Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)
1905-10-15 / 42. szám
XXVI. évfolyam 43. szám, IVyiregryháza iQOé>. október 1 fv sLK. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. «ovg > Megjelenik hetenként eyyszer vasárnapon. M-s-J Előfizetési feltételek: A z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: ;oct£.i. vagy helyben házhoz hordva: x szétkUldés e tárgyában leendő felszó- * a«J k e» t 3«' m e »>»" bekQldenu Minden négy.z.r haattwtt petit .or egy.«r Egész évre 8 korona. Zawtö o/ c r/Jft a kiadó-tulajdonos foJtZS . kU.Iése 1 . fillértffl)b™8ri kö.léV e.e.e„en 8 fi 1! Félévre 4 , kÓMwnvnrndáiáho? isknla-ufrza 8 «7ám I 0* aatatnas e l- A nyilt-térl közlemények dija eoronkint 60 fillér N^ved évre 2 KOnyvnyomdajanoZ ISKOla UICZa 8. szam A kéílratok csak világos kívánatra * a. Apró hirdetések 10 8z6ig4J fiUmmJen tovAbbi szó Egyes szám'ára so' fillér l" (Janoszky baz) intezendők. illető költ ,égére küldetnek vi 9«». 4 fii. Vastag betűvel szedett kétnerr., n nimit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szam); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és GrUnmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A falu oltalmazása, (B. B) A falvak népének életmódja, szokása s ennek megtelelőleg lelki élete is egész más, mint a nagyvárosi munkásé. \ kedélyét foglalkoztató dolgokban nem érez oly nagy hiányt. Még az oly szegény munkásnak is van otthona kis udvarkával; udvaráról baromfi, óljából néhány disznó ritkán hiányzik; a fővárosi lakó napról-napra érzett függő viszonyát nem szenvedi, mert ur a portáj in, beszéde, mozgása is szabadabb; gyakorolhat némi rendelkezési jogot is és nein ütközik örökké rettenetes kaszárnya-szabályokba. Idegeit nem fesziti a zaj, a mrsterkélt életviszonyok nyomasztó hatása nem nehezedik reá; hiányzanak mindennapi megfigyelésének koréból a jóllét felhalmozott városi mértékei, melyek születésétől való megrövidültségének keserves valóságára emlékeztetnék. Mindezeknél fogva a falusi muukás lelki élete is kielégitettebb. Nem izgatják az összehasonítások; vágyai is csak a valóság kézzel fogható tárgyaira: földre, lóra, tehénkére terjednek ki. Természetes egyszerűsége jobban páncélo za idegen befolyásokkal szeasbca, miat a vároxi íBtfakást a tulálékosság. Képzelme neki is felizgatható, de hamar észre tér. A nemzetközi szociálizmus eszmekörébe bevonui a magyar parasztot képtelenség. Itt tehát a demagógia nem tanokkal, hanem vastag jelszavakkal dolgozik. Még a jelszavak is különböznek a városiaktól. Az urgyülöleten kivül egyetlen érzelmi közösség sem teremthető a városi és a falusi felbujtottak között, annál kevésbbé vannak közös eszményeik, Egész világ fekszik közöttük; viszont a falusi muukást gazdájához száz olyan kapocs fűzi, mely a városi munkás előtt ismeretlen. Együtt fárad, együtt ázik és reménykedik gazdájával s ha ii r Főhadnagy úr, Football. Irta: Paláathy Marcell. Darnay Pista volt az ármádia Foolball főhadnagya. A garnizon humor nevezle így el azért a sajátságáért, mert egyetlen helyőrségben sem tudott fölmelegedni. Alig rendezte be egy-egy városban rideg hónapos legény szállását impozáns rendetlenségbe rakva az aszta Ion az apró színésznek arcképeit, a címeres szivartárcákkal vegyest, már is jött az Atmee Verordnungsblatt, s olyan goalt rugóit a szegény Football főhadnagy úron, hogy az erdélyi havasok közül valami galíciai putriba repült. S egyik ezredes a misiknak adta bajtársi szívességből a Rebeller veszett híiét, mind a kilől jó óvakolni. Füikésző óvatos arczok fogadták mindenütt és már rég a suiba dobta volna az egész czakumpikkját, de azt el akarta még érni, hogy kapitány legyen s lóháton vezényeljen, ha csak egy napig is és aztán jöhet a nyu • gilmazás, sőt akár az özönvíz is. És fanatikusan hitte, hogy ez bekövetkezik. Mert hiszen érthetetlen is, hogy egy D rnay busz évi pocsétakerülés után se kerüljön ny. regbe, holott ősei életük nagyobb részét töltötték lóháton, mint ágyban. Hogyne érné el ő ezt, a mikor cisenaui Hufeisen Erikek és l\ozselka Jiromirok elérik, holott ha közhuszárnak soroznak be őket, ki kellene a javarészét szuperálni ló iszony miatt, olyan respektussal vannak a derek, öreg kincstári lovak iránt is. Szóval hitt a harmadik csillag megérkez sében, holott abban a pillanatban letelt volna botor reményéről, amint be'e nézhetett vala Gondu te Liste-jebe, a mely n k megfelelő rovatabán egy s reg ezredes aláírásával volt megpecsételve, hogy „előléptetésre nem alkalmatos." ennek jól beüt Isten áldása, bizony nagyobb karéj kenyér jut a muukásnak is. Ugy látszik ezekből, mintha a konzervatív, — mert otthont szerető és röghöz tapadt — parasztot egyazon cél felé terelni tökéletes ellentétével, az otthontalan, a nyugtalanul mozgó és féktelenül radikális hajlamú városi muukással: lehetetlenség volna. És ez igaz is A nemzetközi szociálisták tanainak: Marxnak, Lassalenak a falu népe meg nem vehető. Egyazon programm alapján az eszmei és érdekközösség táborába a magyar parasztot meguyerni nem lehetne. Megcsontosodott szokása, arisztokratikus hajlama, tekintélyt tisztelő és tiszteltető erkölcse annál inkább eltávolitaná a nemzetközi szociálizmus tanaitól, minél inkább megismerné azokat. A magyar paraszt nem ügyvivőj-, sót inkább született ellensége az idegen befolyásokból táplálkozó ultraradikálizmusuak. Még a választói jog kérdésében is rendkívül különbözik a falusi paraszt való és képzelt érdeke a városi munkás érdekétől. Mert a nagy tömegekben koncentrált városi munkásság ugy a választások nérlegén valóbau 6ulyt -ké pv isei,- r aj ars iu t- lökú-zm abbeli erejét, hogy például bérmozgalmak esetén nagyobb anyagi kedvezéseket vívjon ki. Ezzel szemben a falusi munkás szétforgácsolt állapotában nem igen köthet külön kartelt, hanem mint eddig, egyszerűen az uralkodó hangulatba helyezkedik; külön politikai befolyását nem használhatja ki egyöntetű és tömeges fellépéssel. Még ba ezt tenné is, a parasztot mindég a faji önérzet és a virtus nagy rugói mozgatnák és legszívesebben mindég a hazafiasság kurucos erényei felé hajolua. Ez a nép tehát itt is mihamar szembe kerülne az elvtársak mozgalmával, mert nemzeti vagy nemDe hát ezt a titkot, ami első sorban azt érdekli, a kiről szól, hé'pecséles tilók 111 'djára őrzik éppen attól az egy embertől. S talán jól is van ez igy, mert mivé válik az olyan ember, kitől még a remény rongy játékszerét is elveszik. Igy aztán Darnay Pista éldegélt a reménységben s föl sem vette, In néhány száz kilométernyire elhajították egyik hadtestből a harmadikba. Csak olyankor keseredett el, a mikor magyar ezredtől dobiák el valami cseh rfgimenthez. Mert tudni kell, hogy a magyar ezredek legénysége szerette ezt a hányt vetett tisztet, aki pedig szigorú is tuiott lenni, főként, ha az ezredes ott kóválygott a láthatáron, mint a héja, megrovásra méltó hibát fürkészve. Ilyenkor recsegett a hangja és szelíd kék szemének művillámai is voltak. De a'.lán benn a legénységi iskolában, a hol nem zavartak a Vorsrift cerberusai, belévegyült a „fiai* csoportjába és jóságos volt, mint egy messzi föld ől látogatóba jött rokon. Igen. Ehhtz volt leginkább hasonlatos a modora. Érezte, hogy ő csak vendég e hároméves vendégek között is. Holnap-e, vagy egy bet, egy hónap múlva odább lökik s ekes cseh nyelven magyarázhatja a troppaui cseheknek az örökszép Schíessinstructíot. Mikor neszét velte, hogy ujabb goal követi ezik, neki gyűrkőzött egy egy nagy murinak. Lehetőleg valami nyári mulatóhelyet keresett ki, s a sűrű pla'ánok alatt szelíden átszűrődő holdfényben néhány kerlilámpa lánczoló világánál mulatott, s a fülébe húzatta azt a nótát, hogy egy nagy rebell r mit üzent a rtbell magyaroknak. S addig húzatta a szerte rebbenő tiszti asztaltársaságok igaz megdöbbenésére, a mig feje kábultan hanyatlott az asztalon heverő polenai vizes üvegekre. A lisztlársai nem vették maguknak azt a faradságot sem, hogy följelentsek. Futni hagyták, hiszen maholnap úgyis menesztik a szegény rebellert. zetiségi gondolatokat képviselhetne és nein nemzetközi propagandát. A nemzetközi szociálizmus hadserege tehát még e leginkább kö/.ösnek látszó érdekben sem toborozhat egy cél felé törő ..katonákat a falusi parasztság köréből. Ezt tudják is. Hiányozván az érzelmi, az eszmei közösségek, az önzés mindenekkel közös gyarlóságában keresik az összekötő kapcsot. Kézzelfogható anyagi előnyök kivívásáért sztrájkokra izgatja a falut a demagóg városi szervezet s ugy találja meg az utat a paraszt bizalmához, hogy anyagi előnyök kicsikarására bátorítja és szervezi. Nagyon természetes aztán, hogy a parasztság a munkaadók megsarcolására irányult mozgalom haszna után ítéli meg azt a hasznot, melyet a szociálizraustól remélhet. Közöttük a sztrájk az egyetleu kapocs, az egyetlen közős fegyver és közös eszme. Mihelyt ezt az egyedül való közös használatú fegyvert visszautasítaná a parasztrág, a szolidaritásra'c még csak látszata is megszűnnék azonnal, mert eszmekörük és egyébkénti céljuk egymástól tejesen idegen. Ez az egyetleu kapocs azonban elég arra, hogy öggyptarfea a. jr^^rMlt, ír.i^.vft ja .t tk'ini'feM':. giának végzetesen nagy befolyást biztosítson. Ennélfogva a parasztság foglalkozási terén és erkölcsi világán messze kivül esók befolyásának meggyengítésére kétségtelenül a legjobb politika az, ha a sztrájkra ösztönző valódi sérelmeket önszántunkból orvosoljuk. Hogy pedig orvosolni való van, az egyszerűen tagadhatatlan. A közelmúlt dunántuli sztrájk is miuden igazságosan gondolkozó embert meggyőzött arról, hogy egyes helyekeu a mezei munkások, különösen pedig a cselédek sorsa, a mai kor szemüvegén át vizsgálva: panaszos Sokan nem A legénységi iskola népe szinte szájtátva hallgatta a züppás főhadnagy ur történetét. (A bakahumor ugyanis igy nevez'e el az örökös főhadnagyot.) Szóval nem volt az gyerekjáték, fiaim. Azért mondom el csak, hogy meglássátok, hogy az U. isten első katonája a magyar baka. A csapatunk a Verhuyi Vrb erősségében teljesen elvolt vágva a főcsapattói Kétszáz in voltunk s a vizmedmczébin alig volt három rocskányi ivóvíz, az is ruczinak való békanyálas moslék. Az egen pedig, bár egész nap azt leslük, de egy tenyérnyi felleg sem mutatkozott. Két hete lebzseltünk már igy, s utat nem találtunk, mely a csúf egérfogóból kivezessen. Elég volt, hogy egyetlen bakának alakja fellűnjék az erősség szikla mellvédője mögött, hogy köröskörül a sziklák taraján ropogó kiséretlel fellobbanjon a sok fthér füstbokréta jeléül annak, hogy a bosnyák ostromlók résen vannak. Kétségbeejtő volt a helyzet, mert még halált megve!ő kirohanással sem érhettünk el semmit. A bosnyák csapatok jól védett fedezetük mögül olyan nyugodtan szcdheitek volna le a lábunkról, mint holmi ostoba czinegéket Szóval még az a reményünk sem volt, hogy drágán adjuk el az élstünket, ugye pedig eí is ig^n rossz üzlet Gelb Simon ? Gelb fiam, aki a polgári életben falusi szatócs volt s cz idő szerint a manipulánsságol tanulva, az irodasepres elemeit tanulmányozta, tőle telhető snejdig állásba vágva magát, igaz mrggyőződéssel felelte: — Nagyon rossz gseft, főhadnagy úr, jelentem alássan. — Nos, mi még ez a rossz üzletet sem csinálhattuk meg. A különítmény parancsnoka mogorva volt, de rendelkezni nem mert a nagy felelősség miatt, s csak példálózva emlegette, hogy valakinek vállalkozni kellene, hogy ezen a bosnyák pokolgyürün át hirt vigyen a főcsapatnak, segítséget kérve. NaQV Elek SírtLKá M-utcsa 27. sz, (sajá fEz,) 5J Nyirogytosa,) » > -r^s^s^ ^w i
