Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-05 / 18. szám

XX VIII évfolyam. IS. szám. Nyiregyháza. 1907 május hé 5 A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész ívre 8 korona. FAI évre ,.4 „ Negyed évre i Egyes szám ára 20 lillér. Szerkesztőség ós -Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nom adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak A nyílt-téri közlemények dija soronkinl 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden tuvábhi >zj 4 fii. V-aslag betűvel szedett kétszeresen számit. Válás előtt, A vármegye tavaszi rendes közgyűlése m jm hó 14-dikén tárgyalni fogja a l-e fl^y­miniszternek azt a leiratát, amelylvel lek fi I­dotte a vármegyéhez vélem nyadás végett Nyíregyháza városinak, Szabolcsvár negye szék­helyének kérelmét, hogy külön törvényható­sággá való alakul ísa kimonda^sék Toíib mint bizonyos, hogy az édes anya, a vármegy •, marasztalni 1'o^.ja ezt a későn s>ülíVt, de eml in hatalmassá fejlett gyer­meket a fölemeli tiltó szavát a kalandos vál­lal! ozáaba rohanó, korán fejlett ifja hevének esillapitá-ára Mert hiszen — egészen természetes — hogy nagyon fáj neki ennek a gyügyösget tt, dédelgetett gyermeknek a bálátlansiga, s ha imui is hasad meg a szive, de — festének é«y darabja szakadva el—élesen megnyilallik. Igen, — a szive! Mert hiszeu Szalolcsvármegye ősi magyar foldj, n, melynek magyarsága a honfoglalás legelső idejéből való, mindössze csak 157 esz­tendővel ezelőtt telepedett itt meg Nyiregy­b'iz város népe, helyén a magyar régi Nyir­efyházának. Hogy ez a másfélszáz esztendő kicsi idő volt ahoz, hogy ez a későn született gyermek, beolvadva a család régi erkölcseibe, annak s elteméből asszimilálódva, mint hatalmas haj­tása egy régi törzsnek törjön ki bódító had­járatra az u. n. önállóságért: gondolom el­fogadják igaznak az elszakadásra törekvésnek le^f inatiknsabb bajnokai is. Az iskola-utcai nagy templomból — más­I száz tsztendő után is idegen nyelvű ének és imádság tör fel az Égbe, Szabohsvármegye, tiszta magyar levegőjében és én nem hiszem, ln.gy ez a későn született gyermek, kitörve a világba az „önállóság ábrándképeivel", Sza­A „ Sfirri dl éÜL" tárcáj a. Távol tetőled . . . V szereiéin könyvéből. Távul tetőled Ilit jártin a várost, u városi sajt. Vagy messze mezőkön a száraz avart, Ugy tele a leikéin sok édes vágygyal, Ugy tele ii sziréni csupa nótáiul. Szerelmes vágygyal, forró nótával — Távol tetőled. Ila szembe jönnél Valahol az ulrán ilyenkor vélem, Szátue avarban, vagy riráiins télen, Elburitna, érzem, ssere'mem árja, Ajkamon n szó is Ián dnllá válna. Mind ililllá válna s Irhoszád Szállta Hu szembe jönnél. S ha együtt vagyunk A jó Isten tudja hogy mi van velünk, Egymásba fonódik u tekintetünk, .S' ahogy állunk némán egymással szembe, Nem jut nékem se szó, se dal eszembe, Csnk nézek, nézel: n két szemedbe — Ha együtt vagyunk. Nevie/ky János. - - — Séták a nagy világban. I'a ragu aj bél Ipakarai tó Ez a guarani indián neve. Spanyolul pedig San­Bernardinon.ik hívják. Legszebb ismert lava Paraguay­nak. Nagy, mint a Balaton. Hullámai fövenyes partot mosnak ott, ahol az. alacsony hegylánc szeliden-zölden ereszkedik alá. Ahol sík a talaj, a pálma uralkodik. Meg se viseli karcsú törzsüket, ha néha közéjtik tola­bolcs > ármegye ti-zta magyar levegójén-k ezzel járó nélkülözését meg ne sinylenéí! * * * Itámondják, bogy ezek értelmi szempontok. Ámbár nem igaz. mert nekünk magya­roknak épen a kultúrában és mindenféle kul­tuszban a sovénségig menő magyarságra kell törekednünk. A tót szó Szabolcsvármegye székvárosának nagy templomában — fölvetve itt. és ebben a kérdésben — nem érzelmi szempont. A leghatalmasabb, a legreálisabb uemzeti szempout; a nemzeti knlturának, a nemzeti előrehaladásnak, a nemzeti önállóságnak az erő­mutatója Várja meg Nyiregyháza város azt az időt, ainig népe nem csa'< érzéseiben, de nyelvé­ben is magyar lesz. És törekedjen rá, hogy ez mentül elébb bekövetkezzék. Akkor Szabolcsvármegye: a fóispáu, az al­ispin, a törvényhatósági bizottság, testületileg fog deputációba menüi a kormányhoz, hogy adjou cinnek a mi székvárosunknak közvetle­nebb rendelkezést a maga ügyeinek végzésére * •* * Az önálló törvényhatóság aktuálissá tett kérdésével együtt jelenik meg egy előre vetett árnyék : a városi rendőrséguek csendőrséggel való felcserélése ! A főkapitány úr l>és. mi biztos érte­sülésünk szerint — a mult héten tanulmány uton járt a tanács megbízásából s megláto­gatta azokat a szerencsétlen városokat, ahol ezt a csendőr-rendőr intézményt megvalósí­tották. Azt bi.,z»m, kellő helyen szerezte az in­formációkat, s abban biztos vagyok, hogy — ha így szerezte — véleménye csak az lehet, hogy : az Isten őrizzen ettől! kodik a tó vize. Lentebb .pedig a puha homokos parton ahova ritkán hat el emberi hang, alligátorok nyújtózkod­nak. És fent a hegyeken, ameddig a szem ellát. erdő. Örökszép, örökzöld őserdő. Toronymagas fák fent a magasban hajtják össze a lombjaikat. Szerelmesen simul reá ezer küszó-növény. Indáját szinte helénöveszli tör­zsebe, ugy teríti ki rajta apró finom leveleit. Ezerszínű ou hideák bontják ki rajta szirmaikat. Közöttük pedig rejtelmesen zug az erdő lármás csöndje. Ks beszél el­iiiiilt időkről, letiinl századokról. Évszázadokkal előbb, amikor még a fehér ember kutató ösztöne meg sem álmodta az uj világot, élet töltötte be a tó medrét. Nem a halak csendes élete. Lent a völgyben békés-harcos indián törzs élt. K is birodalmát akkor merészebben, magasabban kerítette be a közeli hegylánc. Perzselő nyári nap delén, amikor hűvösbe húzódik a nyilas s a vad. csend volt a völgy­ben. A tropikus napsugarak csöndje. Le a hegyről, ki a fák árnyékából kis emberke igyekszik alá. Fehér kis lestét csapkodja az ág, lábait felmarta a göröngy, a kö. Osapzotl a haja, száraz az ajka, alig hogy eléri az, első sátrai. Ks kér, könyörög, vízért. Barna, lomha leslek mozdulnak kérésérc. ..l-pa-karai ?" Vizet kívánsz fin?! Aztán fordulnak a másik oldalukra. Sehol egy üdítő csepp. Fáradt kis lábait vonszolja sorjába az utolsó fedélig, vízért rimánkodva, vízért esdekelve. Innen-onnan félálomból hangzik ahogy az első elkezdte, „i-pa-karai", „kértél vizet íiu ?•' _ Egyideig figyel, aztán nem hallja, valamelyik bokor rátakarja lombját . . . Tikkasztó lesz a hőség. Lefele fordul a nap, mégse hoz enyhülést. Téllen ember állat. Alján a hegynek, ahol legsűrűbb a bozót, megmozdul az ág Egy asszony siet alá. Nem törődik sebbzett testével, vérző lábával. Hófehér a teste, amint kivillan hosszú arany hajtakarója alól. Fut a sátrakhoz, kelti az emberekel és kéri; követeli a fiát. Aztán megtalálja. És rettenetes lesz. az átka. „Tengerré valljon minden csepje annak, amit neki nem adtatok. Az öntse el sátratokat, veszítse el népeteket, amit tőle megtagadtatok . . . (iugykacaj a válasz. Völgybe száll az est. Fel a hegyre kis csapat igyekszik. A jós az övéivel. Balsejtelem gyötri. A többi lenn maradt. Ide­gen szájból nem fog az átok. Hatalmas villámlás festi A csendőrség kitűnő intézmény a maga hivatásában. Ezt — bizonyos szomorúsággal — el kell ismernünk. De egy város rendőri te­endőinek ellátására, szolgálati szabályzata r/.e­rint is, képtelen. Minden esetre jellemző azonban az ilyen tnódoM való előkészület az önálló törvényha­tóságra, — megjegyezvén még azt is. bogy a csendőrség sokkal nagyobb létszámmal, sokkal drágábban látná el ezt a nem neki való vá­ró^ szolgálatot (karvaly a fülemile bokorbau) és hogy még a mellett az egészségügyi, piaci és asszisztenciáiig Szolgálatra (a civil személy­zeten kívül) a mostani rendór!egénjrséguek legalább 70 százalékát meg kellene tartauuuk. * , * * Tisza Kálmán, aki határozati párti voll 1S6I-ben, a fúzió után „sötétbe való ugrás'-imk mondta a függetlenségi politikát Ugy luhet, hogy igaza volt! Mert, bogy olyas valamitől óvta a nem/.etet. a mibe be­leugorni most se merünk, amikor törvényesen is többségben vagyunk az ország képvisele­tében; hát még igazán, a', országban, és mi­lyen régen már ! Nyiregyháza azonban, hol van még attól, hogy a külön válásra S'zabolcs vár megy ében a többséget megszerezze ?! S beugrott mégis a sötétbe ! Holott, pedig az ilyen válás nagyou keserves. Én még keservesebb lesz, a mi együtt jár vele : az adminisztrálás költségeinek megkét­szeresedéae. » # * Szabolcsvármegye is, mint a hogy tör­téuui szokott, a késő szülött gyermeket mód felett istápolta. Büszke volt az apa és boldog az anya a megkés tt auyaságban. És talán el is hanyagolták e miatt az eUóbb szülötteket. : • • HÍ* kékre a tájat. Aztán megered az eső. És az. erdőkből, le a hegyekről özönével ömlik a viz. A völgyben le­nyugodott nap tengerben kél fel. Kddig a monda. Igv maradt a hírmondótól száza­dokról-századokra. Innen a neve ,.l-pa-karai". Az ős guarani (gvarani) indián nyelven, amely középső Dél­Amerikában még ma is óriási területeken hangzik Mert még a félvér, spanyolkeverék nép is féltékenyen őrzi. Értik a spanyolt is, de egymás között nem hasz­nálják. Az az urak nyelve. Minket, idegeneket, ezen ki sem esulol, egyszerűen azt mondja ránk „gringo". Ha nem is hízelgő, de nem is sértő szó. Máskép a maga nyelvén. Ezen utánunk suttogja a „pitáguá 1 1, csúnya bogár Csodálatos nyelv ez. Ha először halljuk, kinevel jük őket. Micsoda állati hangok. Csupa egy-két tagú szó, a végén rendesen magánhangzóval. Ks ezt az utolsó hangot halljuk legjobban, mert ezen a hangsúly. Mintha utána hajtanák a többinek, ugy ejtik ki. Amit leggyakrabban használ, azt mondja ki legrövidebben Például ..i". ami annyit tesz, hogy ..víz". Nem tudjuk helvesen leírni, mert gégénk sem adja vissza. \alami különös torok hang. az i. ii. e. közöli Mintha vissza­fojtott lélegzettel dobnák ki torkukból. Amennyire en ismerem ezt a nyelvet, ugy látom, hogy nem lejlodik tovább, vagy most állt meg. A modern fogalmakat mar spanyol szóval jelöli. A gyertyára még alkotott szol. de már a lámpát spanyolul nevezi ineg. Aki alaposan megtanulta, azt tartja, hogy Petrarca szebben megír­hatta volna verseit ezen a nyelven. Mert nincs a sze^ relemre sehol annyi édes szó, mint amennyit az a vad guerani nvelv megalkotott. A mi népünk is tanulhatna tőle, mert szitkozódásra nincs szava. A hangsulylyal káromkodik. Hol marad mögötte a magyar paraszt, meg az angol. Megakarom ismerni ősrégi mondáiért, hogy effvszer vissza; idhassam azokat a mi nyelvünkön. Mon­dáit, hagyományait, melyek talán még távolabb vissza­nyúlnak, 'mint az Ipakarai ! Pedig ez is régi Meri az a hatalmas tó nem a mi tegnapunkról keletkezelt. Meni szól róla a krónika, csak ez a monda, amelyben en meg nem nem értein, hogy került e sötétarcu, sötét­hajú nép közé a szőke gyerek - fehér asszony, lalán NAGY ELEK okleveles mérnök Nyiregyháza Ül 2Í. III HM ~ II HM! u-i* uMllli j (S a j á t h á z.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom