Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-20 / 3. szám

1907. január 20. NYIRVIDÉK 3-ik szám. 3 Másik — rémélhetőleg csak ideiglenesen — ha- ( sonló beruházás a helyiérdekű vasutakra adott hozzájárulások összege. Ezek 280000 koronát tesznek ki, mely összegből a nyíregyháza—dombrádi h. é. vasútnak | adott 200000 korona minden valószínűség szerint rövid j időn belül osztalékot fog hozni, de most a kezdő évek- j ben erre számítani nem lehet. i A tulajdonképeni állami feladatok teljesítése közül elég az állami adók kezelésével, a katonaügyekkel, a I rendészeti és kihágási ügyekkel kapcsolatos tennivalókra utalnunk, amelynek ellátása túlnyomó részét veszi igénybe a városi pénztár közigazgatási kiadásainak. Nem szenvedhet kétséget, hogy ha ezen kiadások ha nem is egészen, de legalább részben visszatérittetnének, községi pótadónk tetemesen csökkenne. A város vagyoni helyzetét a C., alatt kivonatban csatolt 1905. évi vagyonleltár, illetve mérleg következő adatai tüntetik fel: 1. Összes cselekvő vagyon . . 9583016 K 44 f. 2. Összes szenvedő vagyon . 4433838 K 78 f. 3. Tiszta vagyon 5149177 K 66 f Tiz év alatt tehát, vagyis 1895. óta, amely év adatai az 1896-ban benyújtott kérvényben felhozattak, a helyzet a város előnyére javult. Akkor ugyanis, korona értékre átszámítva volt: 1. Összes cselekvő vagyon. . . . 8304474 K. 2. Összes szenvedő vagyon . . . 4690082 K. 3. Tiszta vagyon ! 3614382 K. A helyzet javulása az összes vagyonban uj földbirtok vétele és egyéb állandó beruházásokból, a tiszta vagyonban pedig a régibb törlesztéses kölcsönök tőkéinek mindinkább nagyobb mérvű törlesztődéséből állott elö. A vagyonleltár adatainak közelebbi jellemzésére felemlítjük, hogy az összes cselekvő vagyonból 8335490 K 40 f. ingatlanokból, 108960 K 73 f ingóságokból, 1138565 K 31 f. követelésekből és értékpapírokból áll ; mig a szenvedő vagyonból a hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönökre 4094410 K, ujabban beruházásokra felvett kölcsönökre 173310 K 70 f., vegyes tartozásokra 22807 K esik; 143311 K 08 f. pedig részben a város által tett, részben a város által kezelt alapítványokból és egyéb alapokból áll. A vagyonleltárban kitüntetett becsértékek mérlegelése tekintetében utalunk arra, hogy például a Császárszállás-puszta nevű 4098 katasztrális holdnyi földbirtok — az épületek nélkül — összesen 27Í4519 K 78 f. tehát katasztrális holdanként átlag 660 korona korona értékkel szerepel, Az 1890 -1891-ben épült, több mint két millióba került lovassági nagylaktanya és a vele kapcsolatos csapatkórház több mint 37 katasztrális holdnyi telkükkel együtt is csak 1509134 K 50 f. értékkel vannak felvéve. A vagyonleltár ezen adatai igazolják a város vagyonleltárának és vagyoni helyzetének realitását. A város vagyonainak gazdasági kihasználása tekintetében a következő főbb adatokra utalhatunk. A Császárszállás-puszta elnevezésű, 5464 (1200 négyszög öles) holdnyi birtokból 2209 holdnyi rész három részletben nagybérletként van bérbeadva, összesen 58008 K évi bérért. A többi részből a szántóföldek évenként nyilvános szóbeli árverésen adatnak bérbe 2 holdas részletekben s ekként a szegényebb néposztály is földhöz jut. A legelőterületen a város a gulya és csikólegelőt tartja fenn. A kaszálókat pedig felében kaszáltatja, de a felesek nyilvános szóbeli árverésen jutnak kaszáló területekhez. Ezen értékesítési mód szerint ez a birtok, a benne levő, utak, vízállások s egyéb földadó alá nem eső területek sem vétetvén ki a számításból, 1200 négyszögöles holdanként 18'50 kor.-t meghaladó tiszta jövedelmet hoz, mindennemű kiadás (adók stb.) levonása után. A 818 katasztrális holdnyi erdő — melyből 89 hold sétatér a város alatt — rendszeres erdőgazdasági üzemterv szerint kezeltetik. A 40 éves forduló szerint évenként vágás alá kerülő 17 holdnyi részen levágott fa — a város szükségletére meghagyott részen kivül — nyilvános szóbeli árverésen adatik el csomókban. Ekként 32—34000 korona bevételt ér el a város. Az épületek közül a 460000 koronára értékelt Korona vendéglő, a vendéglő és kávéház üzlet, valamint a boltok bére cimén évenként 43000 koronát meghaladó bért jövedelmez. A városháza épületben levő boltok után 13000 koronánál meghaladó bért kap a város évenként. Ezek az adatok is igazolják, hogy a város a saját vagyonát helyesen kezeli, azokat nyilvános árverésen értékesiti s a helyi viszonyoknak megfelelően kellően jövedelmezted. VIII Nyíregyháza és Szabolcsvármrgye. Ismételten hangsúlyozzuk itt, hogy a város törvényhatósági joggal leendő felruházása iránti mozgalmunk és kérelmünk nem a Szabolcsvármegye kebeléből minden áron való kiválás utáni vágyon alapszik. Nyíregyháza város csak saját önállóságát óhajtja, kéri és reméli teljes bizalommal, hogy a reá, mint városra váró feladatokat szabadabban, könnyebben, jobban teljesíthesse. Az önálló törvényhatósági joggal leendő felruházás után erre több anyagi erővel ís fog rendelkezni, mint jelenleg. Ez idő szerint ugyanis ugy maga a város, mint annak adófizető lakossága több rendbeli olyan készpénzbeli szolgálmányokat teljesít a vármegye részére, amelyeket ha legalább részben a saját Acéljaira fordíthatna, közigazgatási, mint kulturális és egyéb téren nagyobb eredményeket érhetne el. Nyíregyháza város és a város adófizető lakosainak egyenes állami alapadója az 1906. évben 327158 K 37 fillért tett ki, mely összegből 13583 K 78 fillér magát a várost terhelte. Ezen állami adó után különböző címeken összesen 472% törvényhatósági pótadó vettetik ki és szállíttatik be a vármegye pénztárába, ami készpénzben kifejezve 14722 koronát tesz ki. Ezek a vármegyei pótadók Nyíregyháza város önálló törvényhatósági joggal felruházása után a város és a város adófizető polgárai által tovább fizettetni nem fognak. A vármegyei törvényhatósági utak fenntartására az állami adók után 10% útadó fizet a város és a város adófizető lakossága. Ez készpénzben kifejezve 32715 koronát tesz ki a 327158 K 37 fillér állami adóalap után. A százalékos útadón felül a kézi és igás napszám szerint kivetett törvényhatósági útadó Nyíregyházán évenként 13—14000 koronát tesz ki. A törvényhatósági útadó összege tehát 45—46000 korona. Ezek a törvényhatósági útadók sem fognának Szabolcsvármegye részére fiz ttetni. Minthogy azonban a Nyíregyháza önálló törvényhatósági joggal felruházása esetén a város határában elvonuló törvényhatósági utak a város kezelésébe mennek át, ezeknek további fenntartása a várost fogja terhelni. Ezen útrészek összes hossza 23 9 kilométer. Évenkénti fenntartási költségei — a vármegyei útalap eddigi adatai szerint — évenként nem fogják meghaladni a 15000 koronát. Nyilvánvaló ebből, hogy ha ezeket az útrészeket a város fogja mint saját törvényhatósági utait fenntartani, az eddigi vármegyei törvényhatósági útadó helyett kivetendő városi törvényhatósági útadó arra bőséges fedezetet nyújt. Illetve az a helyzet fog előállani, hogy vagy az útadó %-a fog lejebb szállíttatni a tényleges szükséglet mérve szerint; s ez esetben az adófizető polgárság terhe csökken, vagy pedig más, kiépítetlen utaknak kiépítését, kőburkolattal való ellátását, határozhatja el a város az utadóalap terhére az útadóban nyerhető fedezet erejéig. Mind a két eset csak a városnak, a város lakosságának válik gazdasági előnyére. Ugyancsak a vármegye törvényhatóságának pénztárába szállíttatnak be jelenleg a város területén az ebadóból befolyó összegek, amelyek évenként 2200 | 2300 koronát tesznek ki, A törvényhatósági joggal felruházás után ezek is a város pénztárát fogják illetni s a város által lesznek olyan állategészségügyi célokra felhasználhatók, amelyek jelenleg a házipénztár egyéb jövedelmeiből fedeztetnek. Kétségtelen ezekből, hogy a törvényhatósági joggal leendő felruházás következtében a törvényhatósági utak illetve útrészek átvétele folytán a városra háruló fenntartási költségek nemcsak fedezetet találnak az azután a várost illető útadóban, hanem vagy kisebb lesz az útadó százaléka, vagy más utak is kiépithetők és fenntarthatók lesznek abból. A vármegyei törvényhatósági pótadók megszűnése következtében a város és adófizető polgársága 4 és fél százaléknyi pótadó fizetésének terhe alól szabadul. Az ebadóból befolyó jövedelmet pedig a város egészében a saját állategészségügyi céljaira fordíthatja. IX. A város közigazgatása. Nyíregyháza város közigazgatási szervezetében a törvényhatósági joggal leendő felruházás ugy szólván semmi olyan lényeges változást nem fog előidezni, amely a városnak, illetve a város lakosságának ujabb megterhelésével járna. A város szervezetének, ügykezelésének egész berendezése — természetesen a törvényeken alapuló különbségéktöl eltekintve — egészében és részleteiben hasonló sőt azonos azzal, aminő lesz a tőrvényhatósági joggal felruházás esetén. A város tisztviselökara a következőkből áll: polgármester, főjegyző, két aljegyző, három tanácsos, (egy .közigazgatási" cimmel a kulturális és katonaügyek ellátására; egy „gazdasági", a város vagyoni természetű ügyeinek ellátására és egy „adóügyi" a városi adóhivatal élén); két árvaszéki ülnök ; egy rendőrfőkapitány és egy alkapitány; egy tiszti ügyész; egy házi- és gyámpénztárnok és egy adópénztárnok, ezek mellett egy-egy ellenőr; egy főszámvevő és egy alszámvevő; egy árvapénztári ellenőr-könyvelő; egy közgyám ; egy levéltárnok; három orvos (köztük egy orvosfőnők); egy mérnők, mellette egy műszaki tiszt; egy községi biró ; egy közigazgatási gyakornok ; két városi állatorvos, s mindezek mellett a szükséges segéd-, kezelöés szolgaszemélyzet. Javadalmazással egybekötött uj állások szervezésének szüksége tehát a mérnöki hivatal és a rendőrkapitányi hivatal megerősítésén kivül fenn nem forog. A tiz év előtti kérvényünkben emiitett második aljegyzői állás szervezése megtörtént. A mérnöki hivatal mellett is szerveztetett időközben egy műszaki-tiszti ál'ás. Itt tehát csupán ezen állásnak okleveles mérnöki állássá átalakítása és a mérnöki hivatalnak a 76156—1890. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében leendő szabályozása, illetve hatáskörének kiterjesztése válik szükségessé. A rendőrkapitányi hivatalnál betöltendő lesz a második alkapitányi állás, minthogy a törvényhatósági joggal felruházás után az iparügyek és az összes kihágási ügyek elsőfokú intézése a rendőrkapitányi hivatal hatáskörébe kerül. Ez a második rendőrkapitányi állás is szervezve van már, csak betöltése hagyatott függőben az 1901. évi XX. t.-czikknek a rendőri büntető bíráskodásra vonatkozó része életbeléptetéséig. Ugyancsak a rendőrkapitányi hivatalhoz lesz beosztandó a jelenleg mezörendőri ügyekre a polgármester mellé beosztott tollnok. Viszont ekként a jelenleg részint a tanács, részint a polgármester határkörébe tartozó különféle kihágási ügyek és az iparügyek ellátása alól a tanácsi, illetve polgármesteri előadók — jegyzők és tanácsnokok — felmentődvén, ezek a törvényhatósággá alakulás következtében felmerülő ujabb előadói tennivalókat elláthatják. Ezek azonban a városra anyagi megterheltetéssel nem járnak, sem egyéb tekintetekben nehézségekbe nem ütköznek. A D. alatt csatolt a jelenlegi képviselőtestület tagjait feltüntető névsor ugyanis azt igazolja, hogy maga a képviselőtestület olyan tagokból áll, és igy ennek helyébe lépő városi törvényhatósági bizottság is olyan tagokból fog állani, akik egyfelől a törvényhatósági bizottsági tagokra váró feladatok betöltésére hivatatottak, másfelől akiknek kebeléből ugy a törvényhatósági különböző választmányok, mint a közigazgatási bizottság megfelelő szellemi képességgel és elméleti képzettséggel biró tagokból megalakíthatok." A jelenlegi képviselösestület ugyanis a hivatalból tagsági joggal biró városi tisztviselőkön kivül 53 földbirtokos, gazdálkodó és bérlő, 29 iparos, illetve iparral foglalkozó, 23 házbirtokos, 19 kereskedő, 18 ügyvéd, 15 hivatalnok, 8 tanár és tanitó, 5 lelkész, 5 orvos. 4 gyógyszerész és 2 közjegyző tagot számlál soraiba a 10 jogiszemély és 9 özvegynő megbizottain kivül, kiknek helyébe természetesen az ezidö szerinti virilis póttagok lépnének. Ugyanezen névsorból a viriíisek névjegyzéke azt tanúsítja, hogy közülök az utolsó 434 K. 60 fill. állami egyenes adóval lett tagja a képviselőtestületnek. Ez a magas adóösszeg egyúttal világot vet a lakosság adózási viszonyaira is. Ugyancsak a viriíisek névjegyzéke szerint 45 virilis tagja van a képviselőtestületnek olyan, aki tényleg fizetett állami adójának kétszeres számításba vételére, jogosítva van. Mindezen adatok szintén amellett szólanak, hogy Nyíregyháza város méltán tarthat igényt a törvényhatósági városok sorába emelésre. Nagyméltóságú Miniszter úr! Az elmondottak és felhozott adatok alapján azt hisszük, minden irányban kellő és tárgyilagos módon megvilágítottuk kérésünk alapos és indokolt voltát. Miért is általánosságban ismételve abbeli meggyőződésünket, hogy Nyíregyháza város ugy anyagi, mint szellemi tekintetben méltó arra, hogy önnálló törvényhatósági joggal ruháztassék fel; és támaszkodva a kormányelnők ur Önagyméltóságának a kormány megalakulása alkalmából hozzá intézett tiszteletteljes üdvözlő táviratunkra 2213—906. M. E. sz. válaszában foglalt azon kijelentésére, amely szerint Önagyméltósága is teljes tudatában van annak, hogy „a városok erőteljes ön ormányzati élete képezi sziklaszilárd alapját Magyarország nemzeti szellemű anyagi és kulturális fellendülésének" : Tisztelettel ismételjük azon kérésünket, hogy ez irányban a törvényhozás elé törvényjavaslatot terjeszteni méltóztassék. Nyilt levél Méltóságos Gróf Vay Gábor úrhoz. Kedves barátom! Mikor ezelőtt 12 évvel a Bessenyei szobor felállításáról tárgyaltunk (ezekben Kovács István vitte a kezdeményező vezérszerepet) s mikor elhatároztuk úgy e szobornak emelését, valamint egy, a magyar közművelődés ápolására alkalmas „BessenyeiKör" megalakítását; egészen jól tudtuk, teljesen tisztába voltunk azzal, hogy kie és míe volt az egyetemes művelődésnek és különösen a magyar közművelődésnek Bessenyei György. Ismertük a hosszas udvari élet és Voltaire tanai által befolyásolt francia irályát, átcsapott müveiben itt-ott az irodalomnak nemzetközi egyetemes mezejére is; de, amit úgyszólván megteremtett s mindenekfelett szeretett és ápolt, amit semmi más tekinteteknekjalárendelni, más anyagi előnyöknek feláldozni nem akart, az a kincs, amitől megválni nem tudott, választva inkább a számkivetést és szegénységet, az a magyar nyelv volt. Mikor tehát mi a fentebb emiitett emlék-alkotások előtt állottunk, célunk csak az volt, nem is lehetett más, mint megörökíteni a kezdeményező és úttörő költőnek elévülhetlen érdemeit s alkalmat nyújtani vármegyénk hazafias és müveit közönségének, hogy szem előtt tartsa Bessenyei példáját, társadalmi uton és társadalmi eszközökkel ápolja és terjessze a magyar szót, a magyar irodalmat, a magyar dalt, s küszöböljön ki tevékenységének köréből mindent, ami ezzel össze nem fér. Hogy a Bessenyei-Kör e feladatának miként felel meg ez idöszerint, ime a jövő „Estének" műsora: I. 1. Pönitz: Északi ballada. Hárfán előadja: Mosshammer Bomán. Du bist die Buh'. Suleika I. Der Tod. u. das Madchen. Bastlose Liebe Énekli: Culp Júlia úrhölgy. 3. a) Simonetti: Madrigale. b) Sarasate: Spanyol tánc. Hegedűn előadja: Geyer Stefi úrhölgy. II. 1. a) Dvorak: Largetto. b) Grieg: Kobold. Zongorán előadja: Dienzl Oszkár. 2. Wieniawsky: Souvenir de Moscou. Hegedűn előadja: Geyer Stefi úrhölgy. {

Von ewiger Liebe. Immer leiser wird mein Schlummer. Vergebliches Stándchen. w ,, ( Gesang Weylas. í In dem Schatten meiner Locken. Énekli: Culp Júlia úrhölgy. 4. Gounod : Bepentir. Előadják : Culp Júlia (ének), Geyer Stefi (hegedű), Dienzl Oszkár (zongora) és Mosshammer Bomán (hárfa). Zongora-kiséret: Dienzl Oszkár. Nohát kedves Gábor barátom, hogy a BessenyeiKör a lefolyt 10 év alatt gyakran túltengett a germanizálás kultuszában, azt én helytelennek ugyan, de a szellemi vezetés természetéből folyónak s igy azzal megindokoltnak tartottam; de hogy a te elnökséged alatt éri el culminatióját ezen magyar ellenes irány, ez engem, s hiszem mindnyájunkat meglep és bánt. 2. a) b) c) d) Schubert Epitési terveket = és költségvetést olcsón keszí •j Szuchy József építőmester, Nyíregyháza,: LKállói-u. 45. ^^^^^