Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1906-04-29 / 17. szám
XXVII. évfolyam. ÍT. szám. Nyíregyháza, 1906. április SO. ÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. — Előfizetési feltételek: po8tén vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 , Sgyes szám ára so fillér I Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a A lap szellemi róazét képező küldemények lap szétküldése tárgyában leendő felszó a raerke s* tő alatt kéretn e" ^küldeni. Hirdetési dijak: —33 „, U • i i I Minden négyszer basábzott petit aor egyszer lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos wX?^ .amert, kezektől k9 zi é8e 10 fill< r. több8Zöri k 8, lél eeetében 8 fi ], kőnvvnvomdáiához iskola-utr/a S „á m f0gadtatnak e 1' A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér konyvnyomaajanoz isKoia-utcza 8. szara ( a kéziratok csak vilásos kívánatra » az Apró hirdetések 10 s«őig40 fii.,minden további szó (Jánoszky nazj intezendók. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Általános Tudósító és GrUnmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A magyar ipar védelme, Abban a rendszeres kizsákmányolásban, melyet a magyar nemzet javai ellen Ausztria felől folytatnak, kétségtelenné vált minden józan ember előtt, hogy ez a magyar nemzetet előbb-utóbb a rabszolgaság sorsára fogja juttatni. Szemmel látható, hogy sülyed, hogy romlik a magyar nemzet nap-nap mellett. Negyven évvel ezelőtt volt jómódú és nagyszámú földbirtokos osztályunk, tekintélyes tőkével bíró kis iparosságunk, voltak jómódú és nagyszámú tisztességes kereskedőink. Ma, negyen év múlva, elpusztult mindez, legfeljebb csak romjait szemlélhetjük. Pedig nyilvánvaló, hogy ha az erőgyűjtés törvényei szerint jutottunk volna el a mai napig, manapság földbirtokos, iparos és kereskedő osztályunknak nagyobb számának, vagyonban, erkölcsben, tekintélyben meggyarapodottn^k kellene lennie. A romlásunkra törekvés szándékos és tervszerű volt. Minket elbolonditottak azzal, hogy Magyarország lesz Európa éléskamrája, s hogy kis iparunk ha el is vész, helyébe lép majd a gyáripar. Elhittük, s c^akugyau a romlás szélére jutottunk ! Most, a tizenkettedik órában, felébredtünk' A nemzet jobbjai megfújták a riadót: Ébredjetek halálos álmotokból, magyarok ! A munkát elvette kezetekből a szomszéd, ő dolgozik helyettetek ! Míg ti tétlenül mulasztjátok az időt, a szomszéd a ti zsírotokon hízik! A munkával együtt elvitte a kenyeret előletek ! Ő eszi meg búzátokat, nektek krumpli is alig jut! A tétlenséggel, a szegénységgel beköszöntött hozzátok az erkölcsi hanyatlás, a züllés! Régi nemzeti erényeitek a sárban, bemocskolva, elfeledve! A bukás szélére jutottatok ! Ébredjetek hát tettre, pusztuló magyarok ! A .Jiferilék 4 4 Álmodj babuskám .... Álmodj babuskám : .... Az út virágos, Melyen lebegtet I Jille szárnya. Nem ismersz gondot, Vágyad sincsen ; Mindent betölt A lelked álma. Ugye az alom Csupa vidámság ? Bánatja nincsen, Ború sincs benne — Angyalok járnak Karöltve véled S amit susognak Mind — csupa enyhe. Álmok közt jártam rég' — egyszer én is : A lelkemnek volt boldog hite, Azt hívem, minden napfényes, égi ... . És lásd — az ólét megrendite. Hajtott zsibongó, büszke vérem, A szivemet vitte dőre vágya, Amit kerestem, meg nem találtam S elmerültem az ingoványba'. Álmodj babuskám — Álmodj tovább még, Mert kárhozat a Felébredés : Rontó bűbáj, Hiú reménység, Kínos csalódás, Bús temetés. Ez a riadó! Mindnyájan érezzük, hogy igaz. Mindnyájan érezzük, hogy bűnösök, romlottak vagyunk, miudnyájau érezzük, hogy nekünk szól. Ébredjünk bát mi is tettre ! Ismerjük be bűnünket, igyekezzünk a jó útra térni, amelyen megnyílik előttünk a nemzeti nagyság kapuja! Merre van tehát a nemzeti nagyság útja ? 1 S hogyan térjünk a korhadás tömkelegéből arra az útra ? Felelet: a nemzeti nagyság útja a magyar ipar íöllenditésében van, melyet a legkomolyabb elhatározással kell pártfogásunkba vennünk. Ha a magyar iparost pártoljuk, aűnak az iparosnak a kezén felgyülemlő töke a mi nemzetünk tökeje lesz. Ahány jó iparosunk lesz. annyival többet fog nyomni nemzetünk a nagy nemzetek versenyében. Ha a magyar iparost pártoljuk, könnyebben birjuk a nagy adót is. Mert a nagy igaros osztály adói hatalmas jövedelmét képezik az államnak. Ha a magyar iparost pártoljuk, legjobban pártoljuk gazdáinkat is. Mert gazdáinknak azért kell olcsóu adni terményeiket, mivel messze országba szállítják, s a vitelbér fölemészti terményük ára'u Ha itú lessz az iparos, itt fog elfogyni a föld terménye, a szállítási dij egy része a termelő zsebébe megy és a mi a legfőbb, itt marad az az anyag is, melytől a föld újra megtermékenyül. Ha, a magyar iparost pártoljuk, akkor gyermekeink, unokáink javát ápoljuk. Most "lbagyja apját a fia, feleségét a férje, mert nem tudnak megélni e földön. Akkor majd egymás erejét növeli a férj és feleség, az apa és fia szeretete, ha egymástól veszik át, öröklik át a munkát Most napról-napra szegényedik a magyar föld, mert tápláló erejét külföldre viszik : a magyar ipar föllendülésével meg fog Lesz majd idő, ha Zokogó könnyel Kifosztott álmod Vissza sírnád . . 1 Álmodj babuskám, A menny nyugalma Őrizze lelked Tiszta álmát. Evva István. Tavasz Velencén. Uti naplómból. M. L. utón szabadon átírta Buday Sándorné lllIIELYl VILMA. A velenceiek különösen nagyon becsülik a tavaszi levegő élvezését, nagy gyógyerőt tulajdonítanak neki s ha idejök s alkalmok van, a tengerre sietnek, melynek tükre szép tavaszi napokon egészen sima, alig szánt rajta a langyos szellő apró fodrocskáka 1. Ilyenkor az Adria vize annyira tiszta, átlátszó, hogy harminc negyven öl mélységre meg lehet látni benne az u.szó állatokat, s a partmentén a tengerfenék vízi növényzetével, sziklákkal s csigákkal együtt gyönyörűen végig szemlélhető. Hogy a velenceiek, s az ott levő idegenek a tavaszi levegőt a tengeren kényelmesen élvezhessek, a városban több vállalkozó, külön e célra ugy nevezett mulatságbajokat építtetett. Az ily hajók oldalt tekinlve tojásdad gömbölyűek, magasságra nézve pedig négyemeletesek. A három alsó emeletnek, köröskörül széles erkélye van, melyből függőlegesen a vúbe láthatni, a negyedik emelet párkánya azonban már beljebb végződik, s a teteje lapos térséget képez, melyen kényelmesen sétáihalni, s melynek egyik szögletében teritett aszlalok állnak azok számára, kik a szabadban vágynak étkezni. A hajón bármely percben friss ételekkel és italokkal pincérek szolgálnak. _ maradni, gyarapodni fog a föld termő ereje. Gazdag földet, jól művelt földet fog hagyni a magyar gazda fiának, ha földje tövében, édes otthonában fog lakni az iparos. Ha a magyar iparost pártoljuk, szűnni log közöttünk a munkátlanság, a züllés, a nyomorúság és az erkölcsi romlás ezer neme. Mert a dologban, a foglalkozásban nem lesz időnk az erőpazarlás sorvasztó szórakozásait folytatui. Javulni fog magánéletünk, javulni log közéletünk. Mindeuki dologban lesz, mindenki azzal a lelkesítő tudattal fog dolgozni, hogy munkájával a nemzeti nagyságot szolgálja. Ha tehát a magyar iparost pártoljuk, önmagunk, gyermekeink, jövőnk, felebarátaink hon fiaink javát mozdítjuk elő. De a magyar ipar pártolásához komoly elhatározás kell. Azzal a könnyelműséggel, mely a romlás szélére juttatott bennünket, szakitauunk kell. Be kell látuunk, hogy a rabszolgaság legrosszabb nemétől, a gazdasági rabszolgaságtól, csak komoly, szent elhatározás menthet meg bennünket. Az a komoly elhatározás, hogy lemondunk inkább azon cikkek vásárlásáról, melyeket ellenségeinktől kellene vennünk, mintsem, hogy azokat gazdagítsuk, mintsem azzal a vétellel is magunk ellen őket erősítsük. El kell utasítanunk nyájas kereskedőiket, abbau a tudatban, hogy azok a mi legnagyobb ellenségeink. akik épen iparuk és kereskedelmük által akarnak minket a rabszolgaság bilincseibe verni. Komoly elhatározásunkban, lemondásunkban szilárdak és kitartók legyünk. Hadd lássák, hogy van még a mi romlott ereinkben is egy kevés az ősök véréből, akiket szilárdságuk, kitartásuk és férfiasságuk miatt bámultak meg épen ellenségeink és barátaink. Ezekből az erényekből legalább a Garamvölgyi Ádámok eréuyét mutassuk meg mosts diadalunk bizonyos. Az ily mulatság-hajo csupán szép, derült és szélcsöndes napokban szokott reggeli kilenc órakor ki a sik tengerre elindulri, s ha az idő rosszra nem változik, este tizenegy órára tér vissza állomáshelyére. Ez időre naponkint 20 líráért veszi föl az utasokat, mely összegbe az élelmezés nincs beleszámítva, azért mindenki a saját fogyasztása szerint lizet, meg van azonban engedve al utasoknak, hogy zsebőkben vagy kosarakban telszésök szerint vihessenek magokkal ennni-inni valót éppen úgy, mintha valamely szárazföldi majálisra távoznának És e drága vitelbér dacára minden hajó naponkint megtelik utasokkal, vagyis inkább kirándulókkal, úgy, hogy a vállalkozók évenként nem megvetendő hasznot lehelnek zsebre. Egy ily tengeri kirándulásban magam is részt vettem és rendkívül kellemesen telt el az időm, bar nem volt a hajón alig pár ismerősöm. Lehettünk valami kilencszázölvenen. Utitarsaim harmadát üdülni vágyó beteges férfiak és nők képezték. Voltak olyanok, kik étvágy hianyában szenvedtek s biztak a tengeri levegőben, hogy az majd meghozza étvágyukat, mások hizni akartak, állítván erősen, hogy a tengeri levegő hizlal. De lestöbb volt olyan, 'aki a halászat élvezetéért tett kirándulást a hajóval. E's a halászat ily hajóról valóban nem csak mulatságos, de rendkívül meglepő látványt nyújt. Ez képezi majdnem egyedül a nappali szórakozást. Minden utas, aki csak Inlászni óhajt, kap a kezébe egy hosszú vékony ostornyelet, horoggal és fonallal, azt összeigazitja magának kedve szerint a horgászathoz, valamely apró ferget, melyből számtalan van dobozokban előre a hajóra készitva, a horgára illeszt, s midőn a hajó a szárazföldtől mintegy két angol mértfőid távolságban a sík tengeren megáll, s a gőzgép működését alkonyatig beszünteti, megkezdi az özönével úszkáló halakra a horgászást. Mintegy hat-hétszáz ember ostornyele nyúlik be egyszerre ilyenkor a tengerre, a hajó emeleli erkélyei körös-körül el van foglalva műkedvelő halászokkal s a felsőbb emeleten lévőknek még azon Nagy Elek » s & m
