Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-20 / 3. szám

2 3-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. január 20. Az összehasonlító táblázat feltünteti az 1900-iki népszámlálásnak a lakosság foglalkozására vonatkozó eredményéből az önálló (kereső) lakosságról szóló adatokat. Ezen adatok szerint az 1900-iki népszámláláskor önálló (kereső) polgára 13755 volt Nyíregyházának. Tehát több mint Baja, Komárom, Marosvásárhely, Pancsova, Selmec- és Bélabánya, Szatmárnémeti, Újvidék, és Versecz törvényhatósági városoknak. A foglalkozási statisztikai adatok közül természetesen a mezőgazdasággal, vagy bápyászattal, úgyszintén az iparral és kereskedelemmel foglalkozókra vonatkozó számszerű adatok nem nyújthatnak kellő tájékozást a lakosság értelmi fejlettsége tekintetében mert ezek az adatok nagyon is alá vannak vetve a különleges helyi viszonyoknak. A közszolgálatban állók és szabad foglalkozást űzőkre, vagyis a régebben egy szóval „értelmiség"-nek nevezett csoportra vonatkozó adatok azonban már egyenesen olyanok, amelyekből alaposan következtetni lehet egy-egy város intelligenciájára. E részben az összehasonlító táblázat adatai azt mutatják, hogy Nyíregyháza a közép helyet foglalja el a törvényhatósági városok között, ha azok sorába felvétetik. A közszolgálatban levők és szabadfoglalkozást fizők számaránya tekintetében ugyanis megelőzi Baja, Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Pancsova, Selmecz- és Bélabánya, Szabadka, Szeged, Székesfehérvár, Újvidék, Versecz és Zombor törvényhatósági joggal felruházott városokat. Nagyobb számmal vannak ugyan ebbe a csoportba tartozók Nyíregyházán, mint Komáromban, vagy Marosvásárhelyen, ezeknél azonban viszont az összes lakosság száma is és pedig jelentékenyen kisebb mint Nyíregyházán. Végül az összehasonlító táblázat a központi statisztikai hivatal 1905. évi statisztikai évkönyvéhöl (421oldal) nyert adatok alapján feltünteti a törvényhatósági joggal biró városokban az 1906. évre összeirt országgyűlési képviselő választók számát s ugyanezeknek számát Nyíregyházán. Ezek az adatok szintén igen fontosak és érdekesek, mert hiszen a törvényhatósági joggal biró városokban az országgyűlési képviselő választók választják a bizottsági tagokat. Ezen adatok tanúságaként Nyíregyházán 2518 a választók száma. Tehát több mint Baján, Komáromban, Marosvásárhelyen, Selmecz- és Bélabányán, Sopronban, Szatmárnémetiben. Székesfehérvárott, Újvidéken, és Verseczen, s alig kevesebb mint Kassán, Győrött, vagy Zomborban. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Nyíregyháza már az 1900-iki népszámláláskor ugy a terület, mint a népesség és a népesség szellemi fejlettsége tekintetében méltán foglalhatott volna helyet a törvényhatósági városok díszes sorában s azok között nem is utolsó hely illette volna meg. Az 1900-iki népszámlálás óta természetesen a népesség csak szaporodott. Minden valószínűség szerint legalább olyan arányokban mint 1900 előtt. Ugy, hogy a jelenlegi népesség bizonnyára meghaladja a 36000 lélekszámot. De gyarapodott a népesség általános műveltsége is, amely gyarapodásnak hathatós tényezői az 1900 óta is tetemesen szaporított iskolák és egyéb kulturális intézmények. III. A kulturális és társadalmi intézmények. Nyíregyháza városnak és a város lakosságának régi idő óta kiváló gondja volt a népoktatásra. Ennek tanúbizonysága a városnak már 1861-ben készpénzben tett 147000 forintos, 294000 koronás alapítványa is, melyből 200000 korona a főgimnázium alapját vetette meg, 94000 koronának a kamatait pedig a felekezeti elemi iskolák élvezik. Ez idő szerint a városban az ág. hitv. evang. egyháznak egy központi elemi iskolája 12 tanteremmel és négy kerületi elemi iskolája van. A róm. kath., a gör. kath., az ev. ref. egyházak és az izreilita hitközség szintén tartanak fenn egy-egy 4—8 tanitós teljes elemi iskolát. Ezek mellett a városi elemi iskolák mellett a város külső határában nem kevesebb mint tizennyolcz különböző helyen tizennyolcz tanyai elemi iskola áll fen. Jelenleg a tizenkilenczedik tanyai elemi iskola épités alatt áll. Ezek az iskolák legnagyobb részben a város hozzájárulásából létesíttettek és tartatnak fen. Melyik törvényhatósági joggal biró város tud ennyi tanyai elemi iskolát felmutatni ? Valószínűleg egyik sem. Van a városban községi polgári leányiskola, az első két osztály mellett párhuzamos osztályokkal. A folyó tanévben nyilt meg a polgári fiu iskola. Van a városban kereskedő tanoncz iskola ; több mint 500 növendékkel biró iparos tanoncziskola. A nőegylet nőipariskolát, a város szahnafonó iskolát tart fen. A város alapítványából létesített s a város által azóta is egyéb tekintetekben is támogatott főgimnázium egyike az ország legnépesebb középiskoláinak. A város évenként 1200 korona tanulmányi segélyben részesiti a helybeli illetőségű szegény sorsú kiváló elömenetelü közép- és felső iskolai tanulókat. A siketnémák debreczeni tanintézetének évenként 500 korona segélyt ad. Országos közművelődési és társadalmi czélokra tett kisebb nagyobb alapitványain és évenként adni szokott adományain kívül alapitványai vannak a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti "szinház, az eperjesi és sárospataki jogakadémiák számára. Nevezetesebb közművelődési és társadalmi intézmények a Casinó egylet, a Polgári olvasó egylet, a Mérnök-egyesület, a kereskedő ifjak egyesülete, az Iparosok olvasó köre, az Iparos ifjak önképző köre. a Kereskedők és Gazdák Egyesülete; a Gazdaszövetség. Az országos versenyeken is szép eredményeket feltüntető torna és vivó egyesület ; a szép múlttal dicsekedő dalegylet; a szegedi országos versenyen az országos szövetség külön kitüntettő dijára ís érdemesített önkéntes tűzoltó egylet, amely aztán az 1906. évi milánói nemzetközi tűzoltó versenyen a magvar nemzet dicsőségére a többi nemzetek kiküldött versenyző egyleteivel szemben az első dijat nyerte el az angolok, franciák. németek, svájciak stb. elől. Van a városban két tevékeny nőegylet, melyek közül az egyik a nő-ipariskolán kívül egy árvaházat is tart fen. A város már évekkel ezelőtt — megelőzve majdnem valamennyi törvényhatósági joggal felruházott várost — egy modern berendezésű, pav ilon rendszerű szegény és betegmenházat létesített s a koldulást megszüntette. Van a városnak állandó jellegű színházépülete, melyben a üebrecen-Nyiregyháza-Mármaros-szig t városokra vonatkozó szinikerületi egyezmény értelmében a debreceni színházi idény végeztével 50 előadást, a téli hónapokban pedig havonként 4-5 előadást tart a debreceni színtársulat a közönség igen élénk érdeklődése mellett. Megemlítjük még a „Bessenyei kör"-t, mely bár nem csupán nyíregyházi tagokat számlál soraiban, de túlnyomó többsége nyíregyházi. Ennek az egyesületnek művész estélyei országos hirüek, amelyeden készséggel működnek közre nem csak a hizai, hanem a külföldi első rangú művészek is, hálás és müveit közönségre találván Nyíregyházán. Mindezeket nem hiu kérkedésből soroltuk fel, hanem csak mint száraz tényeket Nyíregyháza városias mivoltának tanúsítására. Igazolására annak, hogy ez a város és ennek lakossága bir érzékkel a kulturális és társadalmi feladatok iránt. S nem csal érzékkel bir, de egyszersmint e feladatokat a saját kezdeményezésére, a saját szellemi és anyagi erejéből betölteni is képes. Mert hangsúlyozni kívánjuk, hogy az itt felsorolt intézmények csaknem kivétel nélkül a város, a helybeli felekezetek és a helyi társadakm, tehát a város lakosságának saját erejéből létesültek és tartatnak fen, ide gen segítség: a vármegye vagy az állam segítsége nélkül. IV. A vtírosbiin levő hiv .tuhk én egyéb közintézmények. Nyíregyháza város különösen a volt Tiszavidékí vasút építése óta, amikor a vasút részére — szemben a vasút építése ellen tiltakozó akkori vármegyei székhelyül szolgáló ősrégi Nagykálióval, — ingyen területet adott és egyéb kedvezményeket biztosított, amelyekkel a vasút nagynevű létesítőinek nyilatkozata szerint magának a Tiszavidéki vasút létesítésének is elhatározó lökést adott: indult meg a rohamos fejlődésnek azon utján, amelyen tovább haladva, alig másfélszáz éves fejiállás után immár az ország legélénkebb és legfejlődésképesebb városai közé jutott. Ez a nagyarányú fejlődés fnaga után vonta Szabolcs vármegye székhelyének Nyíregyházára való áttételét, a kir. törvényszék székhelyének ide történt kijelölését és a többi hivataloknak itten történt szervezését. Ez idő szerint Szabolcsvái megye központi hivatalain kívül itt székel a kir. törvényszék az elnökön kivül 12 biróval és ^ albiróval. A kir. ügyészség egy ügyészszel és két alügyészszel. A Jfir. járásbíróság a vezető járásbirón kívül 2 járásbiróval és 3 albiróval A kir pénzügyigazgatóság a mellé rendelt számvevőséggel ; a kir. adóhivatal; pénzügyőri felügyelő, pénzügyőri főbiztos, állarnépitészeti hivat il, dohánybeváltó felügyelőség, a nagy forgalmú dohánybeváltó hivatal ; a kir. tanfelügyelő, két k rályi közjegyző ; iparfelügyelő, selyemtenyésztési főfelügyelő ; az államvasutaknak két osztály mérnöksége; a nagy forgalmú posta, távirú és távbeszélő hivatal es államvasuti állomási hivatalok. A Szabolcsvármegyei gazdasági Eg/esáléi; a Nyirvizszabályozó társulat, a „Nyiregyházvidéki kisvasutak" igazgatóságai ak és üzletvezetöségének stb székhelye ma már Nyíregyháza. Itt állomásozik az egész 14 közös huszárezred ; a 15-ik huszárezred pótkerete; az 5-ik honvédhuszárezped 11-ik osztálya. Itt van Szabolcsvármegyének modern berendezésű Erzsébet közkórháza. A város építette és tartja fen a gőz- és kádfürdőt, a közvágóhidat s ezzel kapcsolatban a müjéggyárat. Ugyancsak a város tíjlajdona a gyönyörű tölgyerdőben fekvő Sóstó fürdő. Nevezetesebb ipartelepek a villamos központi telep; a Júlia mümalom, amely uszodát Is tart fet) : az Irsai és társa czég vasöntödéje, a Propper-féle cementáru gyár, a négy téglagyár, három gőzmalom stb. V. Forgalmi viszonyok. Egy város életének megítélésében igen lényeges támpontokat nyújtanak a forga mi viszonyok. Nyíregyháza városra nézve ezek is felette kedvező adatokat tüntetnek fel. Vasúti forgalom szempontjából az ország központjától Budapesttől elég nagy ávolsága mellett is igen előnyös helyzetben van. A debreczen-szerencsi vonalon olyan ponton fekszik, hogy Budapesttől ugy Debreczen, mint Szerencs fele egyenlő távolságra esik. Ilyen körülmények között a Debreczen es Szerencs felé és felől naponként ötször közlekedő vonatokkal naponként tízszer lehet Budapestre és Budapestről Nyíregyházára utazni 6—8 óra alatt. Nyíregyházáról a már eniitett ké. irányon kivül még négy irányban ágaznak el vasutvonalak. Nyíregyháza-Csap-Ungvár-Síánki-Lembe rg felé; Nyiregvháza-Mátészalka; Nyíregyháza-Vásárosnamény és NyiregyházaGörögszállás-Tiszapolgár felé, Ezen vasutvonalok, illetve Nyíregyháza vasúti személyforgalmára élénk világot vetnek az 1905. évi statisztikai évkönyv adatai. A Nyíregyháza M. A. V. állomáson 1905-ben felszállt utasok száma 345,752 volt. Tehát a lélekszám arányában 100 lakosra 1045 felszálló utas esett. Ezzel szemben Aradon 613. Baján 656; |)ebreczenben 8N6. Hódmezővásárhelyen 529. Kecskeméten 461. Kolozsváron 424. Marosvásárhelyen 733- Pécsett 621. Szabadkán 708. Szatmár-Németiben 868. Szegeden 661. Újvidéken 988. Verseczen 848. Zomborban 775 felszálló utas esett 100 lakosra. Az 1906. évben a vásáros-naményi vonal forgalmának kifejlődése és a dombridi vonal megnyílta következtében a Nyíregyháza állomáson ,elszállt utasok száma már meghaladta a félmilliót. Ezekből az adatokból megállapítható Nyíregyháza nagy idegen forgalma, illetve forgalmának élénksége. Az elsorolt rendes nyomtávolságú vasutakon kivül Nyíregyházáról indul ki az 1906-ban megnyílt nyiregyháza-dombrádi 52 kilométer hosszú keskeny vágányu motoros üzemü vasút, amely vitelbéreinek páratlan olcsóságával szinte hihetetlen személyforgalmat teremtett. Vidéki utasainak havi átlaga meghaladja a 20,000-et. A posta, táviro és távbeszélő hivatal forgalmának bizonyítására egyéb adatok hiányában utalunk arra, hogy a városi posta, távíró és távbeszélő hivatalban 17 tiszti és 53 szolgai alkalmazott van ; a vasúti állomáson levőben pedig 3 tiszt és szolga. A postautalványra történő befizetések összege évenként meghaladja a négy milliót, a kifizetések összege pedig a három és lel millió koronát. A távbeszélő hálózatba bekapcsolt állomások száma a város területén: A közgazdasági forgalomnak lötényezői és ismérvei a pénzintézetek. Nyíregyházin négy pénzintézet, mint részvény társaság és kettő mint szövetkezet áll fen. A részvénytársaságok közül a Nyíregyházi Takarékpénztár alaptőkéje : 1.000.000 K.; tartalékalapja 543.000 K. betétállománya 9.860.000 K. A Szabolcsi hitelbank alaptőkéje 200.000 K. tartalékalapja 150.000 K. betétállománya 2.640.000 K. A Nyíregyházi Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet alaptőkéje 600.000 K. tartalék alapja 240.000 K. betétállománya 2.640.000 K. A Nyíregyházi Általános Hiteiintézel alaptőkéje 500.000 K. tartalékalapja 32.000 K. betétállo nánya 1.540.000 K. A Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző Egylet törzsbetétje és tartaléktökéje 1 470.000 K. A legújabban alakult Szabolcsmegyei Népbank czimü szövetkezet törzsbetétje 180.000 K. Ezen pénzintézeteken kivül 14 éve áll fen a „Nyíregyházi Termény és Áruraktár Bészvénytársaság" 130.000 K. alaptőkével és 138.800 K. tartaléktökével ; amely intézmény a külföld előtt is elismert jó hírnévvel dicsekedhetik. Mindezek az adatok elég élénk tájékoztató képet nyújtanak Nyíregyháza város forgalmi és gazdasági viszonyairól. VI. A váró* külső kéi>Q Nyirgyháza, mint általáha;i az alföldi városok legtöbbje, a falusias külsőt csak a legutóbbi évtizedekben vetkezte le. Nyíregyháza azonban sok tekintetben túlszárnyalta rohamos fejlődésével a többi magyarországi városokat. Maga" a város alig másfélszáz éves múltra tekinthet vissza De ezalatt a másfélszáz év alatt a telepitvényből mihamar önálló község lett. A lakosság készpénzen megváltotta, megvette a város határát a, volt füldes uraságoktól a XlX-ik század első évtizedeiben. Az 1837-ik évben királyi adománylevéllel városi jogokat nyert. A mult század hetvenes éveinek elején a kir. törvényszék és Szabolcsvái megye székhelye lett. Különösen a volt Tiszavidéki vasút felépítése óta a vasúthálózatnak kifejlődése következtében haladt előre nagy léptekkel. Ma már « város külsó kepe teljesen városias. A fontosabb és forgalmasabb utcák kövezve vannak. Köjárdával el nem látott utcái csak a külső városrészekben akadnak elvétve. A vasúti állomáshoz vezető, több mint 300000 korona költséggel kiszélesített kőburkolattal és aszfalt járdával ellátott, egy kilométer hosszú, széles Széchényi-ut párját ritkítja az országban, Utcái villannynval vannak vjlágjtva, 1897, Qtft. Az utcák és terek világítását 610 izzó és 28 ívlámpa teljesiti. A nyiregyháza-dombrádi motoros vasút a város belterületén, valamint nyáron a város és a Sóstó-fürdő között mint közúti vasut bonyolítja le sürü járatokban a forgalmat. A díszes középületek mellett, apij^ö^ $$ öt teifli plom, a városháza, a vármegyeháza, főgimnázium, a községi polgári leányiskola, az ág. hitv evang. központi népiskola, az evang reform, leánynevelő intézet, a város tulajdonát képező Korona szálloda, stb. emeletes és csinos földszintes magán épületek emelik a város külső képét A fasorokkal beültetett széles utcák és tágas terek, mely utóbbiak közül a legtöbb parkokkal van díszítve, az idegenekre általában igen kedvező benyomást gyakorolnak. Egyáltalán a város külseje tekintetében is méltán foglalhat helyet a törvényhatósági joggal biró városok között. VII. A város pénzügyi és vagyoni helysete. Nyíregyháza város háztartásának pénzügyi helyzete ugyan nem kedvezőbb, de nem is rosszabb, mint a logtöhb törvényhatósági joggal bíró városé, Az 1907. évi kültségvetésnek B., alatt csatolt kivonata szerint az 1907. évre községi pótadóból fedezendő hiány összege 190741 K. 18 fillér, amely hiány a földadó után 54, a pusztai földadók után 33, a pusztai haszonbérlők 111. oszt. kereseti adója után 42 és a többi állami adók után 58 százalék községi pótadóval fedeztetik. Ezen községi pótadó felmerülésének szüksége különösen két körülményen alapul. Az egyik az elkerilhetetlen, de megfelelő jövedeb met nem adó beruházások következtében felvett kölcsön tartozások törlesztése; a másik az anyagi viszont-szolgálmányok nélkül teljesített állami feladatokkal járó kiadások nagy mennyisége. Az első csoportból csak két nagyobb példát emiitünk fel. Egyike ezeknek a katonai laktanyák építése. — A város ugyanis az egyénenként; beszállásolás terheitől lakosságát megkímélendő, Jgy honvédhuszár osztály és egy közös huszárezred szánjára szükséges laktanyát és megfelelő gyakorló teret, épített, illetve vásárolt és tart fenn. A létesítési köttségek és az azokra felvett kölcsönök összege meghaladja a 2500000 koronát. Természetesen a város pénztára ezekért téritmény cimén nein kap olyan összeget, amennyit a kölcsönök annuitásai és a fenntartási költségek kitesznek. Szabolcsvármegyének a hiányban való részesedése iránti kísérleteink azonban, a vármegye ellenkező állásfoglalása miatt hajótörést szenvedtek.