket kérem tehát, ha most is az akkori adatokkal és állapotokkal foglalkozom. A városi takarékpénztárak eszméje nem uj dolog. Kü főidőn, Ausztriában is, de különösen Nernetorszogban alig van varos, sőt valamirevaló község, amelyben városi illetve községi takarékpénztár ne volna. A városi takarékpénztárak megelőzték a magánvállalkozáson alapuló pénzintézetek keletkezését. Magyarországon, mint majdnem minden térin, ezen is mások a viszonyok, mint külföldön. Az a stereotyp mondás, hogy „Magyarszág par excellence agrikultur állam", a városi takarékpénztárak tekintetében is általános szabály. A magyarországi városok, különösen pedig az alföldi városok, egyedül a föld birtok szerzésében és gyarapításában látták sőt látják jó részben ma is a városok vágyónk szaporításának és jövedelmei gyarapításának egyetlen módját. Csak ujabban ölelték fel a katonai laktanyák létesítését is. Ez azonban más lapra tartozik. Így maradtak nálunk a magánvállalkozók számára a pénzintézetek. Kivételesen egyes városokban még is al ikitottak városi ta'iarékpénztarakat . Ezek között egyik legrégebbi a Fiumei városi Takarékpénztár. (Gassa communale di risparuiio in Kiuiue) Ez 1358-ban alapútatott s ma egyike az ország tekintélyes pénzintézeteinek. A tiumei viszonyok azonban annyira eltérők az ország többi városainak viszonyaitól, hogy azokat mértékül, vagy Irányadókul elfogadni elhibázott dolog lenne. Azok közölt a városi takarékpénztárak között, amely kről az, adatokat 1904-ben beszereztem, legrégibb a nagykőrösi. Ez 1857-1 en alapíttatott. Alaptőkéje 200,000 K amely jó részien a takarékpénztár t'enállás.i ota évenkénti tiszta jövedelme egy részének elhelyezése folytán felszaporodott összegből állíttatott elő. Ennek a városi takarékpenzlárnak az i90J. év végén tartalékalapja 93349 K 35 tilt; valló tárczája l.90:',998 K. ; jelzálogilag biztosított kölcsönei 2.242,679 K 68 fill. ; belét állománya 3.685,8-3 K 02 till. volt. Tiszta nyerem nye 73,938 K 84 fillért tett ki; melyb >1 az alaptőke kamatai es üzleti felesleg czimén 61,497 K 88 fillért kap jtt Nagykőrös varos házipénz Iára. A hajdúböszörményi városi takarékpénztár i863-ban al ipittatott. Alaptőkéje 100,000 K. Erről csak az 1902. évi adatok álotiak rendelkezésemre Ezen ev régén a takarékpénztár tartalékalapja 21,053 K 73 fill. volt; pedig 1 00-ban 93,792 K. 3Ü fillért irtak le a tartalék alapból. Váltó lárczája 1.379,027 K 22 üli. jelzálogos kölcsönei 541,068 fill. ; betét állománya 1.790.957 K. 19 fillért tett ki. Tisztanyereménye 29,824 K 82 fillér volt, mely összegből az a apszabályok értelmében a város jótékony és iskolai czélokra 8,916 K 44 fillért, egyebb közigazgatási czelokra 9941 K 60 fillért kapott. A városházaepitési alap növelésére pedig 5965 korona helyeztetett el. A nagybányai városi takarékpénztár 1868-ban alapíttatott 23131 f.t 50 kr. alaptőkével. Ez az alaptőke a tartalék alapból 1877-ben az eredeti összeg kétszeresére, 1890-ben 140,000 koronára; 1895-ben pedig a regalepapirok árából 500,000 koronára emeltetett. Az 1903. évi mérleg szerint az intézet tartalékalapja 40558 K 51 fillért, váliótárczája 385,226 K-t, jelzálogos kölcsönei 1.582,232 K-t, betetei 2.995,851 K 3S fillért értékpapír állománya 8^5,804 K 04 fillért tellek ki. Tiszta nynreménye 65,661 K 23 fillér volt, melyből a városi tisztviselői nyugdijalap 1969 K 83 fillért, a város házipénztára pedig az alaptőke kamatain kivül 34927 K 20 fillért kapott. A kisújszállási városi takarékpénztár 1891-ben alapíttatott a regalepaoirok árából. Alaptökéje 213,300 K. Az 19C3, évvégén tartalék alapjai 30,532 K 96 füléit, váltolarczája 1.167,774 K K 20 fillért, jelzálogos kölcsönei 101,135 K-t, betétjei 1.571,564 K 87 fillért tettek ki. Tisztanyereménye 31,813 K 20 fillér volt, melyből az alaptőke 5 százalékán felül 9900 koronát juttatott a városnak kulturális czélokra. Amint ezekből latható, ugy a régebbi, mint az ujabb abpiUsu városi takarékpénztárak a város által adott alaptőke kamitain felül és amellett, hogy tartalékokat gyűjtenek, ami {végeredményben szintén a városé, a városoknak tekintélyes jövedelmeket juttatnak részint az alapszabályokban meghatározott czélra, részint a város egyéb kiadasaira. (Folyt, köv.)