Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

V XXVI. évfolyam 40. -.zAm. N\vireír;yhAz& 1005. (leczember 3. ÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések i 0 A lap szellemi részét képmri kaideménjek, ' 1 7 n g».uríflo»lrt Krimú <i i H Iffli-.iln JJ K^lr IW.in < postán vagy heiyben házhoz hordva: £ TJÜküliÜsí"'tár^Z "kendő 'felszó- * beküldeni " M lnden négjL^a^í^'tit .or e„.,. r Efc' észévr e 8 korona. Umiáso k J óha KU k kiadó-tulajdonos ! ' közléae P) fillér ; többszöri közlés eaetébrn 8 fill Félévre 4 , könvvnvomdá iához iskola-utczi 8 szám IO( f*' natnal[ e i" A nyilt-téri köz lemenjek dija .oronkint Git fillér KOnyvn) ouiaajanoz lsKota Ultza ö. szam A. kéziratok csak világos kívánatra « az Apró hirdetések 10 «íóig4> fii.,minden tovAbbi szó Negyed évre í Egyes szám ára 30 fillé r! (Jánószky ház) intézendők. illető költségére küldetnek viss»». 4 fii. Vant.«({ betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerülőt iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Általános Tudósító és Grünman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. M kir, szocializmus. A rr agyar agrár mozgalom tizenöt éves inultra tekinthet vissza. Ez idő alatt a moz­galom kezdeményezői részben kidőltek, részben elernyedtek. Elernyedtek a sikertelenség láttára, eler­nyedtek annak a hihetetlen mérvű indolenciá­nak a láttái a, amelylyel szemben találkozik és megtörik minden olyan akció, amely a gazda­közönség érdeklődésére számit. Ne m sikerült a mozgalom fő célja: a ga/da-társadalom szervezése, amely szervezet egyedül biztosíthatja az agrár törekvések szer­vezését s a már kiküzdött eredmények meg­őrzését. A gazda-társadalomnak egy olyan szerve­zete sincs, moly tömegénél, szervezettségénél, anyagi és erkölcsi erejénél fogva politikai sulylyai birna, tehát a törvényhozásra és a kormát,yra elhatározó befolyást tudna gyako­rolni. Ami eredményt elérni sikerült, az kizá­rólag a létező gazdasági szervezetek erkölcsi Milyáuak köszönhető. I)e ez a siker csak félsiker, ideig-óráig tartó. Lássuk csak a német gazda-társadalmat. Az egyesületi élet sehol a világou oly terje­delmű nem volt s ma sem az, mint volt Né­metországban, már a 90-es éveket megelőzőleg. A német gazdatársadalom befolyása azonban a törvényhozásra egyenlő volt a semmivel. 1894­ben alakult meg a „liuud der Landwírte*, s ma — alig II év multán, a német közgazda­sági politikában a üundé a vezető szerep Sőt a IJund uem csak a közgazdasági po­litikát alakította át, amely e'addig megátal­IT> ii tárcsája. Várlak! Meglepett egy emlék, Fogva tartja lelkem, Aminek sebére Gyógyírt soh'sc leltem, A mi már csak alom S valóra nem válhat . . . Es én mégis — mégis Várlak — vissza várlak ' Csöndes, alszik minden A nagy éjszakába', Csak az én lelkemnek Nincsen nyugovása-; Ébren tartja mind' A kínos, gyötrő vágyat: — Uemegó karokkal Várlak — vissza várlak! Menj — szállj esdó sóhaj Csendesen, zokogva Hozza — s kísérjen cl Lelkemnek boruja ' Oh — siessetek ti Sötét, éji árnyak. Sírjátok fülcbe : Várkik — vissza varlak' Rólad szövi álmát Lelkem. Mindhiába 1 A mi boldogságunk Nem lesz — e világba . . Ott, a hol a bánat. Bú s a gond nem fájnak, Oda vágyom — s ott majd Várlak — vissza várlak! Evva István. 0 kodottan merkautilis irányú volt, de még a legautokratikusabb hajlamú s tekintélyes ural­kodó akaratával is felvette a harot, s meg­törte azt a csatornázás s a tengeri haderó fej­lesztésének fontos kérdéseiben, Németországban az agrarismus mellett a leghatalmasabb gazdasági, társadalmi és poli­tikai tényező a szocialismus. Drf dacára annak, hogy Németország ip&ri fejlettsége ig.-u m^gas fokon ál!, dacára annak, hogy a német mező­gazda állandóan muukáshiányny al küzd, idáig nem volt reá eset, hogy a német gazdának szocialista izgatások következményekép részle­ges vagy általános aratómuukás vagy cseléd­sztrájktól kellett volna tartania. Pedig Németország a szociálismus meleg­ágya. De fejlődésének és működésének vau két hatalmas szabályozója: a gazdaközönség össze­tartása és a közigazgatás erélye E kettős fék eredményekép az eredetileg felforgató irányzatú szocialismus. mely a jelen táreadalmi rer d romjain akart egy uj, de rész­lcteibeu még soha ueji tisztázott társadalmi rendet felépíteni, ma már csak a teóriában az, a gyakorlatban pedig uem egyéb, mint a mun­kások jólétét és auyagi boldogulását istápoló intézmény. S e téren bámulatos eredményeket tud felmutatni a uémet szocialismus, mert a munkás-joléti intézmények szükségességéről si­került közvéleményt teremteniük. A szocialista alkotások terhét azonban fo­kozatosan és a teherviselő képesség kímélésé­vel rakták az adósok vállaira, s e szociális alkotások lettek a mai társadalmi rend fen­állásának legszilárdabb biztosítékai. Sirató. Elfeledte népét már a magyar Isten •! Elhagyta ő is ! . . . Most már senkije sincsen! • Ki vigaszt hozhatna százezer bajára, Az is megtagadta : koronás királya ! Beborult felettünk, csillagok se járnak . . . Nem virrad meg többé mi szegény hazánknak! Elpusztul, elpusztul iszonyú halállal : Önfiai verik fájó szivét által ! . . . Már a magyar földön könyból gvül a felhő, Fájó sóhajokból alakul a szellő . Fű, fa, virág sírja, zokogja a gy.iszunk Elveszünk, elveszünk s nincs feltámadásunk !! Lukács Tihamér. Embervadászat. Egy iigyfez elbeszélése ut.m. — Irta : Pataky István. A hevesmegyei siroki varrom közelében álló erdős­ház előtt az 1877. ev egy nyári reggelen három vadász állott meg. Ai egyik hatalnus termetű férfi volt, tőrei és tótmegyeri Tóth Mor egri királyi ügyész. A má^ik kettőben egri ember két börtönőrt ismert volna fel, a kik most vadászoknak voltak kiöltözve. Tóth Mór mellett egy rövid labu kis vizsla ti ,.n­kolt, a melyet Tóth még hivatalos kirándulásai id.j n se hagyott otthon. A mint mkern többször elbeszelle, ez a kis Mokra ne»ú vizsli kedv sebb volt egy négy megyében hires szóló-aga ra na . a tm lyik pedig d-iii egy billikomot nyrrt a gazdaja szániáia. Hanem azzal mm lehetett beszelni, mig a kis Mokraval .majdnt m* beszé.ni lehetett. Most is csak bámult b( szedés szemeivel Mokra a gazdájára, hogy hat mioit is alltiak m-'g ? Ilyen jókor és itt?! — Na Marcsa ! — kiáltott be az ügyész az ud­varra. — Jó reggelt sem mondunk ? llogy állunk már most a szocialismus dol­gában Magyarországon. E mozgalom nálunk egészen uj keletű; valamivel idősebb egy év­tizednél. Tulajdónképeu lS94-ben ütötte föl fejét az alföldi arató sztrájk képében, mely véres összeütközésre vezetett. Ma már tu íjuk, hogy e mozgalom szülőoka a földosztás ígérete volt. Az a tapasztalat azonban, hogy a magyar nép lelki világa alkalmasnak bizonyult az uj felforgató tanok befogadására. — ha földosztás csábító foglalója mellett is — oda vezetett, hogy a szocialismus apostolai rávetették ma­gukat a magyar népre, szervezeteket létesítettek, ezek segítségével sztrájkokat rendeztek, napi­lapokat tartanak fel s következetes és kitartó munkájokkal annyira behálózták a népet, hogy az, egyébként is nélkülözvén a vezetést, teljesen a szociálizmus szolgálatába állott, még az is színben, aki ingatlaunal bir, s még az is a ha­zátlanság elvét hangoztatja, aki előtt a magyar haza fogalma mindenek elótt való volt. A szocializmus e téríoglalását a díervez^k kitartásán s a nép fogékonyságán kivöl előse­gítette a kormányoknak s a gazdaközönségnek a viselkedése. A főváros utcáin uagyrészbeu uralkodó szociálieta vezérek szives támogatását, politikai célok szolgálatára gyakran vette igénybe az egyik s a másik fél is, tehát ugy a kormány, mint a7 ellenzék is. Ennek a természetellenes barátko ásnak lett a következménye, hogy a két veszekedő fél között a harmadik erősödött meg annyira, hogy immár elérkezettnek látja az időt nyíltan felvenni a küzdelmet a polgári társadalommal s a szerinte lomtárba való ha­Az udvaron valamivel foglalatoskodó palócz asszony meglehetős ügyetlenséggel mulat'a, min 1 ha csak rn >st venné é-zre a házuk előtt megálló vadászokat és zavar­tan köszönt. — Andris hol van ? — kérdi Tóth. — Az erdőt jarja. — De csak hagyott itthon valamit abból a tavalyi szil vóiiumból. Óh van még, csak tes-sék beljebb fordulni. Mindezeket azonban az asszony szokatlanul han­gosan kiáltotta, a mi el nem kerűMe Tóth tigyelmél. Tóth Mór kisáé gondolkodott. Habozol!, hogy be­menjen-e. Majd eszéSe jutott különleges megbízása s az ezzel járó nagy kötelesség. — Eh, segítünk valahogy — morinogá, s kél ki­séiőjevel bement a kis erdő-lakba. A csinos as-zonyka előhozta a szilvóriumot. Tolh csak megízlelte, m g Vét kísérője három-négy kupiczával bcllebbezett a jó italból. —' Andris hogy van ? — Jól, uram. Köszönöm kérdését. Meggyógyult a karja '< — Alig is volt fájós. ,. ^ — Akkor Udan most már ki is békülne Vnkoéí­kival ? — Nem is haragudott rá. Hiszi n csak véletlen volt, Vidrcczki nem tudta, hogy Andris meni uláua. Andris se tudta, ki után megy. — Jó barátok ? — Azok voiiak, de most d hogy . , dehogy .. . — Pedig rokonok. — Azok ... De hat tetszik tudni, hogy Vidróczki micsoda ? ­Tudom, tudom, betyár, erősen érik.az akasz*' tófára. özvegye, Az akasztófára ? Hát mit gondolsz Marcsa? 5i#bány ember árvája azt is mondja, hogy regenriaegérett. rá. Ali ls'enem! — sopánkodott .az-asszony. Hozz egy kis friss forrásvizet. Maov Flek méraö k Kállói-utcza 27, ss. ház.) 1 Nyíregyház a., , , ,, .,„ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom