Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-10 / 50. szám

XXVI. év folynia 50. mám, N.vireeyh6/a 1005. (leczember ÍO. JSÍYÍRVIDÉK f A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetés fettétHefc: A z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi rssiét képező kaideméiiyek, postán v S Ky helyben házhoz horl». la p átküldése tárgyában leendő felsőn- » « erk e" tő c" mí> alaU k" retn e* bekaUaa.. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasibzot! petit Kor egyszer Egész évre 8 korona. J6bn hieJ c kiadó-tulajdonos f OMd t3 P k8,lése l . fillír; WbU.ön kmlé. cetében 8 fill Félévre 4- . tön vvn vorndá iához iskola-utcza 8 «im fogadtatnak el. A nyilt-tíri kS.lemények dija.oronkint 6J fillér N . i » fcoiiyvnyomaajanoz ísnoia-utcza ». szam a kéziratok csak vtlá*oa klvanatra < a« Apró hirdetések 10 «zói K< > fii.m.nden további »t6 Negyed évre 2 JSgyes czám ára so fillér I íJanoszky liaz) intozendök illető költségiire küldetnek vissz Í. SIÓ 4 fii. Vauiig bfüvfl szedelt ét-eieresen számit Hirdetések cllogadtatnak lapunk roszere a kiado-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalanos Tudósító es GrUnman­del Henrik és Társa óllal Budapesten, Haasenstein es Vogler irodajaban Bécsben, és Budapesten, vaiamini Németország es Sveicz fővarosaiban. Izgalmas napok, Vármegyei közéletünk máskor csendes vizei most fodrozó hullámokat vetnek. A kormány egy-egy törvénysértése, erőszakoskodása, Buda­pesten a szociálísták szabadságharcának egy-egy epizódja, egy-egy újabb főispáni installáció izgalmai adnak ingerlő táplálói »t a külö ben lanyha kedvű publikom érdeklődéseinek. A vármegyeháza is, mintha nagy eseményekre készülne, kivül-belül újonnan meszelve ragyog a tisztaságtól. Csupa világos szín és derü. Pedig nugy fekete felhővel előre vetett árnya ott lebeg már az alkotmány e bárok stiloen épitett védőbástyája felett is Ki tudja, hetek, talán r.apok múlva a vizek felett játszó nzél heves zivatar módjára fogja ostromolni e frissen meszelt falakat. A közgyűlési teremben a régi híres fő és vic-í­ispánok képei olyan kavarodást látnak majd, hogy lekívánkoznak a falakról, hova a honfiúi kegyelet pihenni akasztotta őket — s ütésre leuditik a buzogányt, hüvelytől vonják a kar­dot nagy elkeseredésükben A holnapi közgyűlés ád majd mindebből egy kis ízelitőt. A Fejérváry kormány leirata, az önkéntes adók beszolgáltatását s az önként jelentkező újoncok elfogadását megtagadó közgyűlési hatá­rozat megsemmisítése, csupa gyújtóauyag. De ne feledjük, hogy a törvényhat ság * a központi végrehajtó hatalom e paragrafusokkal való ádáz csatája után még nagy birkózás következik A kormány a legerősebb és legigazságtalaual b paragrafussal sújt, megvonja a tisztviselők fizetés t, felfüggeszti,elmozdítja őket, a törvény­hatóság pedig jót áll értük s gondoskodik anyagi biztosításukról. Mert a végtelen nyo­morral éa szenvedéssel v.tló fenyegetés nem k „Hjkiiiélt" táre&ája, Bandi bojtár. A B— y ezer holdas szánlójának ugarban maradt fele re?zén legeltet az őre; Bojtár, Bujtor András. A homokos föld kellő közepén egy doinb van, a melyet a jó nyíri atyafiak előszeretettel hegyn- k neveznek és régi időktől fogva .Méneslátóhegy" nevén ismerik. Vala­ni'kor regen, amikor a magyaroknak sok volt az őrizni való marhajuk, a pásztorok ezen a dombon tanyaziak, amely egyidejűleg őrálló hely is volt, mert inn> n Sza­bolcsnak lt nyleg jó részét be lehet látni. A hosszú jelző kürtökkel aztán még kellő időben tudtak jelt adni jó Gyula vezér matadékuinak, a kik vezérük utan azt a lie'yet Gyulahazanak is elne\ezlek. A honfoglaló ősök maradékai készségesen fogadták később maguk köze Szvatopluk ivadékait is, de a kik aztán időjartával minden állami iskola beavatkozása nélkül is oly szépen megmagyarosodlak, hogy most mar ember legyen, aki kitudná valogatni őket. Nem is maradt meg a régi szokásból semmi más, minthogy a Meneslátohegy videke legalkalmasabb legelő­nek. De persze, a midőn a tagositaskor a hegy s annak környéké a B-y uradalom egyrészévé vált, a többi imbereknek másfelé kellelt legelöl keresni, ami azonban a Njíren nagy fejtörést nem okozoll, lévén meg abban az időben veszettül sok hely csak legeltetésre alkalmas. Igy hát az öreg Bojtor egymaga legeltette a sok százra menő szép magyar juliokat, A forró napon olt all most is az öreg bojtár, kampós boljara támaszkodva mozdulatlanul, mint egy szobor. Széles karimájú kalapja beáinyekolja szürke fejéi, hatalmas ké bajusza erőien kikenve mered két frázis volt, de egy hajlithatatlan. érckeméuy akarat nyilatkozása, mely s/.einbe néz a nemzet akaratával s ha kell a fegyverek erejével pró­bálja meg az érvényesülést. De ha felvette a vármegye a hareot — s jogosabban harcot sohase viselt, mint most — akkor meg is kell allauia mindhalálig az igazság mellett. A vármegye meg is fog állani. A holnapi közgyűlésen számol majd be az alkotmány védő bizottság azokról az íutézkedé­sekról, melyekkel a felfüggesztett, vagy el­mozdított tisztviselők anyagi biztosításáról goudoskodik. A bizottság legcélravezet bbuek találta a vármegye közönségének hazafiai áldozatkészségéit z folyamodni 8 gyűjtés utján, önkéntes adakozásokból reméli fedezhetni egy belátható időre a vármegyei tisztikar fizetéset. E reménységében i em is fog csalódni. Ugy értesülünk, hogy a tisztviselők fizetése az eddigi aláírások folytán már is körülbelül egy esztendőre biztosítva van. Tudjuk, hogy felesleges, talán sértő is a vármegye közöuségét nemes tisztére figyel­meztetni. Azokról van szó. akik exisztenciájukat a vármegye szolgálatához kötötték, telve ragaszkodással és önfeláldozással a magyar alkotmány ez évezredes szabad intézményé, s telve lelkes muukakészséggel a megye közönsé­gének érdekei iránt. Azokról van szo, akik az alkotmányért folyó küzdelemben a legfonto­sabb bástyakon. a legelső sorban harcolnak, mint egy nemzeti hadsereg a jognak és tör­vényeknek fegyvereivel. A nemzet mindig nagylelkűen gondoskodott azokrol, akiket h.trcba küldött mindnyájuuk egyetemes érdekeiert Most itt a legszebb alkalom, hogy a vármegye közönsége e kötelesség teljesítésnek részesévé legyen s áldozatokat hozzon azokért, kii e harcban mindenüket feláldozni készek. oldalra. S/ájaban ott az elv Ihatatlan pipi, a melyben pedig talán 'egnap ota nem volt dohány, de hát leg­biztosabb igy. Szájaban el nem veszti. Arccal a juhok felé van fordulva, a melyek erősen közelednek a tilos részhez. A kis kutya ott fekszik lábánál, kilógó nyelvvel és látszik, hogy a juhok készülendő kihágásái ő is eszrevette és szinte csodálkozik, hogy az öreg meg sem int neki, hogy a gyapjasokat a korlátot köze szorítsa. Majdnem mintha raakarna kiállani az öregre, hogy ne álmodozz gazdám, hisz a tekintélyed ellen akarnak véteni ! Nngy köröket írva le a levegőbe, egy sas ereszke­dik le a kő'.eli kútgémre, előbb pislantás nélkül náz a forrón sütő napba, azutan rátekint a mozdulatlanul álló emberre s mintha gondolkoznék, hogy vájjon a legna­gyobb ragadozók e mozdulatlanul álló egyike él-e, vagy pedig egy ijesztesül kitömött babu ? Aztán, midöi hiába várta, hogy a* megmozduljon, leiekint a kútba, ahol a hotnok a nagy szarazsagban egy korty vizet sem bo­csajfott már fel. A napsugár ólomsulylyal nehezedik mindenre, a mi él, mig egy szellő végig suhan a síkságon, órák lelnik el, csend van mindenfelé, még a tücsök is hallgat, alig­alig eresztve meg egy hangot s mintha az is panasz volna a perzselő forróság ellen. Esyszerre a kú'gémen állo s még tollászkodni is restelkedő sas a falu felé tekint, meglebbenti szárnyát s a levegőbe emelkedik. — A mint nagyokat kering a i levegőben, árnyéka éppen a juhos körül forog, a melyek megijedve iramodnak össze a bojtár, meg a kis kutya felé. A kis fekete kutya e rémült iramodasra mintha nevetne s majdnem mintha mondaná : jól van juhocs­káim, jól tettétek, hogy vis>zajöttetek, m-rt nekem i s kellemelien volna most a szaladgalas. E'. alatt pedig A kormány és a törve .jhatóságok har­czáuak egyik következménye a ket fél közötti békés összeköttetés megszakadása. Azok. akik ez ös.-zeköttetés txpouensei voltak, a főispánok, ha egynek érzik magukat e küzdelemben a nem­zettel s nem hajlandók a torvéuyteleuség és erőszak eszközeinek beállani, ott Kell, hogy hagyják állásaikat. A helyzet nálunk is idáig fejlődött * a holnapi közgyűlés izgalmas eseményei közé némi borút vegyítenek majd egy férfiúnak s/avai, aki lelkiismeretének hazafias parancvit követve lete.-zi főispáni tisztét s elbúcsúzik a varmegye közönségétől. Nehezünkre fog esni e búc-uzas, mert nehéz elszakitaai a szálasat, melyek közte s e vármegye közönsége között rövid pár ev alatt oly bensőkké, erősekké szövődtek Hogy Ciak a legelsőket említsük: a felsó-szabolcsi ar­mentesitő társulat, a Besseuyei-Kör, a vármegye közlekedési ügye, a nyírvidéki vasutak, — iniud­megannyi uagy érdekünk veszti el benne istá­polóját. Ha c-akugyau megválik tőlünk, őszinte sajnálat és rokonszenv kíséri búesuzását s a tisztelet, szeretet és ragaszkodás érzései ór/.iK meg személyiségét és működését a vármegye közöuségéoek emlék^zetebeu A vármegye Szíve. Nem akarok keverni e cikkbe pililik il. H szen oda jutollunk, hogy ma rmr minden tisztességes magyar embernek egyetlen politikai elve kell, hogy legyen. Ki­tarlás, türelim, jó an ész. A váimegye alkolmányvedő bizottságának e hó 4-en tartott ű'ésébm I ozott határozatok és fel-zolamlások biztosítékot lyujtanak arra nézve, hogy politikai Kálink jó kezekben *an. Ahól a hazafiúi erenyek mellett az áldozatkész-égnek és higgadt gondolkozásnak oly riyil>a­nulasával találkoznak, — ott aggálynak, csüggedtnek helye nincs. falu felől egy 12 éve-nek lat-zó csinos I áru ka közeledik. Toiony iránt egyenesen neki lart a *én bojlarnak. A nagy hom.kban alig tud szegényke han titkolni, minden lépésnél ki kell hú'iii a lábat a meleg homokból. Izza 1 a kis lány, de azért szívesen ni gy a Ha<idi bácsihoz. Nem fel sem szúrós nézésétől, sem nagy bajuszától, sem dörgő h ingjától. Tudja, látja azt a kis Imy, hogy mi­kor vele beszel a Bindi bácsi, mos >lyog a szeiu-, azl a bajuszt pedig mar sokszor megcibál a ő, a ra kor mm is volt ilyen szürke, az a dörgő hang a kis Iá iy szerint tele van olyankor edes, hízelgő színezettel. Mis talán nem látna, nem érezne ezt, de a kis Magda akár meg­esküszik rá. A bojtár figy Ini kezd a lépes-k all .1 oko<o I n szre s ránéz a kis kutyára. Az inir észrevette «jflvőt, vissza­néz a gazdara s fir.át mozgaiji Majd nyüzsögni kezd, szerelne elfutni a jövő ele, de nern me-. A gazda nem ad engi d' Imet. Már ott botorkai a kis lányka a bojiár háta me­golt. de nem mer kialtani Bindi bácsinak, in rl nem néz hátra. Egyszerre megszólalt az öreg : — Mi jót hoztál Magda? A kis lányka elbámul. — Mi, hát Bmdi bácsi bátra is lai t Mo-olygott a vén bojtá' 1, megfordult, felemelte a leányt s jol megdőrzsölgelte arcai a szakalla helyevei, aztán nagyot cso.olt arcára. — Nem a, kis Magdám, de ismeri m n már neked a lihegésede! is. Hi a ki, kutyám m-gismer, htlal, én megismerlek, ha nem is ladik. De mo:idd csak, mi rt jöttei? Az öcsém, Jóska küldőit, va^y mi az? Meg­jöttek ? Ekkor jutó t e zébe, hogy különös is ennek a kis lánynak a kijövetele s talán nem is jót jelent. Dehogy Nagy Elek ? e7el et neraó k KaM-utoza 27, sz (saját ház,), —^ " i

Next

/
Oldalképek
Tartalom