Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-20 / 3. szám

XXVIII. évfolyam. 3. szám. Nyíregyháza, 1907. évi jann&r hó 20. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 n Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szerint számíttatnak. A nyilt'tóri közlemény* k dija soronkint 60 fillér. Apró liiidetésck 10 szóig 40 fii., minden további szú 4 ül. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A „Uyirvidék" és a „Független Szabolcsi tjjság", Tartozó kötelességem bejelenteni a „Nyírvidék" olvasóinak, akikhez idestova negyedszázados összeköttetése fűz aunak a viszonynak, amelyben az újság olvasó egy lap szerkesztőjével állhat, hogy „Független Szabolcsi Újság" névvel, 48-as függetlenségi politikai napi lapot indítottam meg, s szerkesztem ezt az uj lapot január lű-dike óta. Arra a kérdésre, hogy : miért 1 akarom megadni itt a feleletet. Három esztendővel ez előtt, a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a nyomda munkásai szűk családi körben, fehér as,tal mellett megemlékezvén arról, hogy a „Nyirvidék" megérte életének negyedszázadát, ott a fehér asztalnál is s utána újság cikkekben szinte provokáltak arra, h.»gy politikai napilapot indítsak Nyíregyházán. Pohár közben is, a felhívásokra válaszolva pedig a „Nyírvidékiben is megmondtam az okaimat akkor, hogy miért nem vállalkozom erre a feladatra. Argumentumaim közül, ahogy emlékezem, a legsúlyosabb az volt, hogy Szabolcsvármegyében és székvárosában Nyíregyházán, ha népének nyelve szerint teljesen magyar város lenne is, becsületesen szerkesztett és becsületesen adminisztrált napilap nem élhet meg! Tudniillik olyau napi lap, amely megélhetésének anyagi eszközeit egyedül és kizárólag a közönségre alapítja, arra, hogy annak a közönségnek szüksége és igénye van rá, hogy a fővárosi lapok özönével szemben, a maga közérdekeinek a sajtóban való képviseletére naponként megjelenő újsága legyen. Az volt a meggyőződésem a^kor, hogy erre nincs szükség, és különösen pedig, hogy Szabolcsvármegyében, a mi soha meg nem tévesztett jó érzésű közönségüuknek napi újságban beadott erősítő pilulákra csakugyan nincs szüksége És még azért is, mert féltem tőle, hogy az a napi lap, nem találván meg fennállása feltételeinek biztosítását a közönségben, rá fog majd térni a hajszában arra a mételyes útra, ahol sok piszok ragad rá, s a piszokból kocsikenőcs lesz. Más kocsissal a bakon — természetesen. Nem velem. * * * Hogy most, január derekán, ugyan én politikai napilapot indítottam meg, ezt a bejelentésemet, régi olvasó közönségem a „Nyírvidék" révén, legyen kegyes tudomásul venni. A kényszerűség vitt bele ebbe a vállalkozásba (de a garasnak a szaga setn tapad hozzá) és — megvallom — valamelyes megbecsülése önmagamnak : mint újságírónak. És még valami! Sokszor megmértem magamat és sokszor könnyűnek találtam. Csak egy dologban nem : törhetetlen, kezdettől való lűségemben Magyarország függetlenségének eljövetelében, amelyben való hitben születtem s a melynek szolgálatában tiszta, mocsoktalan újságírói tollal állok Szaboicsvármegye közönségének rendelkezésére. Kérem a .Nyírvidék" közönségét, hogy maradjon együtt Szabolcsvármegye e régi, kipróbált lapja mellett. Mert Szabolcsvármegye közéletének e lapra szüksége van. Inczédy Lajos. Nyíregyháza törvényhatósága. A Nyíregyháza város törvényhatósági joggal leendő felruházása iránt a belügyminiszterbe.', benyújtandó kérvény tervezetét elkészítette az e czélra kiküldött ötös bizottság. A kérvény tervezetét, tekintettel annak a várost és az egész vármegyét érdeklő nagy fontosságára, egész terjedelmében leközöljük. Egyelőre csak azt jegyezzük meg, bogy ez a kérvény nyugodt, tárgyilagos hangjával lényegesen elüt az első kérvénytől. Ezenfelül ismételten is hangsúlyozza, hogy az önállósítás iránti törekvés éle nem a vármegye ellen irániul. A kérvéuy tervezete a következő: Nagyméltóságú Miniszter ur ! Kegyelmes urunk ! Nyíregyháza rendezett tanácsú város nevében és képviselő-testületének megbízásából ezen tiszteletteljes kéréssel folyamodunk Nagyméltóságodhoz, hogy a jelenleg Szabolcsvái'inegyébe kebelezett Nyíregyháza rendezett tanácsú város önálló törvényhatósági joggal felruházása tárgyában a szükséges előintézkedéseket megtenni és az országgyűlés elé ilyen irányú és tárgyú törvényjavaslatot terjeszteni méltóztassék. Ezen kérelem támogatására a következő indokokat vagyunk bátrak felhozni I. Történeti előzményei:. Már az 1896-ik évben hasonló kérelemmel fordult Nyíregyháza város Nagyméltóságod akkori elődjéhez. Az akkor benyújtott, részletcsen megindokolt kérvény Szabolcsvármegye rtörvényhatóságához leküldetvén, tr vármegye törvényhatósága egészén temészetszerűleg állást foglalt a város önállósítása ellen. De már Nagyméltóságodnak azon időbeni hivatali elődje előtt is nyomósabbaknak és alaposabbaknak ismertettek fel azok az érvek, amelyek a város önállósítása mellett felhozattak, azoknál, amelyek a vármegye törvényhatósága részéről felsoroltattak. Így történt és ennek az eredménye lett az, hogy a város kérelme nem utasíttatott el, hanem az 1901. évi 2014—III számú belügyminiszteri leirat szerint a kérelem a városok rendezéséről előkészítés alatt állott törvényjavaslat tárgyalása alkalmál eldöntendőnek helyezte ett kilátásba. Ezen belügyminiszteri magas leirat után bizalommal várta Nyíregyháza város óhajtásainak teljesedését. Az ezen közben felmerült s az ország közállapotait minden tekintetben lényegesen befolyásoló zavaros politikai viszonyok közepette nem volt s nem is lehetett időszerű ezen, városunkra bárminő nagy fontossággal bíró, de az egész ország közdolgaihoz mérten még is csak alább rendelt jelentőségű kérdés újbóli felszínre hozatala. Most azonban, mikor édes magyar hazánk politikai viszonyai ismét a rendes és nyugodt mederbe terelődtek, elérkezettnek találta városunk közönsége az időt arra, hogy ennek a mi régi vágyunknak újból tárgyalás alá vételét kérelmezzük és immár végleges megoldása iránt folyamodjunk. Mikor ezt teszszük, egy körülményt kívánunk különösen kiemelni és hangsúlyozni. Azt nevezetesen, hogy bennünket vízen mozgalmunkban nem Szabolcsvármegye törvényhatoságától minden áron való elszakadás vágya vezet és. irányit, hanem egyedül és kizárólag városunk jól felfogott érdeke. S ha talán ez az érdek ellentétben áll Szaholcsvármegye érdekeivel, azt bár természetesnek találjuk, de viszont Szaholcsvármegye érdekeit saját városunk érdekeinél előbbre valóknak nem lehet tekintenünk. Ezek után áttérünk kérelmünk, illetve megismételt kérésünk megokolására. Szükségét látjuk ezen ujabb részletes indokolásnak. meit első kérésünk benyújtása óta immár egy évtized telt el. Azóta sok tekintetben változtak a viszonyok s ehhez képest változtak az adatok is, amelyekkérelmünket támogatják s mozgalmunk alaposságát csak még jobban megerősítik. II. Nyireyyháza és a törvényhatósági joggal biró városok összehasonlítása. Hogy Nyíregyháza város joggal tarthat igényt a törvényhatósági joggal biró városok sorába leendő emelI tetésre, azt az ide A) alatt tisztelettel csatolt összehaI sonlitó táblázat adatai is igazolják. . Ez az összehasonlító táblázat az 1900. évi népszámlálás eredményei alapján az országos központi statisztikai hivatal altal közkézre bocsátott adatokból állíttatott össze. Ebben az összehasonlító táblázatban az egészen más elbírálás alá tartozó Budapest székesfőváros és Fiume kivételével a többi huszonnégy törvényhatósági joggal biró városra vonatkozó adatok állíttattak szembe a Nyíregyháza rendezeti tanácsú városra vonatkozó adatokkal. Kitűnik e ekböl az adatokból mindenek előtt az, hogy Nyíregyháza város 46593 katasztrális holdnyi határát az óriási határú Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szabadka és Szeged határán kivül csak Zombor határa múlja felül. Ellenben a többi tizennyolc törvényhatósági joggal biró város határa jelentékenyen kisebb, söt közülök csak kettőnek a határa van 30— 40000 hold közt, négyé 20—30000 hold közt. hété 10-20000 hold közt, öté pedig a 10000 holdon is jóval alul marad. Kitűnik továbbá ezen adatokból, hogy az 1900-iki népszámláláskor Nyíregyházának a polgári népessége 31875 volL; a katonai népességgel együtt 33088. Ezzel szemben a huszonnégy törvényhatósági város közül tizenkettőnek volt kevesebb lakossága, mint Nyíregyházának. Ezek névszerint Baja, Győr, Komárom, Marosvásárhely, Fancsova, Selmec- és Bélabánya, Sopron, Szatmárnémeti, Székesfehérvár, Újvidék, Versecz és Zombor. Ezek közül Sopron, mint nagyobb katonai helyőrség haladja tul Nyíregyházát a népesség tekintetében a polgári és katonai népesség összesítése mellett, Igazolják ezek az adatok azt is, hogy Nyíregyháza a népesedés tekintetében rohamosan halad előre. Az 1869-iki népszámláláskor talált 21896 polgári népesség lélekszáma 1880-ban 24102-re, 1890-ben 27014-re, 1900-ban 31875-re emelkedett, megelőzve előbb Zombort már 1890-ben, később Székesfehérvárt 1900-ban, ame lyeknek polgári népessége az előtt nagyobb volt, mint Nyíregyházának. Ami a népességnek az anyanyelvre és a magyarul tudásra vonatkozó adatait illeti, ezekből viszont az tűnik ki, hogy mennyire alaptalan Szabolcsvármegye törvényhatóságának a Nyíregyháza város törvényhatósági joggal felruházása ellen emelt és legjobban kiemelt azon kifogása, hogy az idegen ajkú lakosságra való tekintettel van főként szükség arra, hogy a város továbbra is a vármegye közvetlen felügyeleti hatósága alatt maradjon Ugyanis el is tekintve attól, hogy az 1868. évi XLIV. t.-c. 2-ik §-a szerint a törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén, tehát magyarul vezetendök, ellenben a 20-ik §. szerint a községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük és ügyvitelük nyelvét, a népszámlálás adatai szerint a 33088 főnyi összlakosságból 31759 volt magyar anyanyelvű és 32434 beszólt magyarul az 1900-iki népszámlálás idején. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a törvényhatósági joggal biró városok adataival, azt találjuk, hogy csak Debreczenben, Győrött, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Szatmárnémetiben, Szegeden és Székesfehérvárott voltak kedvezőbbek, vagy egyenlők a viszonyok az 1900-iki népszámláláskor. A többiekben kedvezőtlenebb, sőt a legtöbb helyen sokkal kedvezőtlenebb állapotokat talált és tüntet fel a népszámlálás eredménye. Mellesleg megemlítjük és hangsúlyozni kívánjuk, hogy a XVIII-ik század második felében Nyíregyházára telepitett tót ajkú lakosság magyarosítása kizárólag a város és a városban levő felekezetek érdeme. E tekintetben a vármegye, sem a hivatalos, sem a köznapi értelemben vett vármegye mit sem tett soha. Egyébiránt a vármegyének a lakosság idegen ajkú részére vonatkozó aggálya a mult időkre sem bir semmi alappal. Soha sem jutott eszébe Nyíregyházán senkinek, hogy a községi ügyvitel és jegyzőkönyv nyelve mas legyen mint magyar. Ilyen irányban nemcsak indítvány, de még eszme sem merült fel soha. Az irni és olvasni tudók számát feltüntető adatok is igen érdekes tanulságokat tartalmaznak. Kitűnik ezekből, hogy az irni és olvasni tudók számaránya tekintetében Nyíregyházát a törvényhatósági városok közül csak Debreczon, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Komárom, Nagyvárad, Fécs, Pozsony, Sopron, Székesfehérvár, és Temesvár előzi meg. A többi tizenhárom i örvényhatósági joggal biró városban kedvezőtlenebb, söt némelyikben jelentékenyen kedvezőtlenebb helyzetet talált az 1900-iki népszámlálás. Az írni és olvasni tudás ugyan csak a legelemibü műveltség fokmérője, kétségtelen azonban, hogy a népesség általános műveltségének mégis egyik ismertető jele. Nem áll, hogy Nyíxegvházán húsdrágaság van, mert ifj, FAüITZ. már 6ÍD krajcárért is lehet első osztálya marhából való leves

hust kapni. -nál ISKOLA-U. 6. sz, 48—4-2