Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-10 / 37. szám

XXVI. <Wol.v.iTO Hzám. Nyíregyháza ÍOOÍÍ. s/eptcmbcr ÍO. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Klötizetóm feltéite lek: poétán vagy helyben házhoz hordva Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP Slellem i képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * " erkc,It0 ctl m" alaU kéreta e* beküldeni. Hirdetési dijak Minden négysier basábiott petit «or egruei EmZjSS, Elek kiadó-tulajdonos ^ ZtTZSSK®. Fél évr e 4 • könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szam . t, . . „. ., . . A nyiit-tíri ks.ieménvek díj. .oronkint 60 fillér. Negyedévre. ....... . . 2 . (Jánószky ház) intézendók I^ 9. klTan%tr a ' *P, r ó ^dete.ek 10 „6> f 4 >fil..m,nden U-Tibbi ..ö JCgyec szám ára sc fillér I i'leti kölr-étféri- küldetnek visít*. 4 fii. Vastag betflvei siedett kétnere.rn aaámit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); tovahba: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Általános Tudósító és GrUnman­del Henrik és Társa álta l Budapesten, Haasenstein es Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővarosaiban. Nyílt levél Majos Ferenc barátomhoz. De van egy nagyszerű, heroikus, szent fíiulet is, mely drágább és áldásosabb a józan értelemnél, ha ez az értelem — gyáva. Biandes György nyilt levele a len­gyel diákokhoz. Kedves barátom! Vettem leveledet, melyben arról értesít i?z. hogy egyletünk augusz'm I9íki közgyűlése a tárgy-orozat 5-ik pontja fölött napirendre tért, vagyis „a vármegye 389 905. B;y számú ha­tározatából kifolyólag egy vármegyei jegyzői értekezlet összehi vá.sának, s előkészítésének eszméj'it elejtette", azznl az indokolással, ,hogy a vármegye kö'.önsége 389 -905 számú hatá­rozatával erre vonatkozólag tej-s direktívát adott " Hát t'n ebben a határozatban ilyen „teljes" direktívát mm találok Az 1886-ik évi XXI. t.-czikkre való ulalá.v-a 1, általánosságban uta­sítja UL'yan a törvényhatóság összes tiszt­viselőit, az adók behajtá ácak s az újoncok előállításának megtagad isára; ile például: az önként befizetett adóknak a községi elöljáró­ságok általi elfogadásira vouatkozólag tiltó, a közvetett adók be, avagy ;>e uem szolgálta­tására vonatkozólag utasító, s egyáltalán rész­It-tekr! kiterjedő, határozott direktívát az a határozat uem tartalmaz; s rólunk, „községi tisztviselőkről" ped'g, dicséretes jóakarattal ugyan, de csak annyiban tétetik emlités, hogy a kormányhatalom részéről való uetáni üldöz­tetésünk esetén a vármegye védelmére számit­hatunk. .Nem tudom itt felsorolni mindazokat a kérdéseket, melyek minket a jövőben igen ké­nyes helyzetekbe állithatnak, mert hisz éppen az leendett célja az értekezletnek, hogy eszme­surlódás közben kerüljenek azok a fols'iure — A „Nylriidét" tárcsája. Bojtosék tettékI — Irta: Pataky István. — Nagy volt Bodor Pisla baja. Ilárom vármegye csendőrsege állt m<r talpra, lmgy az üldözött embert elfoghassa. A't nég csak megbocsajtottak volna, hogy Nehéz Lacit a „Netelejts" csardában annyira .helyben­hagyta", hogy soh i é etében el nem felejti s nem lesz kedve máskor a más szerelőjet rágalmazni; de azl, hogy a köztiszteletben alló Vtrfs Lajos urat s kocsisát majdnem fenyes nappal a niadai ulon leütötte s ki­rabolta, eít már nem boc~ájthailák m-g neki s ezért a/, örökösök is 1000 forintot tűztek ki a fejere. Sirt a szép Kulcsár Mari, a magyarok Istenéi hívta bizonysigul és sajat esküjét ajánlotta fel arra, hogy Bodor Pista nem lehet gyilkos, nem lehet rabló. DJ hát a m igyai ok Istenét nem lehet kihallgatni, a Veres ur inasa pedig, Makra PMa, aki a hideg miatt a futószekér hátuljába a széni közölt volt elbújva, megismeite a szürkületben Bodor Pistát, aki a kocsist lelőtte, urat pedig fokossal főbe ütötte. A leirás rá­í 1 let 1 Bodor Pistára, m g ha nem ismerte is volna Mikra. És aztán épen a N.hez Laci niegvere'ését köve'ő reggel történi a gyilkosság, araikor Bidor a faluból már megugrott. Bizonyosan a bujdosáshoz kellelt neki.a pénz. Tudták, iiogy a madai erdőn tartózkodik, de bar napról-napra felhajszoltak az erdőt, nem tudtak ra­akadni. Beszél ék. hogy egy koián reggel láttak a falu felől menni Bodort; bizonyosan a szerelőjénél volt. Kérdőre fogták Mirit, s a? meg is vallotta, hogy nála Mérnöki iroda. csuk a fölött töprengek nagyon: mit csináljon a szegény nótárius, ha kenyértörésre kerül majd a dolog] Akkor kapkodj >n, akkor futkos­sou tanácsért, amikor a kényes kérdésre már felelnie kell? M jrt a jelek után Ítélve, bizvást megálla­pítható, hogy a nehéz megpróbáltatások ideje még csak ezután következik, s előre látható­lag sokáig fog tartani Ki tuduá megmondani, ho^y a két politi­kai áramlat közül melyik marad felül? egy doloi< azonban bizonyos, az: ho^y elsőnek a falusi nótárius fog a politikai őrlő-malom két köve közé kerülni. A^gódásteli minden ember. Városok tör­vényhatóságok, alispánok, községek gyűlésez­nek. tanácskozi a 1? é9 ti azt határozzátok, hogy keleti fatalizmussal bámuljunk a titokzatos jövóhp. Mash Allah lesz a hogy lesz! Nem azért inditváuyoztam én az értekez­let megtartását. ho°y magunk bele ugorjunk, vagy másokat bele u^is-unk a politikai áram­latok most kavargó forgatagába, hanem azért: hogy utat és módot keressünk arra nézv a, hogy egyik, vagy másik kart .rsunk ezen forgatagba bele ne kerüljön, s ha akarva, nem akarva bele került — attól vesztébe ne sodortassék. Igaz ugyan, hogy sokáig tűnődtem a fölött is: hogy talán illő, s a legmagyarabb várm°gye községi és körjegyzőihez méltó dolog volna, ha a nemzetnek alkotmányáért vívott harcából részt követelnénk magunknak, csak ú^y, mint a hogy ezt a Pest- és Mosonvármegyei j 'gyzók tették, — de ily értelmű indítvány benyújtá­sáról lemondtam, mert — ismerve a kort és az embereket — kételyeim tánadtak annak elfogadása tekintetében. Az eredmény kételyeimet tú'on-túl igazolta, mert egyletünk nem hogy ha-afias felbuzdu­volt Pista, de hogy hol tartózkodik, a világ minden csendőrje se veszi ki belőle. Hanem ezen latogalás után nem sirt már, nem bizonyítgat la, hogy szerelője ártatlan, nem h'vatkozott sem esküjére, sem a magyarok Istenére. Gondolták, hogy ezek már bizonyosan összebeszéllek, mint fognak megszökni, s a rabiolt pénzből megélni. Könnyű volt szemmel larlani a leányt, mert háza közvetlen a csendőrségi laktanya mellett volt. — Kiderül még a Pisla igazsága, — szokta mondo­gatni a hány. S a leány nyugodt miradl, csak ha zaj keletkezett kint, esett térdeire, tette össze kezeit s imádkozott. Sok embernek fájt a foga az 1000 frlra, dc Bodor P.sla is vigyázott arra az egy fejére. Karácsony szombatja volt. Cudar, förgeteges idő lelt. A szel torony magasságra kavarta fel a havat. Felszedte az egyik helyról, hogy a puszta föld látszott, lerakti a másik helyre, hoiiy a bokrokat is elfedte. Csikorogtak a f.ik, zörögtek az ablakok Puszta, kietlen voll az utca, mindenki házaba húzódott, várva az idő enyhülését. A madai erdő felől rgv férfi alak közeledik a falu felé. Összehúzza gubáját es egyenesen a csendőr-lak­tanyára megy. A csendőrhadnagy, kit az üldözés idejére M idára kü'dtek. szobájában van s olvasgatja a jelentéseket. Néha-néha kitekint s majdneoi síjnálja azt a 10 embert, akiket ilyen időben is kénytel-n volt kiküldeni. Isten ludja, m»lyik vármegyében van már az a Bodor. Kopogás hallatszik az ajtrn. — Lehet, kiált a hadnagy s előre is neheztel arra, aki most háborgatja. Az ajtón egy magas paraszt legény lép be. lásra határozta volna el ma (át. de túlhajtott körültekintéssel, a helyzetből folyó sajátos ügyeiuk megvitatásától is húzódozott. Attól félek édes barátom, hogy a közön­ség a határozat indokolását nem akceptálandja; s a viselkedés rugójának a meglapulást tekiu­tendí a'.oknál a férfi tknál, akik előszeretettel nevezik magukat: a nép vezetőinek. Ugy hiszem, hogy az ilyetén vélekedés társadalmi becsülésünket egyáltalán nem eme­lendi. • írtam pedig ezeu levelemet a*ért, mert igf U uehéz m-guyugodnom a határozatban; s magasabb forutn hiáuyáb:m megfelebbezem azt a második — higgadtabb megfontolásig. D imbrád, 1905. szeptember 4-éu. Híved: Moravek Gusztáv, jegyző. A nevelésről. Magyarország ifjú nemzed kél már sorakoztatjuk az iskolapadok közé. Egy nagy hadsereg, am°ly a jövő nagy szellemi, politikai es gaziasági harcát fogja meg­vívni . . . Vájjon hogyan ? N igy kérdés ez, amelyre nehéz felelete 1 adni. Nehé', mert a jövendőt előre látni nem 1 h t s mert az az anyag, amely a jövendő Magyar­ország hadviselő, államf nntartó elemét jelenti, most még oly nyers, kiforratlan, hogy bovafejlődéséről még hilvány fogalmit som lehet szerezni. Ennek az ország­nak ifjú nemzedékét, vagy ha ugy tetszik, a nemzet virágai egyreszt az iskoli neveli, oktatja, képzi a nagy c 'lokra. Az iskol.i, az almamater, ahol a tudás, az is­meretek magvait hinlik el a zsenge gyermeklélekbe, ahol az általános orkö'csi fogalmak, neruzetéleti, társadalmi és emberi eszmények iránti fogékonyságnak nevelik az ifjonti szivet. Az iskola nevelő hatása nagy s ugy meglátszik benne egy nemzet jövendőjének képe, mint a rengő tó vizében a föléje boruló lombos faé. Ha az iskola jó, a jövő nemzedék tudásban, ismerelekben és erkölcsben elől fog járni, ha az iskola rossz, j ij a jövendőnek. 1 Epen ezért a tarsadalmi és állami legfőbb gondoskodás Haja, bajusza, >zakálla zu/inirával fedve, nem­különben a guba is, in ívről a meleg szobában cseppen­kinl hull le az olvadt hó. -- Mit akar ? — Jelentem hadnagy urnák, én Bodor vagyok ! A hadnagy ijedten ugrott fii és revolvere után kapotl. — Hagyja lndnagy uram, szólt a legény, nézze, ennela fokosnál soha egyéb fegyver nem volta kezemben. — Hát a kocsisl mivel lőtted főbe? — Bizony ezzel a fokossal nem lehetett volna. — Pedig le voltál. — Ezt az egyel tagadom, hadnagy uram! De azérl a hudnagy csak a keze ügyébe tette a revolvert s megnyugodott, mikor észrevette, hogy az ablak előtt kél csendőr áll. — Miért bujkáltál hát? — Azt akarom elbeszélni. Mikor Nehéz Lacit le­ütöttem — — no hát ezt máskor is megtenném, mert az én szer. tőmet ne bántsa senki ! — az hittem, hogy meghall az istenadta, mert egészen ugy nézett ki. Ezért szöktem meg. Másnap estig voltam az erdőn és este pedig a kertek alatt eljöttem Mi'csjmhoz megkérdezni, meghalt e a Lici ? Ha meghalt vclna, biz' Isten nem lat engem többé senki ezen a vidéken. De mikor az örömhírt mondta a galambom, hogy Lici meg is marad, azt is megmondta, hogy milyen iszonyú bűnnel vádol­nak. Sok szó kellett, mig megvigasz'alhatlara szegényt. Akkor aztán a?t is megmondtam, hogy karácsonyig ki­derül az én igazságom. — No pedig ma már karácsony este van. — Tudom, hadnagy uram. — A lobbit is tudod? — Mindent. Hiszen ha Makra Pista igazat mondott, hogy a gyilKos olyanforma voll, mi nt én, lehetett az Elvállalok minden mérnöki Kállai-uteza 27. sz. (saj it haz, , , , . munkát ti. in. főid méréseket, tagositásokat, út, híd, vasúti, vízépítési munkala­tokat és épület tervek készítését stb. NAGY ELEK oki. mérnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom